SAJTÓÉRTEKEZLET

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke

Firenze, 2025. október 30.

Jó napot kívánunk! Az alelnök úrral együtt köszöntjük önöket a sajtóértekezletünkön. Szeretnék köszönetet mondani Panetta elnök úrnak a vendégszeretetért, külön köszönjük munkatársainak a Kormányzótanács mai értekezletének kitűnő megszervezését.

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát változatlanul hagyja. Az infláció továbbra is közel van a 2%-os középtávú célunkhoz, és az inflációs kilátásokról való értékelésünk lényegében változatlan. A gazdaság a nehéz globális környezet ellenére tovább bővült. Az erőteljes munkaerőpiac, a magánszektor szilárd mérlegei és a múltbéli kamatvágásaink továbbra is a reziliencia fontos forrásai. A kilátásokat ugyanakkor bizonytalanság övezi, elsősorban a folyamatos világkereskedelmi viták és a geopolitikai feszültségek miatt.

Eltökélt szándékunk biztosítani, hogy az infláció középtávon a 2%-os célunkon stabilizálódjék. A megfelelő monetáris politikai alapállás meghatározásakor adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést követünk. Nevezetesen a kamatdöntéseink azon fognak alapulni, hogy miként értékeljük az inflációs kilátásokat és az őket övező kockázatokat, tekintettel a beérkező gazdasági és pénzügyi adatokra, valamint az inflációs alapfolyamat dinamikájára és a monetáris politika transzmissziós mechanizmusának erősségére. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.

A mai döntéseket a honlapunkon elérhető sajtóközleményben mutatjuk be.

Most részletesebben felvázolom, hogy miként látjuk a gazdaság és az infláció alakulását, majd ismertetem a pénzügyi és monetáris helyzetről szóló értékelésünket.

A gazdasági teljesítmény

A gazdaság az Eurostat ma publikált előzetes gyorsbecslése szerint a harmadik negyedévben 0,2%-kal bővült. Tovább nőtt a szolgáltatási szektor, amit az erős idegenforgalom és különösen a digitális szolgáltatások élénkülése támogatott. A felmérések szerint az élénkülés annak tudható be, hogy sok cég nagyobb erőfeszítéseket tett az informatikai infrastruktúra modernizálásában, beépítve működésükbe a mesterséges intelligenciát. A feldolgozóipart ugyanakkor visszafogták a magasabb vámok, a még mindig nagy bizonytalanság és az erősebb euroárfolyam.

A belföldi és a külső kereslet közötti széttartás a közeljövőben valószínűleg fennmarad. A gazdaság várhatóan profitál abból, ahogy a reáljövedelmek emelkedésével párhuzamosan nőnek a fogyasztói kiadások is. A munkanélküliség szeptemberben 6,3%-kal a történelmi mélypontjához közel maradt, noha a munkaerő-kereslet már nem olyan erős. A háztartások továbbra is jövedelmük szokatlanul nagy hányadát megtakarítják, így nagyobb tere van a kiadások további növelésének. A kormányzatok számottevő infrastrukturális és védelmi kiadásai, valamint a korábbi kamatvágásaink várhatóan támogatják a beruházásokat.

Ezzel ellentétben a világgazdasági környezet valószínűleg továbbra is hátráltatja a növekedést. Az árukivitel március és augusztus között visszaesett, ami a nemzetközi kereskedelemben a közelmúlt vámemeléseit megelőző előszállítások megtorpanását jelzi. A feldolgozóipari új exportmegrendelések is további visszaesést jeleznek. Csak bizonyos idő elteltével válik láthatóvá a magasabb vámok teljes hatása az euroövezeti exportra és a feldolgozóipari beruházásokra.

A Kormányzótanács hangsúlyozza, hogy a mostani geopolitikai környezetben sürgősen meg kell erősíteni az euroövezetet és annak gazdaságát, továbbá üdvözöljük, hogy az uniós vezetők a múlt heti euro-csúcstalálkozón újra megerősítették ezt a törekvést. A fiskális és strukturális politikai intézkedésekkel növelni kell a gazdaság termelékenységét, versenyképességét és rezilienciáját. Elengedhetetlen az Európai Bizottság versenyképességi ütemtervének haladéktalan bevezetése. A kormányzatoknak prioritásként kell kezelniük a növekedést elősegítő strukturális reformokat és stratégiai beruházásokat, miközben biztosítják a fenntartható államháztartást. Szintén kritikus fontosságú, hogy ambiciózus ütemtervet követve a megtakarítási és befektetési unió, valamint a bankunió tökéletesítésével továbbhaladjon a tőkepiaci integráció, és gyors ütemben megszülessen a digitális euro létrehozásáról szóló rendelet.

A Kormányzótanács elkötelezett amellett, hogy a lakossági és nagykereskedelmi jegybankpénzt alkalmassá tegyék a digitális korra. Ennek megfelelően a mai napon úgy határozott, hogy továbblép a digitáliseuro-projekt következő szakaszába. Ezzel biztosítja a potenciális kibocsátásra való technikai felkészülést, és támogatja Európa digitális szuverenitását, amint elfogadják a vonatkozó jogszabályt. A döntés részleteiről külön sajtóközleményben tájékoztatjuk az olvasót.

Az infláció

Az éves infláció az augusztusi 2,0%-ról szeptemberben 2,2%-ra emelkedett. Ennek a fő oka az volt, hogy az energiaárak kevésbé csökkentek, mint előtte. Az energiainfláció az augusztusi −2,0%-ról szeptemberben −0,4%-ra emelkedett. Az élelmiszerinfláció közben az augusztusi 3,2%-ról szeptemberben 3,0%-ra lassult. Az energia- és élelmiszerárakat nem tartalmazó inflációs mérőszám az augusztusi 2,3%-ról 2,4%-ra emelkedett, ahogy a szolgáltatásinfláció kismértékben felment, 3,1%-ról 3,2%-ra, miközben az iparcikk-infláció ismét 0,8%-on maradt.

Az inflációs alapfolyamat mutatói továbbra is összhangban maradtak a középtávú 2%-os célunkkal. Miközben a vállalati nyereségek fellendülőben vannak, a munkaerőköltségek további mérséklődése várható, aminek oka a javuló termelékenység és a lassuló bérnövekedés. Az olyan előretekintő mutatók, mint például az EKB bérkövetője és a bérvárakozásokkal kapcsolatos felmérések arra utalnak, hogy az év hátralevő részében és 2026 első felében a bérek lassabban emelkednek majd.

A hosszabb távú inflációs várakozásokra vonatkozó legtöbb mutató továbbra is 2% körül tartózkodik, ami elősegíti, hogy az infláció a célunk körül stabilizálódjék.

A kockázatértékelés

Az EU és az USA között a nyáron létrejött kereskedelmi megállapodás, a Közel-Keleten a közelmúltban bejelentett tűzszünet, valamint az USA és Kína között folyó kereskedelmi tárgyalásokban ma bejelentett előrelépés a gazdasági növekedés lefelé irányuló kockázatainak egy részét enyhítették. Ugyanakkor a még mindig volatilis világkereskedelmi környezet fennakadást okozhat az ellátási láncokban, tovább fékezheti a kivitelt, lenyomhatja a fogyasztást és a beruházást. A pénzügyi piaci hangulat romlása szigorúbb finanszírozási feltételekhez, fokozottabb kockázatkerüléshez és gyengébb növekedéshez vezethet. Továbbra is fokozott bizonytalanság forrását jelenti különösen Oroszország Ukrajna ellen folyó jogtalan háborúja. Ezzel szemben a vártnál nagyobb védelmi és infrastrukturális kiadások, valamint a termelékenységélénkítő reformok hozzájárulhatnak a növekedéshez. Az üzleti bizalom javulása serkentheti a magánszektorbeli beruházásokat. Hangulatjavító és gazdaságélénkítő lehet az is, ha enyhülnek a még meglevő geopolitikai feszültségek, vagy ha a fennmaradó kereskedelmi viták a vártnál gyorsabban lezárulnak.

Az inflációs kilátások a még mindig volatilis világkereskedelem-szabályozási környezet miatt továbbra is a szokásosnál bizonytalanabbak, ugyanakkor az erősebb euro pedig a vártnál jobban leviheti az inflációt. Emellett az infláció akkor is alacsonyabb lehet, ha a magasabb vámok visszafogják az euroövezeti export iránti keresletet, és a kapacitásfelesleggel rendelkező országok tovább növelik az euroövezetbe irányuló kivitelt. A pénzügyi piacok nagyobb volatilitása és a pénzügyi piacokon megfigyelhető kockázatkerülés visszafoghatja a belföldi keresletet, és ezáltal mérsékelheti az inflációt. Ezzel ellentétben az infláció magasabb is lehet, ha a globális ellátási láncok széttagoltsága megdrágítja a behozatalt, korlátozza a kritikusan fontos nyersanyagok kínálatát, és súlyosbítja a belföldi gazdaság kapacitáskorlátait. A védelmi és infrastrukturális kiadások növelése középtávon szintén inflációs hatással járhat. A szélsőséges időjárási viszonyok és a kibontakozó klíma- és természeti válság nyomán a vártnál jobban felmehetnek az élelmiszerárak.

Pénzügyi és monetáris feltételek

A utolsó értekezletünk óta a piaci kamatok lényegében nem változtak meg. A korábbi kamatvágásaink nyomán tovább csökkentek a vállalati bankhitelek kamatai, amelyek augusztusban átlagosan 3,5%-ot tettek ki. A piaci alapú adósságpapírok kibocsátási költsége viszont augusztusban 3,5%-on maradt, mivel a hosszabb lejáratú hozamok, amelyek alapján az ilyen adósságot beárazzák, viszonylag stabilan alakultak.

A vállalatoknak nyújtott hitelek átlagos kamatlába szeptemberben kissé csökkent, 2,9%-ra az augusztusi 3,0%-ról. A vállalati kötvénykibocsátás ugyanakkor éves alapon 3,3%-ra lassult. A legutóbbi euroövezetről szóló banki hitelezési felmérésünk szerint a vállalati hitelnyújtási követelmények a harmadik negyedévben mérsékelten megszigorodtak, mivel felerősödtek a bankok ügyfélkockázattal kapcsolatos aggodalmai. A vállalati hitelkereslet kissé megélénkült.

Az új jelzáloghitelek átlagos kamata az év eleje óta szinte alig változott, augusztusban 3,3%-on állt. A jelzáloghitelezés szeptemberben 2,6%-kal kissé nagyobb ütemben emelkedett az augusztusi 2,5% után, amit a harmadik negyedévben támogatott a tovább élénkülő kereslet és a változatlan hitelkövetelmények.

Az M3-mal mért, szélesebb értelemben vett pénzmennyiség növekedési üteme szeptemberben 2,8%-ra lassult az augusztusi 2,9%-ról és az első félévben mért átlagosan 3,8%-ról.

Konklúzió

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát változatlanul hagyja. Eltökélt szándékunk biztosítani, hogy az infláció középtávon a 2%-os célunkon stabilizálódjék. A megfelelő monetáris politikai alapállás meghatározásakor adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést követünk. Kamatdöntéseink alapját az inflációs kilátások és az őket övező kockázatok értékelése képezi, figyelembe véve a beérkező gazdasági és pénzügyi adatokat, valamint az inflációs alapfolyamat dinamikáját és a monetáris politika transzmissziós mechanizmusának erősségét. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.

Mindenesetre készen állunk megbízatásunk keretén belül valamennyi eszközünk kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció fenntarthatóan stabilizálódjék a középtávú célunkon, és hogy megőrizzük a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését.

Most pedig készen állunk a kérdéseikre.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.