Gyakori kérdések a digitális euróról

Utolsó frissítés: 2025. október 30.

A digitális euro rendeltetése és előnyei

• Miért van Európának szüksége digitális euróra?
• Hogyan mozdíthatja elő a digitális euro Európa stratégiai autonómiáját?
• Miért akarnának az emberek digitális eurót használni?
• Felváltaná-e a digitális euro a készpénzt?
• Milyen értéket kínálna a digitális euro a kereskedőknek?
• Milyen értéket kínálna a digitális euro a pénzforgalmi szolgáltatóknak?

Megvalósítás, funkcionalitás

• Hogyan működne a digitális euro?
• Ki használhatná a digitális eurót?
• Milyen fokú adatvédelmet biztosítana a digitális euro?
• Hogyan biztosítaná az EKB a digitális euro befogadó jellegét és elérhetőségét?
• Hogyan biztosítaná az EKB, hogy az egész euroövezetben azonos módon lehessen fizetni digitális euróval?
• A digitális euro alternatív pénznem lenne az eurorendszerben?
• Mi lenne a kapocs az azonnali fizetés és a digitális euro között?
• Hogyan működne a digitális euro technikai architektúrája, és olyan elosztott főkönyvi technológián alapulna-e, mint a blokklánc?

Eredmények, érdekeltek

• Jelenleg hol tart a digitális euro projektje?
• Ki vesz részt a digitáliseuro-projektben?
• Hogyan működnek közre az európai jogalkotók a folyamatban?
• Hogyan dolgozzuk ki a digitáliseuro-mechanizmus szabálykönyvét?

Kihatások, megfontolások

• A digitális euro programozható pénz lenne?
• Kellene-e az embereknek fizetniük a digitális euro használatáért?
• Hogyan viszonyulnak más páneurópai fizetési kezdeményezések a digitális euróhoz?
• Kompenzálnák-e a pénzforgalmi szolgáltatókat a digitális euro forgalmazásáért?
• Veszélybe sodorná-e a digitális euro a pénzügyi stabilitást azáltal, hogy megfosztja a bankokat a közvetítői szereptől?
• A digitális euro bevezetése nyomán jobban ki lenne-e szolgáltatva az európai fizetésforgalom a kibertámadásoknak?
• Miben különbözne a digitális euro a stablecointól és a kriptoeszközöktől?
• Mennyibe kerülne a digitáliseuro-projekt az eurorendszernek?

1. kérdés: Miért van szüksége Európának digitális euróra?

Korunkban, amikor a digitális fizetés egyre gyorsabban normává válik, visszaesőben van a készpénzhasználat, és egyre gyorsabban terjed az online vásárlás. A digitális euro a készpénz digitális formájaként digitális formában adhat hozzáférést a fogyasztóknak a jegybankpénzhez, kiegészítve így a bankjegyeket és érméket.

A digitális euro megkönnyítené az emberek életét, mivel megnyitná előttük annak a lehetőségét, hogy az egész euroövezetben elfogadott, az üzletekben, online és a személyközi fizetés során használható digitális fizetési módot válasszanak. A készpénzhez hasonlóan a digitális euróhoz is mindenki hozzáférne, és szabadon használhatná fizetések teljesítéséhez vagy fogadásához, mivel törvényes fizetőeszköz státusszal bírna.

A digitális euro emellett növelné az euroövezet stratégiai autonómiáját és monetáris szuverenitását, mivel fokozná az egész európai pénzforgalmi ökoszisztéma hatékonyságát, ösztönözné az innovációt, és reziliensebbé tenné a rendszert a kibertámadásokkal és technikai zavarokkal – például áramszünettel – szemben.

Itt további információkat olvashat arról, hogy miért van szükségünk digitális euróra.

2. kérdés: Hogyan mozdíthatja elő a digitális euro Európa stratégiai autonómiáját?

A digitális euro páneurópai fizetési megoldást kínálva európai irányítás alatt és európai szolgáltatók által üzemeltetve euroövezet-szerte rendelkezésre állna.

Az euroövezetben a digitális fizetésforgalom továbbra is széttagolt, országonként és felhasználási területtől függően eltér egymástól. Az euroövezet nemzeti piacainak több mint a fele nem rendelkezik nemzeti digitális fizetési megoldásokkal az üzletben történő fizetéshez, de ahol léteznek ilyen megoldások, ott is csak a nemzeti piacokra és konkrét felhasználási esetekre irányulnak. Ennek következtében a fogyasztók néhány Európán kívüli vállalatra vannak utalva, amelyek uralják a piacot. A digitális euro segíthet csökkenteni az Európán kívüli pénzforgalmi szolgáltatóktól való függőséget, lehetővé téve európai megoldások választását.

A nyílt szabványok és a digitális fizetés nyilvános infrastruktúrájának biztosításával lehetővé válna a szolgáltatók számára a páneurópai megoldások egyszerű bővítése, ami javítaná az európai pénzforgalmi környezet versenyképességét és innovatív jellegét.

Összességében a digitális eurónak köszönhetően Európa a digitális pénzügyi szolgáltatások globális éllovasává válhatna, ahol az innováció a köz javát szolgálja.

3. kérdés: Miért akarnának az emberek digitális eurót használni?

A digitális euro minden alkalomra fizetési megoldást nyújthat, amelyet bármikor és az euroövezetben bárhol használhatnának, akárcsak a készpénzt, de a digitális kor kívánalmainak megfelelő formában. Olyan általánosan elfogadott digitális fizetőeszköz lenne, amellyel a fogyasztók díjmentesen fizethetnének az üzletekben, az interneten és egymás között. Úgy fizethetnének digitálisan, hogy állami fizetőeszközt használnak, ráadásul online és offline egyaránt elérhető eszközzel.

A digitális euro kialakítása garantálná a legmagasabb szintű biztonságot és adatvédelmet, összhangban a szigorú európai uniós normákkal, amelyeket a világviszonylatban is legmagasabb szintű adatvédelmi jogszabályok írnak elő.

Az eurorendszer nem azonosítaná a fizetési tranzakciók alapján az egyéneket, továbbá a digitális euróval végzett offline tranzakciók személyes részleteit csak a befizető és a kedvezményezett ismerné.

A digitális euro biztonságos lenne, és mint közjószág, minden fogyasztó hozzáférne, függetlenül a lakóhelyétől és a digitális vagy pénzügyi készségeinek szintjétől. A fogyatékkal élők és a bankszámlával nem rendelkezők igényeit is figyelembe venné, hogy senki ne maradjon le.

Az egész euroövezetben való felhasználhatóság és hozzáférés biztosítása érdekében az Európai Bizottság digitális euróra vonatkozó rendelet iránti javaslata alapján a digitális fizetési módot alkalmazó kereskedőknek kötelező lenne az elfogadása, a felügyelt bankoknak pedig az ügyfeleiknek való forgalmazása.

4. kérdés: Felváltaná-e a digitális euro a készpénzt?

Nem, a digitális euro nem felváltaná, hanem kiegészítené a készpénzt. A készpénzzel párhuzamosan lenne forgalomban, az emberek gyors és biztonságos digitális fizetés iránt növekvő igényét kielégítve. A készpénz változatlanul törvényes fizetőeszköz maradna, továbbra is párhuzamosan használható a digitális euróval és a jelenleg elérhető bármely magánjellegű elektronikus fizetőeszközzel.

Az, hogy most folyik az eurobankjegyek újratervezése –amely magában foglalja a rajtuk elhelyezett biztonsági elemek továbbfejlesztését – bizonyítja, hogy az EKB elkötelezett a készpénz jövője iránt. Üdvözli az Európai Bizottság egységes valuta csomagját, amely megőrzi az emberek választásának szabadságát a készpénz és a digitális euro között, amikor jegybankpénzzel fizetnek.

Bővebb tájékoztatást találhatunk az eurorendszer készpénzstratégiájáról és a bankjegy-újratervezési folyamatról az EKB honlapján, a jövőbeli bankjegyekről szóló oldalon.

5. kérdés: Milyen értéket kínálna a digitális euro a kereskedőknek?

A digitális euro páneurópai megoldásként lehetővé tenné a kereskedőknek, hogy úgy értékesítsék a termékeiket Európa minden pontján, hogy ügyfeleiknek zökkenőmentes és konzisztens fizetési élményt nyújtanak. Így kevésbé függenének a nem európai fizetési megoldásoktól, európai alternatívát kapnának, jobb pozícióba kerülnének a fizetési megoldások szolgáltatóival való tárgyalásokban, és ezáltal a költségeikből is le tudnának faragni.

A digitális euro fejlesztése során az EKB szorosan együttműködik a kereskedőkkel és azok képviselőivel. Figyelembe vesszük, amit a kereskedők fontosnak tartanak, például a zökkenőmentes integrációt a meglévő ellenőrző rendszerekkel, a könnyű használhatóságot és a fizetési rezilienciát. A digitális euro emellett lehetővé tenné a kereskedők számára, hogy pluszköltség nélkül, azonnal fogadják a fizetést, még internetkapcsolat nélkül is.

A digitális eurónak a fizetési ökoszisztémába való beillesztéséről készült jelentésünkben bővebb információkat talál a kereskedőkkel való párbeszédünkről és a kiskereskedőknél végzett felhasználói kutatásunkról.

6. kérdés: Milyen értéket kínálna a digitális euro a pénzforgalmi szolgáltatók számára?

A felügyelt pénzforgalmi szolgáltatók kulcsszerepet játszanának a digitális euro forgalmazásában. Ők lennének a fő kapcsolattartók a magánszemélyek, a kereskedők és a vállalkozások felé valamennyi kérdésben, biztosítva az összes végfelhasználói szolgáltatást.

A digitális euro további üzleti lehetőségeket is megnyitna előttük, közvetlenül elérhetővé téve az euroövezet minden pontját.

Az EKB innovációs platformja rámutatott a digitális euróban rejlő olyan potenciálra, amellyel képes volna egységesíteni az európai pénzforgalmi piacot, harmonizált szabványok révén új üzleti modelleket felszabadítani, valamint támogatni a jövőbeli technológiai fejlesztéseket. Az EKB az innovációs platform megállapításait is figyelembe veszi a digitális euro továbbfejlesztése során.

Így a digitális euro platformként szolgálhat a pénzforgalmi szolgáltatóknak, hogy a kínálatukon belül hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokat (pl. feltételhez kötött fizetés vagy lojalitási programok) fejlesszenek ki.

Az Európai Bizottság a digitális euróra vonatkozó rendelet iránti javaslatában felvázolt kompenzációs modellel a pénzforgalmi (PSP) szolgáltatóknak az egyéb digitális fizetőeszközöknél megszokotthoz hasonló gazdasági ösztönzőket biztosít.

Ismerkedjen meg közelebbről a PSP szolgáltatókkal való együttműködésünkkel, amelynek tárgya a digitális eurónak a fizetési ökoszisztémába való beillesztéséről szóló jelentés.

7. kérdés: Hogyan működne a digitális euro?

A digitális euróval az azonnali fizetést biztonságosan el lehetne végezni mind a hagyományos, mind az online üzletekben, valamint személyek között, függetlenül attól, hogy mely euroövezeti országban tartózkodnak, vagy mely pénzforgalmi szolgáltatót veszik igénybe.

Az első lépés a digitáliseuro-tárca megnyitása a bankunk, a posta vagy más pénzforgalmi szolgáltató közvetítésével.

A tárca létrehozása után feltöltenénk digitális euróval, vagy úgy, hogy készpénzt teszünk rá, vagy a csatolt bankszámlán keresztül. Ezután már fizethetnénk a tárcából például telefonon vagy okos kártyán keresztül.

A digitális euróval való fizetés biztonságos és azonnali lenne – akár hagyományos üzletben vagy online vásárolnánk, akár valaki más személynek fizetnénk.

A digitális euro egyaránt kínálna online és offline funkciókat, ami azt jelenti, hogy akkor is használhatnánk, ha a tartózkodási helyünkön a térerő gyenge vagy nincs is. Továbbá, az offline tranzakciókra vonatkozó személyes adatokat csak a befizető és a kedvezményezett ismerné, ezáltal a készpénzfizetésnél megszokotthoz hasonló adatvédelmet nyújtana.

További információk a digitális euro tervezett működéséről.

8. kérdés: Ki használhatná a digitális eurót?

Ahogy az Európai Bizottság által prezentált digitális euróra vonatkozó rendelet iránti javaslatban áll, a digitális euro rendelkezésre állna az euroövezeti tagállamokban ideiglenesen tartózkodó vagy állandó lakóhellyel rendelkező személyeknek, illetve az ott ideiglenes vagy állandó telephellyel rendelkező vállalkozásoknak és közjogi szervezeteknek.

Emellett azok is hozzáférhetnének a digitális euróhoz, akik személyes vagy szakmai célból utaznak az euroövezetbe.

Ugyancsak felhasználhatnák az euroövezeten kívül tartózkodó vagy letelepedett személyek, vállalkozások és közjogi szervezetek is, amennyiben digitáliseuro-számlát nyitnának az Európai Gazdasági Térség valamely tagországában vagy harmadik országban letelepedett vagy működő pénzforgalmi szolgáltatónál, feltéve, hogy létezik az Európai Unió és az adott harmadik ország, illetve az Európai Központi Bank és az euroövezeten kívüli tagállam vagy harmadik ország nemzeti központi bankja között megállapodás erről.

9. kérdés: Milyen fokú adatvédelmet biztosítana a digitális euro?

Az adatvédelem a digitális euro megtervezésének egyik sarokköve.

A digitális euro offline működését úgy alakítanánk ki, hogy a készpénzhez hasonló adatvédelmet biztosítson a felhasználóknak mind pénzküldéskor, mind üzletben való fizetéskor. Offline fizetés esetén csak a fizető fél és a kedvezményezett ismerné az elvégzett tranzakció személyes adatait. A pénzmosás elleni ellenőrzéseket a kifizetést lebonyolító pénzforgalmi szolgáltató (PSP) végezné el a finanszírozási és pénzkivonási folyamat során, ugyanúgy, ahogyan ez ma a készpénzfelvétel és -befizetés esetében történik.

Az online tranzakciók esetében az eurorendszer nem azonosítaná a fizetést végző vagy fogadó felhasználót, ami védené a személyes adatokat, de a pénzforgalmi szolgáltatók a pénzmosás elleni szabályok tiszteletben tartása céljából azonosítani tudnák a felhasználókat.

Így akár online, akár offline zajlana a fizetés, az eurorendszer nem tudná közvetlenül összekapcsolni a digitáliseuro-tranzakciót a konkrét személlyel.

A digitális euróval kapcsolatos kérdéseket olyan uniós szabályozás fogja igazgatni, amely egyensúlyt teremt a magánszféra védelme és a biztonság között. Ez a megközelítés erős védelmet nyújt a tiltott tevékenységekkel szemben, miközben tiszteletben tartja az egyének magánszféráját.

Itt további tájékoztatást talál a digitális euróról és az adatvédelemről.

10. kérdés: Hogyan biztosítaná az EKB a digitális euro befogadó jellegét és elérhetőségét?

A digitális euro a közjavak közé tartozna, akárcsak ma a bankjegyek és az érmék, csak digitális formában lenne elérhető. Az EKB a digitális eurót és a hozzá kapcsolt alkalmazást úgy tervezi meg, hogy az inklúziót vezérelvként kezeli, amivel biztosítja a felhasználóknak, hogy a legkülönfélébb körülmények között is sikeresen fizessenek. A digitális euro alkalmazás (app) megfelelne az európai akadálymentesítési intézkedéscsomag előírásainak, különös tekintettel a kognitív hozzáférhetőségre, hogy használata gyorsan megtanulható legyen bárkinek.

A digitális euro kialakítása során figyelembe vesszük a hátrányos helyzetű fogyasztók igényeit, alkalmazva azokat az információkat, amelyeket a felhasználói kutatásokból, valamint a civil társadalommal és a fogyasztói érdekképviseleti szervekkel való együttműködésből nyerünk. A szervezetek kiemelték az univerzálisan hozzáférhető megoldás, az intuitív kialakítás és a személyes támogatás fontosságát. A digitális euróhoz kapcsolódó alapszolgáltatásokhoz azok is ingyenesen hozzáférnének, akiknek nincs bankszámlájuk, ami csökkentené a digitális kirekesztettség veszélyét a lakcímmel nem rendelkező személyek vagy a nemzetközi védelemben részesülők esetében is.

Az Európai Bizottság által prezentált digitális euróra vonatkozó rendelet iránti javaslat alapján a digitális eurót forgalmazó bankok ügyfeleik kérésére kötelesek lennének ingyenesen biztosítani a digitális euróban való fizetéshez az alapszolgáltatásokat.

A digitális euro kialakítása során fontos szempont, hogy mindenki igényét kielégítse, és hogy senki se maradjon ki belőle.

11. kérdés: Hogyan biztosítaná az EKB, hogy az egész euroövezetben azonos módon lehessen fizetni digitális euróval?

A digitális euro forgalmazásáért a felügyelt pénzforgalmi szolgáltatók (PSP), például az euroövezeti bankok lennének felelősek. Annak érdekében, hogy a digitális euro mechanizmusát az egész euroövezetben egységes módon valósítsák meg, az eurorendszer kidolgozza a mechanizmus szabálykönyvét a piaci szereplőkkel együttműködve, iteratív folyamat alkalmazásával. Ebben egységes szabályokat, szabványokat és eljárásokat határoznak meg, amelyek biztosítják a digitális euro alapszolgáltatásainak következetességét az egész euroövezetben, egységes élményt nyújtva a felhasználóknak, függetlenül attól, hogy melyik tagállamban tartózkodnak, vagy melyik pénzforgalmi szolgáltató vesz részt a fizetésben – ahogyan ez ma a készpénzzel fizetésre jellemző.

12. kérdés: A digitális euro alternatív pénznem lenne az eurorendszerben?

Nem. Ahogyan a bankjegyek és érmék sem alternatív pénznemek, hanem ugyanazon pénznem különböző formái, a digitális euro is csupán egy újabb módja lenne az euróban történő fizetésnek. A digitális euro csupán kielégítené az emberek és vállalatok digitális fizetési módok iránti egyre növekvő igényét.

Az euroövezeti fogyasztók fizetési magatartásáról szóló tanulmányból (SPACE) bővebb információkat találunk a fizetési preferenciákról.

13. kérdés: Mi lenne a kapocs az azonnali fizetés és a digitális euro között?

Ma, amikor a fogyasztók az üzletben készpénzmentesen fizetnek, a kereskedők nem kapják meg azonnal a pénzt. A digitális euro révén ez megváltozna, és minden fizetés azonnalivá válna.

A digitális euróról kidolgozott egységes szabály-, szabvány- és eljárásrendszer lehetővé tenné az azonnali fizetési megoldások továbbfejlesztését és minden euroövezeti országba való eljuttatását. Ez csökkentené Európa függőségét attól a néhány nem európai magánvállalattól, amely jelenleg uralja a fizetési szektort.

14. kérdés: Hogyan működne a digitális euro technikai architektúrája, és alapját képezné-e olyan elosztott főkönyvi technológia, mint például a blokklánc?

A digitális euro centralizált elszámolási platformon működne, és az eurorendszer rögzítené és ellenőrizné az összes elszámolást és állományt. Mivel az eurorendszer közvetlen kötelezettségállományába tartozna, fontos, hogy az emberek pénztárcájában lévő digitális euro biztonságos legyen, hogy továbbra is megbízzanak az euróban és az eurorendszerben egyaránt.

A digitális euro nem elosztott főkönyvi technológián (DLT) alapul, azonban a DLT kulcsfontosságú tervezési elveit átveszi annak érdekében, hogy növelje a rendszer ellenállóképességét és hatékonyságát, valamint javítsa az általános teljesítményt és megbízhatóságot.

A digitális euro reziliens műszaki architektúrája bevett szabványokra épülne. Több régiót lefedő rendszerről lenne szó, amelyben minden régió, jóval meghaladva a szokásos redundanciamodelleket, több szerverrel van ellátva, ami biztosítja majd a szolgáltatás folytonosságát bármilyenek is a körülmények.

15. kérdés: Jelenleg hol tart a digitális euróval kapcsolatos projekt?

A digitáliseuro-projekt szépen halad előre. Az előkészítő szakasz, amely 2023 novemberében indult és 2025 októberében zárul le, a technikai fejlesztések és a kísérletezve tanulás szakasza. Ez a munka a vizsgálati szakaszban meghatározott tervezési döntésekre és műszaki követelményekre épül.

A vizsgálati és előkészítési szakaszokat követően az eurorendszer most tovább dolgozik a technikai feladatokon, fokozza a piaci szereplőkkel való együttműködést, és folyamatosan támogatja a jogalkotók munkáját. Célunk, hogy 2029-ben készen álljunk a digitális euro esetleges első kibocsátására, feltéve, hogy a bevezetéséhez szükséges szabályozást 2026 folyamán elfogadják.

16. kérdés: Ki vesz részt a digitáliseuro-projektben?

Az Európai Központi Bank és az euroövezet nemzeti központi bankjait tömörítő eurorendszer köteles garantálni, hogy a digitális euro megfeleljen a felhasználói igényeknek. Ezért az eurorendszer rendszeres kapcsolatokat ápol a döntéshozókkal, a jogalkotókkal, a piaci szereplőkkel, a civil társadalmi szervezetekkel és a nyilvánossággal, a végső felhasználókkal.

Erre a szerepvállalásra olyan kontextusokban kerül sor, mint például a kisösszegű euro-pénzforgalmi tanács, amely az európai kisértékű fizetések piacának valamennyi részéből származó érdekelteket tömöríti, valamint a szabálykönyv kidolgozó csoport, amely a köz- és magánszféra azon vezető szakembereiből áll, akik pénzügyi és fizetési tapasztalattal rendelkeznek (lásd a 18. kérdést).

Az EKB rendszeresen együttműködik a következőkkel:

• magánvállalatok, amelyek piaci ismereteik és a digitális euro innovációs platformon végzett tesztelés alapján visszajelzést adnak a digitális euro technikai vonatkozásairól;
• európai civil társadalmi szervezetek, amelyek nézeteivel szemináriumokon ismerkedünk meg, előmozdítva a nyílt párbeszédet;
• potenciális végfelhasználók, akiknek a szükségleteit és preferenciáit felmérések, interjúk és fókuszcsoportok révén mérjük fel.

Emellett rendszeresen részt veszünk az eurocsoportban az euroövezeti országok pénzügyminisztereivel tartott értekezleteken, és rendszeresen tájékoztatjuk a digitáliseuro-projektről az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottságát.

További információk a projekt irányításáról és az érdekeltek szerepvállalásáról.

17. kérdés: Hogyan működnek közre az európai jogalkotók a folyamatban?

Az Európai Bizottság 2023. június 28-án előterjesztette az egységesvaluta-csomagot, amely javaslatokat tartalmaz a készpénz használatának támogatásáról és a digitális euro lehetséges keretének létrehozásáról. Az EKB üdvözli, hogy a digitális euróra vonatkozó javaslathoz kapcsolódik a készpénz szerepének megerősítését célzó javaslat is, mivel mindkettő törvényes fizetőeszköz, jegybankpénz két alakban. A digitális euróra vonatkozó rendelet iránti javaslat célja annak biztosítása, hogy a jövőbeni digitális euro lehetővé tegye az embereknek és vállalkozásoknak, hogy az euroövezet bármely pontján széles körben elfogadott, olcsó, biztonságos és reziliens állami pénzzel tudjanak digitális formában fizetni.

Az EKB igény szerint támogatja a jogalkotási folyamatot és a technikai lépések megtételét. Az eurorendszer mérlegeli a digitális euro kialakítását érintő olyan módosításokat, amelyek a jogalkotói tanácskozások során esetleg felmerülnek.

Az EKB Kormányzótanácsa a digitális euro bevezetéséről szóló rendelet elfogadásáig nem dönt a digitális euro kibocsátásáról.

18. kérdés: Hogyan dolgozzuk ki a digitáliseuro-mechanizmus szabálykönyvét?

Az eurorendszer a szabálykönyv tervezetét az európai kisértékű fizetési piac képviselőivel szoros együttműködésben a szabályzatfejlesztési csoporton (RDG) keresztül dolgozza ki.

Az RDG, amely az európai kisértékű fizetési piac kínálati és keresleti oldalát képviselő európai szervezetek magas rangú képviselőiből áll, az EKB Kormányzótanácsa által a digitális euróval kapcsolatban már jóváhagyott tervezési döntéseket veszi alapul.

A szabályzatfejlesztési csoporton belül külön munkafolyamokat állítottak fel a speciális szakértelmet igénylő kérdésekhez.

A digitális euro mechanizmusára vonatkozó szabálykönyv átdolgozott, ideiglenes tervezetét 2025 júniusában adták át az RDG-nek piaci konzultáció céljából. A szöveg megfelelően rugalmas ahhoz, hogy a későbbiekben hozzá lehessen igazítani azokhoz a módosításokhoz, amelyek a digitális euro bevezetéséről szóló rendelet végleges szövegéből erednek, annak elfogadása után.

További információk a digitáliseuro-mechanizmus szabálykönyvéről.

19. kérdés: A digitális euro programozható pénz lenne?

A programozható pénz olyan digitális pénzforma, például utalvány, amelyet előre meghatározott célra szolgál, és korlátozva van, hogy hol, mikor, kivel használható.

Amint az Európai Bizottság digitális euróra vonatkozó rendelet iránti javaslata is előirányozza, a digitális euro soha nem lenne programozható pénz, de megkönnyítené a feltételes fizetést (például ha egy ügyfél valamit vásárol online, és a teljesítés utáni fizetési opciót választja).

20. kérdés: Kellene-e az embereknek fizetniük a digitális euro használatáért?

A digitális eurót, amely közjószág, a felhasználók alaphasználatra díjmentesen vehetnék igénybe.

A bankok vagy egyéb pénzforgalmi szolgáltatók ugyanakkor további térítéses szolgáltatásokat kínálhatnának ügyfeleiknek. Az ilyen hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások még vonzóbbá tehetnék a digitális eurót a felhasználók számára, például feltételhez kötött fizetésnél. Így a vásárlók biztonságosabban vásárolhatnának online, mivel a pénz csak akkor kerülne átutalásra, ha a termék kiszállítását visszaigazolták, ezáltal csökkenne a csalás kockázata, és egyszerűsödne a visszatérítés.

21. kérdés: Hogyan viszonyulnak más páneurópai fizetési kezdeményezések a digitális euróhoz?

Az EKB üdvözli azokat az európai piaci kezdeményezéseket, amelyek túlmutatnak a belföldi piacokon.

A digitális eurónak lehetővé kell tennie, hogy a hazai és regionális rendszerek különböző felhasználási területeken és határokon átnyúlva is bővülni tudjanak, ezáltal elősegítve az európai magánszektorbeli megoldások egyszerűbb, szélesebb körű és hatékonyabb elfogadását a harmonizált elfogadási szabványok használatának köszönhetően. Az európai pénzforgalmi szolgáltatók profitálhatnak ezekből a lehetőségekből, elsősorban mivel nagyobb földrajzi területeket érhetnek el, és korábban nem kiszolgált felhasználási területeket kapcsolhatnak be.

A kialakítás lehetővé teszi a magánszektorbeli megoldások integrálását, például a fizikai kártyákon való esetleges kettős márkajelzés (co-badging) vagy a meglévő digitális pénztárcák révén. Mindkét esetben a digitális euro volna az ún. tartalék megoldás, amely teljes pán-európai lefedettséget biztosítana, miközben a hazai vagy regionális rendszerek is megőriznék a piaci helyüket ott, ahol elfogadottak.

22. kérdés: Kompenzálnák-e a pénzforgalmi szolgáltatókat a digitális euro forgalmazásáért?

Az eurorendszer olyan kompenzációs modellt javasol, amely tisztességes gazdasági ösztönzőket teremt a digitáliseuro-ökoszisztéma valamennyi résztvevőjének. A bankok és más pénzforgalmi szolgáltatók (PSP-k) számára a kompenzációs modell fedezné a digitális euro forgalmazásának működési költségeit.

Ahogyan jelenleg más fizetési rendszerek esetében is jellemző, a digitális eurót forgalmazó PSP-k díjat számíthatnak fel a kereskedőknek a szóban forgó szolgáltatásokért. A kereskedők és a pénzforgalmi szolgáltatók árai limitálva lennének az Európai Bizottság által a digitális euróra vonatkozó rendelet iránti javaslatban előírtnak megfelelően.

Hasonlóan a bankjegy-előállításhoz és -kibocsátáshoz, az eurorendszer viselné a kapcsolódó mechanizmus és infrastruktúra felállításának a költségét. Ezen túlmenően az eurorendszer arra törekszik, hogy a meglévő infrastruktúra lehető legnagyobb mértékű újrahasznosításával minimálisra leszorítsa a pénzforgalmi szolgáltatók pótlólagos beruházási költségeit.

23. kérdés Veszélybe sodorná-e a digitális euro a pénzügyi stabilitást azzal, hogy megfosztja a bankokat a közvetítői szereptől?

Pénzügyi rendszerünk – amelynek középpontjában a bankrendszer áll – jól működik, és az eurorendszer meg kívánja őrizni a bankok vezető szerepét a gazdaság hatékony hitelezésében.

Az EKB a következő tervezési döntésekkel minimalizálja azokat a veszélyeket, amelyek a digitális euro bevezetésével a pénzügyi rendszert érinthetik.

• A felhasználók csak korlátozott mennyiségű digitális eurót tarthatnának a számlájukon. Ez megakadályozná a bankbetétek túlzott kiáramlását, és még válság idején is segítene megőrizni pénzügyi rendszerünk stabilitását.
• A digitáliseuro-tárcának a bankszámlához való hozzákapcsolása lehetővé tenné a felhasználóknak az állománylimit feletti fizetés teljesítését, és az esetleges hiány azonnali fedezését anélkül, hogy elő kellene finanszírozniuk a digitáliseuro-tárcájukat (feltéve, hogy elegendő forrás áll rendelkezésre a kapcsolódó számlán).
• Hasonlóan a pénztárcánkban levő készpénzhez, a digitáliseuro-állományok után sem járna kamat.

Egy jogalkotási tárgyalások során felmerült kérés nyomán az EKB technikai elemzést készített a különböző hipotetikus állománylimitek lehetséges hatásainak becsléséről. Az elemzés megerősítette, hogy a digitális euro mindennapi fizetésforgalomban való használata nem árt a pénzügyi stabilitásnak, és hogy – tekintettel a társjogalkotók által tesztelt, személyenként legfeljebb 3000 euróig terjedő állománylimitekre – a digitális euro az euroövezeten belül nem hatna negatívan a pénzügyi stabilitásra még egy igen valószínűtlen, rendkívül konzervatív válságforgatókönyv szerint sem.

24. kérdés: A digitális euro bevezetése nyomán jobban ki lenne-e szolgáltatva az európai fizetésforgalom a kibertámadásoknak?

Más digitális infrastruktúrákhoz hasonlóan a digitális euro is lehet kibertámadás célpontja. Ez a kockázat úgy mérsékelhető, hogy a kialakítása során a legkorszerűbb technológiákat alkalmazzák, amelyek kiberbiztonsági szempontból reziliens, időtálló környezetet teremtenek. A kiberbiztonsági ellenőrzések tervezése során az EKB más eurorendszerbeli piaci infrastruktúrákból kölcsönöz bevált gyakorlati megoldásokat, valamint rendszeresen végez tervezett teszteket szimulált támadások környezetében.

25. kérdés: Miben különbözne a digitális euro a stablecointól és a kriptoeszközöktől?

A digitális euro jegybankpénz, amelyet az Európai Központi Bankot és az euroövezet nemzeti központi bankjait tömörítő eurorendszer bocsátana ki és garantálna. Az eurobankjegyekhez és -érmékhez hasonlóan törvényes fizetőeszköz lenne, bárki számára igénybe vehető. Jegybankpénzként és közjószágként stabil és megbízható módon garantálná, hogy egy digitális euro mindig egy fizikai euróval lenne egyenértékű.

A stabil kriptopénzeket magánvállalatok hozzák létre, ezért nem vállal értük központi bank vagy hatóság felelősséget. Értékük attól függ, hogy a vállalat milyen jól kezeli tartalékait és pénzügyeit, és befolyásukon kívül eső tényezők is alakíthatják az értéket. Következésképp nem vehető biztosra a stabilitásuk, ellentétben az euróéval.

Az olyan kriptoeszközök, mint a bitcoin vagy az Ether ismét mások. Nem áll mögöttük intézményi támogatás, nincs mögöttes értékük. Áraik jelentősen megemelkedhetnek és leeshetnek, és értékvesztés esetén nem vállalja a felelősséget semmilyen szervezet.

Lásd a „What is bitcoin? –” (Mi a bitcoin?) című kisokost.

26. kérdés: Mennyibe kerülne a digitáliseuro-projekt az eurorendszernek?

A digitális euróba való beruházás elengedhetetlen ahhoz, hogy a valuta- és pénzforgalmi ágazat a digitális korban is megfeleljen a rendeltetésének.

A digitális euro alapelemei közül néhányat, például a fizetés- kiegyenlítést, az eurorendszerben belsőleg fejlesztenék ki. Mások esetében, mint például az offline szolgáltatási komponensnél, keretmegállapodásokat kötöttünk külső szolgáltatókkal. Ezek nem tartalmaznak fizetést, de olyan biztosítékokat építettünk be, amelyek lehetővé teszik, hogy a jogszabályváltozásokkal összhangban kiigazítható legyen a hatókörük.

A teljes fejlesztési költség, amely külső és belső fejlesztésű komponenseket egyaránt magában foglal, becslések szerint 1,3 milliárd eurót tesz ki, míg az éves működési költségek körülbelül 320 millió euróra jósolhatók. Az eurorendszer tovább folytatja az előkészületeket válaszul az euroövezetbeli vezetők felhívására, hogy a lehető leghamarabb készen álljon az esetleges kibocsátásra. Ugyanakkor a szükséges jogszabályokat még nem fogadták el. A munka ezért modulárisan van felépítve, hogy fokozatosan bővíthető legyen, és a pénzügyi kötelezettségvállalások korlátok közt maradjanak.

Az eurorendszer viselné a digitális euro mechanizmusának és infrastruktúrájának létrehozásával járó költségeket, ugyanúgy, mint az eurobankjegyek előállítása és kibocsátása esetében – amelyek, akárcsak a digitális euro, közjószágnak minősülnek. A bankjegyekhez hasonlóan a költségeket az EKB pénzkibocsátásból származó bevétele, az ún. seigniorage fedezné, még akkor is, ha a digitáliseuro-állomány a forgalomban levő bankjegyekhez képest kicsi lenne. Az EKB vállalja a költségek leszorítását azáltal, hogy a lehető legnagyobb mértékben újrahasznosítja a meglevő infrastruktúrát, ugyanakkor olyan digitális eurót teremt meg, amely értéket ad a fogyasztóknak és a kereskedőknek egyaránt.

Közjószág jellegének megfelelően a digitális euro alapszolgáltatásait a fogyasztók ingyenesen vehetnék igénybe, az európai kereskedők számára pedig gazdaságos megoldást nyújtana. Az eurorendszer nem számítana fel a digitális euróval kapcsolatban tranzakciós díjat, és nem húzna belőle hasznot.