content here is the anonymously transparent proxied version of ecb.europa.eu   X
Keresési lehetőségek
Home Média Kisokos Kutatás, publikációk Statisztika Monetáris politika Az euro Fizetésforgalom, piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont
  • BEVEZETŐ NYILATKOZAT

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke

Frankfurt am Main, 2021. június 10.

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam örömmel üdvözöljük önöket a sajtótájékoztatónkon. Most beszámolunk róla, hogy milyen eredménnyel járt a Kormányzótanács ülése, amelyen az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, Valdis Dombrovskis is részt vett.

Az euroövezet gazdasága, miután az első negyedévben zsugorodott, a járványhelyzet javulásával és a tömeges oltási programok jelentős előrehaladásával párhuzamosan fokozatosan újra nyit. A legfrissebb adatok a szolgáltatási tevékenység helyreállását és a feldolgozóipari termelés folyamatos dinamizmusát jelzik. Arra számítunk, hogy a gazdaság az év második felében felgyorsul, ahogy még több járványügyi intézkedést törölnek el. A fogyasztói kiadások élénkülése, az erős világgazdasági kereslet és a laza fiskális és monetáris politika meghatározóan támogatja a gazdaság regenerálódását. A bizonytalanság ugyanakkor fennmarad, ahogy a rövid távú gazdasági kilátások továbbra is a pandémia kimenetelétől és attól függenek, hogy miként reagál a gazdaság az újranyitásra. Az infláció az elmúlt hónapokban erősödött, aminek a hátterében főként bázishatások, átmeneti tényezők és az energiaárak emelkedése áll. A második félévben további emelkedése várható, majd az átmeneti tényezők lecsengésével párhuzamosan ismét csökkeni fog. Az új szakértői prognózisunk az előrejelzési időszak során a trendinflációs nyomás fokozatos emelkedését jósolja, noha változatlanul visszafogott mértékben, ami a még mindig jelentős kihasználatlan kapacitásokkal függ össze, amelyek az előrejelzési időszakban csak fokozatosan használódnak fel. A teljes infláció az előrejelzési időszak során várhatóan a célunk alatt marad.

A kedvező finanszírozási feltételek fenntartása a járvány alatt továbbra is előfeltétele a bizonytalanság csökkentésének és a bizalom megerősítésének, alátámasztva ezáltal a gazdaságot és védve a középtávú árstabilitást. A vállalatok és háztartások finanszírozási helyzete a márciusi monetáris politikai ülésünk óta összességében stabilan alakult, ugyanakkor a piaci kamatok tovább emelkedtek. Miközben a piaci kamatok tartós emelkedése részben a javuló gazdasági kilátásokat tükrözi, átfordulhat az egész gazdaságra nézve releváns, szélesebb finanszírozási feltételek szigorodásába. Ez azonban korai lenne, és veszélyeztetné a folyamatban levő gazdasági élénkülést és az inflációs várakozásokat.

Ennek kapcsán a Kormányzótanács úgy döntött, hogy megerősíti igen laza monetáris politikáját.

Az EKB irányadó kamatait változatlanul hagyjuk. Számításunk szerint ezek a jelenlegi vagy alacsonyabb szinteken maradnak egészen addig, ameddig nem tapasztaljuk, hogy az inflációs kilátások az előrejelzési időszakunkban határozottan megközelítik a 2%-hoz megfelelően közeli, de az alatti szintet, és amíg ez a közeledés nem jelenik meg konzisztensen a trendinfláció dinamikájában.

A pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) alatti nettó eszközvásárlást legalább 2022 márciusának végéig folytatjuk az 1850 milliárd eurós teljes keretösszeg erejéig, de addig mindenképp, amíg a Kormányzótanács úgy nem ítéli, hogy a koronavírus válságszakasza véget ért. A testület a finanszírozási feltételek és az inflációs kilátások együttes értékelése alapján arra számít, hogy a PEPP alatti nettó vásárlásokat a következő negyedévben továbbra is jelentősen nagyobb ütemben bonyolítják le, mint az év első hónapjaiban.

Rugalmasan vásárolunk a piaci feltételeknek megfelelően azzal a szándékkal, hogy megakadályozzuk a pénzügyi feltételek olyan szigorodását, amely nem konzisztens a világjárvány által a prognosztizált inflációs pályára gyakorolt lefelé irányuló hatásnak az ellensúlyozásával. Az időben, eszközosztály tekintetében és a joghatóságok között folytatott vásárlások rugalmassága továbbra is támogatja a zökkenőmentes monetáris politikai transzmissziót. Ha sikerül fenntartani a kedvező finanszírozási feltételeket olyan eszközvásárlási tranzakciókkal, amelyek a PEPP nettó vásárlási időhorizontja alatt nem merítik ki a keretet, akkor nem kell a keretösszeget teljes mértékben felhasználni. Ugyanígy, a keretösszeg szükség esetén újrakalibrálható, hogy megmaradjanak a kedvező finanszírozási feltételek, amelyekkel könnyebben lehet a negatív pandémiás sokknak az inflációs pályát érő hatását ellensúlyozni.

A PEPP keretében vásárolt, lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket legalább 2023 végéig továbbra is újra befektetjük. A PEPP-portfólió jövőbeli kifutását mindenesetre úgy kezeljük, hogy elkerüljük a megfelelő monetáris politikai iránnyal való interferenciát.

Tovább folytatjuk az eszközvásárlási program (APP) keretében végzett nettó vásárlásokat havi 20 milliárd eurós ütemben. Továbbra is arra számítunk, hogy az APP alatti havi nettó eszközvásárlások addig lesznek folyamatban, amíg szükség van rájuk az irányadó kamatok alkalmazkodó hatásának a megerősítéséhez, és röviddel azelőtt befejeződnek, hogy ismét emelni kezdjük az EKB irányadó kamatait.

Emellett az a szándékunk, hogy az APP keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztést teljes egészében továbbra is újra befektetjük hosszabb időszakon keresztül azután, hogy elkezdjük az irányadó kamatok emelését, de mindenesetre addig, ameddig szükséges ahhoz, hogy fennmaradjanak a kedvező likviditási feltételek és a meglehetősen laza monetáris politika.

Végül továbbra is bőséges likviditást biztosítunk a refinanszírozási műveleteinken keresztül. A célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek harmadik sorozatának (TLTRO–III) révén kapott finanszírozás meghatározó szerepet játszik a vállalatokhoz és a háztartásokhoz irányuló banki hitelnyújtás támogatásában.

A fenti intézkedések az összes gazdasági szektorban segítenek megőrizni a kedvező finanszírozási feltételeket, ami a tartós gazdasági élénküléshez és az árstabilitás megőrzéséhez szükséges. Továbbra is nyomon követjük az árfolyam alakulását, tekintettel a középtávú inflációs kilátásokkal kapcsolatos lehetséges vonatkozásokra. Készen állunk valamennyi eszközünk szükség szerinti kiigazítására is annak érdekében, hogy az infláció fenntartható módon, a szimmetria iránti elkötelezettségünknek megfelelően haladjon a célunk felé.

Most részletesebben is bemutatom értékelésünket, kezdve a gazdasági elemzéssel. Az év első negyedévében az euroövezeti reál-GDP 0,3%-kal tovább esett, és a világjárvány előtti, 2019. negyedik negyedévi szinttől 5,1%-kal maradt el. Az üzleti és a fogyasztói felmérések, valamint a nagy gyakoriságú mutatók szerint az idei év második negyedévében nagymértékben javult a gazdaság teljesítménye.

Az üzleti felmérések a szolgáltatási ágazat jelentős fellendülését mutatják, ami lehetővé teszi, hogy a nagyobb személyes kontaktust igénylő tevékenységek fokozatosan normalizálódjanak. A feldolgozóipari termelés továbbra is erőteljes, amit támogat a szilárd világkereslet, noha a kínálati oldali szűk keresztmetszetek rövid távon gátolhatják az ipari tevékenységet. A fogyasztói bizalmi mutatók erősödőben vannak, ami előre jelzi a következő időszakban a lakossági fogyasztás erős regenerálódását. A vállalati beruházások a gyengébb vállalati mérlegek és a még mindig bizonytalan gazdasági kilátások ellenére reziliensnek bizonyulnak.

Arra számítunk, hogy 2021 második felében a gazdaság erős ütemben tovább bővül, ahogy a tömeges oltási programok lehetővé teszik a járvány megfékezését célzó intézkedések további lazítását. Az euroövezeti gazdaság élénkülésének sikeréhez középtávon várhatóan hozzájárul az erősebb globális és belső kereslet, valamint a fiskális és a monetáris politikától kapott további támogatás.

A fenti értékelést tükrözi nagy vonalakban az eurorendszer szakértőinek 2021. júniusi euroövezeti makrogazdasági prognózisában felvázolt alapforgatókönyv is. A prognózisban 2021-ben 4,6%-os, 2022-ben 4,7%-os, 2023-ban pedig 2,1%-os éves reál-GDP-növekedéssel számolunk. A 2021-ben és 2022-ben várható gazdasági növekedést felfelé módosítottuk az EKB 2021. márciusi szakértői prognózisához képest, a 2023-ban várhatót pedig változatlanul hagytuk.

Megítélésünk szerint az euroövezet növekedési kilátásait övező kockázatok nagyjából kiegyenlítettek. A még erősebb élénkülés kiindulópontja egyfelől a jobb világkeresleti kilátások és a háztartási megtakarítások vártnál gyorsabb csökkenése lehet, amint a társasági érintkezésre vonatkozó és az utazási korlátozásokat feloldják. Másfelől a még mindig folyamatban levő pandémia – a vírusmutációk terjedésével és a gazdasági és pénzügyi vonatkozásokkal együtt – továbbra is lefelé mutató kockázat forrása.

Az Eurostat gyorsbecslése szerint az euroövezetben mért éves infláció a 2021. márciusi 1,3%-ról áprilisban 1,6%-ra, májusban pedig 2,0%-ra emelkedett. Ez főként az enegiaár-infláció erős emelkedésének tudható be – amely mind jelentős nagyságú felfelé irányuló bázishatásokat tükröz, mind az előző hónaphoz viszonyított növekedést –, valamint kisebb mértékben a nem energia jellegű iparcikkek inflációjának enyhe emelkedésének. A teljes infláció ősz felé valószínűleg tovább emelkedik, ami főként a németországi átmeneti áfacsökkentés visszavonásának tudható be. Az infláció a jövő év elején az átmeneti tényezők lecsengésével és a világpiaci energiaárak mérséklődésével párhuzamosan várhatóan ismét visszaesik.

Idén az alapvető ároldali nyomás némi növekedésére számítunk az átmeneti kínálati korlátok és a belső kereslet helyreállása nyomán. Az ároldali nyomás ugyanakkor valószínűleg összességében visszafogott marad, ami részben az alacsony béroldali nyomást tükrözi, amely a még mindig jelentős kihasználatlan gazdasági kapacitásokkal és az euroárfolyam erősödésével magyarázható.

Amint a világjárvány hatása lecseng, a jelentős kihasználatlan kapacitások laza monetáris és fiskális politikai intézkedéseknek köszönhető fokozatos megszűnése középtávon várhatóan hozzájárul a trendinfláció fokozatos emelkedéséhez. A felmérésalapú mutatók és a hosszabb távú inflációs várakozások piaci alapú mutatói változatlanul visszafogott szinten vannak, bár a piaci mutatók továbbra is emelkednek.

Összességében ez a helyzetértékelés tükröződik az eurorendszer 2021. júniusi euroövezeti, makrogazdasági szakértői prognózisának alapforgatókönyvében, amely 2021-re 1,9%-os, 2022-re 1,5%-os, 2023-ra pedig 1,4%-os éves inflációt vetít előre. Az EKB szakértőinek 2021. márciusi makrogazdasági prognózisához hasonlítva az inflációs kilátások javarészt átmeneti tényezők és a magasabb energiaár-infláció miatt 2021-re és 2022-re vonatkozóan felfelé módosítottuk. 2023-ban a ráta változatlan, mivel a trendinfláció emelkedését nagyrészt ellensúlyozza az energiaár-infláció várható visszaesése. Az energia- és élelmiszerárak nélküli HICP-infláció a prognózis szerint a 2021-es 1,1%-ról 2022-ben 1,3%-ra, 2023-ban pedig 1,4%-ra emelkedik, tehát a 2021. márciusi prognózissal összehasonlítva a teljes előrejelzési időszakban felfelé korrigáltuk.

A monetáris elemzésre áttérve, a széles értelemben vett pénzmennyiség (M3) éves növekedési üteme a 2021. februári 12,3%-ról és márciusi 10,0%-ról áprilisban 9,2%-ra csökkent. A márciusi és áprilisi lassulást részben erőteljes negatív bázishatások idézték elő, ahogy a világjárvány okozta válság kezdeti szakaszában jellemző nagymértékű beáramlás kikerült az éves növekedési statisztikákból. Emellett a rövidebb távú monetáris dinamika mérséklődését is tükrözi, amely áprilisban főként a gyengébb háztartási és vállalati betételhelyezésekből és a járványügyi helyzet javulásával párhuzamos kisebb likviditásigényből ered. Az eurorendszer folyamatos eszközvásárlása továbbra is a pénzteremtés legjelentősebb forrása. Noha szintén lassul a növekedési üteme, a szűkebb értelemben vett monetáris aggregátum (M1) maradt a széles értelemben vett pénzmennyiség növekedésének a hajtómotorja. Ez azzal magyarázható, hogy a pénztulajdonosi szektornak változatlanul nagyobb a likviditás iránti preferenciája, és hogy a leglikvidebb pénzformáknak alacsony az alternatívaköltsége.

A lakossági szektornak kihelyezett hitelek éves növekedési üteme a februári 4,5%-ról és márciusi 3,6%-ról áprilisban 3,2%-ra csökkent, a nem pénzügyi vállalatoknak és a háztartásoknak nyújtott hitelek ellentétes dinamikája mellett. A nem pénzügyi szervezeteknek nyújtott hitelek éves növekedési üteme a februári 7,0% és márciusi 5,3% után áprilisban 3,2%-ra esett vissza. A zsugorodás hátterében nagyfokú negatív bázishatások és egyes áprilisi hitelkihelyezések márciusra történő előrehozása áll. A lakossági hitelek éves növekedési üteme a februári 3,0% és márciusi 3,3% után áprilisban 3,8%-ra emelkedett, amit stabil havi hitelkiáramlás és pozitív bázishatások segítettek.

Mindent egybevéve, a monetáris politikai intézkedéseink – a nemzeti kormányzatok és más európai intézmények által hozott intézkedésekkel együtt – változatlanul elengedhetetlenek a banki hitelezési feltételek támogatásához, különösen a világjárvány által leginkább sújtott rétegek számára.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése alátámasztja, hogy meglehetősen laza monetáris politikára van ahhoz szükség, hogy támogassuk a gazdaságot, és hogy az infláció középtávon határozottan közelítsen a 2% alatti, de ahhoz közeli szintek felé.

Ami a fiskális politikát illeti, változatlanul kritikus fontosságú az ambiciózus, összehangolt fiskális alapállás, mivel a fiskális támogatás túl korai megvonása gyengítheti a gazdaság helyreállását, és felerősítheti a tartósan megmaradó károsodást (scarring). Az országos fiskális politikákkal tehát továbbra is alaposan átgondolt, megfelelő gyorsaságú támogatást kell nyújtani azoknak a vállalatoknak és a háztartásoknak, amelyek a leginkább ki vannak szolgáltatva a pandémiának és a megfékezésére irányuló intézkedéseknek. Fontos ugyanakkor, hogy a fiskális intézkedések továbbra is ideiglenesek és anticiklikusak legyenek, továbbá kellőképpen célzott jellegűek ahhoz, hogy eredményesen kezeljék a sérülékeny helyzeteket, és támogassák az euroövezeti gazdaság gyors helyreállását. Az Európai Tanács által jóváhagyott három védőháló, amely a dolgozókat, a vállalkozásokat és az államháztartásokat célozza meg, lényeges finanszírozási támogatást nyújt.

A Kormányzótanács ismételten hangsúlyozza a „Next Generation EU” (az EU következő nemzedéke) csomag kiemelt szerepét. Felkéri a tagállamokat, hogy a forrásokat produktívan használják fel, és termelékenységjavító szerkezeti intézkedésekkel társítsák. Ez lehetővé teheti, hogy a „Next Generation EU” program hozzájáruljon a gyorsabb, erősebb és egységesebb gazdasági élénküléshez, valamint erősítheti a tagállamok gazdasági alkalmazkodóképességét és növekedési potenciálját, ezzel támogatva az euroövezet monetáris politikájának sikerét. Az említett szerkezeti intézkedések különösen fontosak a gazdasági struktúrák és intézmények jobbá tételében, valamint a zöld és digitális átmenet felgyorsításában.

Várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.

KAPCSOLAT

Európai Központi Bank

Kommunikációs Főigazgatóság

A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett.

Médiakapcsolatok