Az Európai Központi Bank éves beszámolója a 2012. december 31-ével záródó évéről

Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa a mai napon elfogadta az EKB 2012. december 31-ével záruló évre vonatkozó auditált éves beszámolóját.

A Bank a 2012-es évet 2164 millió eurós többlettel zárta (összehasonlításképpen: 2011-ben 1894 millió eurós többletet ért el). A Kormányzótanács úgy határozott, hogy 2012. december 31-i hatállyal 1166 millió eurót átutal a kockázati céltartalékba, ezzel a céltartalék a jelenleg megengedett legmagasabb értékre, 7529 millió euróra emelkedett. A kockázati céltartalék a folyamatosan figyelemmel kísért devizaárfolyam-, a kamatláb-, a hitel- és az aranyárfolyam-kockázat fedezetéül szolgál. Nagyságát és további indokoltságát évente felülvizsgálják.

A kockázati céltartalékba való átutalás eredményeképpen az EKB 2012. évi nettó nyeresége 998 millió euro (2011-ben: 728 millió euro) volt. A Kormányzótanács korábbi döntése nyomán 2013. január 31-én 575 millió euro nyereség került előzetes szétosztásra az euroövezeti nemzeti központi bankok (NKB) között. A testület mai ülésén hozott határozata alapján a fennmaradó 423 millió euro 2013. február 25-én kerül felosztásra az említett NKB-k között.

Az EKB rendes jövedelme nagyrészt a devizatartalékából és saját vagyonalap-portfóliójából származó befektetési hozamból, a forgalomban lévő teljes eurobankjegy-állományban való 8%-os részesedése utáni kamatbevételből, valamint a fedezettkötvény-vásárlási program és a két értékpapír-piaci program keretében vásárolt értékpapírokon keletkező nettó kamatbevételből származik.

A teljes nettó kamatbevétel 2012-ben 2289 millió eurót (2011-ben 1999 millió eurót) tett ki. A fenti összeg az EKB-nak a forgalomban levő teljes bankjegyállományból származó 633 millió eurós (2011-ben 856 millió eurós) bevételét, az értékpapír-piaci program keretében vásárolt értékpapírokon keletkezett 1108 millió eurós (2011-ben 1003 millió eurós) nettó kamatbevételt – amelyből 555 millió eurót (2011-ben 654 millió eurót) a program keretében vásárolt görög államkötvények kamatbevétele tett ki –, valamint a két fedezettkötvény-vásárlási program keretében szerzett értékpapír-állomány 209 millió eurós (2011-ben 166 millió eurós) nettó kamatbevételét foglalja magában. Az NKB-k az EKB-nak átadott devizatartalék-eszközökből származó követeléseik után 307 millió euro (2011-ben: 434 millió euro) kamatot kaptak az EKB-tól, míg a devizatartalék-eszközökön keletkezett kamatbevétel 229 millió eurót (2011-ben 290 millió eurót) tett ki.

A pénzügyi műveletekből származó realizált nyereség 319 millió euro (2011-ben 472 millió euro) volt. 2011-gyel ellentétben, amikor is az EKB az összehangolt nemzetközi devizapiaci intervencióban való részvétele keretében jeneladást hajtott végre, 2012-ben nem keletkezett számottevő realizált árfolyamnyereség.

Az értékvesztési leírás 2012-ben 4 millió eurót (2011-ben 157 millió eurót) tett ki. A csökkenés jórészt az EKB sajáttőke-portfóliójában tartott értékpapírok piaci értékének általános növekedéséből adódott.

Az EKB igazgatási költségei a személyi jellegű költségekből és más igazgatási költségtételekből tevődnek össze. A személyi jellegű költségek (a 2011-es 216 millió euróról) 2012-ben szerény mértékben, 219 millió euróra emelkedtek. Az EKB egyéb igazgatási költségei (irodaházak bérleti díja, szakértői honoráriumok, egyéb áruk és szolgáltatások) 2012-ben 242 millió eurót (2011-ben: 226 millió eurót) tettek ki, amely összeg a tárgyi eszközök 13 millió eurós értékcsökkenését is magában foglalta. Az új EKB-székház építési költségeinek túlnyomó része nem szerepel ebben a tételben, hanem a „Tárgyi eszközök és immateriális javak” tétel „Folyamatban lévő beruházás” altételében lett kimutatva. A „Folyamatban lévő beruházások” 2012-ben 191 millió euróval 530 millió euróra emelkedtek.

A 2012. december 31-ével záródó évre vonatkozó éves beszámoló és vezetői jelentés 2013. április 24-én, az EKB Éves jelentésében jelenik meg.

Szerkesztők figyelmébe

1. Az EKB számviteli politikája: A Kormányzótanács a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya (a KBER alapokmánya) 26.4. cikkével összhangban egységes számviteli irányelveket dolgozott ki az eurorendszer és benne az EKB számára, amelyek az Európai Unió Hivatalos Lapjában is megjelentek. ^[1] Noha az EKB számviteli politikája összességében a nemzetközileg elfogadott számviteli gyakorlaton alapul, kidolgozása során különös figyelmet kaptak az eurorendszerbeli központi bankok sajátosságai. Idetartozik a forgalomképes értékpapírok (kivéve a futamidő végéig megtartott kategória), valamint az aranykészletek és egyéb mérlegben szereplő és mérlegen kívüli devizaeszközök és -források piaci értéken való kimutatása. A futamidő végéig megtartott kategóriába sorolt forgalomképes értékpapírok értékvesztéssel módosított bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. Különös hangsúlyt kap az elővigyázatosság (prudencia) elve, lévén, hogy az eurorendszer központi bankjainak többsége nagyfokú devizakockázatnak van kitéve. A körültekintő megközelítés fokozottan érvényes a nem realizált nyereség és a nem realizált veszteség eltérő eredménykimutatás-beli elszámolására, valamint az egyik eszközön keletkezett nem realizált veszteségnek egy másik eszközön keletkezett nem realizált nyereséggel szembeni nettósításának tilalmára. A nem realizált nyereséget közvetlenül AZ átértékelési számlára kell átvezetni, míg az átértékelési számla egyenlegét meghaladó nem realizált, év végi veszteséget ráfordításként kell kezelni. Az értékvesztést teljes egészében az eredménykimutatásban kell szerepeltetni. Az euroövezet valamennyi nemzeti központi bankja köteles ezt az elszámolási elvet követni, amikor az eurorendszer összevont heti pénzügyi kimutatásában az eurorendszer tagjaként végrehajtott műveleteiről számol be. Ezen felül az éves pénzügyi beszámolójuk elkészítése során önkéntes alapon lényegében az EKB számviteli politikáját követik.
2. Az EKB-nak átadott devizatartalékra fizetett kamat: A nemzeti központi bank, amikor az eurorendszerhez való csatlakozással párhuzamosan devizatartalékot ad át az EKB-nak, az átutalt összeggel megegyező kamatozó követelésre tesz szert vele szemben. A Kormányzótanács döntése értelmében a követelés euróban van denominálva, és az eurorendszer irányadó refinanszírozási tenderében az aranykomponens nulla hozamának figyelembevételével kiigazított legutóbbi kamat alapján napi kamat fizetendő utána.
3. Az EKB forgalomban levő eurobankjegyekből befolyt bevételének és az értékpapír-piaci program keretében vásárolt értékpapír-állományából származó nettó bevételének felosztása: A Kormányzótanács döntése alapján a bevételt a keletkezés pénzügyi évében számolják el az euroövezeti nemzeti központi bankok javára. A Kormányzótanács ellenkező értelmű döntéséig az EKB az így keletkezett bevételt a következő év januárjának utolsó munkanapján osztja szét. ^[2] Az összeg teljes egészében felosztásra kerül, kivéve azt az esetet, ha a Kormányzótanács indoklással ellátott becslése alapján arra számít, hogy az EKB tárgyévi nettó nyeresége kisebb lesz, mint a forgalomban levő bankjegyállományból és az értékpapír-piaci program keretében vásárolt értékpapír-állományból származó nettó bevétele; vagy ha a Kormányzótanács a pénzügyi év vége előtt úgy dönt, hogy a teljes bevételt vagy annak egy részét átvezetteti a devizaárfolyam-, kamatláb-, hitel- és aranyárfolyam-kockázatra képzett céltartalékba.
4. Az EKB nyereségének felosztása, illetve veszteségének fedezése: A KBER alapokmányának 33. cikke értelmében az adott év nettó nyereségének 20%-át meg nem haladó összeg – amely legfeljebb az EKB tőkéjének 100%-a lehet – az általános tartalékalapba utalható. A nettó nyereség fennmaradó részét fel kell osztani az euroövezeti nemzeti központi bankok között, befizetéseik arányában. Amennyiben az EKB veszteséget könyvel el, a hiány jóváírható az általános tartalékalap, illetve szükség esetén és kormányzótanácsi döntés alapján az adott pénzügyi év monetáris jövedelme terhére. Az utóbbi a nemzeti központi bankok számára a KBER alapokmányának 32.5. cikke szerint felosztott összegek arányában és erejéig lehetséges.