Mi az árfolyam szerepe?
2016. június 28.
Mi az árfolyam?
Az árfolyam az az arány, amin az egyik fizetőeszközt a másikra lehet váltani: például 1 € 1,13 $-ra cserélhető. Az átváltási arány folyamatosan változik a globális devizapiacokon, amelyeken a legkülönfélébb pénznemekkel kereskednek. Az euro az amerikai dollárral, a japán jennel és az angol fonttal együtt az egyik leggyakrabban forgó devizanem.
Az EKB határozza meg az árfolyamot?
Az EKB minden nap 16:00-kor közzéteszi 31 deviza euróval szembeni referencia-árfolyamát, ám ez mindössze tájékoztatási célt szolgál. A vállalatok és a lakosság gyakran figyeli az árfolyamot, amely például az éves pénzügyi beszámolókba, az adóbevallásokba, a statisztikai jelentésekbe és a gazdasági elemzésekbe épül be. A 31 devizanem euróhoz viszonyított árfolyamai az eladási és a vételi árfolyamok átlagai, így nem szükségszerűen tükrözik maguknak a piaci tranzakcióknak a tényleges árfolyamát. Valutaváltáskor a valós idejű piaci árfolyamot alkalmazzák.
Az EKB továbbá az euro nomináleffektív árfolyamát is publikálja, amely nem más, mint az euroövezet 19 kereskedelmi partnere kétoldalú (bilaterális) árfolyamainak súlyozott átlaga. Ez az árfolyam megmutatja, hogy a deviza euróra váltása összességében éppen drágul vagy pedig olcsóbb lesz.
Hogyan befolyásolja az árfolyam a monetáris politikát?
Az EKB-nak nincs árfolyamcélja, ami azt jelenti, hogy monetáris politikai eszköztárával nem próbálja meg befolyásolni az árfolyamot. A világ 20 vezető gazdaságát tömörítő G20-ak kötelezettséget vállaltak arra, hogy tartózkodnak valutáik versenyképességi célú leértékelésétől, a versenyképességi szempontoknak alárendelt árfolyamcél követésétől, továbbá kinyilvánították, hogy ellenzik a protekcionizmus minden formáját.
Az árfolyamnak árstabilitási és növekedési vonatkozásai vannak. Kihat például a nemzetközi kereskedelemben érvényesített árakra. Ha 1 euróért több dollárt kapunk – más szóval, ha az euro felértékelődik a dollárral szemben –, az euroövezeti lakosság olcsóbban vehet amerikai termékeket, aminek következtében csökkennek az importárak. Mindennek az importált fogyasztási cikkeken keresztül közvetlen, a termelés során használt importált nyersanyagokon és félkész termékeken keresztül pedig közvetett hatása van az euroövezeti inflációra.
Az EKB-nak gondosan figyelemmel kell kísérnie ezeket a folyamatokat, és ennek megfelelően alakítania monetáris politikáját, hogy ezáltal betölthesse megbízatását, vagyis az inflációt középtávon 2% alatti, de ahhoz közeli szinten tarthassa.