SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke

Frankfurt am Main, 2020. december 10.

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam örömmel üdvözöljük önöket a sajtótájékoztatónkon. Szeretnénk beszámolni róla, hogy milyen eredménnyel járt a Kormányzótanács mai ülése, amelyen az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, Valdis Dombrovskis is részt vett.

Igaz ugyan, hogy a harmadik negyedévben a gazdaság a vártnál jobban javult, és az oltóanyag elérhetővé válásának a kilátásai is biztatóak, a világjárvány továbbra is súlyos kockázatot jelent közegészségügyi szempontból, valamint az euroövezet és a világ gazdaságai szempontjából. A Covid19 megbetegedések számának újbóli megugrása, valamint a terjedés megfékezésére tett intézkedések jelentősen korlátozzák a növekedést az euroövezeti gazdaságban, amely 2020 negyedik negyedévében várhatóan zsugorodott. Míg a feldolgozóipar teljesítménye kitart, a szolgáltatási ágazatét már súlyosan korlátozza az emelkedő fertőzési arány, valamint a társasági érintkezést és mobilitást korlátozó új intézkedések. Az infláció továbbra is igen alacsony, összefüggésben a gyenge kereslettel, valamint a munkaerő- és termékpiaci kihasználatlan kapacitásokkal. A kapott információk és a szakértői prognózisunk összességében arra utal, hogy a világjárvány rövid távú gazdasági hatása erőteljesebb, a gyenge infláció pedig tartósabb, mint arra korábban számítottunk.

Tekintettel a pandémia újbóli felerősödéséből eredő kedvezőtlen gazdasági hatásokra, a Kormányzótanács a mai napon a következőképpen újrakalibrálta monetáris politikai eszközeit:

Először is, a Kormányzótanács az EKB irányadó kamatlábainak változatlanul hagyása mellett döntött. Számításunk szerint ezek a jelenlegi vagy alacsonyabb szinteken maradnak egészen addig, ameddig nem tapasztaljuk, hogy az inflációs kilátások az előrejelzési időszakunkban határozottan megközelítik a 2%-hoz megfelelően közeli, de az alatti szintet, és amíg ez a közeledés nem jelenik meg konzisztensen a trendinfláció dinamikájában.

Másodrészt, úgy határoztunk, hogy a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) keretösszegét megemeljük 500 milliárd euróval, összesen 1850 milliárd euróra. Ezenkívül, a PEPP alatti nettó vásárlások időhorizontját legalább 2022 márciusának végéig meghosszabbítottuk. Mindenesetre addig folytatunk nettó vásárlásokat, amíg a Kormányzótanács úgy nem ítéli, hogy a koronavírus-válság időszaka véget ért.

Azért végezzük a PEPP keretében a vásárlást, hogy huzamosabb ideig megőrizzük a kedvező finanszírozási feltételeket. Rugalmasan vásárolunk a piaci feltételeknek megfelelően azzal a szándékkal, hogy megakadályozzuk a pénzügyi feltételek olyan szigorodását, amely nem konzisztens annak a lefelé irányuló hatásnak az ellensúlyozásával, amelyet a világjárvány a prognosztizált inflációs pályára gyakorol. Az időben, eszközosztály tekintetében és a joghatóságok között folytatott vásárlások rugalmassága továbbra is támogatja az akadálytalan monetáris politikai transzmissziót. Ha sikerül fenntartani a kedvező finanszírozási feltételeket olyan eszközvásárlási tranzakciókkal, amelyek nem merítik ki a keretösszeget a PEPP nettó vásárlási időhorizontja alatt, akkor nem kell a keretösszeget teljes mértékben felhasználni. Ugyanígy, a keretösszeg szükség esetén újrakalibrálható, hogy megmaradjanak a kedvező finanszírozási feltételek, amelyek segítenek a negatív pandémiás sokk által az inflációs pályát érő hatást ellensúlyozni.

A PEPP alatti vásárlások hosszabb időre való meghosszabbítása mögött a világjárvány elhúzódó kedvezőtlen gazdasági és inflációs hatásai húzódnak meg. A meghosszabbítással lehetővé válik ugyanis a piacon való folyamatos jelenlét, és hogy a monetáris ösztönzéssel tartósabb támogatást nyújtsunk. Azzal, hogy a világjárvány időszakában megőrizzük a kedvező finanszírozási feltételeket, enyhíthető a bizonytalanság, és erősíthető a bizalom, ami elősegíti a fogyasztói kiadások növekedését és a vállalati beruházásokat, végső soron pedig támasztékul szolgál a gazdaság talpra állásához, valamint segít ellensúlyozni a világjárványnak a prognosztizált inflációs pályára gyakorolt lefelé irányuló hatását.

További döntésünk értelmében legalább 2023 végéig meghosszabbítjuk a PEPP alapján vásárolt, lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztések újra befektetését. A PEPP-portfólió jövőbeli kifutását mindenesetre úgy kezeljük, hogy elkerüljük a megfelelő monetáris politikai iránnyal való interferenciát.

Harmadrészt, a Kormányzótanács úgy döntött, hogy tovább folytatja a harmadik sorozat célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek (TLTRO–III) feltételeinek újrakalibrálását. Konkrétabban úgy döntöttünk, hogy tizenkét hónappal, 2022 júniusáig meghosszabbítjuk azt az időtartamot, amely alatt jelentősen kedvezőbb feltételek lesznek érvényben. Ezenkívül, 2021 júniusa és decembere között három további műveletet is lebonyolítunk. További döntésünk, hogy a partnerkör elfogadható (jegybankképes) hitelállományának 50%-áról 55%-ára emeljük azt a teljes összeget, amelyet a partnerek a TLTRO–III műveletek keretében hitelként felvenni jogosultak. Annak érdekében, hogy ösztönözzük a bankokat az aktuális bankhitelezési szint fenntartására, az újrakalibrált TLTRO–III hitelfelvételi feltételek csak azoknak a bankoknak állnak majd a rendelkezésükre, amelyek elérnek egy új hitelnyújtási teljesítmény-célkitűzést. A világjárványhoz kapcsolódóan a TLTRO–III alatti alacsony kamattal jellemezhető időszak meghosszabbításával, további műveletek hozzáadásával és a potenciális felvehető hitelösszeg megnövelésével fennmaradnak a bankok igen vonzó forráshoz jutási feltételei. Ezzel is biztosítható a folyamatosan kedvező feltételek melletti banki hitelnyújtás és bőséges likviditás, amely a háztartási és a vállalati kihelyezésekre irányul.

Negyedrészt, úgy döntöttünk, hogy 2022 júniusáig meghosszabbítjuk annak a fedezetlazító intézkedéscsomagnak az időtartamát, amelyet a Kormányzótanács 2020. április 7-én és 22-én fogadott el. Ezeknek az intézkedéseknek a meghosszabbítása továbbra is biztosítja, hogy a bankok teljes mértékben fel tudják használni az eurorendszer likviditási műveleteit, különös tekintettel az újrakalibrált TLTRO-kra. A Kormányzótanács 2022 júniusa előtt újraértékeli a fedezetlazító intézkedéseket azt biztosítandó, hogy ezek ne érintsék kedvezőtlenül az eurorendszer partnerkörének a TLTRO–III műveletekben való részvételét.

Ötödrészt, a Kormányzótanács úgy döntött, hogy 2021-ben kínál további négy hosszabb lejáratú, pandémiás vészhelyzeti refinanszírozási műveletet (PELTRO), amely továbbra is hatékony likviditási védőhálót biztosít.

Hatodrészt, tovább folynak az eszközvásárlási programunk (APP) keretében végzett nettó vásárlások havi 20 milliárd eurós ütemben. Továbbra is arra számítunk, hogy az APP alatt zajló havi nettó eszközvásárlások addig lesznek folyamatban, amíg szükség van rájuk az irányadó kamatok alkalmazkodó hatásának a megerősítéséhez, és röviddel azelőtt befejeződnek, hogy ismét emelni kezdjük az EKB irányadó kamatait.

Emellett az a szándékunk, hogy az APP keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztést teljes egészében továbbra is újra befektetjük hosszabb időszakon keresztül azután, hogy elkezdjük az irányadó kamatok emelését, de mindenesetre addig, ameddig szükséges ahhoz, hogy fennmaradjanak a kedvező likviditási feltételek és a meglehetősen laza monetáris politika.

Hetedrészt, 2022 márciusáig meghosszabbítjuk az eurorendszer központi bankoknak nyújtott repókonstrukcióját (EUREP), valamint az euroövezeten kívüli központi bankokkal meglevő összes ideiglenes swap- és repókeretet.

Végezetül, úgy döntöttünk, hogy ameddig szükséges, a rendszeres hitelműveleteinket rögzített kamatú, teljes allokációjú tendereljárás keretében folytatjuk a meglevő feltételek mellett.

A Kormányzótanács intézkedéseinek bővebb részleteit a ma délután 15 óra 30 perckor közzétett külön sajtóközleményekben ismertetjük.

A ma hozott monetáris politikai intézkedések hozzájárulnak ahhoz, hogy a világjárvány idején megőrizzük a kedvező finanszírozási feltételeket, amivel támogatjuk a gazdaság összes szektorának folyamatos hitellel való ellátását, megerősítjük a gazdasági teljesítményt, és garantáljuk a középtávú árstabilitást. A bizonytalanság ugyanakkor változatlanul nagy, többek között abban a tekintetben is, hogy milyen lesz a világjárvány dinamikája, és milyen ütemben bocsátják a védőoltást a nyilvánosság rendelkezésére. Továbbra is nyomon követjük az árfolyam alakulását, tekintettel a középtávú inflációs kilátásokkal kapcsolatos lehetséges vonatkozásaira. Mindezek miatt továbbra is készen állunk valamennyi eszközünk szükség szerinti kiigazítására annak biztosítása érdekében, hogy az infláció fenntartható módon, a szimmetria iránti elkötelezettségünknek megfelelően haladjon a célunk felé.

Most részletesebben is bemutatom értékelésünket, kezdve a gazdasági elemzéssel. Az euroövezet reál-GDP-je a 2020 első felében tapasztalt erőteljes zsugorodás után határozottan magához tért, és a harmadik negyedévben 12,5%-kal emelkedett az előző negyedévhez képest, habár jóval elmaradt a pandémia előtti szintektől. A világjárvány második hulláma és a megfékezéséhez szükséges intézkedések ehhez társuló, október közepe óta megfigyelhető fokozódása a negyedik negyedévben várhatóan újra jelentős gazdasági visszaesést eredményez, jóllehet ennek mértéke sokkal kisebb lesz a második negyedévinél.

A gazdasági folyamatok továbbra is egyenetlenül alakulnak az egyes ágazatokat összehasonlítva: a szolgáltatási ágazat teljesítményét hátrányosabban érintik a társasági érintkezésre és mobilitásra vonatkozó új korlátozások, mint az ipari ágazatét. Annak ellenére, hogy fiskális politikai intézkedések támogatják a háztartásokat és a cégeket, a fogyasztók változatlanul óvatosak, tekintettel a világjárványra és annak nemkívánatos foglalkoztatási és jövedelmi következményeire. Emellett a gyengébb mérlegek és a gazdasági kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság akadályozza a vállalati beruházásokat.

A jövőt illetően, a majdani tömeges védőoltásról szóló hírek alapján nagyobb bizalommal feltételezhetjük, hogy az egészségügyi válsághelyzet fokozatosan megoldódik. Időbe telik azonban, amíg elérhető a széles körű immunitás, ugyanakkor nem zárható ki a fertőzések számának újabb megugrása, ami problémát jelenthet a közegészségügyre és a gazdasági kilátásokra nézve. A pandémia megfékezését célzó, szigorú intézkedések feloldásával és a bizonytalanság mérséklődésével a kedvező finanszírozási feltételek, az expanzív fiskális politika és a keresletélénkülés középtávon támogatja az euroövezet gazdasági fellendülését.

A fenti értékelést nagy vonalakban tükrözi az eurorendszer szakértőinek az euroövezetről szóló, 2020. decemberi makrogazdasági prognózisában felvázolt alapforgatókönyv is. Utóbbi 2020-ban −7,3%-os, 2021-ben 3,9%-os, 2022-ben 4,2%-os, 2023-ban pedig 2,1%-os éves reál-GDP-növekedéssel számol. Az EKB szakértőinek 2020. szeptemberi makrogazdasági előrejelzéseihez képest a gazdasági kilátások rövid távon lefelé módosultak, középtávon viszont lényegében visszaállnak a szeptemberi alapforgatókönyvben prognosztizált szintre.

Az euroövezeti gazdaság növekedési kilátásait övező kockázatok összességükben továbbra is lefelé mutatnak, ám kevésbé markánsak. A védőoltás közeljövőbeli tömeges beadásáról szóló, biztató hírek ellenére változatlanul fennállnak a világjárvány gazdasági és pénzügyi helyzetre gyakorolt hatásaihoz fűződő, lefelé irányuló kockázatok.

Az Eurostat előzetes becslése szerint az euroövezet éves inflációja novemberben változatlanul −0,3% volt. Az olajár-dinamika alapján és a német héakulcs átmeneti csökkentését figyelembe véve valószínűsíthető, hogy a teljes infláció 2021 elejéig negatív marad, majd emelkedni fog, ami a németországi ideiglenes héacsökkentés végének és az energiaár-infláció felfelé irányuló bázishatásainak tudható be. Ugyanakkor a mögöttes ároldali nyomás várhatóan visszafogott marad az – elsősorban az idegenforgalomban és utazási ágazatokban tapasztalható – gyenge kereslet, valamint az enyhe béroldali nyomás és az euroárfolyam felértékelődése miatt. Amint a világjárvány hatása lecseng, az inflációra felfelé irányuló nyomást gyakorol majd középtávon a keresletnek a laza fiskális és monetáris politika által támogatott élénkülése. A hosszabb távú inflációs várakozások piaci alapú indikátorai és felmérésalapú mutatói alacsony szinten maradnak.

Összességében ez a helyzetértékelés tükröződik az eurorendszer 2020. decemberi makrogazdasági szakértői prognózisának alapforgatókönyvében, amely 2020-ra 0,2%-os, 2021-re 1,0%-os, 2022-re 1,1%-is, 2023-ra pedig 1,4%-os éves inflációt vetít előre. Az EKB szakértőinek 2020. szeptemberi makrogazdasági prognózisával összehasonlítva a 2020. és 2022. évi inflációs kilátások lefelé módosultak.

A monetáris elemzésre áttérve, a széles értelemben vett pénzmennyiség (M3) éves növekedési üteme 2020 októberében 10,5% volt, tehát lényegében nem változott. Az erőteljes növekedést az eurorendszer folyamatos eszközvásárlása támogatja, amely a pénzteremtés legjelentősebb forrása lett. A pénztulajdonos szektorban még mindig erős likviditás iránti preferenciával és a leglikvidebb pénzeszközök tartásának alacsony alternatívaköltségével összefüggésben az M1, szűk értelemben vett pénzaggregátum továbbra is a széles értelemben vett pénzmennyiség bővülésének hajtómotorja.

A lakossági szektorba irányuló hitelezés növekedési üteme megállt egy magas szinten, bár még mindig magasabb növekedési ütemet mutat, mint a Covid19-járvány előtt. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott kölcsönök éves növekedési üteme a világjárvány első hónapjaiban történt erőteljes emelkedés után októberben 6,8%-ra esett a 7,1%-os szeptemberi szintről. A lassulás hátterében a csökkenő szükséghelyzeti likviditási igény, a gyenge beruházás és a szigorúbb vállalati hitelfeltételek állnak, amint azt az euroövezet 2020. harmadik negyedévi hitelezési felmérése is jelzi. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek éves növekedési üteme októberben 3,1% volt, tehát nem változott szeptember óta.

Mindent egybevéve, a monetáris politikai intézkedéseink – a nemzeti kormányzatok és az európai intézmények által hozott intézkedésekkel együtt – változatlanul elengedhetetlenek a banki hitelnyújtás feltételeinek a támogatásához, különösen azoknak, akiket a világjárvány negatív következményei a leginkább sújtanak.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése alátámasztja, hogy meglehetősen laza monetáris politikára van ahhoz szükség, hogy támogassuk a gazdaságot, és hogy az infláció középtávon határozottan közelítsen a 2% alatti, de ahhoz közeli szintek felé.

A fiskális politikát illetően változatlanul elengedhetetlen az ambiciózus és összehangolt fiskális alapállás, tekintettel az euroövezeti gazdaság erőteljes zsugorodására. A pandémiás veszélyhelyzet nyomán hozott fiskális intézkedéseknek a lehetőségekhez mérten célzott és ideiglenes jellegűeknek kell lenniük. Ugyanakkor a cégek és háztartások gyenge kereslete és a késleltetett élénkülésnek a járvány második hullámának betudható új korlátozások fényében megemelkedett kockázata indokolja, hogy a nemzeti fiskális politika továbbra is támogató legyen. Lényeges anyagi támogatást nyújt ebben a tekintetben az Európai Tanács által jóváhagyott három védőháló, amely a dolgozókat, a vállalkozásokat és az államháztartásokat célozza meg.

A Kormányzótanács elismeri a „Next Generation EU” (az EU következő nemzedéke) csomag kiemelt szerepét, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy késedelem nélkül működésbe lépjen. Felkéri a tagállamokat, hogy a forrásokat produktív közkiadásokra fordítsák, amelyek termelékenységjavító szerkezeti intézkedésekkel párosulnak. Ez lehetővé tenné, hogy a „Next Generation EU” program hozzájáruljon a gyorsabb, erősebb és egységesebb élénküléshez, valamint erősítené a tagállamok gazdasági rezilienciáját és növekedési potenciálját, támogatva az euroövezet monetáris politikájának a sikerét. Az említett szerkezeti intézkedések különösen fontosak a régóta fennálló szerkezeti és intézményi gyengeségek kezeléséhez, valamint a zöld és digitális átmenet felgyorsításához.

Várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.