Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont

A sajtókonferencia bevezető nyilatkozata

Mario Draghi, az EKB elnöke,
Vítor Constâncio, az EKB alelnöke,
Frankfurt am Main, 2016. október 20.

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam örömmel üdvözöljük Önöket a sajtótájékoztatónkon. A következőkben beszámolunk a Kormányzótanács mai ülésének eredményeiről.

Az EKB Kormányzótanácsa a rendszeres gazdasági és monetáris elemzés alapján változatlanul hagyta az EKB irányadó kamatait. Továbbra is arra számítunk, hogy az alapkamatok huzamosabb ideig, jóval a nettó eszközvásárlások időhorizontján túl is az aktuális vagy ennél alacsonyabb szinten maradnak. A hagyományostól eltérő monetáris politikai intézkedéseket illetően megerősítjük, hogy a 80 milliárd euro értékű havi eszközvásárlási programot 2017. március végéig, illetve szükség esetén azon túl is fenn kívánjuk tartani, de mindenesetre addig, amíg a Kormányzótanács az inflációs pálya tartós, a testület inflációs céljával összeegyeztethető korrekcióját nem tapasztalja.

A szeptember eleji ülés óta kapott információk megerősítik, hogy továbbra is megfigyelhető az euroövezeti gazdaság mérsékelt, de tartós élénkülése, valamint az infláció fokozatos emelkedése, ami összhangban áll előző várakozásainkkal. Az euroövezet gazdasága továbbra is reziliensen reagál a világgazdasági és -politikai bizonytalanság kedvezőtlen hatásaira, amit az átfogó monetáris politikai intézkedéseink is elősegítenek, amelyek igen kedvező finanszírozási feltételeket biztosítanak a vállalatoknak és a háztartásoknak. Ugyanakkor az alapforgatókönyv összességében változatlanul lefelé irányuló kockázatoknak van kitéve.

Előre tekintve, továbbra is el vagyunk kötelezve az igen laza monetáris politika fenntartása mellett, amelyre ahhoz van szükség, hogy az infláció középtávon tartósan a 2% alatti, ám ahhoz közeli szint felé tartson. Ennek érdekében indokolt esetben a megbízatásunk keretein belül rendelkezésre álló minden eszközt igénybe véve továbbra is megtesszük a szükséges lépéseket. Decemberben a Kormányzótanács értékelését segíteni fogja a 2019-ig tartó időszakot lefedő új szakértői makrogazdasági prognózis, valamint az eurorendszer bizottságainak munkája, amely azokra az opciókra irányul, amelyek célja 2017 márciusának végéig, vagy szükség esetén azon túl is, a vásárlási program zökkenőmentes véghezvitelének biztosítása.

Most pedig részletesebben is ismertetném az aktuális értékelést, kezdve a gazdasági elemzéssel. Az euroövezet reál-GDP-je 2016 második negyedévében – az első negyedéves 0,5% után – az előző negyedévhez viszonyítva 0,3%-kal bővült. A legfrissebb adatok és felmérési eredmények arra utalnak, hogy a növekedés 2016 harmadik negyedévében is folytatódott, méghozzá a második negyedévihez hasonló ütemben. Előretekintve arra számítunk, hogy a gazdaság mérsékelt, de tartós ütemben élénkül. Monetáris politikai intézkedéseink reálgazdaságba való átgyűrűzésétől a belföldi kereslet támogatását várjuk. A kedvező finanszírozási feltételek és a vállalati nyereségesség javulása pedig folyamatosan támogatja a beruházások élénkülését. Emellett a még mindig viszonylag alacsony kőolajár és a kitartó – a régebbi szerkezeti reformoknak is köszönhető – foglalkoztatásbővülés további két olyan tényező, amely a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét és a magánfogyasztást támogatja. Emellett az euroövezet fiskális politikája 2017-ben összességében semlegesen alakul. A gazdasági fellendülést az övezetben ugyanakkor várhatóan fékezi a még mindig visszafogott külső kereslet, a több szektorban elvégzendő mérlegkiigazítás és a szerkezeti reformfolyamat vontatottsága. Az euroövezeti gazdaság növekedési kilátásait övező kockázatok továbbra is döntően lefelé mutatnak, és elsősorban a külső környezettel hozhatók kapcsolatba.

Az Eurostat adatai szerint az euroövezet HICP-vel mért éves inflációja a 2016. augusztusi 0,2% után szeptemberre 0,4%-ra emelkedett. Mindez főként az energiaár-infláció éves ütemének folyamatos emelkedésével magyarázható, miközben a trendinfláció nem mutat meggyőzően emelkedő tendenciát. Előretekintve, az aktuális tőzsdei határidős (futures) olajárakból a következő néhány hónapban az inflációs ráták emelkedése valószínűsíthető, ami jórészt az éves energiaár-infláció bázishatásának tudható be. Monetáris politikai intézkedéseink és a várható gazdasági élénkülés támogató hatása révén 2017-ben és 2018-ban az infláció további emelkedésére számítunk.

A monetáris elemzésre áttérve, a széles értelemben vett pénzmennyiség (M3) 2016 augusztusában továbbra is erőteljes ütemben bővült: éves növekedési üteme a júliusi 4,9% után 5,1% volt. A növekedését a korábbi hónapokhoz hasonlóan továbbra is elsősorban a legnagyobb likviditási fokú elemek támogatják, ahogy a szűkebb értelemben vett pénzmennyiség (M1) éves szinten a júliusi 8,4% után augusztusban 8,9%-kal bővült.

A hiteldinamika a 2014 eleje óta megfigyelhető, fokozatosan élénkülő pályán mozgott. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek éves növekedési üteme 2016 augusztusában 1,9% volt. A háztartásoknak kihelyezett hitelek éves növekedési üteme szintén stabil, vagyis 1,8% maradt. Noha a banki hitelezés alakulása továbbra is elmaradást tükröz az üzleti ciklushoz, a hitelkockázathoz, valamint a pénzügyi és a nem pénzügyi szektorban folyó mérlegkiigazításhoz képest, a 2014 júniusa óta érvényben lévő monetáris politikai intézkedések jelentősen támogatják a vállalatok és a lakosság hitelfelvételi helyzetét, és ezen keresztül az euroövezeti hiteláramlást.

A 2016. harmadik negyedévi, euroövezeti banki hitelezési felmérés arra utal, hogy a nem pénzügyi magánszektornak kihelyezett hitelek körében tovább javultak mind a keresleti, mind a kínálati feltételek. Emellett a bankok változatlanul arról számoltak be, hogy az EKB eszközvásárlási programja és a betéti rendelkezésre állás negatív kamatlába hozzájárultak ahhoz, hogy kedvezőbb feltételek mellett tudjanak hitelt nyújtani.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése alátámasztja, hogy fenn kell tartani az igen komoly mértékű monetáris támogatást, amely szükséges annak biztosításához, hogy az infláció indokolatlan késedelem nélkül visszatérjen a 2% alatti, ám ahhoz közeli szintekhez.

A monetáris politika elsősorban az árstabilitás középtávú fenntartására irányul, a laza irány pedig a gazdasági teljesítményt támogatja. Amint a Kormányzótanács több ízben is hangsúlyozta, és amint mind európai, mind nemzetközi gazdaságpolitikai fórumokon ismételten határozott visszhangot kapott: ahhoz, hogy monetáris politikai intézkedéseink összes gyümölcsét learathassuk, a gazdaságpolitika más területeinek mind országos, mind európai szinten sokkal határozottabb szerepvállalására van szükség. A szerkezeti reformok végrehajtását jelentősen élénkíteni kell ahhoz, hogy csökkenjen az euroövezetben a strukturális munkanélküliség, és javuljon a potenciális kibocsátás növekedése. Az övezet valamennyi országban szerkezeti reformokra van szükség. Minden figyelmet a termelékenység növelésére és a vállalati környezet javítására kell összpontosítani, beleértve a megfelelő közszektorbeli infrastruktúra megteremtését is. Mindez létfontosságú a beruházások és a munkahelyteremtés élénkítése szempontjából. Az aktuális beruházási programok bővítése – így a Juncker-terv meghosszabbítása is – a tőkepiaci unió irányába tett előrelépés, valamint a nem teljesítő hitelek rendezését javító reformok szintén pozitívan járulnak majd hozzá az említett célhoz. A laza pénzpolitikai környezetben a szerkezeti reformok gyors és eredményes végrehajtása nemcsak a fenntartható gazdasági növekedés ütemét fokozza az euroövezetben, hanem ellenállóbbá is teszi az övezetet a világgazdasági sokkokkal szemben. Az egyes országok fiskális politikájának szintén támogatnia kell a gazdaság élénkülését, ugyanakkor igazodnia kell az Európai Unió fiskális szabályaihoz. A Stabilitási és Növekedési Paktum mindenkor és minden országban maradéktalan és következetes alkalmazása a fiskális keretrendszerbe vetett bizalom záloga. Ugyanakkor mindenhol törekedni kell arra, hogy a fiskális politikai intézkedések összetétele még inkább növekedésbarát legyen.

Most pedig várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.

KAPCSOLAT

Európai Központi Bank

Kommunikációs Főigazgatóság

A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett.

Médiakapcsolatok