Megjelent az EKB 2016. évi Konvergenciajelentése

• Az uniós csatlakozás legutóbbi hulláma óta eltelt időszak alatt több ország jelentős előrelépést tett a Gazdasági és Monetáris Unióban (GMU) való részvétel felé.
• A vizsgált hét tagállam teljesíti a legtöbb kvantitatív gazdasági kritériumot, ám egyikük sem felel meg a Szerződés által rájuk rótt összes kötelezettségnek, beleértve a jogi konvergencia kritériumait.
• Az euro sikeres bevezetéséhez fenntartható konvergenciára van szükség.

Az Európai Központi Bank (EKB) a mai napon közzétette 2016. évi Konvergenciajelentését, amelyben Bulgáriával, a Cseh Köztársasággal, Horvátországgal, Magyarországgal, Lengyelországgal, Romániával és Svédországgal foglalkozik. A jelentés azt vizsgálja, hogy ezen országoknak sikerült-e megvalósítaniuk a magas fokú fenntartható konvergenciát (gazdasági konvergencia), továbbá hogy nemzeti központi bankjaik milyen mértékben teljesítik az eurorendszerbe való integrálódás jogi követelményeit (jogi konvergencia). A konvergencia fenntarthatóságának vizsgálata során a dokumentum az EU megerősített gazdaságirányítási keretrendszerét (pl. Stabilitási és Növekedési Paktum, makrogazdasági egyensúlyhiány-eljárás) is figyelembe veszi.

Gazdasági konvergencia

Az infláció tekintetében jelentősen csökkentek az országok közötti különbségek, ami a konvergencia irányába a közelmúltban tett előrelépésre utal. A 2015 májusa és 2016 áprilisa közötti 12-hónapos referencia-időszakban az infláció uniós szinten igen alacsony volt, ami jórészt a kőolajár jelentős csökkenésének tudható be. Mindez tükröződik abban is, hogy az árstabilitási kritérium referenciaértéke 0,7% volt, amelyet a hét vizsgált országból hat teljesített a referencia-időszak alatt. Ami az inflációs kilátásokat illeti, jóllehet az elkövetkező években az infláció szerény mértékű emelkedésére lehet számítani, hosszabb távon több vizsgált országban is aggályok merülnek fel az inflációs konvergencia fenntarthatóságával kapcsolatban.

A fiskális kritériumok tekintetében szintén javulás volt észlelhető. 2015-ben hat vizsgált ország GDP-arányos államháztartási hiánya volt a 3%-os referenciaérték alatt; az egyetlen kivétel Horvátország, amely ellen továbbra is túlzott hiány esetén indított eljárás folyik. Ezzel szemben 2013-ban még a Cseh Köztársaság és Lengyelország is hasonló eljárás alatt állt. Ami az államadósságot illeti, csak Horvátország és Magyarország GDP-arányos államadóssága lépte túl a 60%-os referenciaértéket. Előbbiben 2013 óta növekedett, utóbbiban kissé csökkent az adósságráta.

A vizsgált országok egyike sem vesz részt az árfolyam-mechanizmusban (ERM–II). Svédországban, Magyarországon, Lengyelországban és Romániában viszonylag nagy árfolyam-ingadozást regisztráltak a kétéves referencia-időszak alatt.

Ami a hosszú lejáratú kamatlábak konvergenciáját illeti, a mutató mind a hét vizsgált országban a 4%-os referenciaérték alatt volt, hasonlóan a 2014-es jelentéshez. A hosszú lejáratú kamatok a Cseh Köztársaságban és Svédországban voltak a legalacsonyabbak.

Az, hogy egy ország egy adott időpontban teljesíti a számszerű konvergenciakritériumokat, önmagában még nem garantálja a zökkenőmentes GMU-csatlakozást. Az eurót bevezető országoknak a konvergenciafolyamat fenntarthatóságáról is tanúbizonyságot kell tenniük. Ehhez több vizsgált országban is tartós gazdaságpolitikai kiigazítás szükséges. Különösen a fiskális kritériumok tekintetében elért előrelépést hosszabb távon is biztosítani kell. Adekvát fiskális és makroprudenciális politikai intézkedéseket kell hozni az egyensúlyi problémák kialakulásának megakadályozására, továbbá ki kell alakítani a pénzintézetek felügyeletének megfelelő kereteit. A strukturális reformoknak szilárd intézmények és gazdaságirányítás kialakítására kell irányulniuk, kedvező feltételeket teremtve többek között a tőke és a munkaerő hatékony felhasználásához, valamint a munkaerő- és a termékpiacok rugalmassá tételéhez.

Jogi konvergencia

A hét vizsgált országból egyben sem egyeztethető össze a jogrendszer maradéktalanul az euro átvételéhez előírt összes követelménnyel. A központi banki függetlenség, ezen belül is az intézményi, a pénzügyi és a személyi függetlenség tekintetében továbbra is hiányosságok vannak. Emellett Horvátország kivételével minden vizsgált országban található összeegyeztethetetlenség a monetáris finanszírozás tilalma és az egyes jegybankok eurorendszerbe való jogi integrálása terén.

A média képviselői további tájékoztatásért Miltényi-Torstensson Eszterhez fordulhatnak a +49 69 1344 8034-es telefonszámon

Szerkesztők figyelmébe:

E jelentés elkészítésével az EKB az Európai Unió működéséről szóló szerződés 140. cikkében előírt kötelezettségének tesz eleget, miszerint legalább kétévente, illetve valamely eltéréssel rendelkező tagállam kérésére jelentést kell tennie az EU Tanácsa számára az eltéréssel rendelkező tagállamok által a GMU megvalósítására vonatkozó kötelezettségeik teljesítésében megtett előrehaladásról.