European Central Bank - eurosystem
European Central Bank - eurosystem
Search
Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont
SAJTÓKÖZLEMÉNY

Az Európai Központi Bank éves beszámolója a 2006. december 31-ével záródó évről

2007. március 8.

Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa a mai napon elfogadta az EKB 2006. december 31-ével záruló évre vonatkozó auditált éves beszámolóját.

Az EKB 2006. évi eredményében 1379 millió euro nettó nyereség keletkezett; a 2005. évi nyereség 992 millió euro volt. 2005-höz hasonlóan a bank a nyereségnek megfelelő nagyságú céltartalékot képzett a devizaárfolyam-, a kamatláb- és az aranyárkockázatok fedezésére, aminek eredményeképpen mérleg szerinti eredménye pontosan nulla lett. A céltartalékot a fenti kockázatoknak való kitettségből adódó veszteségek, különösen az átértékelési számlák által nem fedezett értékelési veszteségek finanszírozására fordítja, nagyságát évről évre felülvizsgálja.

Az EKB rendes bevétele jórészt devizatartalék-eszközeinek és 4,1 milliárd eurós befizetett tőkéjének befektetési hozamából származik. Ehhez járul még az a kamatbevétel, amelyet a forgalomban lévő eurobankjegyek összértékében való 8%-os részesedése után kap. A 2006. évi kamatjövedelem javulása annak köszönhető, hogy emelkedett az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveleteiben alkalmazott marginális kamatláb, amely az EKB-nak az eurorendszerbeli bankjegyforgalomban való részesedése után befolyó kamatjövedelmét határozza meg, továbbá annak, hogy az USA-dollárban denominált eszközökön is magasabb kamat keletkezett.

Az EKB teljes nettó kamatbevétele, valamennyi forrást figyelembe véve, 1972 millió eurót tett ki, szemben a 2005-ös 1270 millió euróval. A forgalomban lévő bankjegyekből való részesedés utáni 1319 millió eurós kamatbevétel nélkül 653 millió eurós nettó kamatbevétel keletkezett, szemben a 2005-ös 402 millió euróval. Az EKB 965 millió euro kamatot fizetett ki a nemzeti központi bankoknak az átadott devizatartalék-eszközökből származó követelések után.

2006-ban az euro japán jennel szembeni felértékelődése miatt le kellett értékelni az EKB mintegy 0,6 milliárd euro értékű, jenben tartott eszközeinek euroértékét, amit az eredménykimutatásban számoltak el. Az értékpapírokhoz kapcsolódó nem realizált árfolyamveszteségekkel együtt összesen 0,7 milliárd euro leírás volt a tárgyévben.

A személyi jellegű ráfordításokkal, az EKB épületeinek bérleti díjával, a szakértői honoráriumokkal és az egyéb árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos igazgatási költségek összesen 332 millió eurót tettek ki (2005-ben 316 millió eurót). 2006 végén az EKB 1367 teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottnak megfelelő határozatlan és határozott időre felvett munkatársat (beleértve 138 vezető beosztású munkatársat) foglalkoztatott, szemben az előző évi 1351-gyel. A tárgyi eszközök értékcsökkenése 29 millió euro volt.

A 2006. december 31-ével záródó évre vonatkozó beszámoló és ügyvezetői jelentés az EKB Éves jelentésében jelenik meg 2007. április 23-án.

Szerkesztők figyelmébe

  1. Az EKB számviteli politikája: A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya (a KBER alapokmánya) 26.4 cikkével összhangban a Kormányzótanács egységes számviteli politikát dolgozott ki az eurorendszer, és benne az EKB számára, amelyet az Európai Unió Hivatalos Lapja is közzétett. [1] Noha általában véve az EKB számviteli politikája nemzetközi szinten elfogadott számviteli gyakorlaton alapul, kidolgozása során különös figyelmet szenteltek az eurorendszerbeli központi bankok egyedi körülményeinek. A számviteli politika különös hangsúlyt fektet az óvatosság (prudentia) elvére, mivel a központi bankok többsége nagyfokú devizakockázatnak van kitéve. A körültekintő megközelítés fokozottan érvényes a nem realizált nyereség és a nem realizált veszteség eltérő elszámolására a bevételek kimutatásakor, valamint az egyik eszközön keletkezett nem realizált veszteségnek egy másik eszközön keletkezett nem realizált nyereséggel történő nettósításának tilalmára. A nem realizált nyereség közvetlenül az átértékelési számlákra van átvezetve, míg az átértékelési számla egyenlegét meghaladó év végi nem realizált veszteség ráfordításként kezelendő. Valamennyi nemzeti központi bank köteles ehhez az elszámolási elvhez igazodni minden olyan esetben, amikor az eurorendszer tagjaként végrehajtott műveletekről számol be. Az ilyen műveletekről az EKB az eurorendszer összevont heti pénzügyi kimutatásában tudósít. A nemzeti központi bankok saját éves pénzügyi beszámolójuk elkészítése során önkéntes alapon lényegében az EKB könyvvezetési alapelveit alkalmazzák.
  2. Az EKB-nak átadott devizatartalék-eszközök után fizetett kamat: Az eurorendszerhez való csatlakozás, illetve a devizaeszközök átadásának következtében a nemzeti központi bankoknak kamatkövetelésük keletkezik az EKB-val szemben, amelynek értéke az átadott eszközök értékével egyezik meg. A Kormányzótanács döntésének értelmében ezeket a követeléseket euróban kell kimutatni, továbbá napi kamatot kell fizetni rájuk az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveletének legutóbb rendelkezésre álló, az aranykomponens nulla hozamának figyelembevételével kiigazított kamata alapján. 2006-ban mindez 965 millió eurós kamatráfordítást eredményezett, szemben a devizatartalék-eszközök után befolyt 1318 millió eurós nettó kamatbevétellel.
  3. Az EKB forgalomban levő eurobankjegyekből befolyt bevételeinek felosztása: A Kormányzótanács döntése értelmében 2006-tól kezdődően ezt a bevételt a keletkezés pénzügyi évében számolják el a nemzeti központi bankoknak, tényleges kiosztására pedig a következő év második munkanapján kerül sor. [2] A bevételek teljes egészében felosztásra kerülnek, kivéve ha az EKB tárgyévi nettó nyeresége kisebb, mint a forgalomban levő bankjegyekből származó bevételei. Ez volt a helyzet 2006-ban, mivel a Kormányzótanács úgy döntött, hogy növeli a devizaárfolyam-, a kamatláb- és az aranyárkockázatok fedezésére képzett céltartalékot. A Kormányzótanács az EKB tárgyévi becsült pénzügyi eredményére való tekintettel 2006 decemberében úgy döntött, hogy ezt a bevételt teljes egészében visszatartja.

  1. [1] Az EKB módosított határozata (2002. december 5.) az EKB éves beszámolójáról (EKB/2002/11), HL L 58., 2003.3.3., 38. o. A 2007. január 1-ji hatállyal érvénytelenített határozatot az EKB/2006/17 határozat váltotta fel. HL L 348., 2006.12.11., 38. o.

  2. [2] A 2005. november 17-i EKB/2005/11 határozat az Európai Központi Banknak a forgalomban levő eurobankjegyekből származó jövedelme elosztásáról a résztvevő tagállamok nemzeti központi bankjai között (HL L 311, 2005.11.26., 41. o.). A határozat az EKB/2002/9 határozatot váltotta fel.

KAPCSOLAT

Európai Központi Bank

Kommunikációs Főigazgatóság

A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett.

Médiakapcsolatok