SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

Mario Draghi, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke,
Riga, 2018. június 14.

A fordítás módosításra került.

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam örömmel üdvözöljük Önöket ezen a sajtótájékoztatón. Szeretnék köszönetet mondani Razmusa alelnök asszonynak a vendégszeretetért, és külön is megköszönni munkatársainak a Kormányzótanács mai üléséért végzett kitűnő szervezői munkát. Most pedig beszámolunk az ülés eredményeiről.

Az eszközvásárlási program (APP) 2015. januári megkezdése óta a Kormányzótanács ahhoz a feltételhez kötötte az APP keretében végzett nettó eszközvásárlásokat, hogy középtávon milyen mértékű előrehaladást sikerül tenni abban az irányban, hogy az inflációs pálya tartósan a 2% alatti, de ahhoz közeli szintek felé közeledjen. A Kormányzótanács a mai napon gondosan megvizsgálta az előrehaladást, figyelembe véve az eurorendszer szakértőinek legfrissebb makrogazdasági prognózisát, az ár- és béroldali nyomás mérőszámait, valamint az inflációs kilátásokat övező bizonytalanságokat is.

Az értékelés eredményeként a testület megállapította, hogy ez idáig jelentős előrelépést sikerült elérni az infláció tartós kiigazítása felé. A szilárdan rögzített hosszabb távú inflációs várakozások mellett az euroövezeti gazdaság alapvető jó állapota és a folyamatosan meglehetősen laza monetáris politika alapján okunk lehet a bizakodásra, hogy az inflációnak a célunk irányába való tartós konvergenciája az előttünk levő időszakban is tovább folyik, sőt akkor is fennmarad, amikor a nettó eszközvásárlási programunk fokozatosan megszűnik.

Ennek megfelelően a Kormányzótanács a mai napon a következő döntéseket hozta:

Először is a hagyományostól eltérő monetáris politikai intézkedéseket illetően 2018. szeptember végéig a jelenlegi 30 milliárd eurós havi ütemben folytatjuk a nettó eszközvásárlást az APP keretében. Arra számítunk, hogy 2018 szeptembere után annak függvényében, hogy a beérkező adatok megerősítik-e a középtávú inflációs várakozásunkat, a nettó eszközvásárlás havi ütemét 2018. december végéig 15 milliárd euróra csökkentjük, majd leállítjuk a nettó vásárlást.

Másodszor szeretnénk fenntartani azt a politikánkat, amelynek értelmében az APP keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztést a nettó eszközvásárlás befejezése után hosszabb időszakon keresztül, illetve ameddig szükséges, újra befektetjük annak érdekében, hogy megmaradjanak a kedvező likviditási feltételek és a meglehetősen laza monetáris politika.

Harmadszor a Kormányzótanács döntése alapján nem változtattuk meg az EKB irányadó kamatait, és arra számítunk, hogy legalább 2019 nyarán keresztül nyaráig jelenlegi szintjükön maradnak, mindenesetre legalább addig, amíg erre szükség van ahhoz, hogy az infláció alakulása összhangban legyen a tartós kiigazítási pályára vonatkozó aktuális várakozásainkkal.

A mai napon hozott monetáris politikai döntések fenntartják a jelenlegi, meglehetősen laza monetáris politikát, amely biztosítja, hogy az infláció középtávon továbbra is folyamatosan a 2% alatti, de ahhoz közeli szintekhez tartson. Ahhoz, hogy a belföldi ároldali nyomás és az általános inflációs folyamatok középtávon tovább erősödjenek, még mindig jelentős monetáris politikai ösztönzésre van szükség. Ezt a támogatást továbbra is megadják az év végéig tartó nettó eszközvásárlások, a megvásárolt jelentős nagyságú eszközállomány, a hozzá kapcsolódó újrabefektetések és az EKB irányadó kamataira vonatkozó, továbbfejlesztett előretekintő iránymutatás. A Kormányzótanács mindenesetre készen áll rá, hogy teljes eszköztárát a megfelelő mértékben kiigazítsa annak érdekében, hogy az infláció továbbra is tartósan az inflációs célunk felé tartson.

Most részletesebben is bemutatom értékelésünket, kezdve a gazdasági elemzéssel. A negyedéves reál-GDP-növekedés 2018 első negyedévében 0,4%-ra mérséklődött az előző negyedévekben mért 0,7%-os ütem után. Ez a 2017-es év során megfigyelt igen magas ütem fékeződésének tudható be, de fokozta a helyzetet az egyre nagyobb bizonytalanság, a belföldi és globális szinten egyaránt jelentkező átmeneti és kínálati oldali tényezők és a gyengébb külkereskedelmi lendület is. A legfrissebb gazdasági mutatók és felmérési eredmények gyengébbek, de továbbra is konzisztensek a folyamatosan stabil, széles alapokon nyugvó gazdasági növekedéssel. Monetáris politikai intézkedéseink, amelyek megkönnyítették az adósságleépítést, folyamatosan alátámasztják a belső keresletet. A lakossági fogyasztást a munkaerőpiacon végbemenő reformoknak is köszönhető folyamatos foglalkoztatásbővülés és a növekvő háztartási vagyonállomány támogatja. A vállalati beruházásokat a kedvező finanszírozási feltételek, az emelkedő vállalati jövedelmezőség és az élénk kereslet támogatja. A lakáscélú beruházások üteme változatlanul erőteljes. Ezenkívül a világkereslet széles alapokon nyugvó expanziója várhatóan folytatódik, ezzel is serkentve az euroövezeti kivitelt.

A fenti értékelést nagy vonalakban az eurorendszer szakértőinek 2018. júniusi euroövezeti makrogazdasági prognózisa is tükrözi. Az éves reál-GDP az előrejelzés szerint 2018-ban 2,1%-kal, 2019-ben 1,9%-kal, 2020-ban pedig 1,7%-kal nő. Az EKB szakértőinek 2018. márciusi makrogazdasági prognózisához viszonyítva a reál-GDP növekedési kilátásai 2018-ra lefelé módosultak, 2019-re és 2020-ra pedig nem változtak.

Az euroövezeti gazdaság növekedési kilátásait övező kockázatok nagyjából továbbra is egyensúlyban vannak. Ugyanakkor szembetűnőbbé váltak az olyan globális tényezőkhöz kapcsolódó bizonytalanságok, mint például a felerősödött protekcionizmus veszélye. Emellett az állandósult magas pénzügyi piaci volatilitás kockázata is indokolttá teszi a helyzet nyomon követését.

Az Eurostat előzetes becslése szerint az euroövezet HICP-vel mért éves inflációja 2018 májusában 1,9%-ra emelkedett az áprilisi 1,2%-ról, ami azt tükrözi, hogy az energia-, élelmiszer- és szolgáltatásárak inflációja nagyobb szerepet játszott. A tőzsdei határidős (futures) olajárak jelenlegi szintjéből arra következtethetünk, hogy az év hátralevő részében a teljes infláció éves szinten valószínűleg az aktuális szint közelében fog ingadozni. Miközben a trendinflációs mérőszámok általánosságban változatlanul visszafogott képet mutatnak, emelkedni kezdtek a korábbi alacsony értékekről. A belföldi ároldali nyomás megerősödőben van a magas szintű kapacitáskihasználtság, szűkülő munkaerőpiacok és emelkedő bérek környezetében. Csökkenőben van az inflációs kilátások körüli bizonytalanság. Előretekintve a trendinfláció az év vége felé várhatóan emelkedni kezd, majd az azutáni időszakban középtávon fokozatosan tovább nő, amit a monetáris politikai intézkedéseink, a folyamatos gazdasági expanzió, a kibocsátási rés ennek megfelelő záródása és a gyorsuló bérnövekedés támogat.

Nagy vonalakban ezt az értékelést tükrözi az eurorendszer szakértőinek 2018. júniusi euroövezeti makrogazdasági prognózisa is, amely a HICP-vel mért éves inflációt 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban 1,7%-ra valószínűsíti. Az EKB-szakértők 2018. márciusi makrogazdasági előrejelzéséhez képest a teljes HICP-inflációra vonatkozó kilátásokat jelentősen felfelé módosították 2018-ra és 2019-re, ami főként a magasabb olajáraknak tudható be.

A monetáris elemzésre áttérve, a széles értelemben vett pénzmennyiség (M3) növekedése 2018 áprilisában 3,9%-on állt a márciusi 3,7% és a februári 4,3% után. Míg az elmúlt hónapok lassúbb növekedési dinamikája elsősorban a nettó eszközvásárlás havi ütemének az év eleje óta tartó csökkenését tükrözi, az M3 növekedését továbbra is támogatja az EKB által hozott monetáris politikai intézkedések hatása és a leglikvidebb betétek tartásának alacsony alternatívaköltsége. Ennek megfelelően az M1, a szűkebb értelemben vett pénzaggregátum maradt a tágabb értelemben vett pénzmennyiség növekedésének fő eleme, ugyanakkor az elmúlt hónapokban az éves növekedési ütem az előzőleg mért magas értékhez képest visszaesett.

2014 eleje óta folyamatosan élénkül a lakossági szektornak nyújtott hitelek növekedési üteme. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek éves növekedése 2018 áprilisában az előző hónaphoz hasonlóan 3,3%-on állt, továbbá a háztartásoknak való hitelkihelyezés éves emelkedése is megmaradt 2,9%-on.

A 2014 júniusa óta hozott monetáris politikai intézkedések átgyűrűző hatása övezetszerte jelentősen és folyamatosan támogatja a vállalatok és a háztartások hitelfelvételi feltételeit, valamint a hitelkihelyezést. Ezt az alakulást tükrözik az euroövezeti vállalkozások finanszírozáshoz jutásáról szóló legfrissebb felmérés eredményei is, amelyek szerint különösen a kis- és középvállalkozások profitáltak a könnyebben elérhető forrásokból.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése alátámasztja, hogy a ma hozott monetáris politikai döntések biztosítják a meglehetősen laza monetáris politikát, amely ahhoz kell, hogy az infláció középtávon tartósan a 2% alatti, de ahhoz közeli szintek felé tartson.

Monetáris politikai intézkedéseink minden előnyét csak úgy élvezhetjük, ha az egyéb gazdaságpolitikai területek a jelenleginél határozottabban hozzájárulnak a hosszabb távú növekedési potenciál emeléséhez és a sérülékenység enyhítéséhez. Az euroövezeti országok szerkezeti reformjainak megvalósítását jelentősen fel kell gyorsítani ahhoz, hogy erősödjön az alkalmazkodóképesség, csökkenjen a strukturális munkanélküliség, valamint javuljon az euroövezet termelékenysége és növekedési potenciálja. Ami a fiskális politikát illeti, a folyamatban levő széles alapú expanzió a fiskális tartalékok újrafelhalmozását kívánja meg. Különösen fontos ez az olyan országokban, ahol változatlanul magas az államadósság. Minden országnak előnyére válhat, ha fokozottabb erőfeszítéseket tesz a közpénzügyek összetételének még inkább növekedésbarát kialakítására. A Stabilitási és Növekedési Paktumnak és a makrogazdasági egyensúlyhiány-eljárásnak az egyes országok között és időben is következetes, átlátható és maradéktalan alkalmazása továbbra is elengedhetetlen ahhoz, hogy erősödjön az euroövezeti gazdaság alkalmazkodóképessége. A gazdasági és monetáris unió (GMU) működésének javítása változatlanul súlyponti kérdés. A Kormányzótanács konkrét, határozott lépések megtételére szólít fel a bankunió és a tőkepiaci unió kiteljesítése érdekében.

Most pedig várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.