SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke,
Frankfurt am Main, 2020. július 16.

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úrral együtt örömmel üdvözöljük önöket a sajtótájékoztatónkon. Szeretnénk beszámolni róla, hogy milyen eredménnyel járt a Kormányzótanács mai ülése, amelyen az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, Valdis Dombrovskis is részt vett.

A június eleji, utolsó monetáris politikai ülésünk óta kapott információk azt jelzik, hogy az euroövezeti gazdasági teljesítmény ismét élénkül, bár a gazdasági tevékenység mértéke jóval elmarad a koronavírus- (Covid19-) világjárványt megelőző szintektől, és a kilátások változatlanul igen bizonytalanok. Mind a nagy gyakoriságú, mind a felmérési mutatók áprilisban mélypontra estek, majd májusban és júniusban jelentősen, de egyenetlenül és részlegesen élénkültek párhuzamosan a vírus terjedésének folyamatos visszaszorításával és a kijárási korlátozások ezzel kapcsolatos lazításával. Ugyanakkor a tényleges és várható munkahelymegszűnések és jövedelemvesztés, valamint a világjárvány és a gazdasági kilátások alakulásával kapcsolatos, rendkívüli mértékben megnőtt bizonytalanság továbbra is visszafogja a fogyasztói kiadásokat és a vállalati beruházásokat. A teljes inflációt leszorítják az alacsonyabb energiaárak, az ároldali nyomás pedig várhatóan igen visszafogott marad annak következtében, hogy a reál-GDP növekedési üteme meredeken visszaesett, és ezzel összefüggésben a kihasználatlan kapacitások jelentős megnövekedtek.

Ebben a környezetben továbbra is meglehetősen laza monetáris politikára van szükség ahhoz, hogy támogassa a gazdaság élénkülését, és megvédje középtávon az árstabilitást. Ezért döntöttünk úgy, hogy ismételten megerősítjük az igen laza monetáris politikai irányt.

Az EKB irányadó kamatait változatlanul hagyjuk. Számításunk szerint ezek a jelenlegi vagy alacsonyabb szinteken maradnak egészen addig, ameddig nem tapasztaljuk, hogy az inflációs kilátások az előrejelzési időszakunkban határozottan megközelítik a 2%-hoz megfelelően közeli, de az alatti szintet, és amíg ez a közeledés nem jelenik meg konzisztensen a trendinfláció dinamikájában.

Folytatjuk a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) alatti vásárlást az összesen 1350 milliárd eurós keretösszeg erejéig. A vásárlások hozzájárulnak az általános monetáris politikai lazításhoz, ami segít ellensúlyozni az inflációs pályának a pandémiával kapcsolatban prognosztizált lefelé való elmozdulását. A vásárlásokat időben, eszközosztály tekintetében és a joghatóságok között továbbra is rugalmas módon bonyolítjuk le. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy sikeresen kivédjük a monetáris politika zökkenőmentes transzmissziójára ható kockázatokat. Legalább 2021 júniusának végéig folytatjuk a PEPP alatti nettó eszközvásárlást, de addig mindenképp, amíg a Kormányzótanács megítélése szerint véget nem ér a koronavírus válságszakasza. A PEPP keretében vásárolt, lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket legalább 2022 végéig újra befektetjük. A PEPP-portfólió jövőbeli kifutását mindenesetre úgy kezeljük, hogy elkerüljük a megfelelő monetáris politikai iránnyal való interferenciát.

Az eszközvásárlási programunk (APP) keretében az év végéig 20 milliárd eurós havi ütemben tovább folyik a nettó vásárlás azokkal a vásárlásokkal együtt, amelyeket a pótlólagos 120 milliárd eurós átmeneti keretösszeg erejéig végzünk. Továbbra is arra számítunk, hogy az APP alatt zajló havi nettó eszközvásárlások addig lesznek folyamatban, amíg szükség van rájuk az irányadó kamatok alkalmazkodó hatásának a megerősítéséhez, és röviddel azelőtt befejeződnek, hogy ismét emelni kezdjük az EKB irányadó kamatait. Az a szándékunk, hogy az APP keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztést teljes egészében továbbra is újra befektetjük hosszabb időszakon keresztül azután, hogy elkezdjük az irányadó kamatok emelését, de mindenesetre addig, ameddig szükséges ahhoz, hogy fennmaradjanak a kedvező likviditási feltételek és a meglehetősen laza monetáris politika.

Emellett továbbra is bőséges likviditást biztosítunk a refinanszírozási műveleteken keresztül. Konkrétan a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek harmadik sorozatának (TLTRO–III) legutóbbi műveletében igen nagyfokú forrás-igénybevételt tapasztaltunk, ami támogatja a vállalatokhoz és a háztartásokhoz irányuló banki hitelnyújtást.

A március eleje óta hozott monetáris politikai intézkedéseink nélkülözhetetlen támaszt jelentenek a gazdaság folyamatban levő élénkülésében és a középtávú árstabilitás megőrzésében. Ez azt jelenti, hogy intézkedéseink támogatják a gazdaságban a likviditási és finanszírozási feltételeket, segítik a háztartások és a vállalatok felé irányuló hitelezés fenntartását, és minden szektorban és joghatóságban hozzájárulnak a kedvező finanszírozási feltételek fennmaradásához. Ugyanakkor a mostani, megnövekedett bizonytalansággal és jelentős kihasználatlan kapacitásokkal jellemezhető gazdasági környezetben a Kormányzótanács továbbra is messzemenően elkötelezett a megbízatásának keretén belül minden ahhoz szükséges lépés megtétele iránt, hogy az euroövezeti lakosságot a mostani rendkívül nehéz időkben támogassa. Ez mindenekelőtt arra a szerepünkre vonatkozik, amellyel biztosítjuk monetáris politikánknak a gazdaság minden részébe és minden joghatósági területre való átvitelét, amelyre az EKB árstabilitási megbízatásának teljesítése érdekében van szükség. A Kormányzótanács ezért továbbra is készen áll valamennyi eszközének szükség szerinti kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció fenntartható módon, a szimmetria iránti elkötelezettségünknek megfelelően haladjon a célja felé.

Most részletesebben is bemutatom értékelésünket, kezdve a gazdasági elemzéssel. A beérkező adatok és a legfrissebb felmérési eredmények arra utalnak, hogy a gazdasági teljesítmény májusban és júniusban jelentősen javult az áprilisi mélypontról azzal párhuzamosan, hogy folyamatos a vírus terjedésének visszaszorítása és a kijárási korlátozások ezzel összefüggő lazítása. A gazdasági mutatók ugyanakkor jóval a pandémia előtt mért szintek alatt tartózkodnak, az élénkülés is korai stádiumban van, és továbbra is egyenetlen az egyes szektorok és joghatóságok tekintetében. Az euroövezeti reál-GDP, miután 2020 első negyedévében az előző negyedévhez képest 3,6%-kal csökkent, a második negyedévben mindent egybevéve valószínűleg még tovább zsugorodott, ami nagyjából megfelel a 2020. júniusi euroövezeti makrogazdasági szakértői prognózisnak. Megjelentek a fogyasztás fellendülésének a jelei, és az ipari kibocsátás is jelentősen élénkült. A visszafogott munkaerőpiaci helyzet és a háztartások elővigyázatossági megtakarítási magatartása ugyanakkor lefelé ható nyomást gyakorol a fogyasztói kiadásokra. A gyenge üzleti kilátások és a nagyfokú bizonytalanság fékezi a beruházásokat, miközben a gyenge világgazdaság is akadályozza az euroövezeti áruk és szolgáltatások iránti külső keresletet.

Az euroövezeti gazdaság a harmadik negyedévben várhatóan élénkül, ahogy tovább lazulnak a járvány megfékezését célzó intézkedések, amit a kedvező finanszírozási feltételek, az expanzív fiskális politika és a világgazdasági teljesítmény visszarendeződése támogat, habár az élénkülés általános gyorsasága és foka továbbra is igen bizonytalan. Általában véve a visszaesés és a fellendülés mértéke döntően a járvány megfékezésére irányuló intézkedések időtartamától és eredményességétől, a jövedelmekre és a foglalkoztatásra gyakorolt káros hatás mérséklését célzó politikák sikerétől, valamint attól függ, hogy mennyire tartós a kínálati kapacitásra és a belföldi keresletre gyakorolt hatás. Összességében a Kormányzótanács úgy látja, hogy az euroövezeti növekedési kilátásokat övező kockázatok mérlege változatlanul lefelé billen.

Az Eurostat előzetes becslése szerint az euroövezet HICP-vel mért éves inflációja a májusi 0,1%-ról júniusban 0,3%-ra emelkedett, ami főként a kevésbé negatív energiaár-inflációnak tudható be. Az azonnali és a határidős tőzsdei (futures) olajárak alapján és a német héakulcs átmeneti csökkentését figyelembe véve valószínűsíthető, hogy az elkövetkező hónapokban a teljes infláció ismét csökken, majd 2021 elején emelkedni kezd. A gyengébb kereslet középtávon lefelé irányuló hatással lesz az inflációra, amit csak részben ellensúlyoz a kínálati korlátokhoz kapcsolódó, felfelé irányuló nyomás. A hosszabb távú inflációs várakozások piaci alapú mutatói a március közepén elért, hosszú távú összehasonlításban is mélypontnak számító szintről folyamatosan emelkednek, de összességükben még mindig visszafogottak. Noha az inflációs várakozások felmérésalapú mutatói a világjárvány kezdete óta esnek, a hosszabb távú várakozásokat mindez kevésbé érinti, mint a rövid és középtávúakat.

A monetáris elemzésre áttérve: a szélesebb értelemben vett pénzmennyiség (M3) növekedési üteme a 2020. áprilisi 8,2%-ról májusban 8,9%-ra emelkedett. Az erőteljes növekedés a banki kihelyezéseket tükrözi, amelyeket jórészt a gazdaságban tapasztalható akut forrásigény vezérel. Ezenkívül a nagyfokú gazdasági bizonytalanság miatt az elővigyázatossági célú pénzállományok felé figyelhető meg átcsoportosítás. Ebben a környezetben továbbra is a leglikvidebb pénzforrásokat tartalmazó M1, szűkebb értelemben vett monetáris aggregátum volt a szélesebb értelemben vett pénzmennyiség növekedésének a hajtómotorja.

A lakossági szektornak nyújtott hitelezést továbbra is a koronavírus gazdaságra gyakorolt hatása alakította. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott kölcsönök éves növekedési üteme a 2020. áprilisi 6,6%-ról májusban 7,3%-ra emelkedett. Ennek hátterében a cégek folyó kiadásainak és működő tőkéjének finanszírozási igénye áll, amely a még mindig vérszegény bevételekkel függ össze. A háztartásoknak nyújtott hitelek éves növekedési rátája ugyanakkor májusban változatlanul 3,0% volt, miután két egymást követő hónapban csökkent, amivel párhuzamosan folyamatosan korlátozott volt a fogyasztás.

A 2020 második negyedévére vonatkozó euroövezeti banki hitelezési felmérés eredményeiből még pontosabb kép rajzolódik ki az említett folyamatokról. Ami a cégeket illeti, a pandémia kimutathatóan folyamatos és erőteljes felfelé irányuló hatást gyakorol a hitelek iránti keresletre, amelynek elsődleges hajtóereje a rendkívüli likviditási igény, míg az állóeszköz-beruházási célú finanszírozási igény visszaesett. A vállalati hitelekre vonatkozó követelmények összességében nem változtak. A gazdasági kilátások romlásának szigorító hatását és a vállalkozások hitelképességének ehhez kapcsolódó csökkenését nagyjából ellensúlyozták a gazdaságpolitikai intézkedések – különösen az EKB likviditástámogató intézkedései és a kormányzati hitelgaranciák – lazító hatásai. A jövőt illetően azonban a bankok a vállalati hitelezési feltételek nettó szigorítására számítanak, részben az állami garanciarendszerek várható megszűnése miatt. A háztartásoknak nyújtott hitelekre vonatkozó követelmények szigorodtak, ami különösen a háztartások jövedelmi és foglalkoztatási kilátásainak a pandémiával összefüggő romlását tükrözi.

Gazdaságpolitikai intézkedéseink – a nemzeti kormányzatok és az európai intézmények által elfogadott intézkedésekkel együtt – összességében folyamatosan támogatják a finanszírozáshoz jutást többek között azok számára, akiket a világjárvány következményei a leginkább sújtanak.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése alátámasztja, hogy meglehetősen laza monetáris politikára van ahhoz szükség, hogy az infláció középtávon határozottan közelítsen a 2% alatti, de ahhoz közeli szintek felé.

A fiskális politikát tekintve változatlanul elengedhetetlen az ambiciózus és összehangolt fiskális alapállás, tekintettel az euroövezeti gazdaság erőteljes zsugorodására. A pandémiás veszélyhelyzet nyomán hozott intézkedéseknek a lehetőségekhez mérten célzott és ideiglenes jellegűeknek kell lenniük. Lényeges anyagi támogatást nyújt ebben a tekintetben az Európai Tanács által szentesített három védőháló, amely 540 milliárd eurós csomaggal támogatja a dolgozókat, a vállalkozásokat és a tagállamokat. A Kormányzótanács ugyanakkor szorgalmazza a további erőteljes és gyors lépéseket az élénkülés előkészítése és támogatása érdekében. Ezért határozottan üdvözöljük az Európai Bizottság „Next Generation EU” elnevezésű javaslatát, amelynek célja a világjárvány által legsúlyosabban érintett régiók és ágazatok támogatása, az egységes piac megerősítése, valamint a tartós és sikeres fellendülés elősegítése. Fontos, hogy az európai vezetők gyorsan elfogadjanak egy nagyszabású csomagot.

Ahhoz, hogy teljes mértékben kiaknázhatóak legyenek az Európai Unió Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközében rejlő lehetőségek, nemzeti szinten megfogant és megvalósított, szilárd strukturális politikákra kell épülnie. A jól kialakított strukturális politika hozzájárulhat a válságból való gyorsabb, határozottabb és egyöntetűbb kilábaláshoz, és ezzel támogathatja az euroövezeti monetáris politika sikerét. A célzott strukturális politika különösen fontos a gazdaságaink megújításához, különös tekintettel a beruházások felgyorsítására olyan kiemelt területeken, mint a zöld és a digitális átállás.

Várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.