Az elmúlt év áttekintése

Az EKB-nak 2025-ben sikerült az inflációt ismét a 2%-os középtávú céljához igazítania, miután egymást követő válságok – a világjárvány, valamint az Ukrajna elleni indokolatlan orosz invázió gazdasági következményei – nyomán 2022 végén rekordmagasságba szökött.

Az egy emberöltő óta tapasztalt legnagyobb inflációs sokkra válaszul az EKB története legjelentősebb monetáris politikai szigorítását hajtotta végre: 2022 júliusa és 2023 szeptembere között rekordmértékben, 450 bázisponttal emelte az irányadó kamatlábakat, és vállalta, hogy a kamatlábakat a szükséges ideig megfelelően korlátozó szinten tartja.

A szigorítás bevált. Az euroövezeti infláció meredeken esett, így az EKB 2024 közepétől elkezdte fokozatosan lazítani a monetáris politikai korlátozást. 2025 elején a dezinflációs folyamat jó úton haladt, az EKB prognózisa pedig az infláció célértékhez való visszatérését vetítette előre.

Az év viszont jelentős geopolitikai sokkot hozott. Európa legnagyobb exportpiaca, az Egyesült Államok vámfalat emelt maga köré. Ez a lépés azzal fenyegetett, hogy visszafogja az euroövezeti növekedést, és jóval bizonytalanabbá tette az inflációs kilátásokat.

Azonban az inflációs hatásokat végül sikerült kordában tartani. Európa tartózkodott a nagyszabású válaszintézkedésektől, az euro árfolyamának emelkedése pedig enyhítette az importált áruk által gyakorolt árnyomást.

Mivel az infláció a prognosztizált pályán maradt, a Kormányzótanács folytatni tudta az irányadó kamatlábak csökkentését, és egymás után négyszer, összesen 100 bázispontot vágott, így az irányadó kamatláb júniusra 2,00%-ra csökkent.

Mindegyik döntést a Kormányzótanács reakciófüggvénye vezérelte, amely a következő három elemen alapul: az inflációs kilátások értékelése, a maginfláció dinamikája és a monetáris transzmisszió erőssége. Döntéseinek meghozatalakor a Kormányzótanács adatfüggő, ülésenként változó megközelítést alkalmazott, anélkül, hogy előzetesen elköteleződne valamely kamatpálya mellett.

Eközben az euroövezet gazdasága meglepő rezilienciát tanúsított a kihívásokkal terhes globális környezetben.

Ez részben az előreütemezésnek volt betudható, mivel a cégek igyekeztek az év első hónapjaiban elébe vágni az új kereskedelmi korlátozások bevezetésének, ami átmeneti emelkedést idézett elő az európai feldolgozóiparban. Ez a fellendülés a vámok életbe lépésével és a feldolgozóipar versenyképességi kihívások miatti gyengülésével alábbhagyott.

Azonban még alapvetőbb, hogy az euroövezet gazdaságát a belföldi kereslet valódi erősödése tartotta fenn, bőven ellensúlyozva a külső sokkot. 2025-ben teljes mértékben a belső keresleten múlt a növekedés.

Talán a legígéretesebb fejlemény a beruházások terén volt tapasztalható.

Az üzleti beruházások erőteljes ütemben bővültek olyan immateriális területeknek betudhatóan, mint a mesterséges intelligencia, a szoftverek és a digitalizáció, mivel az európai vállalkozások újult lendülettel tették magukévá a digitális technológiát. Az év vége felé pedig elkezdték éreztetni a hatásukat a magasabb német védelmi kiadások, amelyek szintén az új geopolitikai környezetre voltak hivatott választ adni.

Az euroövezet növekedése 2025-ben elérte az 1,4%-ot, majdnem egyharmadával volt erőteljesebb az év elején előre jelzettnél, ékes bizonyítékát adva a gazdaság rezilienciájának.

Mindez lehetővé tette a Kormányzótanács számára, hogy júliustól kezdődően ne változtasson a kamatokon. Miután az infláció megközelíti a középtávú célunkat, a hosszabb távú inflációs kilátások kellően rögzültek, és a monetáris politikai alapállás nagyjából semleges, a Kormányzótanács mindkét irányban jó helyzetben, megfelelő pozícióból reagálhatott a jövőbeli sokkhatásokra.

2025-ben a Kormányzótanács monetáris politikai stratégiájának értékelésével – amelyet az eurorendszer közös erőfeszítése keretében júniusban fejezett be – hivatalos formába öntötte azt is, hogy miként fogja értelmezni a jövőbeli sokkokat és hogyan reagál azokra. A 2021. évi felülvizsgálatnál szűkebb hatókörű értékelésbe beépültek az inflációs környezet változásából és az azt követő szakpolitikai válaszintézkedésekből levont tanulságok.

Az értékelés megerősítette, hogy középtávon a szimmetrikus 2%-os inflációs cél az EKB stratégiájának sarokköve. Ezt a szimmetriát kiterjesztette továbbá a reakciófüggvényre: a céltól való jelentős, bármely irányú tartós eltéréseket megfelelően erélyes vagy tartós intézkedéssel lehet kezelni. A Kormányzótanács ugyancsak hangsúlyozta annak fontosságát, hogy ne csak a legvalószínűbb inflációs és növekedési pálya legyen figyelembe véve, hanem az azt övező kockázatok és bizonytalanság is, többek között forgatókönyv- és érzékenységi elemzések segítségével.

A monetáris politika mellett az EKB 2025-ben számos más területen is előrelépést ért el.

Miután Európa-szerte lendületet kapott a szabályozás összetettségének csökkentéséről szóló vita, a Kormányzótanács létrehozott egy egyszerűsítéssel foglalkozó magas szintű munkacsoportot, hogy javaslatokat dolgozzon ki a szabályozási, felügyeleti és adatszolgáltatási keretek észszerűsítésére. A munkacsoport az év vége felé közzétette az ajánlásait, hogy adalékul szolgáljanak az Európai Bizottság által az európai bankrendszer általános helyzetéről készítendő jelentéshez.

Figyelemre méltó fejlemények történtek a piaci infrastruktúra és a pénzforgalom terén is.

Júniusban elindult az eurorendszer fedezetkezelési rendszere, amely a szétaprózott nemzeti platformokat egy egységes fedezetkezelési rendszerrel váltja fel. A TARGET azonnali fizetéselszámolási platformján (TIPS) keresztül rendezett, euróban denominált azonnali fizetések 132%-kal megugrottak, miután 2025-ben élesedtek az azonnali fizetésekről szóló rendeletben előírt követelmények, amelyek értelmében az euroövezeti pénzforgalmi szolgáltatóknak alkalmasnak kell lenniük az azonnali fizetések fogadására és küldésére.

A Kormányzótanács a digitáliseuro-projekt következő szakaszához is elérkezett, amelynek középpontjában a 2027-ben sorra kerülő esetleges próbamenetre és a lehetséges 2029-es bevezetésre való felkészülés jegyében a technikai felkészültség, a piaci szereplőkkel való együttműködés és a jogalkotási folyamat állnak.

Ezzel párhuzamosan folytatódott az eurobankjegyek újratervezésével kapcsolatos munka, tükrözve az EKB elkötelezettségét aziránt, hogy a digitális pénz mellett fenntartsa a készpénzhasználat lehetőséget. A Kormányzótanács kiválasztotta a motívumokat a következő bankjegysorozat két lehetséges témájához – „Európai kultúra: közös kulturális terek” és „Folyók és madarak: reziliencia a sokszínűségben” –, és júliusban tervpályázatot hirdetett az új bankjegyek megtervezésére.

Az EKB kutatásainak minőségét továbbra is általános nemzetközi elismerés övezte, ami kutatóink kiválóságát mutatja. A közgazdasági kutatások széles körben használt indexe, a Research Papers in Economics szerint az EKB jelenleg a világon az első helyen áll a monetáris közgazdaságtan területén.

Az év végén az euróövezet készen állt arra, hogy 21. tagjaként üdvözölje Bulgáriát, megerősítve, hogy az euró a növekvő geopolitikai bizonytalanság közepette is megőrizte vonzerejét. Az euro támogatottsága az euroövezeti polgárok körében tavasszal 83%-os rekordot ért el, és egész évben erős maradt.

A fentiek közül egyik sem lett volna lehetséges az EKB szakértőinek elhivatottsága és szakértelme nélkül. Az Éves jelentés részletesen beszámol a 2025. évi munkájukról.

Frankfurt am Main, 2026. május

Christine Lagarde

elnök

Az esztendő számokban

1 Az EKB monetáris politikája fékezte az inflációs nyomást

A globális gazdasági tevékenység 2025-ben is megőrizte rezilienciáját, annak ellenére, hogy a kereskedelemmel kapcsolatos nehézségek fokozódtak. Az amerikai kereskedelempolitika jelentős változásának a globális növekedésre gyakorolt hatásait enyhítették a támogató politikák, a mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos jelentős beruházások és az import előrehozatala. A globális kereskedelem bővült, mivel az importot a magasabb vámok várható hatásai miatt előbbre hozták, de ez a lendület az év későbbi részében mérséklődött, ahogy ezek a hatások megszűntek, és a magasabb vámok ténylegesen visszafogták az importot. A globális infláció tovább enyhült, bár lassabb ütemben és kevésbé szinkronizált módon, mint az előző években. Az euro nominális effektív árfolyama erősödött, különösen az amerikai dollárhoz képest. Az euroövezet gazdasága 2025-ben mérsékelt, de széles bázison nyugvó fellendülést mutatott, amelynek során a munkatermelékenység növekedése pozitívvá vált, miközben a foglalkoztatás bővülése némileg mérséklődött. A növekedés dinamikáját a kevésbé restriktív monetáris politika támogatta, ugyanakkor a gazdaságnak a kereskedelmi vámokkal és a geopolitikai helyzettel kapcsolatos bizonytalanságok jelentette kihívásokkal kellett szembesülnie. Míg az iparban bizonyos mértékű volatilitás volt megfigyelhető, a szolgáltatási szektor stabilabb maradt – ezzel alátámasztva a növekedést. Az euroövezeti általános infláció 2025-ben tovább közelített az EKB 2 százalékos középtávú célérték felé, amit a korábbi monetáris politikai szigorítás, az energia- és nem energiaalapú nyersanyagárakból eredő csökkenő inflációs nyomás, valamint általában véve az alacsony importárnyomás ösztönzött. Az alapinfláció legtöbb mutatója 2025 folyamán fokozatos további mérséklődést mutatott, ami támogatta az általános infláció célértékhez közeli szint irányába történő alakulását. Ebben a gazdasági környezetben, valamint a kevésbé restriktív monetáris politika és a hosszú távú reálkamatlábak emelkedése hatására az euroövezet hozamgörbéi meredekebbé váltak, és a részvényárak jelentősen emelkedtek. Az euroövezeti vállalkozások és háztartások finanszírozási feltételei az év elején tovább javultak, majd nagyjából stabilizálódtak. A banki hitelezés élénkülése azonban továbbra is gyenge maradt, és a pénzmennyiség széles értelemben vett növekedése is lassú volt.

1.1 A globális növekedés az amerikai kereskedelempolitika változása ellenére is reziliens maradt

A világgazdaság 2025-ben reziliensnek bizonyult, és mérsékelt ütemben, 3,4 százalékkal tovább bővült – 2024-hez képest lényegében változatlan mértékben. Az évet az Egyesült Államok gazdaságpolitikai prioritásainak jelentős változása jellemezte, amelynek következtében az amerikai vámok közel egy évszázada nem látott szintre emelkedtek. Bár a globális gazdaságra gyakorolt negatív összhatást a kereskedelmi partnerek korlátozott reakciója mérsékelte, a jövőbeli kereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatos bizonytalanság továbbra is jelentős volt (1.1. ábra), ami beárnyékolta a kereskedelmi kilátásokat. E kedvezőtlen hatások ellenére több ellensúlyozó tényező is támogatta a globális gazdasági tevékenységet. Az MI fejlődéséhez kapcsolódó jelentős beruházások nagyot lendítettek a technológiai termékek kereskedelmén, és egyes gazdaságokban – különösen az Egyesült Államokban – hozzájárultak a részvénypiaci árfolyamok emelkedéséhez. Ezenkívül a vállalkozások és a háztartások a vámok lehetséges emelkedésére számítva felgyorsították a külföldi áruk beszerzését, ami – legalábbis ideiglenesen – támogatta a feldolgozóipari termelést és az exportot, többek között Kínában. A főbb gazdaságokban általában támogató jellegű gazdaságpolitikai intézkedések – különösen a költségvetési politika oldalán – tovább enyhítette a kereskedelmi feszültségek okozta negatív hatást. Mindazonáltal az év vége felé a globális növekedési lendület gyengült, mivel az átmeneti kedvező tényezők kifutottak, miközben a kereskedelmi korlátok és a bizonytalanság továbbra is visszafogták a bizalmat és a beruházásokat, bár kisebb mértékben, mint az év első felében.

1.1. ábra

Az Egyesült Államok effektív vámtarifái és a kereskedelempolitikai bizonytalanság

a) Az Egyesült Államok effektív vámtarifái	b) Kereskedelempolitikai bizonytalanság
(áruimportot terhelő százalékos vámok)	(index)

A globális kereskedelem 2025-ben erőteljesen, 4,7 százalékkal növekedett. Ez az év első felében tapasztalt erős importnövekedést tükrözte, amikor a háztartások és a vállalkozások magasabb vámtarifákra számítva előrehozták fogyasztási és beruházási döntéseiket. Ezenkívül a kereskedelmi mintázatok alkalmazkodtak az új vámtarifa-környezethez, bizonyos áruforgalmak pedig más országok irányába terelődtek. A kereskedelmet – különösen az ázsiai országokból származó exportot – az MI bevezetését lehetővé tevő áruk iránti fokozott kereslet is támogatta, miközben az Egyesült Államokban és más fejlett gazdaságokban jelentős beruházások történtek az információs és kommunikációs technológiai berendezésekbe. Az év második felében a kereskedelem intenzitása jelentősen lelassult, mivel a korábbi előrehozott beruházások hatása csökkent, ugyanakkor a magasabb vámok hatása érvényesült.

A globális infláció 2025-ben tovább enyhült, bár kevésbé szinkronizált módon, mint az előző évben. A fogyasztói árakon számított általános infláció (CPI) 2025 decemberében 2,2 százalékra csökkent a 2024. decemberi 3,0 százalékról (1.2. ábra). A lassulást az áruk inflációjának újbóli emelkedése mérsékelte, míg a szolgáltatások inflációja számos gazdaságban továbbra is tartós maradt. Az infláció alakulása országonként eltérő volt. Az Egyesült Államokban az általános infláció a célérték felett maradt, mivel a vámtarifa-emelések jelentősen felgyorsították az áruk inflációját. Az Egyesült Királyságban az infláció 2025 végén magasabb volt, mint az előző év végén, ami a magasabb szabályozott áraknak és élelmiszeráraknak, valamint a korábbi energiaár csökkenések gyengülő hatásának tudható be. Kínában ezzel szemben az infláció továbbra is mérsékelt maradt, ami a hosszú ideje tartó ingatlanpiaci visszaeséshez és a tartós ipari túlkapacitáshoz kapcsolódó gyenge belföldi keresletet tükrözi.

1.2. ábra

Általános és maginflációs ráták

a) A globális általános (fogyasztóiár-index alapján mért) infláció és összetevői	b) Infláció a jelentős gazdaságokban
(éves százalékos változások; havi adatok)	(éves százalékos változások; havi adatok)

1.3. ábra

Olajárak és európai gázárak

(bal oldali tengely: USD/hordó; jobb oldali tengely: EUR/MWh)

Az energiaárak 2025 végén alacsonyabbak voltak, mint egy évvel korábban, ami az olaj- és az európai gázárak csökkenését tükrözi (1.3. ábra). A Brent olaj ára 19 százalékkal esett vissza, ami a keresleti és kínálati tényezők együttes hatásának tudható be. A keresleti oldalon a globális gazdasági tevékenység gyengült az áprilisban kezdődött vámtarifaviták következtében. A kínálati oldalon az OPEC+ általi egymást követő kitermelésnövelések a piacon év végére jelentős többletet generáltak. Az árak júniusban mindazonáltal bizonyos fokú ingadozást mutattak a Közel-Keleten fokozódó feszültségek – különösen az Izrael és az Egyesült Államok Irán elleni támadásait követően –, de a rövid ideig tartó emelkedés az Egyesült Államok közbenjárásával elért gázai tűzszünet bejelentése után alábbhagyott. Az európai gázárak év végi összehasonlításban 42 százalékkal csökkentek, és messze elmaradtak a 2022-es csúcsértéktől. A gázárak az év elején emelkedtek az Oroszország és Ukrajna közötti tranzitmegállapodás lejárta és az európai gáztározóknak a 2025–26-os téli időszakra vonatkozó elégséges kapacitásával kapcsolatos aggodalmak miatt. Ezt követően azonban az árak csökkenni kezdtek, ami a viszonylag kevésnek mondható európai fogyasztásnak, az ázsiai cseppfolyósított földgáz iránti mérsékelt keresletnek, valamint az év későbbi részében megújult azon reménynek köszönhető, hogy véget érhet az orosz–ukrán háború.

Az euro nominális effektív árfolyama 6,8 százalékkal, az amerikai dollárhoz viszonyítva pedig 13,1 százalékkal erősödött 2024 végéhez képest. A dollárhoz viszonyított felértékelődés nagy része az év első felében ment végbe. E változást az amerikai vámintézkedésekkel kapcsolatos megnövekedett bizonytalanság vezérelte, amely nyomást gyakorolt a dollárra és felgyorsította a tőkeáramlást az euroövezeti eszközök felé, továbbá a fedezeti magatartás kiigazítása és az euroövezeti gazdaság vártnál nagyobb ellenálló képessége is hozzájárult. Az ezt követő hónapokban az euro viszonylag szűk sávban mozgott, mivel a lefelé és felfelé irányuló nyomások nagyjából kiegyenlítették egymást. A piac azzal kapcsolatos várakozásai, hogy a Federal Reserve System mennyivel csökkenti irányadó kamatlábát, az új gazdasági adatok megjelenésével többször is ingadoztak. A vámokkal kapcsolatos inflációs nyomás az amerikai dollárra kedvező hatást gyakorló tendenciát mutatott, mivel mérsékelte a kamatcsökkentési várakozásokat, míg a gyengülő munkaerőpiac ellenkező hatást váltott ki e tekintetben. Emellett a szabályozási és intézményi bizonytalanság, valamint az Egyesült Államok szövetségi kormányának leállásával kapcsolatos aggodalmak is feltehetően nyomást gyakoroltak a dollárra. Az euro az amerikai dollárhoz viszonyított jelentős felértékelődésén túl a kereskedelmi súlyozás szempontjából is erősödött. Néhány ázsiai valutával – többek között a japán jennel – szemben (+12,9 százalék) jelentős nyereséget ért el, amelynek hátterében a Japán fiskális és monetáris politikai irányvonalát övező bizonytalanság állt. Az euro más főbb tartalékvalutákhoz képest is felértékelődött, például a brit fonttal (+5,2 százalék) és a kanadai dollárral (+7,6 százalék) szemben. Ezzel szemben kissé gyengült a svájci frankhoz (–1,0 százalék) képest, amely a fokozott bizonytalanság idején továbbra is biztonságos menedékként szolgált.

1.2 A gazdasági tevékenység a jelentős globális bizonytalanság ellenére is stabil maradt

Az euroövezet reál-GDP-je a 2024. évi 0,9 százalékról 2025-ben 1,4 százalékra nőtt (1.4. ábra). Az EKB fokozatos elmozdulása a restriktív monetáris politikai alapállástól egy semlegesebb irányba, a lazább fiskális politika iránti várakozás, valamint az infláció mérséklődése fontos szerepet játszott a mérsékelt, de széles bázison nyugvó fellendülés támogatásában. A gazdasági helyzetre nagy hatást gyakoroltak a geopolitikai feszültségek és a kereskedelmi vámokkal kapcsolatos nagyfokú bizonytalanság – különösen az Egyesült Államok részéről –, valamint a világ egyes részein a bizalmat és a termelési láncokat érintő ingatag geopolitikai helyzet. A feldolgozóipar enyhe élénkülése és a szolgáltatási szektor stabilabb teljesítménye kulcsfontosságú tényezők voltak annak megértésében, hogy az euroövezet gazdasága a kedvezőtlen környezet ellenére 2025-ben viszonylag ellenálló maradt.

1.4. ábra

Az euroövezet reál-GDP-je és bruttó hozzáadott értéke

(éves százalékos változások; hozzájárulások százalékpontban)

Az ipar reál bruttó hozzáadott értéke 2025-ben 2,2 százalékkal bővült a 2024. évi 0,5 százalékos visszaesést követően. A fellendülés főként az első negyedévben indult be, ami az új amerikai kormányzat által később bevezetett magasabb vámtarifákkal kalkulálva az export előrehozatalához szükséges ideiglenes termelésnövekedést tükrözi. Ugyanakkor a növekedési dinamika az év hátralévő részében jelentősen mérséklődött, tükrözve a magasabb vámokat, az erősödő globális versenyt, a tartósan magas energiaárakat, valamint a továbbra is magas, bár fokozatosan csökkenő gazdaságpolitikai bizonytalanságot. Bár az EKB irányadó kamatlábai a 2024-es év nagy részében magasak maradtak, a 2025 elején jelentkező, a közelgő lazításra utaló egyértelműbb jelek csökkentették a bizonytalanságot és javították a vállalkozások hitelfeltételeit. Ez elősegítette a beruházások fellendülését, különösen a magas finanszírozási költségek által korlátozott feldolgozóipari ágazatokban. A szolgáltatások reál bruttó hozzáadott értéke 2025-ben 1,2 százalékkal bővült a 2024. évi 1,5 százalékos növekedés lassulását követően, ugyanakkor továbbra is támaszt nyújtva az euroövezet gazdasági növekedésének. A szolgáltatási szektor növekedésének lassulása részben a háztartások óvatos magatartásából fakadt, ami a háztartások nagy mértékű megtakarításai formájában jelentkezett – a tartós geopolitikai kockázatok és a nagy gazdasági bizonytalanság közepette. Ugyanakkor a digitális és informatikai szolgáltatások viszonylag ellenállóak maradtak, köszönhetően a vállalatok automatizálásba, kiberbiztonságba és az MI integrálásába történő folyamatos beruházásainak.

A magánfogyasztás 2025-ben kissé felgyorsult, az előző évhez képest 1,5 százalékkal nőtt. Az áruk fogyasztása az év elején erőteljesebben bővült, míg a szolgáltatásokra fordított kiadások a második negyedévtől kezdődően kaptak nagyobb lendületet, bár a harmadik negyedévben mérséklődtek. Összességében az áruk fogyasztása nagyobb mértékben bővült, mint a szolgáltatások fogyasztása (1.5. ábra). A rendelkezésre álló reáljövedelem növekedése támogatta a háztartások kiadásait, mivel a nominálbérek növekedése továbbra is jelentős volt, az infláció tovább csökkent, és a foglalkoztatás növekedése reziliens volt, bár valamivel gyengébb, mint az előző évben. A magánfogyasztás azonban továbbra is elmaradt a rendelkezésre álló reáljövedelem alakulásától, mivel a megnövekedett geopolitikai kockázatok és a gazdasági bizonytalanság miatt a megtakarítási ráta továbbra is magas szinten maradt.

1.5. ábra

Az euroövezet fogyasztása, nem építési jellegű beruházások és lakásberuházások

(indexek: 2022 = 100)

a) Magánfogyasztás

b) Befektetés

A 2024. évi jelentős visszaesést követően – amely a gyenge keresletet és a szigorúbb finanszírozási feltételek késleltetett hatását tükrözte – a lakáscélú beruházások 2025-ben növekedésnek indultak. Ez nagyrészt a finanszírozási feltételek javulását és a háztartások reáljövedelmének folyamatos emelkedését tükrözte, amelyek mindegyike javította a lakáshoz jutási lehetőségeket és hozzájárult a lakáskereslet stabilizálódásához az év folyamán. Ennek ellenére a lakásberuházások továbbra is gyengébbek maradtak, mint a magánfogyasztás és a nem építési jellegű beruházások, ami a fellendülés korai szakaszára utal.

Az építési beruházásokat nem tartalmazó beruházások (a vállalati beruházások nemzeti számlák standard proxyváltozója, amely a teljes beruházásból kizárja az építési beruházásokat a magán- és állami beruházásokra vonatkozó adatok hiányában) 2025-ben dinamikusan bővültek, amit a növekvő kereslet, valamint a finanszírozási feltételek enyhülése támogatott, mivel az EKB az év első felében tovább csökkentette irányadó kamatlábait. 2025-ben összességében 4,4 százalékkal nőtt 2024-hez képest az év során tapasztalt jelentős negyedéves volatilitás közepette. Az Írországban tapasztalt volatilis immateriális javakat – amelyekre jelentős mértékben hatnak a multinacionális vállalkozások tevékenységei – nem számítva, az üzleti beruházások 2025-ben 2,2 százalékkal nőttek (lásd az 1.5. ábrát). Ez az eredmény az elmúlt években megfigyelt, a tárgyi és immateriális beruházások dinamikája közötti folyamatos eltérést tükrözi. A tárgyi eszközökbe – például gépekbe, berendezésekbe és közlekedési eszközökbe – történő beruházásokat a magasabb vámtarifák és a fokozott bizonytalanság visszafogta. Ezzel szemben az immateriális beruházások erőteljesen növekedtek, amit a digitalizáció – különösen az MI és a szoftverfejlesztés terén megfigyelhető – előrehaladása ösztönzött. Emellett a nyereségnövekedés helyreállása és a Next Generation EU (NGEU) programból eredő tovagyűrűző hatások is támogatták a beruházásokat 2025-ben, hozzájárulva a versenyképességi veszteségek kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozásához. A vállalatok beszámolói szerint a túlzottan terhes szabályozás is visszafogta a beruházásokat a tavalyi évben.

A 2025-ös kereskedelmi fejleményeket az euroövezet szempontjából jelentős volatilitás és strukturális kihívások jellemezték. Az euroövezet exportja az első negyedévben megugrott, amit az Egyesült Államok vámtarifáinak várható emelése előtti előrehozott szállítások generáltak, és ami a gyógyszerkészítmények – különösen Írországból történő – kivitelének megugrását tükrözte. Ez a lendület azonban csak átmeneti volt. A második negyedévben az export a magasabb amerikai vámtarifák, az erős euro és a visszafogott globális kereslet miatt visszaesett, a gyógyszeripari export pedig erőteljes ingadozást mutatott. A harmadik negyedévben az Egyesült Államokba irányuló gyógyszeripari értékesítés növekedése következtében az export fellendült, de az alapvető lendület gyenge maradt. A júliusban megkötött amerikai–uniós kereskedelmi megállapodás, amely az EU-ból származó árukra kivetett amerikai vámokat 15 százalékra korlátozta, hozzájárult a továbbra is magas szintű politikai bizonytalanság enyhítéséhez (1.1. ábra). A jövőre vonatkozó mutatók azonban a feldolgozóipari exportmegrendelések további gyengülését jelezték. Az import 2025-ben mérsékelt növekedést mutatott, amit a Kínából érkező volumenek növekedése ösztönzött, részben a Kína és az Egyesült Államok közötti feszültségek következtében a kereskedelmet érintően bekövetkezett átterelődés, valamint az importköltségeket csökkentő erősebb euro miatt. Az euroövezet importárai továbbra is csökkenő nyomás alatt maradtak, mivel az energia-nyersanyagok árnyomása tovább mérséklődött. A tartós kínai feldolgozóipari túlkapacitásokkal összefüggésben a versenyképes árú kínai termékek beáramlása fokozta a versenyt a hazai termelők számára, miközben a kritikus inputokra – például a ritkaföldfémekre – vonatkozó kínai exportkorlátozások rávilágítottak az euroövezeti ellátási láncok sebezhetőségére.

Munkaerőpiac

A munkaerő-tartalékolás időszakát követően a foglalkoztatás növekedése 2025-ben lassult az előző évekhez képest, és a felmérések mutatói arra utaltak, hogy az euroövezeti munkaerőpiac az év folyamán tovább gyengült (1.6. ábra). A munkanélküliségi ráta 6,3 százalék és 6,4 százalék között alakult, és decemberben 6,3 százalékon állt – ez az euro bevezetése óta mért egyik legalacsonyabb szint, valamint 1,2 százalékponttal alacsonyabb a 2020 januári, pandémiát megelőző szintnél. A teljes foglalkoztatás és a ledolgozott munkaórák száma 2025-ben körülbelül 0,7 százalékkal, illetve 0,6 százalékkal nőtt, azaz csekélyebb ütemben, mint a reál-GDP, amely 1,5 százalékkal bővült. Ezek a fejlemények a munkatermelékenység növekedésének fellendüléséhez vezettek. A munkatermelékenység erőteljesebb növekedése a munkaerő-tartalékolás csökkenését jelezte, azaz azt, hogy a vállalatok nem tartanak meg több dolgozót, mint amennyi a rövid távú termelési igények kielégítéséhez szükséges. Ezt jelzi az is, hogy a betöltetlen álláshelyek aránya a 2022. második negyedévi csúcsról tovább csökkent, és 2025 negyedik negyedévében 2,2 százalékos szintre süllyedt, ami alacsonyabb a világjárvány előtti 2,3 százalékos szintnél. Az átlagos munkaidő 2025-ben csökkenő pályát mutatott, jelentős volatilitás és országok közötti eltérések mellett.^[3] A munkaerőpiaci részvétel a 15–74 éves korcsoportban 2025 negyedik negyedévében 66,2 százalékra emelkedett, és ezzel 1,6 százalékponttal haladta meg a pandémia előtti szintet. A nők, az idősebb munkavállalók, a felsőfokú végzettségűek és a külföldi munkavállalók járultak hozzá leginkább a munkaerő növekedéséhez.

1.6. ábra

Munkaerőpiac

(bal oldali tengely: éves százalékos változások; jobb oldali tengely: százalékok)

1.3 Korlátozott fiskális mozgástér esetén a közkiadások prioritásainak meghatározása szükséges

Az euroövezeti államháztartási hiány 2025-ben a várakozások szerint kismértékben, a GDP 3,0 százalékára csökkent (1.7. ábra) a 2024-es 3,1 százalékról és a 2023-as 3,5 százalékról. A 2024. évi jelentős költségvetési szigorítás a háztartások és a vállalkozások magas energiaárak és infláció miatti kompenzálására bevezetett kormányzati intézkedések fokozatos kivezetésével magyarázható. Ezzel szemben a 2025-re előrejelzett, csupán mérsékelt fiskális szigorítás a magasabb adókból és társadalombiztosítási járulékokból ered, amelyeket nem ellensúlyoz teljes mértékben az elsődleges állami kiadások (beleértve a NGEU program által finanszírozott tételeket is) növekedése, valamint a kamatkiadások emelkedése.

1.7. ábra

Az euroövezet költségvetési egyenlege és összetevői

(a GDP százalékában)

Az euroövezet adósság/GDP-rátája 2025-re várhatóan a GDP 87,3 százalékára emelkedik a 2024-es, már eleve magas, 86,6 százalékos szintről. Ez továbbra is jóval meghaladja a világjárvány előtti, 2019-es 83,6 százalékos szintet (1.8. ábra). A 2025-re előre jelzett adósságráta-növekedés az összesített elsődleges hiányból és a pozitív hiány–adósság kiigazításokból adódik, amelyeket csak részben ellensúlyoz a kedvező, de egyre csökkenő kamatláb–növekedési különbözet.

1.8. ábra

Az euroövezet államadóssága

(a GDP százalékában)

A stratégiai kiadási szükségletek – beleértve a védelmi, infrastrukturális, valamint a digitális és zöld átálláshoz kapcsolódó ráfordításokat –, valamint a népesség elöregedése együttesen felfelé mutató nyomást gyakorolnak az államadósságra.^[4] Különösen a védelmi kiadások tekintetében néhány, alacsonyabb adósságszinttel rendelkező euroövezeti ország kihasználta fiskális mozgásterét, ami az adósságráták emelkedéséhez vezetett az Oroszország 2022. évi ukrajnai inváziója előtti szinthez képest. Általánosságban elmondható, hogy a 2024 áprilisában elfogadott, felülvizsgált uniós költségvetési irányítási keretrendszer bizonyos mértékű költségvetési rugalmasságot biztosít a kiadási nyomás egy részének kezelésére. Több ország is élt azzal a lehetőséggel, hogy középtávú költségvetési és strukturális tervei keretében a konszolidációs időszakot négyről hét évre meghosszabbította strukturális reformokért és beruházásokért cserében, ezáltal csökkentve éves költségvetési kiigazítás terheit. Ezenfelül a tizenegy euroövezeti ország esetében aktivált nemzeti mentesítési záradék átmeneti rugalmasságot biztosít az adott ország nettó kiadási ütemtervétől való eltérésre a magasabb védelmi kiadások következtében, feltéve, hogy ez az eltérés középtávon nem veszélyezteti a fiskális fenntarthatóságot.^[5] Mivel a költségvetési rugalmasság nem fedezi teljes mértékben a többletkiadásokat, kiegészítő intézkedésekre is szükség van, ideértve a kiadások hatékonyságának javítását és a nemzeti költségvetések újrapriorizálását.

2025. november 25-én az Európai Bizottság elfogadta a 2026. évi Európai Szemeszter őszi csomagját, amelyben meghatározta a gazdaságpolitikai prioritásokat.^[6] A csomag tartalmazza a Bizottság értékelését a tagállamok EU-s költségvetési irányítási keretrendszernek való megfeleléséről, és iránymutatást ad a 2026. évi fiskális politikájukhoz. A felülvizsgált irányítási keretrendszer teljes körű, átlátható módon történő és késedelem nélküli végrehajtása segíteni fogja a kormányokat abban, hogy tartósan csökkentsék a költségvetési hiányt és az adósságrátát. A 2026-ra vonatkozó költségvetési tervezetüket benyújtó 17 euroövezeti ország közül az Európai Bizottság tizenkét országot értékelt az EU költségvetési keretének megfelelő országnak.^[7] Öt ország esetében a tervek a meg nem felelés kockázatának voltak kitéve, két ország esetében pedig a tényleges meg nem felelés kockázata is fennállt. Ezenkívül a túlzott hiány esetén követendő eljárás alá vont hat euroövezeti ország, azaz Belgium, Franciaország, Olaszország, Málta, Ausztria és Szlovákia esetében az Európai Bizottság 2026 tavaszán fogja értékelni a helyzetet a 2025-ös költségvetési eredményadatok alapján. Az Európai Bizottság novemberben azt is javasolta, hogy Finnország esetében is indítsanak túlzott hiány esetén követendő eljárást.

1.4 Az infláció az év folyamán a 2 százalékos középtávú cél felé mozdult el

Az euroövezetben a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) alapján mért általános infláció 2025 folyamán még jobban megközelítette a 2 százalékos középtávú célt (1.9. ábra). Az éves infláció a negyedik negyedévben és egész évre vetítve átlagosan 2,1 százalék volt, szemben a 2024. évi 2,4 százalékos rátával. Az EKB korábbi monetáris politikai szigorításának hatása, a bérnyomás enyhülése, az energia- és nem energiajellegű nyersanyagárakból eredő inflációs nyomás fokozatos lecsengése, valamint általában az alacsony importárnyomás – részben az euro felértékelődésének következtében – támogatta a dezinfláció folytatódását. Az energia és az élelmiszerek nélküli HICP-infláció (HICPX) járult hozzá leginkább a 2025-ös általános infláció csökkenéséhez. Az év folyamán fokozatosan csökkent, és az utolsó hónapokban 2,3 százalék és 2,4 százalék között stabilizálódott. Ez elsősorban a szolgáltatások inflációja enyhülésének, de továbbra is magas szintjének volt köszönhető, amely különösen a csökkenő bérnyomást tükrözi. Ezzel szemben a nem energetikai ipari termékek inflációja a 2025-ös év nagy részében nagyjából stabil maradt a világjárvány előtti hosszabb távú átlag körüli szinten, és csak az év utolsó hónapjaiban csökkent láthatóbban az alacsony importárnyomás miatt. Az általános inflációt az energiaárak csökkenése és az euro felértékelődése miatt mérsékelt energiainfláció is visszafogta. Az élelmiszer-infláció ezzel szemben 2025 első felében emelkedő pályán volt, és júliusban tetőzött, elsősorban a feldolgozatlan élelmiszerek árának emelkedése miatt, amelyet kedvezőtlen időjárási körülmények és kínálati hiányok okoztak. Az év végére 2,5 százalékra mérséklődött. A feldolgozott élelmiszerek inflációja szintén hozzájárult az árnyomáshoz, tükrözve a korábbi nyersanyagár-emelkedések – különösen a kakaó és a kávé esetében – tovagyűrűző hatását.^[8]

1.9. ábra

Az általános infláció és fő összetevői

(éves százalékos változások; hozzájárulások százalékpontban)

Az energiainfláció 2025 elején csökkent, márciustól pedig negatív volt, elsősorban az amerikai dollárban kifejezett olaj- és nagykereskedelmi gázárak csökkenése, valamint az euro felértékelődése miatt. A fogyasztói energiaárak éves változási üteme azonban némi ingadozást mutatott, ami elsősorban a bázishatások emelkedésének – különösen a szállítási üzemanyagoknak – volt köszönhető. Az élelmiszerinfláció 2025-ben átmeneti csúcsot mutatott, amit elsősorban a feldolgozatlan élelmiszerek áremelkedése idézett elő. Az év első nyolc hónapjában a feldolgozatlan élelmiszerek inflációja emelkedő tendenciát mutatott, amit a kedvezőtlen időjárás miatti gyümölcs- és zöldségár-növekedés, valamint az állatbetegségekhez részben kapcsolódó ellátási hiány miatti folyamatosan emelkedő húsárak fokoztak. Szeptembertől ez a tendencia mérséklődni kezdett, mivel a gyümölcs- és zöldségárakra gyakorolt időjárási hatások alábbhagytak, majd az év végén kissé újra megemelkedett. A feldolgozott élelmiszerek inflációja a 2025-ös év nagy részében viszonylag stabil maradt, és csak az utolsó negyedévben csökkent jelentősen, amikor a kávé és a kakaóhoz hasonló élelmiszer-alapanyagok árainak inflációs nyomása enyhült. Összességében az élelmiszer-infláció az év során magas szinten maradt. Ez az élelmiszeralapanyag-árak korábbi emelkedésének tovább folytatódó, bár gyengülő átgyűrűzését, egyes szegmensekben a kereslet és kínálat közötti egyensúlyhiányt, valamint a bérek és egyéb tényezők miatt továbbra is magas árnyomást tükrözte.

Az alapfolyamatokat megragadni hivatott inflációs mutatók – amelyek az infláció tartós vagy közös komponensét tükrözik – támogatták az általános infláció alakulását a célhoz közeli szintek felé. A HICPX szerint mért maginfláció például alig mutatott volatilitást, és a 2024. decemberi 2,7 százalékról március után a legtöbb hónapban 2,3 százalék és 2,4 százalék közötti szintre csökkent. A maginfláció csökkenését elsősorban a szolgáltatási tételek okozták. A szolgáltatások inflációja a 2024. decemberi 4,0 százalékról 2025. decemberre 3,4 százalékra csökkent, ami a korábbi inflációs tényezők – főként a bérnyomás és az éves átárazási hatások – fokozatos enyhülésének volt köszönhető.^[9] A szolgáltatási infláció áprilisban némi rövid távú volatilitást mutatott, amikor a húsvéti időszak hatása átmenetileg megemelte egyes termékek árait, az év hátralévő részében azonban viszonylag szűk sávban ingadozott.^[10] A nem energetikai ipari termékek inflációja 2025 folyamán viszonylag stabil maradt, és a világjárvány előtti 0,6 százalékos átlaggal közel azonos szinten maradt (1999 és 2019 között mérve). A harmadik negyedévben kissé emelkedett, de októberre visszatért a járvány előtti átlaghoz. Az év vége felé az infláció kissé ezen átlag alá csökkent, az alacsony importárnyomás és az euro felértékelődése következtében. Az egyéb alapinflációs mutatók is fokozatosan csökkentek 2025 folyamán, vagy nagyjából stabilak maradtak.^[11]

Az euroövezet belföldi költségnyomása, amelyet a GDP-deflátor növekedése alapján mérnek, a 2024-ben mért 3,0 százalékról 2025-ben 2,4 százalékra csökkent (1.10. ábra). A csökkenés a fajlagos adók és a fajlagos munkaerőköltségek hatásának mérséklődéséből fakadt, utóbbi az egy alkalmazottra jutó javadalmazás növekedésének mérséklődésével és a munkatermelékenység növekedésével állt összefüggésben. E csökkenéseket részben ellensúlyozta az egységnyi nyereség hozzájárulásának fokozatos erősödése, összhangban a ciklikus folyamatokkal. Az egy foglalkoztatottra jutó javadalmazás növekedésén belül – amely az év során összességében stabil maradt, és átlagosan 3,9 százalékot tett ki – a tárgyalásos béremelkedés és a „wage drift” volatilis volt.^[12] A kialkudott bérnövekedés az év során jelentősen mérséklődött, átlagban 2,8 százalék volt, a 2024. évi 4,5 százalékhoz képest. Ez a bérigények normalizálódását tükrözte, miután a munkavállalók fokozatosan visszanyerték a 2022-es inflációs hullám során elvesztett vásárlóerejüket.^[13] A „wage drift” alakulása, amely részben a 2024. évi egyszeri kifizetésekből származó statisztikai hatásokhoz kapcsolódott, növelte az általános bérnövekedést. A fajlagos nyereség 2025 folyamán némileg helyreállt, és jobban összhangba került a gazdasági ciklussal, de továbbra is tompította a munkaerőköltségeket, bár kisebb mértékben, mint 2024-ben.

1.10. ábra

A GDP-deflátor és összetétele

(éves százalékos változások; hozzájárulások százalékpontban)

A hosszabb távú inflációs várakozások 2025 során nagyjából összhangban maradtak az EKB középtávú, 2 százalékos céljával, ami elősegítette az infláció fenntartható visszatérését a célértékhez. Az EKB szakmai előrejelzők körében végzett felmérésében, valamint az EKB monetáris elemzők körében végzett felmérésében a hosszabb távú inflációs várakozások 2025-ben szilárdan a 2 százalékos szinten maradtak (1.11. ábra). További, például a Consensus Economicstól származó felmérési adatok is arra utaltak, hogy a hosszabb távú inflációs várakozások stabilan a 2 százalékos cél körül maradtak. Az inflációs kompenzáció hosszú távú piaci alapú mutatói – például az öt év múlva várható, ötéves, inflációhoz kötött swapkamatláb (ILS) – az év során korlátozott eltéréssel megközelítették a 2 százalék körüli értéket. Márciusban enyhe emelkedés volt megfigyelhető az ILS-kamatlábban, amelyet az európai fiskális expanziós tervek ösztönöztek, bár ezt részben ellensúlyozták a kereskedelmi feszültségek röviddel ezt követően jelentkező következményei. Júniusban további ideiglenes emelkedés volt tapasztalható, ami az energiaárak alakulását tükrözte, de az ILS-kamatláb végül a nyári időszakot követően 2,1 százalékon stabilizálódott az év hátralévő részében. Ezek a mozgások főként a magasabb inflációs kockázati felárakat tükrözték, míg a modellek alapján becsült valódi hosszú távú inflációs várakozások – a kockázati felárak nélkül – stabilan 1,9 százalék és 2 százalék között maradtak. A fogyasztói oldalon a három évre előre irányadó inflációs várakozások mediánja egész évben 2,4 százalék és 2,5 százalék között mozgott, decemberben pedig 2,6 százalékra emelkedett. Ez az enyhén megemelkedett szinten maradás valószínűleg a még mindig magas szintű bizonytalanságot tükrözte. Az EKB fogyasztói várakozásokról szóló felméréséből származó adatok azt mutatják, hogy az élelmiszerárak erőteljesen befolyásolták az inflációs érzékelést és az egyéves várakozásokat, miközben a hosszabb távú várakozásokra gyakorolt hatásuk korlátozottabb volt.

1.11. ábra

Az inflációs várakozások felmérésen és a piacon alapuló mutatói

(éves százalékos változások)

1.5 A finanszírozási feltételek további enyhülése ellenére a hitelpiac fellendülése továbbra is gyenge maradt

A rövid lejáratú kamatlábak csökkenése, valamint a hosszú lejáratú kamatok jelentős emelkedése 2025-ben az euroövezeti kockázatmentes hozamgörbe meredekebbé válásához vezetett. A rövid lejáratú kamatlábak csökkenése, amely főként az év első felében következett be, az EKB júniusig végrehajtott irányadó kamatcsökkentéseit tükrözte, mivel az infláció tartósan a 2 százalékos középtávú cél felé tartott (lásd a 2.1. szakaszt). A hosszú lejáratú kamatoknál az egynapos indexált swap (OIS) tízéves kamatlába 2025 decemberében átlagosan 2,8 százalék volt (1.12. ábra), ami körülbelül 60 bázispontos emelkedést jelent a 2024 decemberében rögzített átlaghoz képest. A hosszú lejáratú kamatlábak az év első négy hónapjában jelentős, ingadozó mozgásokat mutattak, ami az európai országok védelmi és infrastrukturális kiadási terveinek, valamint az amerikai vámok és kereskedelempolitika körüli fokozott bizonytalanságnak tudható be. Április végétől a tízéves OIS-kamatláb az év hátralévő részében fokozatosan mintegy 30 bázisponttal emelkedett, ami elsősorban a reálkamat-komponens növekedését tükrözte a gazdaság vártnál nagyobb ellenálló képessége nyomán. Fontos megjegyezni, hogy az euroövezet kockázatmentes hozamgörbéjének meredekebbé válása erős globális hatást is tükröz, mivel hasonló átárazások zajlottak le más jelentős, fejlett gazdaságokban is. Az OIS-kamat alakulásának tükrében a tízéves, GDP-vel súlyozott euroövezeti állampapírhozam az év során emelkedett. Decemberre elérte a 3,2 százalékot, ami körülbelül 50 bázisponttal magasabb az egy évvel korábbi szintnél. Az euroövezeti országok tízéves állampapírhozamai 2025 végén magasabb szinten zárultak, mint az év elején, az OIS-kamatlábhoz viszonyított felárak pedig szűkültek. Az egyes euroövezeti országok védelmi kiadási terveinek bejelentése (lásd az 1.3. szakaszt) fordulópontot jelentett a piaci újraértékelés szempontjából, ami a tízéves német állampapírhozamok mintegy 40 bázispontos meredek emelkedését váltotta ki, és más euroövezeti szuverén hozamok is hasonló felfelé ható nyomásnak voltak kitéve. Az euroövezeti állampapírok hozama ezután némileg csökkent, bár a legtöbbjük az év végére magasabb szinten zárt. A kivételt az olasz tízéves állampapírhozam jelentette, amely a 2024 végi szintjéhez képest lényegében változatlan maradt, köszönhetően Olaszország költségvetési helyzete folyamatos konszolidációjának. Ezzel szemben a franciaországi politikai bizonytalanság aggodalmat keltett a piaci szereplők körében a fiskális konszolidáció esetleges késedelme miatt, ami felfelé irányuló nyomást gyakorolt a francia állampapírok hozamára. Ezek a fejlemények az olasz és a francia kötvényhozamok konvergenciáját eredményezték, míg az euroövezeti hozamok szórása történelmi mélypontra süllyedt.

1.12. ábra

Hosszú távú kamatlábak, valamint hitelfelvételi költségek cégeknek és háztartások számára lakásvásárlás céljára

(százalék/év)

2025-ben a részvényárak – az EURO STOXX index alapján mérve – körülbelül 21 százalékkal emelkedtek. Az erős nyereségvárakozások, a magasabb osztalékok és az alacsonyabb részvénykockázati felárak a hosszú lejáratú kockázatmentes kamatlábak emelkedésének mérséklő hatása ellenére is a részvényárak emelkedését eredményezték. A részvényárak mind a nem pénzügyi, mind a pénzügyi szektorban emelkedtek, utóbbi esetében azonban a növekedés jelentősebb volt. A pénzügyi szektoron belül a banki részvények járultak hozzá legnagyobb mértékben a növekedéshez, amit a bankok kereskedési tevékenységéből, a hitelnyújtásból és a hozamgörbe meredekebbé válásából származó javuló jövedelmezőség támogatott. 2025 végére az euroövezeti nem pénzügyi vállalatok és bankok részvényárfolyamainak átfogó indexei mintegy 12 százalékkal, illetve 80 százalékkal haladták meg a 2024 végi szintjeiket. A vállalati kötvények felára általában csökkent, kivéve a pénzügyi szektor magas hozamú szegmensében kibocsátott kötvényeket, és annak ellenére, hogy az április 2-i amerikai vámtarifa-bejelentést követően eladási hullám indult meg a vállalati kötvénypiacon. Ezt követően a vállalati kötvények felára jelentősen csökkent, ami a kockázati étvágy újbóli erősödésének és a gazdaság ellenállóbb teljesítményének volt köszönhető.

Az euroövezeti vállalkozások finanszírozási feltételei az év első felében tovább javultak, majd a bankok finanszírozási költségeinek alakulásával összhangban nagyjából stabilizálódtak. A bankok összetett adósságfinanszírozási költségeinek év eleji csökkenése a központi banki kamatcsökkentések átgyűrűzését tükrözte, míg a későbbi stabilizálódást a piaci kamatlábak alakulása és a további kamatcsökkentésekre vonatkozó várakozások mérséklődése okozta. A vállalkozások hitelfelvétele nominális költségeinek csökkenése a 2023-as csúcsértékekhez képest részben a monetáris politikai lazítási ciklus kezdete óta a bankok körültekintő hitelezési magatartásának tudható be, amely a hitelezés átcsoportosításával járt a kedvezőbb hitelkondíciókat élvező, alacsonyabb kockázatú hitelfelvevők irányában. A háztartások esetében a hitelköltségek csökkenése 2025-ben mérsékeltebb volt, az új jelzáloghitelek kamatlábai nagyrészt a hosszú távú piaci kamatlábak emelkedését tükrözték. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek összetett banki hitelkamatlába decemberben 3,6 százalék volt, ami mintegy 80 bázisponttal alacsonyabb a 2024 végi szinthez képest, a háztartásoknak nyújtott lakásvásárlási hitelek megfelelő kamatlába pedig mintegy 10 bázisponttal 3,3 százalékra csökkent (1.12. ábra). Ennek eredményeként a monetáris politika szigorításának szakaszában megnövekedett vállalati és háztartási hitelkamatok közötti különbség jelentősen csökkent. A vállalati hitelkamatok országok közötti szórása is mérséklődött, míg a háztartások hitelkamatainak szórását továbbra is a hitelek lejárati szerkezetének országok közötti különbségei befolyásolták.

A monetáris politika lazításával párhuzamosan a banki hitelezés tovább javult, bár a korábbi mintákhoz képest lassabb ütemben (1.13. ábra). A vállalkozásoknak nyújtott hitelek 2025 második felében stabilizálódtak, növekedési ütemük azonban jóval a történelmi átlag alatt maradt, mivel az aggregált kereslet visszafogott volt, és a bankok – erős tőkehelyzetük, az eszközminőség korlátozott romlása és továbbra is erős jövedelmezőségük ellenére – kockázatkerülő magatartást tanúsítottak. Az euroövezeti banki hitelezési felmérés szerint a bankok hitelstandardjai (azaz belső iránymutatások vagy hitelbírálati kritériumok) a vállalatok esetében 2025 első és utolsó két negyedévében szigorodtak. A kisebb és kockázatosabb vállalkozások esetében különösen jelentős romlás volt tapasztalható a hitelek elérhetőségében, amint azt a vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáféréséről szóló felmérés is jelzi. A vállalatoknak nyújtott banki hitelek éves növekedési üteme decemberben 3,0 százalék volt, szemben az 1999 januárja és 2025 decembere közötti időszak 4,3 százalékos átlagával. A teljes hitelállomány növekedése – beleértve a nem banki pénzügyi közvetítők által nyújtott finanszírozást is – továbbra is visszafogott maradt, ami az októberben közzétett EKB-blogbejegyzésben bemutatott magas szintű gazdaságpolitikai bizonytalanságnak is tulajdonítható.^[15] A tőzsdén jegyzett részvények magasabb értékelése hozzájárult a vállalkozások külső finanszírozásának nettó növekedéséhez (1.14. ábra). A háztartásoknak nyújtott hitelezés továbbra is élénkült, decemberben 3,0 százalékos éves növekedési ütemmel (ami továbbra is jóval elmarad a 4,2 százalékos hosszú távú átlagtól), amit elsősorban a lakáshitelek bővülése hajtott. Ez a fejlemény összhangban áll a banki hitelezési felmérésben jelentett stabil lakáshitel-kereslettel, valamint a fogyasztói várakozásokról szóló felmérésben jelzett lakásvásárlási szándékok stabilitásával. Ugyanakkor az utóbbi felmérésben nőtt azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek a hitelhez való hozzáférés romlásáról számoltak be, azok arányához képest, akik javulást tapasztaltak e téren. Ez az arány az alacsonyabb jövedelmű háztartások körében magasabb volt. A banki hitelezési felmérés szerint a fogyasztási hitelek – amelyeket az alacsonyabb jövedelmű háztartások 2025-ben tartósan igénybe vettek – az év során végig szigorúbb hitelezési standardok mellett voltak elérhetők.

Miután az év korábbi szakaszában közel 4 százalékon tetőzött, a pénzmennyiség széles értelemben vett (M3) éves növekedése 2025 végére mérséklődött, amit a háztartások és vállalkozások hitel- és betétállományának stabil dinamikája támogatott (1.13. ábra). Az M3 éves növekedése decemberben 2,8 százalék volt, szemben a 2024. decemberi 3,4 százalékkal. A mérséklődés nagyrészt az eurorendszer eszközportfóliójának zsugorodásából és a nettó külföldi beáramlás csökkenéséből eredő folyamatos likviditáscsökkenést tükrözte, amely 2024-hez képest láthatóan veszített lendületéből és volatilisebbé vált, míg a bankok állampapír-vásárlásai a robusztus kötvénykínálat mellett támogatták a pénzmennyiség növekedését.

1.13. ábra

Az M3 növekedése, valamint a cégeknek és háztartásoknak nyújtott hitelek növekedése

(éves százalékos változások)

1.14. ábra

Cégek nettó külső forrásbevonása

(éves állományváltozások milliárd euróban)

1. keretes írás
Bulgária az euroövezet 21. tagjává válik

2026. január 1-jén Bulgária bevezette az eurót, és az euroövezet 21. tagjává vált. Az Európai Bizottság konvergenciajelentésében és az EKB konvergenciajelentésében szereplő pozitív értékelések előkészítették a terepet Bulgária számára az euro bevezetéséhez, amelyet az Európai Unió Tanácsa 2025 júliusában hagyott jóvá. Bulgária csatlakozása az euroövezet további bővülését jelenti Horvátország 2023-as csatlakozását követően, és rávilágít arra, hogy az euroövezeti tagság továbbra is vonzó és hiteles politikai stabilizáló pontot jelent, még a fokozott bizonytalanság és geopolitikai feszültségek közepette is.^[16]

Bulgária számára az euro bevezetése jelentős mérföldkő az ország európai integrációs folyamatában. Az ország euroövezeti tagság felé vezető útja hangsúlyozza elkötelezettségét az Európai Unió többi tagjával való gazdasági és intézményi kapcsolatok mélyítése iránt. Az EU-hoz való 2007-es csatlakozása óta Bulgária jelentős előrelépést tett a maastrichti kritériumokban meghatározott, a közös valuta bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítése irányában. Ezt az utat széles körű strukturális reformok és a belföldi szakpolitikák euroövezeti gazdasági és monetáris normákhoz való igazítására irányuló politikai elkötelezettség segítette. A COVID-19-járvány előtt fennálló makrogazdasági egyensúlyhiányokat hiteles szakpolitikai intézkedések és óvatos költségvetési politikák révén fokozatosan korrigálták. Ebben az időszakban Bulgária jelentős reálkonvergenciát ért el az euroövezet gazdaságához képest: az egy főre jutó GDP értéke 2006 körül az euroövezeti átlag mintegy 35 százalékát tette ki, 2025-re pedig valamivel 60 százalék fölé emelkedett.

Bulgária esetében az euro bevezetésének folyamatát világosan meghatározott és szigorúan ellenőrzött előkészítő lépések sorozata támasztotta alá (A. ábra). 2018-ban Bulgária határozott szándékát fejezte ki, hogy csatlakozik az árfolyam-mechanizmushoz (ERM II), ami az euro bevezetéséhez vezető folyamat egyik kulcsfontosságú lépése.^[17] A bolgár hatóságok és az ERM II-ben résztvevő felek egy ütemtervben állapodtak meg, amely a csatlakozás előtt végrehajtandó átfogó szakpolitikai intézkedéscsomagot tartalmazza. Ezeket az előzetes kötelezettségvállalásokat a legfontosabb strukturális kihívások kezelése és az EU konvergenciakritériumainak való megfelelés támogatása érdekében határozták meg. 2020-ban Bulgária hivatalosan kérte felvételét az ERM II-be. A bolgár leva 2020 júliusában csatlakozott az ERM II-höz a horvát kuna mellett, és a bolgár kormány egyidejűleg elkötelezte magát számos csatlakozást követő intézkedés mellett, amelyek középpontjában az ország pénzmosás elleni keretrendszerének megerősítése, a nem banki pénzügyi szektor felügyeletének javítása, az állami tulajdonú vállalkozások irányításának javítása és a fizetésképtelenségi keretrendszer reformja állt. Ezzel párhuzamosan Bulgária 2020 októberétől az EKB és a Българска народна банка (Bolgár Nemzeti Bank) közötti szoros együttműködés keretében csatlakozott a bankunióhoz, ezzel a bankfelügyeletet az euroövezeti szabványokhoz igazította és megerősítette a pénzügyi stabilitást.

Bulgária eurobevezetési folyamatának utolsó szakasza 2025-ben zajlott le. 2025 februárjában a bolgár hatóságok hivatalosan kérelmezték az Európai Bizottságtól és az EKB-tól egy eseti konvergenciaértékelés elvégzését. A 2025. június 4-én közzétett 2025. évi konvergenciajelentések pozitívan értékelték Bulgária konvergenciájának mértékét. Ennek alapján az Európai Bizottság javasolta az EU Tanácsának, hogy engedélyezze Bulgária számára az euro bevezetését. Július 8-án a Tanács hivatalosan jóváhagyta Bulgária csatlakozását az euroövezethez, és a bolgár leva visszavonhatatlan átváltási árfolyamát 1,95583 leva/euroban határozta meg. Ez az árfolyam megfelelt a Bulgária ERM II-ben való részvétele során alkalmazott középárfolyamnak, valamint a hosszú ideje fennálló valutatanácsi rendszer keretében alkalmazott rögzített árfolyamnak, biztosítva az átmenet folytonosságát és stabilitását a közös valuta bevezetése során.

A. ábra

A legfontosabb mérföldkövek az euro bevezetésének folyamatában Bulgáriában

Az EU Tanácsának hivatalos döntését követően megkezdődtek a készpénzcsere technikai előkészületei, miközben ezzel párhuzamosan zajlott a Bolgár Nemzeti Bank integrációja az eurorendszerbe. Ezeket az előkészületeket az EKB támogatta, és azok a működési, logisztikai és intézményi szempontok széles körét érintették. Ide tartozott az eurobankjegyek és -érmék gyártásának és forgalomba hozatalának részletes tervezése, kiterjedt tájékoztatási és figyelemfelkeltő kampányok, valamint a bolgár pénzintézetek bevonása az euroövezeti fizetési és elszámolási rendszerekbe. Ezzel párhuzamosan a Bolgár Nemzeti Bank integrálódott az eurorendszer monetáris politikai végrehajtási és devizaügyleteibe, valamint a közös elemzési keretrendszerekbe, beleértve a makrogazdasági előrejelzéseket is. Ezek a lépések együttesen biztosították a készpénzcsere zökkenőmentes lebonyolítását és Bulgária hatékony részvételét az euroövezetben a tagság első napjától kezdve.

Az euro bevezetése várhatóan kézzelfogható gazdasági előnyökkel jár Bulgária számára. A legfontosabb valószínűsíthető előnyök között szerepel a kereskedelem és a közvetlen külföldi befektetések növekedése, amelyet a valutaátváltási költségek megszűnése, az árak fokozottabb átláthatósága és összehasonlíthatósága, a befektetők megnövekedett bizalma, valamint az európai tőkepiacokhoz való kedvezőbb hozzáférés támogat. A gazdaság várhatóan az alacsonyabb hitelfelvételi költségekből is profitál, ami az alacsonyabb országkockázati felárat és a stabilan rögzült inflációs várakozásokat tükrözi. Ezen hatásokon túl az euroövezeti tagság fontos előnyt jelent a gazdasági biztonság és stabilitás szempontjából. Egy kis, erősen integrált gazdaság számára az euroövezethez való csatlakozás növeli az intézményi hitelességet, megszünteti a még meglévő árfolyamkockázatot a nem euroövezeti fő kereskedelmi partnerekkel szemben, és javítja a külső sokkok elnyelésére való képességet a mélyebb pénzügyi integráción keresztül. Végül az euro bevezetése lehetővé teszi Bulgária számára, hogy teljes mértékben részt vegyen az euroövezet döntéshozatali folyamataiban, és közvetlenül hozzájáruljon a közös gazdasági és monetáris politikák kialakításához.

Az euro bevezetésével kapcsolatos költségek és kockázatok várhatóan korlátozottak és nagyrészt egyszeri jellegűek lesznek. A fő költségek a készpénzcsere gyakorlati előkészületeiből és az árak euróra történő átváltásakor felmerülő lehetséges indokolatlan áremelkedésekből adódnak. Az euro bevezetése előtt Bulgáriában a közvélemény támogatása viszonylag visszafogott volt, ami a lehetséges áremelkedésekkel kapcsolatos aggodalmakat tükrözte. Ez a korábbi euróra való áttérések során is megfigyelhető volt, amikor a közvélemény támogatása általában nőtt az euro bevezetését követően.^[18] Ezen aggályok kezelése érdekében a bolgár hatóságok átfogó intézkedéscsomagot hajtottak végre, amely magában foglalta az árak fokozottabb figyelemmel kísérését és a visszaélések megakadályozását célzó ellenőrzéseket, valamint az árak kötelező feltüntetését mindkét pénznemben egy hosszabb időszakon keresztül, 2025. augusztus 8-tól 2026. augusztus 8-ig terjedően. A rendelkezésre álló becslések szerint az átállás hatása az általános árszintre korlátozottnak és egyszeri jellegűnek tűnik, ami nagyjából megegyezik a korábbi euroátállások tapasztalataival.^[19] Emellett Bulgária belföldi monetáris kondíciói már az euro bevezetése előtt is szorosan igazodtak az euroövezetéihez, mivel az ország hosszú ideje valutatanácsi rendszert működtetett az euróhoz rögzített árfolyammal. Az euro bevezetése tehát nem csökkenti, hanem erősíti az ország tényleges szuverenitását, mivel erősíti annak hangját az euroövezet döntéshozatalában.

Bár az euro bevezetése fontos lehetőségeket kínál, további szakpolitikai intézkedésekre és reformokra lesz szükség ahhoz, hogy teljes mértékben ki lehessen aknázni előnyeit. A makrogazdasági stabilitás megőrzése és az egyensúlyhiány kialakulásának megelőzése érdekében elengedhetetlen az óvatos, növekedést ösztönző fiskális politika alkalmazása, amelyet erős nemzeti költségvetési keretrendszer támogat. Ezenkívül az euroövezeten belüli reálgazdasági konvergenciát alátámasztó folyamatos strukturális reformok révén fenn kell tartani a termelékenység növekedését. Különösen a munkaerőpiac szűkössége mellett a közelmúltat jellemző erős bérdinamika veszélyeztetheti a versenyképességet, ha azt nem kíséri tartós termelékenységnövekedés. Ezen túlmenően az intézmények megerősítése, az infrastruktúra modernizálása és a képzett munkaerő-kínálat bővítése – az uniós források hatékony felhasználásával támogatott formában –, a pénzügyi fejlődés elmélyítése és a pénzügyi integritás erősítése mellett kulcsfontosságú lesz a hosszú távú növekedés fenntartása, a makrogazdasági reziliencia erősítése és a makrogazdasági egyensúlyhiányok kialakulásának megelőzése.

2 Adatfüggő és ülésenkénti megközelítés a kamatlábak megállapításához

A Kormányzótanács 2025 első felében négyszer csökkentette az EKB három irányadó kamatlábát, folytatva a 2024-ben megkezdett folyamatot. Ezeket a kamatcsökkentéseket az inflációnak tartósan a 2 százalékos középtávú cél felé haladása mellett szóló következetes bizonyítékok alapján határozta meg. Az EKB három irányadó kamatlába összesen 100 bázisponttal csökkent, aminek eredményeként a betéti rendelkezésre állás kamatlába júniusra 2,00 százalékra mérséklődött. A Kormányzótanács adatfüggő és ülésenkénti megközelítést alkalmazott, anélkül, hogy előre elkötelezte volna magát egy adott kamatpálya mellett. A kevésbé restriktív monetáris politika, a stabil munkaerőpiac, a reáljövedelmek emelkedése és a magánszektor stabil mérlegpozíciója megerősítette az euroövezet gazdaságának ellenálló képességét a globális kereskedelmi feszültségekkel és a geopolitikai bizonytalanságokkal szemben.

Az eurorendszer mérlege 2025-ben 0,1 billió euróval csökkent, év végére 6,3 billió eurót ért el, és folytatódott a 2022-ben megkezdett normalizációs folyamat (lásd a 2.2. szakaszt). Ezt a csökkenést a monetáris politikai portfóliók visszaesése okozta, mivel az eurorendszer már nem hajtott végre újrabefektetéseket eszközvásárlási programjai keretében. Bár a többletlikviditás csökkent, az eurorendszer refinanszírozási műveleteinek igénybevétele továbbra is alacsony maradt, ami a továbbra is bőséges likviditási körülményeket és a piaci finanszírozási alternatívák viszonylag olcsóbb elérhetőségét tükrözi. Az eurorendszer refinanszírozási műveleteihez fedezetként elfogadható eszközök állománya 20,3 billió euróra nőtt.

2025-ben az eurorendszer a kockázathatékony monetáris politikai végrehajtás biztosítása érdekében továbbfejlesztette kockázatkezelési keretrendszerét. A változások elsősorban a fedezeti politikákat érintették, és céljuk az volt, hogy biztosítsák a fedezeti eszközök hitelminőségének értékelésére vonatkozó továbbra is szigorú megközelítést, finomítsák egyes eszközosztályok haircutjainak kiszámítását, valamint a fedezeti keretrendszert az éghajlatváltozással kapcsolatos bizonytalanságok kezeléséhez igazítsák. Az eurorendszer több központi bankja, köztük az EKB, 2025-ben is alacsony vagy negatív nettó jövedelmet realizált. Az EKB által elszenvedett veszteséget a jövőbeli nyereségből írják le (lásd a 2.3. szakaszt és az EKB 2025. évi éves beszámolóját).

2.1 A Kormányzótanács 100 bázisponttal csökkentette az EKB három irányadó kamatlábát

A monetáris politika 2025-ben is a Kormányzótanács azon elkötelezettsége mentén alakult, hogy az inflációt tartósan a 2 százalékos középtávú cél körül stabilizálja. A Kormányzótanács adatfüggő és ülésenként változó megközelítést alkalmazott a megfelelő monetáris politikai irányvonal meghatározása során. Nem kötelezte el magát előre egy adott kamatpálya mellett, és továbbra is készen állt arra, hogy szükség szerint módosítsa eszközeit annak érdekében, hogy teljesítse mandátumát és biztosítsa a monetáris politika zökkenőmentes transzmisszióját a gazdaságba.

A Kormányzótanács kamatdöntéseit az inflációs kilátásokra és az azokat övező kockázatokra vonatkozó értékelése alapján hozta meg a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok, valamint az alapinfláció dinamikája és a monetáris transzmissziós mechanizmus ereje ismeretében. Ez az átfogó értékelés arra a következtetésre juttatta a Kormányzótanácsot, hogy az infláció középtávon tartósan a 2 százalékos cél felé fog mozogni. A Kormányzótanács ezért folytatta a 2024-ben megkezdett kamatcsökkentési folyamatot. Január és június között az EKB három irányadó kamatlábát minden monetáris politikai ülésen csökkentették, összesen 100 bázisponttal (lásd a 2.1. ábrát). A Kormányzótanács júniusi ülése után a betéti rendelkezésre állás kamatlába változatlanul 2,00 százalékon, az irányadó refinanszírozási műveleteké 2,15 százalékon, az aktív oldali rendelkezésre állásé pedig 2,40 százalékon maradt.

2.1. ábra

Az EKB irányadó kamatlábai

(százalék)

Az év első monetáris politikai ülésén a Kormányzótanács megállapította, hogy a dezinflációs folyamat továbbra is a tervezett pályán halad. Az infláció a legfrissebb szakértői előrejelzéseknek megfelelően alakult, és várhatóan az év folyamán visszatér a 2 százalékos középtávú célhoz. A belföldi infláció továbbra is magas maradt, mivel a bérek és egyes szolgáltatások árai csak késve alkalmazkodtak a korábbi inflációs hullámhoz, ugyanakkor a legtöbb alapinflációs mutató azt jelezte, hogy az infláció tartósan visszatér a célértékhez. A bérnövekedés mérséklődésére utaló jelek, valamint az inflációs nyomást tompító nyereségek hatása tovább erősítették a Kormányzótanács azon megítélését, hogy a dezinfláció a várakozásoknak megfelelően halad, ami kevésbé restriktív monetáris politikai alapállást indokolt. Ezért úgy döntött, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 25 bázisponttal csökkenti.

A Kormányzótanács megjegyezte, hogy a legutóbbi kamatcsökkentések fokozatosan költségek szempontjából kedvezőbbé teszik az új hitelfelvételt a vállalkozások és a háztartások számára. A finanszírozási feltételek azonban továbbra is szigorúak maradtak, összhangban a továbbra is restriktív monetáris politikával. Bár az euroövezet gazdasága továbbra is nehézségekkel küzdött, a reáljövedelmek emelkedése és a korábbi monetáris politikai szigorítások hatásának gyengülése várhatóan idővel támogatni fogja a kereslet fokozatos fellendülését. Mindazonáltal a növekedési kilátásokat övező kockázatok továbbra is lefelé mutattak, a globális kereskedelemben jelentkező fokozódó súrlódások és a geopolitikai bizonytalanságok – beleértve Oroszország Ukrajna elleni indokolatlan háborúját és a közel-keleti tragikus konfliktust – miatt, amelyek megzavarhatták az energiaellátást és tovább fékezhették a globális kereskedelmet.

A gazdasági teljesítmény tartós javulásának támogatása érdekében a Kormányzótanács hangsúlyozta a fiskális és strukturális politikák szerepét az euroövezet gazdasága termelékenységének, versenyképességének és ellenálló képességének előmozdításában. Üdvözölte az Európai Bizottság versenyképességi iránytűjét, és hangsúlyozta, hogy további konkrét és ambiciózus strukturális politikák révén kell követni azt Mario Draghi európai versenyképesség javítására irányuló javaslatai és Enrico Letta egységes piac megerősítésére irányuló javaslatai alapján. A kormányokat sürgették, hogy teljes mértékben hajtsák végre az EU gazdasági irányítási keretrendszere szerinti kötelezettségvállalásaikat, elsőbbséget adva a növekedést elősegítő reformoknak és beruházásoknak.

Miután a Kormányzótanács 2024 végén megszüntette az újrabefektetéseket a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) keretében, valamint már 2023 júliusától az eszközvásárlási program (APP) esetében is, megállapította, hogy az APP- és a PEPP-portfóliók mérsékelt és kiszámítható ütemben csökkennek (lásd a 2.2. szakaszt a portfóliók alakulásáról). Ezenkívül a bankok 2024 decemberében visszafizették a célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek (TLTRO-k) keretében felvett fennmaradó összegeket, ezzel lezárva a mérleg normalizálási folyamatának ezen részét.

Az EKB szakértői által márciusban készített makrogazdasági előrejelzések az euroövezetre vonatkozóan az általános infláció enyhe felfelé történő módosítását tartalmazták, amely 2025-ben várhatóan átlagosan 2,3 százalék lesz, elsősorban a vártnál erőteljesebb energiaár-dinamika miatt. E felülvizsgálat ellenére az alapinfláció legtöbb mutatója továbbra is arra utalt, hogy az infláció középtávon tartósan a 2 százalékos cél körül fog stabilizálódni. A bérek növekedése a várakozásoknak megfelelően továbbra is mérséklődött, míg a nyereségek továbbra is tompították az inflációs nyomást. E fejlemények fényében a Kormányzótanács úgy döntött, hogy márciusban további 25 bázisponttal csökkenti az EKB három irányadó kamatlábát.

A Kormányzótanács megjegyezte, hogy a monetáris politika egyre inkább lényegesen kevésbé szigorúvá válik, mivel a kamatcsökkentések csökkentik a vállalkozások és a háztartások hitelfelvételi költségeit, és támogatják a hitelállomány növekedésének felgyorsulását. A hitelezés ugyanakkor összességében továbbra is visszafogott maradt. A szakértők 2025-re vonatkozó gazdasági növekedési előrejelzését 0,9 százalékra csökkentették, ami a gyengébb exportnak és a visszafogott beruházásoknak, valamint a fokozott kereskedelmi és politikai bizonytalanságnak tudható be. A növekvő reáljövedelmek és az alacsonyabb hitelfelvételi költségek továbbra is kulcsszerepet játszottak abban, hogy idővel fokozatosan élénküljön a kereslet, azzal párhuzamosan, hogy a korábbi monetáris politikai szigorítás fékező hatása fokozatosan enyhült.

A növekvő bizonytalanság közepette a Kormányzótanács megerősítette elkötelezettségét az adatokon alapuló, ülésenként változó megközelítés iránt a megfelelő monetáris politikai irányvonal meghatározása során. Ismételten hangsúlyozta, hogy nem kötelezi el magát egy adott kamatpálya mellett, és továbbra is készen áll arra, hogy eszközeit szükség szerint módosítsa az árstabilitási mandátumának teljesítése érdekében.

Mivel az infláció célszintjéhez való tartós visszatérésbe vetett bizalom tovább erősödött, a Kormányzótanács áprilisban úgy döntött, hogy az EKB három irányadó kamatlábát ismét 25 bázisponttal csökkenti. A dezinflációs folyamat továbbra is stabilnak volt mondható, márciusban mind az általános, mind a maginfláció csökkent. A szolgáltatások inflációja jelentősen mérséklődött, és az alapinfláció legtöbb mutatója az infláció EKB 2 százalékos középtávú céljához történő tartós visszatérését jelezte. A bérnövekedés továbbra is mérséklődés jeleit mutatta, és a nyereség továbbra is részben ellensúlyozta a magas bérnövekedés inflációra gyakorolt hatását, hozzájárulva a belföldi árnyomás enyhüléséhez.

A Kormányzótanács megállapította, hogy az euroövezet növekedési kilátásai a kereskedelmi feszültségek fokozódása miatt romlottak. E feszültségek növelték a bizonytalanságot, és kockázatot jelentettek a háztartások és a vállalatok bizalmára nézve. Ezenkívül a kereskedelmi feszültségekre adott kedvezőtlen és volatilis piaci reakció valószínűleg szigorító hatással volt a finanszírozási feltételekre, ami tovább nehezítette az euroövezet növekedési kilátásait. Ugyanakkor az euroövezet gazdasága bizonyos mértékű ellenálló képességet fejlesztett ki a globális sokkhatásokkal szemben. A stabil munkaerőpiac, a reáljövedelmek emelkedése és a támogató monetáris politika támogathatják a fogyasztást, míg a nemzeti és uniós szintű védelmi kiadásokra és infrastrukturális beruházásokra irányuló kezdeményezések a feldolgozóipari tevékenységet erősítik. A magas geopolitikai kockázatot figyelembe véve a Kormányzótanács ismételten hangsúlyozta a fiskális és strukturális politikák fontosságát az euroövezet termelékenységének és versenyképességének javítása érdekében, és a szabályozási keretrendszerek egyszerűsítését, valamint a megtakarítási és beruházási unió létrehozását célzó javaslatok gyors elfogadását szorgalmazta. E rendkívüli bizonytalanság fényében a Kormányzótanács ismételten megerősítette azon szándékát, hogy a kamatdöntések során adatvezérelt, ülésenként változó megközelítést alkalmaz.

Az év előrehaladtával a Kormányzótanács egyre inkább meggyőződött arról, hogy az inflációs dinamika összhangban van a céllal, miközben a gazdaság fokozatos helyreállása volt megfigyelhető. Júniusban úgy döntött, hogy az EKB három irányadó kamatlábát további 25 bázisponttal csökkenti. Az infláció ekkor már a cél körül mozgott. Az eurorendszer szakértőinek legfrissebb előrejelzései szerint az általános infláció 2025-ben és 2026-ban is csökkenni fog, elsősorban az alacsonyabb energiaárak és az erősebb euro miatt. Az energia és az élelmiszerek nélküli inflációra vonatkozó előrejelzések lényegében változatlanok maradtak, a bérnövekedés pedig láthatóan mérséklődött, hozzájárulva az infláció célhoz való tartós visszatéréséhez. Az év első negyedévében a gazdasági növekedést az a tény ösztönözte, hogy a vállalkozások a várható vámemelések előtt előrehozták exportjukat. A növekedést azonban az erős belföldi kereslet is támogatta.

A Kormányzótanács megállapította, hogy enyhültek a pénzügyi piaci volatilitás szigorító hatásával kapcsolatos aggodalmak, amelyek áprilisban a kereskedelmi feszültségek hatására jelentkeztek. A globális kereskedelempolitikákkal kapcsolatos pozitívabb hírek és a globális kockázati hangulat javulása hozzájárult ehhez a stabilizációhoz. A vállalati hitelfelvételi feltételek tovább javultak, a hitelkamatok csökkentek, a vállalati kötvények felárai szűkültek, míg a részvényárak emelkedtek. Ezenkívül mind a vállalkozások, mind a háztartások számára javultak a banki hitelezési feltételek.

E kedvező fejlemények ellenére a Kormányzótanács úgy értékelte, hogy a növekedést érintő kockázatok továbbra is lefelé mutatnak, ami a globális kereskedelmi feszültségeknek és a geopolitikai bizonytalanságnak tudható be. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kedvező finanszírozási feltételek és a megnövekedett állami beruházások várhatóan középtávon támogatni fogják az ellenálló képességet. Az inflációs kilátások a szokásosnál bizonytalanabbak voltak, ami a volatilis globális kereskedelmi környezetet tükrözte, amely kétoldalú kockázatokat teremtett. A Kormányzótanács különösen arra figyelmeztetett, hogy az infláció alacsonyabb szinten is alakulhat, ha a magasabb vámok az euroövezet exportja iránti alacsonyabb kereslethez vezetnek, és a túlkapacitással rendelkező országokat az euroövezetbe irányuló exportjuk átirányítására ösztönzik. Úgy ítélték meg, hogy a kereskedelmi feszültségek fokozott volatilitáshoz és kockázatkerüléshez vezethetnek a pénzügyi piacokon, ami visszafogná a belföldi keresletet, és ezáltal az inflációt is mérsékelné. Ezzel szemben az infláció a vártnál magasabb lehet, ha a globális ellátási láncok széttöredezettsége megemelné az importárak szintjét, és tovább növelné a hazai gazdaság kapacitáskorlátait.

Az év második felének kezdetén, júliusban a Kormányzótanács úgy döntött, hogy a kamatlábakat változatlan szinten tartja. Az infláció az EKB 2 százalékos középtávú célértéknél maradt, és a beérkező adatok nagyjából összhangban voltak a Kormányzótanács korábbi inflációs kilátásokra vonatkozó értékelésével. A belföldi árnyomás tovább enyhült, mivel a bérnövekedés mérséklődött. A kihívásokkal teli globális feltételek ellenére az euroövezet gazdasága összességében ellenállónak bizonyult, amit a stabil munkaerőpiaci feltételek, a reáljövedelmek emelkedése és a kedvező finanszírozási feltételek is támogattak. A kamatlábak változatlan szinten tartásáról szóló döntés a Kormányzótanács erősödő meggyőződését tükrözte, miszerint a kamatszintek elérték azt a megfelelő szintet, amely biztosítja, hogy az infláció célhoz való konvergenciája tartósnak bizonyuljon.

A júliusihoz hasonló helyzetben a Kormányzótanács szeptemberben ismét úgy döntött, hogy változatlanul hagyja a kamatlábakat. Az EKB szakértőinek frissített előrejelzései szerint az általános infláció 2025-ben átlagosan 2,1 százalék, ami kissé magasabb a korábbi előrejelzésnél, majd 2026-ban 1,7 százalékra, 2027-ben pedig 1,9 százalékra csökken. A 2025-re vonatkozó növekedési előrejelzést 1,2 százalékra felfelé módosították, ami a vártnál erősebb belföldi keresletet tükrözi, míg a 2026-ra vonatkozó előrejelzést kissé lefelé módosították, mivel a folytatódó globális bizonytalanságok várhatóan negatívan hatnak a gazdasági tevékenységre. A szeptemberi döntés hangsúlyozta a Kormányzótanács adatokon alapuló, ülésenként változó megközelítését a kamatlábak megállapítását illetően a tartós globális bizonytalanságok közepette.

A gazdasági tevékenység 2025 első felében kumuláltan 0,7 százalékkal nőtt, amit a stabil fogyasztói kiadások és beruházások támogattak. A trendek alapján az volt várható, hogy a magasabb vámok, a globális verseny és az erősebb euro visszafogják a növekedést az év hátralévő részében. Ezek a hatások azonban 2026-ban várhatóan csökkennek, mivel a fogyasztói kiadások és az üzleti beruházások kedvezően reagálnak a finanszírozási feltételek enyhülésére és a munkaerőpiac tartós stabilitása. Az infláció stabil maradt és közel állt az EKB céljához. A belföldi árnyomás tovább enyhült, amit a mérséklődő bérnövekedés és a termelékenység javulása támogatott, ami hozzájárult a munkaerőköltségek lassúbb növekedéséhez.

A Kormányzótanács a növekedést fenyegető kockázatokat az év elején tapasztaltaknál kiegyensúlyozottabbnak ítélte. Bár a kereskedelmi feszültségek és a geopolitikai bizonytalanságok továbbra is fennálltak, a közelmúltbeli kereskedelmi megállapodások csökkentették a globális keresletet és a bizalmat terhelő kockázatokat. A vártnál magasabb védelmi és infrastrukturális kiadások, valamint a termelékenységet növelő reformok további támogatást nyújtanak a növekedéshez középtávon. Ugyanakkor a Kormányzótanács továbbra is úgy vélte, hogy az infláció kilátásai a korábbi üléseken megfogalmazott okok miatt a szokásosnál bizonytalanabbul alakulnak.

Októberben a Kormányzótanács éves külső ülését Frankfurton kívül, a Banca d’Italia szervezésében Firenzében tartotta. Ismét úgy döntött, hogy a kamatlábakat változatlanul hagyja, mivel az infláció továbbra is közel állt a 2 százalékos középtávú célhoz, és az inflációs kilátások értékelése lényegében változatlan maradt.

A gazdasági aktivitás a harmadik negyedévben mérsékelten bővült, amit a szolgáltatási szektor erőteljes teljesítménye hajtott – különösen a turizmus és a digitális szolgáltatások –, ellensúlyozva a feldolgozóipar gyengeségét, amelyet továbbra is a magasabb vámok és a globális verseny ellenszélei terheltek. A belföldi kereslet tekintetében azt várták, hogy az továbbra is ellenálló marad, mivel a fogyasztói kiadásokat a reáljövedelmek emelkedése, a kormányzati infrastrukturális és védelmi beruházások, valamint a kedvező finanszírozási feltételek is támogatták. A külső kereslet azonban kihívásokkal szembesült, az áruexport csökkenése és a kereskedelmi bizonytalanságok miatt. Az éves infláció szeptemberben enyhe mértékben 2,2 százalékra emelkedett, elsősorban az energiaárak ingadozása miatt. Ugyanakkor a mérsékelt bérnövekedés és a termelékenység javulása a várakozások szerint továbbra is enyhítette a belföldi árnyomást, és a hosszabb távú inflációs várakozások továbbra is stabilan rögzítettek maradtak.

A Kormányzótanács ismét kifejezte elkötelezettségét amellett, hogy a lakossági és nagykereskedelmi központi banki pénzt a digitális korszak követelményei számára alkalmassá tegye. Ennek jegyében úgy döntött, hogy a digitális euro projekt következő szakaszába léphet, hogy biztosítsa a potenciális kibocsátás technikai felkészültségét, miután a jogszabályt elfogadták, és támogassa Európa digitális szuverenitását (lásd a 4. keretes írást).

A Kormányzótanács az évet újabb kamatváltozatlansági döntéssel zárta. Az eurorendszer szakértőinek decemberi előrejelzése szerint az infláció 2025-ben átlagosan 2,1 százalék, 2026-ban 1,9 százalék, 2027-ben 1,8 százalék és 2028-ban 2,0 százalék lesz. A 2026. évi inflációs előrejelzést felfelé módosították, főként azért, mert a szakértők a szolgáltatások inflációjának a korábbi előrejelzésekben vártnál lassabb csökkenésére számítottak. A szeptemberi előrejelzésekhez képest enyhén magasabb inflációs pálya, valamint az infláció 2028-ra várt célszintre való visszatérése tovább erősítette a monetáris politikai kamatlábak változatlanul hagyása melletti érveket. Ezenkívül az euroövezet gazdasága a globális kereskedelmi és geopolitikai feszültségek jelentette kihívások ellenére is ellenálló maradt, amit a stabil munkaerőpiacok, a reáljövedelmek emelkedése és a kormányzati kiadások is támogattak.

A gazdaság hitelkondíciói összességében stabilak voltak, míg az euroövezeti bankok továbbra is ellenállóak maradtak, amit erős tőke- és likviditási mutatók, szilárd eszközminőség és stabil jövedelmezőség támasztott alá. A geopolitikai bizonytalanság és a globális pénzügyi piacokon a hirtelen átárazás lehetősége az euroövezet pénzügyi stabilitását fenyegető kockázatnak minősült, és a Kormányzótanács ismételten hangsúlyozta, hogy a makroprudenciális politika továbbra is az első védelmi vonal a pénzügyi sebezhetőségek kialakulása ellen, növelve az ellenálló képességet és megőrizve a makroprudenciális mozgásteret.

A Kormányzótanács ismételten megerősítette elkötelezettségét az adatvezérelt, ülésenként változó megközelítés mellett a megfelelő monetáris politikai alapállás meghatározása során.

2.2 Az eurorendszer mérlegének normalizációja tovább folytatódott

2025-ben az eurorendszer mérlegének 2022-ben megkezdődött fokozatos normalizálódása folyamatosan folytatódott. Az év végére a mérleg 6,3 billió euróra zsugorodott a 2024 végi 6,4 billió euróról. Ezt a csökkenést elsősorban az APP- és a PEPP-portfóliókban tartott értékpapírok állományának folyamatos csökkenése okozta.

2025 végén a monetáris politikai célokra tartott értékpapírok állománya 3,7 billió eurót tett ki, ami 0,5 billió eurós csökkenést jelent a 2024-es év végéhez képest. Ezek az értékpapírok a teljes eszközállomány 60 százalékát tették ki, ami az egy évvel korábbi 67 százalékos arányhoz képest csökkenést jelent. Az eurorendszer refinanszírozási műveletei keretében az euroövezeti hitelintézeteknek nyújtott hitelek továbbra is korlátozottak maradtak, és mintegy 37 milliárd eurót tettek ki a 2024 végi 34 milliárd euróhoz képest. Ugyanakkor a mérlegben szereplő egyéb pénzügyi eszközök (devizában denominált eszközök, arany és nem monetáris politikai portfóliókban szereplő euróban denominált értékpapírok) 0,4 billió euróval nőttek. Ez a növekedés elsősorban az aranyárfolyam emelkedésének tudható be.

A forrásoldalon a hitelintézetek tartalékállományának teljes összege (beleértve a betéti rendelkezésre állás igénybevételét is) 2025 végére 2,6 billió euróra csökkent a 2024 végi 3,0 billió euróról. Ez az összes kötelezettség 41 százalékát jelentette, szemben az előző évi 47 százalékkal. A forgalomban lévő bankjegyek állománya lényegében változatlan maradt, 1,6 billió eurót tett ki, ami az összes forrás 26 százalékának felelt meg, szemben az egy évvel korábbi 25 százalékkal. Az egyéb kötelezettségek, beleértve a költségvetés betéteit, az egyéb nem monetáris politikai betéteket, az átértékelési számlákat, valamint a tőkét és tartalékokat, 0,2 billió euróval nőttek.

2.2. ábra

Az eurorendszer konszolidált mérlegének alakulása

(milliárd EUR)

APP és PEPP portfóliófejlesztések

A Kormányzótanács döntéseivel összhangban az eurorendszer monetáris politikai portfóliói 2025-ben tovább csökkentek. Az APP keretében 2023 júliusában, a PEPP keretében pedig 2024 végén lezárult újrabefektetések után 2025 volt az első év a programok indulása óta, amelyben az eurorendszer nem hajtott végre monetáris politikai eszközvásárlásokat.

Az APP keretében végrehajtott visszaváltások összege 351,4 milliárd eurót tett ki, ami az év végére a portfólió állományát (amortizált bekerülési értéken) 2,3 billió euróra csökkentette. A közszektor eszközeinek megvásárlására irányuló program (PSPP) tette ki a legnagyobb mennyiségű lejáró értékpapírt, ami a PSPP-állományt 1,9 billió euróra, az APP-portfólió 80 százalékára csökkentette. 2025 végén a PSPP-állomány súlyozott átlagos lejárata 6,8 év volt, azaz alapvetően nem változott. Az eszközfedezetű értékpapírok az APP-portfólió kevesebb mint 1 százalékát (3 milliárd eurót) tették ki, míg a fedezett kötvények 9 százalékot (210 milliárd eurót), a vállalati szektor értékpapírjai pedig 11 százalékot (249 milliárd eurót) képviseltek.

A PEPP keretében a tőke-visszafizetések 2025-ben 185,9 milliárd eurót tettek ki, így a portfólió állománya az év végére (amortizált bekerülési értéken) 1,4 billió euróra csökkent. A közszektor értékpapírjai az év végén a PEPP portfóliójának 97 százalékát (1,4 billió eurót) tették ki, súlyozott átlagos lejáratuk 7,0 év volt. A vállalati szektor értékpapírjai 3 százalékot (41 milliárd eurót) tettek ki, míg a fedezett kötvények kevesebb mint 1 százalékot (5 milliárd eurót) képviseltek. A PEPP-visszaváltásokra vonatkozóan 2025 januárjában bevezetett átlátható közzétételi ütemterv támogatta az állományok rendezett felszámolását. Az ütemterv összehangolta a PEPP-adatok közzétételét, beleértve a visszamenőleges és előretekintő visszaváltási profilokat, az APP adataival, biztosítva a két portfólió közötti konzisztenciát és előrejelezhetőséget.

Az APP és a PEPP együttes állománya 2025-ben 537,3 milliárd euróval csökkent, így a monetáris politikai értékpapír-portfólió teljes értéke év végén 3,7 billió euro volt. Az eurorendszer passzív mérlegcsökkentésre való teljes átállása az év során zökkenőmentesen zajlott, és nem volt jele annak, hogy ez kedvezőtlenül hatott volna a piac működésére. A likviditási feltételek rendezettek maradtak, a repópiacok hatékonyan működtek, és a magánszektorbeli befektetők továbbra is stabil keresletet mutattak az euroövezeti hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok iránt.

Összességében a 2025-ös fejlemények megerősítik, hogy a monetáris politikai portfólióállományok felszámolása a várakozásoknak megfelelően halad. A passzív csökkentési rendszer stabil alapot biztosított az eurorendszer mérlegének további normalizálódásához. Ez a megközelítés elősegítette a többlet tartalékok alacsonyabb szintjére való zökkenőmentes és átlátható átállást, miközben megőrizte a stabil piaci feltételeket.

Az eurorendszer refinanszírozási műveleteinek alakulása

2025 végén az eurorendszer refinanszírozási műveleteinek fennálló összege 36,7 milliárd euro volt, ami 2,5 milliárd eurós marginális növekedést jelent 2024 végéhez képest. Ezeknek a műveleteknek az igénybevétele továbbra is alacsony szinten maradt, ami a jelentős többletlikviditást és az eurorendszer finanszírozásának magasabb költségeit tükrözi a piaci alternatívákhoz képest. Az év végén a fő refinanszírozási műveletek és a három hónapos hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek fennálló összege 25,0, illetve 11,7 milliárd euro volt. Decemberben az EKB felkérte a bankokat, hogy évente legalább egyszer teszteljék hozzáférésüket a fő refinanszírozási műveletekhez és/vagy a háromhónapos hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletekhez, saját döntésük szerinti ajánlati összeggel, az eurorendszer általános fedezeti keretrendszerének megfelelő fedezet mellett.^[20]

Az elfogadható forgalomképes eszközök és a mobilizált fedezetek alakulása

Az eurorendszer refinanszírozási műveleteihez fedezetként elfogadható forgalomképes eszközök nominális értéke 2025-ben 939 milliárd euróval nőtt, és az év végén elérte a 20,3 billió eurót (2.3. ábra). Az elfogadható fedezetállomány növekedését elsősorban az államkötvény-kibocsátás bővülése hajtotta. Továbbra is a központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok jelentették a legnagyobb eszközosztályt (10,9 billió euro). A további jelentős eszközosztályok közé tartoztak a fedezetlen banki kötvények (2,3 billió euro), a vállalati kötvények (2,1 billió euro) és a fedezett banki kötvények (2,0 billió euro). Eközben az olyan eszközosztályok, mint a regionális kormányzatok értékpapírjai (688 milliárd euro), az eszközalapú értékpapírok (669 milliárd euro) és más forgalomképes eszközök (1,7 billió euro) az elfogadható eszközök korlátozottabb hányadát tették ki.

2.3. ábra

Az elfogadható forgalomképes eszközök alakulása

(billió EUR)

A mobilizált fedezetek 2025-ben 53 milliárd euróval nőttek, és az év végére 1,6 billió eurót értek el (2.4. ábra). Ugyanakkor az eurorendszer refinanszírozási műveleteinek volumene az egész év során alacsony maradt, ami az eurorendszer által nyújtott hitelek és a mozgósított fedezetek teljes összegének arányában történelmileg alacsony szintet eredményezett, amely év végén mindössze 1,4 százalék volt. A fedezett banki kötvények, a hitelkövetelések és az eszközfedezetű értékpapírok továbbra is a legnagyobb mértékben mozgósított eszközosztályok maradtak. Az eszközfedezetű értékpapírok mozgósítása 2025 során enyhén emelkedett, miközben a legnagyobb visszaesés a hitelkövetelések esetében volt megfigyelhető. Az eurorendszer monetáris politikai végrehajtási keretrendszere 2025-ben számos változáson ment keresztül a fedezetként mobilizálható eszközök hitelminősítési és kockázatkezelési keretrendszereit illetően (lásd a 2.3. szakaszt).

2.4. ábra

A mobilizált fedezetek alakulása

(milliárd EUR)

2.3 Az eurorendszer tovább erősítette pénzügyi kockázatkezelési keretrendszerét

Az eurorendszer folyamatosan kezeli a monetáris politikai műveleteivel járó pénzügyi kockázatokat. Kockázatkezelési funkciójának célja a kockázati hatékonyság elérése, a kockázatvállalásnak a monetáris politikai célok eléréséhez szükséges szintre való korlátozása.

Az eurorendszer kockázatkezelési keretrendszerének 2025. évi főbb változásai a fedezeti politikához kapcsolódtak, és az alábbiakat foglalták magukban: 1) bizonyos fedezeti eszközök hitelminőségének értékeléséhez használt külső minősítések alkalmazásának változásai, 2) célzott fejlesztések bevezetése specifikus fedezeti eszközök kockázatkezelési keretrendszerében, 3) az „éghajlati tényező” bevezetése bizonyos mobilizált fedezeti eszközök értékelésébe az éghajlatváltozással kapcsolatos bizonytalanságok tükrözése érdekében, 4) valamint az éghajlatváltozási kockázatok beépítése a nemzeti központi bankok saját hitelminősítési rendszerei (ICAS-ok) által kiadott minősítésekbe. Az APP- és PEPP-portfóliókhoz kapcsolódó kockázatokat továbbra is a kialakított kockázatellenőrzési keretrendszerek szerint kezelték.

Az eurorendszer több központi bankja, köztük az EKB, 2025-ben is alacsony vagy negatív nettó jövedelmet realizált. Bár az EKB irányadó kamatlábait csökkentették, a legtöbb eurorendszerbeli központi bank mérlegében szereplő kötelezettségek költsége meghaladta az APP- és PEPP-értékpapír-portfóliókból származó jövedelmet, ami negatív nettó kamateredményhez vezetett. Ezen túlmenően a devizák euróhoz viszonyított leértékelődése negatívan hatott egyes központi bankok devizatartalék-portfóliójára. Az ilyen veszteségek nem befolyásolják az eurorendszer képességét az árstabilitási cél elérésére és a hatékony működésre. Ha egy központi bank negatív jövedelmet realizál, akkor az előző években felhalmozott pénzügyi tartalékokat felhasználhatja annak ellensúlyozására, vagy mérlegében rögzítheti, hogy azt a jövőbeli nyereséggel ellensúlyozza. Ezen túlmenően az eurorendszer pénzügyi tartalékainak jelentős növekedése, amelyet a magasabb átértékelési számlák – különösen az aranytartalékokhoz kapcsolódóak – okoztak, jelentősen hozzájárult pénzügyi ellenálló képességének erősödéséhez.

Változások az eurorendszer pénzügyi kockázatkezelési keretrendszerében

Az eurorendszer pénzügyi kockázatkezelési keretrendszere 2025-ben több változáson ment keresztül.

Először is, 2025 februárjában a Kormányzótanács úgy döntött, hogy módosítja a magánszektor eszközei külső hitelminősítéseinek használatára vonatkozó szabályokat, a végrehajtást pedig legkorábban a bejelentés dátumától számított 18 hónap elteltével tervezik. A változás a külső hitelminősítő intézmények (külső hitelminősítő intézetek) által a magánszektorbeli eszközökre – például fedezetlen banki kötvényekre, fedezett banki kötvényekre és nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott eszközökre – adott minősítésekre vonatkozik, és kiterjed az euroövezeten kívüli közszektorbeli eszközökre is, amennyiben azok az eurorendszer monetáris politikai műveleteiben fedezetként elfogadhatók. A módosítás bevezetését követően az ilyen eszközök esetében az elfogadott külső hitelminősítő intézetek által adott minősítések közül a második legjobb minősítés kerül figyelembevételre a felhasználhatóságuk meghatározásakor, valamint az alkalmazandó értékelési haircutok megállapításakor. A módosított szabályok jobban hasznosítják a rendelkezésre álló külső hitelminősítési információkat. Azoknál az eszközöknél, amelyekre csak egy elfogadott KHMI-től származó hitelminősítés áll rendelkezésre, a rendelkezésre álló hitelminősítést egy fokozattal lejjebb sorolják, hogy meghatározzák a fedezetként való felhasználásra vonatkozó minősítést. Az euroövezeti közszektor (pl. az euroövezeti központi, regionális és helyi kormányzatok; az euroövezetben letelepedett, EU-beli részvényesekkel rendelkező nemzetközi és szupranacionális kibocsátók; valamint az EKB által elismert ügynökségek) által kibocsátott vagy garantált eszközöket továbbra is a jelenlegi elsődleges minősítési szabály alapján értékelik. Ezen eszközök esetében az eurorendszer rendszeresen felhasználja az összes rendelkezésre álló hitelminőségi információt, és fokozott átvilágítási eljárásokat alkalmaz. Az eszközalapú értékpapírok esetében a már alkalmazott második legjobb kibocsátási minősítés szabálya változatlan marad.

Másodszor, az eurorendszer 2025-ben felülvizsgálta a fedezett hitelműveletek kockázatkezelési keretrendszerét. Az eurorendszer kockázatkezelési intézkedéseket alkalmaz a hitelműveleteinek alapjául szolgáló eszközökre, hogy megvédje magát a pénzügyi veszteség kockázatától, ha az eszközöket egy partner nemteljesítése miatt el kell adni. A felülvizsgálat célja annak biztosítása volt, hogy a keretrendszer továbbra is védelmet nyújtson, konzisztens legyen és az eszközosztályok között kockázati egyenértékűséget biztosítsa. Az egyik kockázatkezelési intézkedés értékelési haircutok formájában valósul meg, amely csökkenti a monetáris politikai hitelműveletek során egy adott biztosíték értékre felvehető hitel összegét. A felülvizsgálatot követően az eurorendszer úgy döntött, hogy célzott javításokat vezet be a leértékelési módszertanban, különös tekintettel a saját felhasználásra szánt fedezett kötvényekre, a visszatartott eszközalapú értékpapírokra és az egyedi hitelkövetelésekre. Ezeknek a változásoknak a bevezetése legkorábban 2026 novemberére tervezett.

Harmadszor, az éghajlati kockázatok kezelésére irányuló erőfeszítéseinek részeként a Kormányzótanács júliusban úgy döntött, hogy „éghajlati tényezőt” vezet be a biztosítéki keretrendszerbe. Az éghajlati tényező, amelynek bevezetése 2026. június 15-ére tervezett, csökkentheti bizonyos fedezetként felajánlott forgalomképes eszközök értékét, attól függően, hogy azok milyen mértékben vannak kitéve az éghajlatváltozással kapcsolatos bizonytalanságoknak. Az intézkedés célja, hogy védőpufferként szolgáljon az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó átmeneti sokkok esetleges pénzügyi hatásaival szemben. Kiegészíti az eurorendszer meglévő kockázatkezelési keretrendszerét az előretekintő éghajlati forgatókönyv-elemzések beépítésével, és ezáltal javítja az eurorendszer monetáris politikája végrehajtásának megbízhatóságát. Az éghajlati tényező a nem pénzügyi vállalatok és azok kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott forgalomképes eszközökre fog összpontosítani, és azt úgy fogják kalibrálni, hogy biztosítsa a fedezetek megfelelő rendelkezésre állását is. Az éghajlati tényezőt – annak hatókörét és kalibrációját is beleértve – a Kormányzótanács rendszeresen felülvizsgálja. A zöld átállással kapcsolatos kedvezőtlen eseményekhez kapcsolódó bizonytalanságok kezelésével az eurorendszer megerősíti képességét az éghajlati változásokkal kapcsolatos pénzügyi kockázatok mérséklésére.

2025-ben az ICAS-hitelminősítések mindegyike figyelembe vette az éghajlati kockázatokat, összhangban az eurorendszer 2024 végén bevezetett közös szabványaival. Miután az EKB 2021 júliusában bejelentette éghajlatcselekvési tervét, az eurorendszer 2022-ben megállapodott egy közös minimális követelményrendszerben arról, hogy az ICAS-ok hogyan kell az éghajlathoz kapcsolódó kockázatokat figyelembe venniük a minősítéseik során. Az ICAS-ok fontos forrásai a hitelkövetelések hitelkockázat-értékelésének. A közös szabványok előírják, hogy az ICAS-ok minősítési folyamataiban különbséget kell tenni az átmeneti és a fizikai kockázatok között, és figyelembe kell venni a különböző éghajlati kockázatok transzmissziós csatornáit is. Az éghajlati kockázatok értékelését az ICAS-ok vállalati szinten végzik el, amennyiben elegendő és megbízható adat áll rendelkezésre, azzal a céllal, hogy meghatározzák, hogy az éghajlatváltozás kockázata befolyásolja-e és milyen mértékben befolyásolja a minősített nem pénzügyi vállalatok hitelképességét.

Az APP és PEPP portfóliókban szereplő eszközök kockázatainak kezelése

Az APP- és a PEPP-portfóliók 2025-ben fokozatos és kiszámítható ütemben csökkentek, miután az eurorendszer megszüntette az ezekbe a portfóliókba történő újrabefektetéseket. Ezeknek a programoknak a pénzügyi kockázatait továbbra is a korábban létrehozott kockázatkezelési keretrendszerekkel kezelik. Mindkét program különböző típusú eszközosztályokból áll, nevezetesen az állami és a vállalati szektor hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaiból, valamint eszközfedezetű értékpapírokból és fedezett kötvényekből. A kockázati keretek figyelembe veszik az egyes programok politikai célkitűzéseit és a programokban szereplő különböző eszközosztályok kockázati profilját. Ezek elfogadhatósági kritériumokból, hitelkockázat-értékelésekből és átvilágítási eljárásokból, árazási rendszerekből, referenciaértékekből és limitekből állnak.

3 Európai pénzügyi szektor: a fokozott geopolitikai és piaci kockázatok kezelése a strukturális kihívások közepette

2025-ben az euroövezet pénzügyi stabilitási kockázatai továbbra is magasak maradtak a fokozott geopolitikai feszültségek, a kereskedelem fragmentációja és a globális politikai bizonytalanság növekedése miatt. A vámtarifasokkok és a gyengébb külső kereslet rontotta a vállalatok jövedelmezőségét és növelte a hitelkockázatot. Az államadóssággal kapcsolatos kockázatokat a magas adósságszintek, a várhatóan növekvő védelmi kiadások és beruházási igények, valamint a globális költségvetési fenntarthatóság miatti aggodalmakból fakadó átgyűrűző hatások okozták. A bankok erős tőkeellátottsága és jövedelmezősége továbbra is alátámasztotta az ellenálló képességüket, annak ellenére, hogy nőtt a hitel- és piaci kockázat, és a nem banki pénzügyi közvetítői (NBFI) szektorban továbbra is fennálltak a tőkeáttétellel, a likviditási eltérésekkel és az összekapcsolódással kapcsolatos sebezhetőségek. Mindazonáltal e mögöttes sérülékenységek ellenére a nem banki pénzügyi közvetítői (NBFI) szektor összességében továbbra is ellenállónak bizonyult. A makroprudenciális politika a pénzügyi rendszer ellenálló képességének megőrzésére összpontosított, a tőkepufferek fenntartásával, és bizonyos esetekben növelésével, valamint hitelfelvevőn alapuló intézkedések alkalmazásával. A mikroprudenciális felügyelet terén előrelépések történtek az egyszerűsítés, a digitális működési reziliencia és az éghajlathoz és természethez kapcsolódó kockázatok felügyeleti napirendbe való beépítése terén, míg a stressztesztek igazolták a bankok stabilitását. Az év során az EKB a szabályozási, felügyeleti és jelentéstételi európai keretrendszerek egyszerűsítésére irányuló javaslatok kidolgozásán is dolgozott. Jelentős jogalkotási kezdeményezések haladtak előre, többek között a végleges Bázel III reformok végrehajtása, az EU válságkezelési és betétbiztosítási keretrendszerének reformja, valamint a megtakarítási és beruházási unió felé tett lépések.

3.1 A pénzügyi stabilitási környezet 2025-ben

Az euroövezet pénzügyi stabilitásának sebezhetősége 2025-ben is magas szinten maradt, a fokozott geopolitikai feszültségek és a geoökonómiai fragmentációval kapcsolatos aggodalmak növekedése miatt. A globális gazdaságpolitikai bizonytalanság jelentősen megnőtt, elsősorban az amerikai kereskedelmi környezet, valamint a szabályozási és fiskális politikák változásai, továbbá a multilateralizmus általános visszaszorulásával kapcsolatos aggodalmak miatt. A vártnál magasabb amerikai importvámok 2025. április elején történt bejelentése az eszközosztályok piacán jelentős volatilitásnövekedést és a kockázatosabb eszközök jelentős mértékű eladását váltotta ki, ami tükrözte a befektetők globális növekedési kilátásokra és a mélyebb geoökonómiai fragmentáció kockázatára vonatkozó újraértékelését. Az év későbbi szakaszában az Egyesült Államok és több fő kereskedelmi partnere – köztük az EU – közötti kereskedelmi megállapodások enyhítették a kereskedelempolitikai bizonytalanságot és megnyugtatták a piacokat. Az euroövezet azonban, mint a globális értékláncokba mélyen integrált, rendkívül nyitott gazdaság, továbbra is különösen ki volt téve a geoökonómiai fragmentáció kockázatainak.

Az euroövezeti államadóssággal kapcsolatos kockázatok az egyes országok továbbra is magas adósságszintjéből, a növekvő kibocsátási igényekből és a befektetői kereslet változásából fakadtak. Az eurorendszer kötvénypiacokon való csökkentett jelenléte, valamint a magasabb szintű kormányzati finanszírozási igényekre vonatkozó várakozások együttesen az euroövezet hozamgörbéinek meredekebbé válásához vezettek az év során, ami tükrözi a globális aggályokat az Egyesült Államok hosszú lejáratú adósságának fenntarthatóságával és az Egyesült Államok ikerdeficitjeinek finanszírozásához szükséges külső forrásokkal kapcsolatban. Míg több euroövezeti ország stabil hitelalapjai és hitelminősítést érintő felminősítései hozzájárultak az állampapír-hozamfelárak csökkenéséhez, addig a költségvetési nehézségekkel és leminősítésekkel szembesülő országokban a felárak növekedtek. Ugyanakkor a főbb fejlett gazdaságok pénzügyi sebezhetősége – többek között az amerikai költségvetési patthelyzet és az amerikai kormány ideiglenes leállása – fokozta az aggodalmakat a globális államadósság fenntarthatóságával és az euroövezetben az államadósság kockázatának átfogóbb újraértékelésével kapcsolatban. Továbbá a fokozott geopolitikai feszültségekre és hibrid fenyegetésekre való reagálás szükségessége rávilágít arra, hogy az euroövezeti NATO-tagországoknak sürgősen növelniük kell védelmi kiadásaikat, hogy teljesítsék a NATO új, 2035-re kitűzött, a GDP 5 százalékát kitevő célját. A magasabb védelmi kiadások, valamint a tervezett nagyszabású infrastrukturális és éghajlatváltozással kapcsolatos beruházások azonban középtávon jelentős további finanszírozási igényeket jelentenek. Ez egyes euroövezeti országokban aggályokat vethet fel az államadósság fenntarthatóságával kapcsolatban, és az állampapírhozamok ebből eredő emelkedése a magasabb kockázati felárak és az esetleges leminősítések révén átterjedhet a vállalati és pénzügyi szektor finanszírozási feltételeire.

Az euroövezeti vállalati szektor sebezhetősége 2025-ben is magas maradt, mivel a magasabb vámok és a tartós kereskedelmi feszültségek hatása erőteljesebben jelentkezett. Bár a mérlegek az előző években megerősödtek, és az összesített eladósodottság a globális pénzügyi válság előtti szint alá csökkent, a jövedelmezőség nyomás alá került a visszafogott külső kereslet, a magas adósságszolgálati költségek és a növekvő munkaerőköltségek miatt. Az euro felértékelődése és az euroövezeti exportra kivetett magasabb vámok rontották az euroövezeti vállalkozások árversenyképességét a globális piacokon. Ez piaci részesedésvesztéshez vezetett, amelyet tovább erősített a kínai exportőrök erős versenye, részben a kínai belföldi kereslet gyengeségének következtében. A fizetésképtelenségek száma számos ágazatban és országban emelkedett, ami a továbbra is gyenge és bizonytalan üzleti környezetet tükrözi, és növeli a szélesebb körű makropénzügyi átterjedési hatások kockázatát, különösen a vámérzékeny és exportorientált ágazatokban.

A háztartások mérlege az év során erősödött, amit a virágzó munkaerőpiac, a reálbérek emelkedése és a GDP-hez viszonyított adósságráta folyamatos csökkenése támogatott, ami megerősítette az adósságszolgálati képességet és védelmet nyújtott a kedvezőtlen sokkhatásokkal szemben. Ezt a rugalmasságot a korábbi bizonytalan időszakokban felhalmozott nagy megtakarítási állomány is alátámasztotta, és a tartósan magas megtakarítási ráta is fenntartotta. Ez a kedvező helyzet azonban megváltozhat, ha a kereskedelemmel kapcsolatos vállalati sebezhetőségek erőteljesebben jelentkeznek. A vámérzékeny ágazatokban a csődök és elbocsátások számának növekedése gyengítheti a munkaerőpiaci feltételeket, nyomást gyakorolhat a bérnövekedésre és ronthatja a fogyasztói bizalmat, ami kedvezőtlenül hathat a háztartások fogyasztására és a hitelfelvevők ellenálló képességére.

Az euroövezeti bankszektor ellenálló képessége 2025-ben is a pénzügyi rendszer egyik legfontosabb stabilizáló tényezője maradt. A bankok tőke- és likviditási mutatói jóval a szabályozói elvárások felett alakultak. A stabil nettó kamateredmények, valamint a stabil nettó díj- és jutalékbevételek együttesen 9 százalék feletti sajáttőke-arányos megtérülést eredményeztek 2025-ben. Emellett az ágazattal kapcsolatos javuló piaci hangulat, a tartós nyereségességre vonatkozó várakozásokkal és a rekordmértékű nyereségkifizetésekkel – osztalékok és részvény-visszavásárlások formájában – együtt, emelte a bankrészvények árfolyamát, és a könyv szerinti értékhez viszonyított árfolyamokat a globális pénzügyi válság utáni új csúcsokra növelte, fokozatosan szűkítve a különbséget az amerikai versenytársakhoz képest.

A jelentős intézmények nemteljesítő hiteleinek (NPL) összesített aránya 2025-ben továbbra is a történelmi mélypont közelében maradt. Ugyanakkor a bankok hitelportfólióiban a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek és a fogyasztási hitelek hitelkockázata némileg nőtt. Ezen túlmenően a gyenge makropénzügyi feltételek, a korábbi kamatemelések késleltetett hatása és a fokozódó kereskedelmi feszültségek együttesen negatív irányba billentették a hitelkockázati kilátásokat mind a vállalkozások, mind a háztartások esetében. Azok a bankok, amelyeknek kitettségei az EU-n kívüli kereskedelemtől függő szektorokra vagy a kereskedelmi feszültségek által jobban érintett régiókra koncentrálódnak, fokozott nyomásnak lehetnek kitéve az eszközminőség tekintetében, ha a kereskedelem fragmentációja fokozódik vagy a gazdasági feltételek tovább romlanak. Ilyen forgatókönyv esetén a magasabb céltartalékolási igények ronthatják a bankok jövedelmezőségét, még akkor is, ha tőkepuffereik jelentős védelmet nyújtanak a veszteségek ellen.

Az euroövezeti és globális pénzügyi piacok 2025-ben magas szintű volatilitásnak voltak kitéve, különösen az USA által április elején tett vámtarifa-bejelentések után, amelyek hirtelen átárazást és a kockázatosabb eszközök eladását vonták maguk után. Bár az euroövezet piacai összességében továbbra is rendezettek voltak, és a volatilitás az ideiglenes vámtarifa-felfüggesztés bejelentése és az azt követő kereskedelmi megállapodások után alábbhagyott, egyes eszközosztályok értékeltsége továbbra is magas szinten maradt. Ez a piacokat sebezhetővé tette az újabb hirtelen, drasztikus kiigazításokkal szemben, a likviditási feltételek romlása esetén. Ugyanakkor az amerikai költségvetési alapok és az intézményi hitelesség iránti aggodalmak gyengítették az amerikai kincstárjegyek és az amerikai dollár biztonságos menedékként betöltött szerepét, növelve annak kockázatát, hogy a globális tőkeáramlások hirtelen változásai és a rendezetlen árfolyam-ingadozások átterjedhetnek az euroövezet pénzügyi viszonyaira.

Az NBFI-szektor piaci jelenléte az euroövezetben 2025-ben tovább bővült, támogatva a reálgazdaság finanszírozását szolgáló mélyebb és diverzifikáltabb tőkepiacokat. A fokozott politikai bizonytalanság és a piaci volatilitás ismételt epizódjai ellenére a szektor összességében reziliens maradt. Ugyanakkor több NBFI-szegmensben továbbra is fennálltak likviditási eltérések, amelyeket tovább súlyosbítottak a magas tőkeáttétellel működő szegmensek, különösen a befektetési alapok szegmensének egyes részein. Ezen strukturális gyengeségek miatt az NBFI-szektor ki volt téve a kedvezőtlen ármozgásoknak, a hirtelen tőkekivonásoknak és a fedezet- és biztosítékigény-emelkedéseknek, ami prociklikus eszközértékesítéseket válthatott ki és fokozhatta a piaci feszültségeket. Az euroövezeti bankokkal fennálló összefonódások továbbra is kockázatnak tették ki mind az NBFI-szektort, mind a bankszektort a hitel- és finanszírozási csatornákon keresztüli átterjedési kockázatok révén.

Összességében, bár az euroövezet pénzügyi rendszere 2025-ben ellenállónak bizonyult, a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatok továbbra is magasak maradtak. A gyengébb növekedés és a kereskedelmi feszültségekből eredő ciklikus nyomás mellett több strukturális tényező továbbra is negatívan hatott a kockázati kilátásokra. A kiberbiztonsági hiányosságok és a hibrid fenyegetések egyre inkább előtérbe kerültek az egyre összetettebb geopolitikai környezetben. A mesterséges intelligencia gyors elterjedése hatékonyságnövekedést eredményezett, de egyúttal új csatornákat is teremtett a működési kockázatok és a piaci zavarok számára.

Globális szinten a növekvő szabályozási fragmentáció és a dereguláció iránti megújult igény valószínűleg ösztönözni fogja a határokon átnyúló arbitrázst és a szabályozási kereten kívüli sebezhetőségek kialakulását.

Előretekintve a népesség elöregedésével összefüggő demográfiai folyamatok, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás várhatóan hatással lesznek a növekedési kilátásokra. Miközben az átállás költségekkel jár, gazdasági lehetőségeket is teremt, és e két tényező olyan módon léphet kölcsönhatásba a meglévő ciklikus és strukturális sérülékenységekkel, amely kihívást jelenthet a pénzügyi stabilitásra nézve. Ha ezek közül a kockázatok közül több egyszerre valósulna meg, azok egymást erősíthetik, és jelentősen növelhetik a pénzügyi rendszerben fennálló feszültséget.

3.2 Makroprudenciális politika: a rugalmasság megőrzése bizonytalan környezetben

Az EKB feladata, hogy értékelje az egységes felügyeleti mechanizmusban (EFM) részt vevő országok bankjai számára a nemzeti hatóságok által javasolt makroprudenciális tőkeintézkedéseket. Különösen fontos, hogy szükség esetén módjában áll szigorúbb tőkeintézkedéseket is alkalmazni. Az EKB 2025-ben szorosan nyomon követte a nemzeti makroprudenciális politikai alapállásokat, és nem látta ennek szükségét, minthogy több ország már bevezetett makroprudenciális intézkedéseket, hogy erősítse bankrendszerének ellenálló képességét a felhalmozódott sebezhetőségekkel és a lefelé irányuló kockázatokkal szemben.

A pénzügyi rendszer ellenálló képességének megőrzése továbbra is a fő cél

2025 júliusában a Kormányzótanács nyilatkozatot adott ki, amelyben felszólította a nemzeti makroprudenciális hatóságokat, hogy a bankszektor ellenálló képességének megőrzése érdekében tartsák fenn a fennálló tőkepuffer-követelményeket, és biztosítsák, hogy a pufferek a bankszektor vagy a makropénzügyi feltételek romlása esetén rendelkezésre álljanak. A nyilatkozat utalt a globális geopolitikai bizonytalanság hirtelen növekedéséből fakadó, a pénzügyi stabilitást fenyegető fokozott kockázatokra. Ebben az összefüggésben a Kormányzótanács teljes támogatását fejezte ki azon nemzeti hatóságok irányában, amelyek a banki szektor jelenlegi helyzetében, amely korlátozza a prociklikus kockázatot, a sebezhetőségek kezelése érdekében a tőkepuffer-követelmények szigorítását tervezték. Arra is felszólította a nemzeti hatóságokat, hogy tartsák fenn a meglévő, hitelfelvevőn alapuló intézkedéseket a megbízható és fenntartható hitelezési standardok megőrzése érdekében. A nyilatkozat utalt arra, hogy a makroprudenciális intézkedések célzott újrakalibrálása vagy egyszerűsítése akkor vehető fontolóra, ha a rendszerkockázat forrásai tartósan megváltoztak, és ha az ilyen intézkedések nem eredményezik a bankszektor általános ellenálló képességének csökkenését. Végül a Kormányzótanács megjegyezte, hogy a nagyfokú bizonytalanságra való tekintettel a makroprudenciális politikának rugalmasnak kell maradnia és alkalmazkodnia kell a változó feltételekhez.

Ennek fényében néhány nemzeti hatóság 2025-ben tovább szigorította makroprudenciális politikáját a bankok ellenálló képességének növelése érdekében. Két részt vevő ország például bejelentette az anticiklikus tőkepuffer emelését, míg egy másik ország a rendszerkockázati tőkepuffer (SyRB) bevezetését jelentette be.^[21] Az év végére minden részt vevő ország rendelkezett felszabadítható tőkepufferrel. Ennek ellenére néhány ország úgy döntött, hogy vagy deaktiválja, vagy csökkenti a rendszerkockázati tőkepuffereket, mivel azokon az ágazatokon belül, amelyek korábban sebezhetőséget halmoztak fel, a rendszerszintű kockázat csökkent.^[22] Továbbá néhány ország egyes intézmények esetében módosította a globális szempontból rendszerszinten jelentős intézmények (G-SII-k) és az egyéb rendszerszinten jelentős intézmények (O-SII-k) tőkepufferét. Az utóbbi esetében ennek oka az volt, hogy 2025 januárjától fokozatosan vezették be az O-SII pufferek értékelésére szolgáló továbbfejlesztett küszöbmódszert.^[23] Végül a tőkealapú intézkedések mellett egy ország hitelfelvevőn alapuló intézkedéseket is bevezetett, így az ilyen intézkedésekkel rendelkező országok száma 18-ra emelkedett.^[24]

2025-ben az EKB közzétette makroprudenciális politikai témákra vonatkozó nézeteit. A Pénzügyi stabilitási jelentés májusban megjelent számában kijelentette, hogy támogatja az EU makroprudenciális keretrendszerének felülvizsgálatát, amelynek célja a hatékonyság növelése, a folyamatok egyszerűsítése és a joghatóságok közötti következetesség megteremtése.^[25] Ezzel kapcsolatban az EKB rámutatott arra, hogy a makroprudenciális pufferek használhatóságának és felszabadíthatóságának biztosítása kulcsfontosságú, tekintettel a prudenciális és a szanálási keretek közötti összetett kölcsönhatásra. A Pénzügyi stabilitási jelentés novemberi számában az EKB hangsúlyozta, hogy a makroprudenciális politikának továbbra is határozottan a pénzügyi stabilitás megőrzésére kell összpontosítania, ezáltal elősegítve a gazdaság fejlődését anélkül, hogy veszélyeztetné a banki szektor nyereséghatékonysággal mérhető versenyképességét. Bár felmerült az az érv, hogy a magasabb tőkekövetelmény korlátozza a hitelkínálatot és gyengíti a bankok versenyképességét, az EKB jelezte, hogy a legújabb empirikus adatok nem támasztják alá ezt a nézetet.^[26]

Együttműködés az Európai Rendszerkockázati Testülettel

Az EKB keretein belül működik az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) titkársága, és az EKB elemzési, statisztikai, logisztikai és adminisztratív támogatást nyújt e testület számára.^[27] Az EKB elnöke az ERKT általános testületének elnöke, amely negyedévente ülésezik, hogy megvitassa a pénzügyi stabilitást fenyegető aktuális veszélyeket és az azokra adandó lehetséges válaszokat. Az EKB munkatársai különböző munkacsoportok társelnöki tisztségének betöltése, valamint kutatási és elemzési munkák végzése révén aktívan részt vesznek ezeknek a vitáknak az előkészítésében. Az EKB különösen jelentős támogatást nyújt az ERKT adatelemzési munkájához, lehetővé téve számára hatalmas adatállományok, különösen az egyes származtatott ügyletekre vonatkozó adatok felhasználását. A szoros együttműködés másik területe a stressztesztekhez szükséges kedvezőtlen forgatókönyvek kidolgozása, amelyeket az ERKT fogad el, és amelyeknek egyszerre szigorúnak és megalapozottnak kell lenniük. Az ilyen forgatókönyvek kidolgozásához az EKB modelleken alapuló adataira van szükség. 2025-ben az ERKT az illetékes európai felügyeleti hatóságokkal szoros együttműködésben EU-szintű stressztesztek kedvezőtlen forgatókönyveiről állapodott meg a bankszektor, a nyugdíjpénztárak és a pénzpiaci alapok tekintetében.

Emellett az EKB munkatársai fontos elemzési adatokat szolgáltattak több ERKT-jelentéshez, amelyek közül kettő kiemelten fontos a bankok kockázatkezelése szempontjából: (i) egy májusban közzétett jelentés, amely a 2021-ben a mérlegben szereplő értékpapírosításokra kiterjesztett egyszerű, átlátható és egységesített (STS) kritériumok pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatásait vizsgálta a módosított uniós értékpapírosítási rendelet^[28] értelmében; és (ii) egy novemberben közzétett jelentés a hitel-nemteljesítési csereügyletekről. Ez a jelentés rámutatott néhány olyan piaci hiányosságra, amelyek akadályozhatják a hitel-nemteljesítési csereügyletek felárainak hatékony árképzést, amelyek a hitelkockázat széles körben használt mérőszámai. Az EKB és az ERKT munkatársai közösen dolgoztak két aktuális jelentésen is, amelyek (i) a geoökonómiai kockázatokat és a pénzügyi stabilitást, valamint (ii) a bankok és a nem banki pénzügyi közvetítők közötti, EU-n belüli kapcsolatokat tárgyalták. Az utóbbi jelentés kiemeli mind a bankok fontos szerepét a likviditás kezelésében és a nem banki pénzügyi közvetítőknek nyújtott tőkeáttétel biztosításában, mind pedig az ilyen kapcsolatokból fakadó pénzügyi stabilitási kockázatokat.

2025 áprilisában az EKB háttéranyagot nyújtott be az Európai Unió Tanácsának az EU-ban és harmadik országokban történő többszörös stabilkriptopénz-kibocsátásról, amelyben kiemelte a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatokat, amelyek abból adódhatnak, ha ugyanazon stabil kriptopénz kibocsátását egyidejűleg engedélyezik egy, a kriptoeszközök piacáról szóló rendelet (MiCAR)^[29] alapján engedélyezett szervezet és egy harmadik országbeli joghatóság alá tartozó másik szervezet számára. Válság esetén az EU-beli kibocsátó tartalékai gyorsan kimerülhetnek, ha a stabil kriptopénz birtokosai a harmadik ország szabályozása alapján kevésbé védettek. Az ERKT kriptoeszközökből származó rendszerkockázatokról szóló jelentésének egy részében kitért a több kibocsátás kockázatainak mélyreható elemzésére. Ezenkívül ajánlást adott ki a harmadik országok több kibocsátót magában foglaló stabilkriptopénz-rendszereiről,^[30] amelyben felszólította az Európai Bizottságot, hogy tegye egyértelművé, hogy a harmadik országok kibocsátóival való többszörös kibocsátás a MiCAR szerint nem megengedett, és dolgozzon ki megfelelő biztosítékokat annak megakadályozására, hogy a többszörös kibocsátás rendszerkockázatot okozzon.

3.3 Az egyes bankok pénzügyi helyzetének szilárdságát biztosító mikroprudenciális tevékenységek

2025-ben az EKB felügyelete alá tartozó bankok erős ellenálló képességet mutattak a kihívásokkal teli gazdasági és geopolitikai környezetben. Összességében az euroövezeti bankszektor tőkeellátottsága továbbra is megfelelő maradt. 2025 harmadik negyedévében az összesített elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató 16,1 százalék volt, míg a jelentős intézmények esetében az NPL-ek összesített aránya nagyjából stabilan 1,9 százalék maradt, ami jelentősen alacsonyabb az elmúlt évtizedhez képest.^[31]

Az EKB az EFM-ben részt vevő nemzeti illetékes hatóságokkal együtt 2025-ben több kezdeményezést indított a bankfelügyelet hatékonyságának, eredményességének és kockázatközpontúságának erősítése érdekében.^[32] Ezek között szerepelt a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) reformjának további előrehaladása, nevezetesen a többéves módszer és egy kockázattűrési keretrendszer szélesebb körű alkalmazása és kiterjesztett használata, amelynek eredményeként a felügyeleti döntések célzottabbá és időszerűbbé váltak. Ezzel párhuzamosan az EKB elindította a „Következő szintű felügyelet” projektet, amelynek keretében egy sor kezdeményezést vezetett be az európai bankfelügyelet egyszerűsítése és racionalizálása, a túlzott komplexitás csökkentése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a felügyelők megőrizzék képességüket az új és felmerülő kockázatok kezelésére. A kiemelt területek között szerepel a döntéshozatal, a belső modellek felügyelete, a stressztesztek, a tőkével kapcsolatos döntések, a jelentéstétel és a helyszíni ellenőrzések. Ezen túlmenően az EKB felügyeleti kultúra egy kezdeményezést indított útjára, amelynek célja a stratégiai célokkal összhangban álló közös felügyeleti kultúra előmozdítása, valamint az európai bankfelügyelet egészében a reformok következetes és hatékony végrehajtásának támogatása. Emellett kidolgozott egy keretrendszert felügyeleti tevékenységei hatékonyságának értékelésére. Előretekintve az EKB 2026-ban megkezdi felügyeleti útmutatóinak és egyéb kommunikációinak felülvizsgálatát annak érdekében, hogy növelje az elvárásaira és felügyeleti megközelítésére vonatkozó átláthatóságot. Az EKB emellett felülvizsgálja az arányosság elvének alkalmazását a kevésbé jelentős intézmények felügyelete során. Ezek a kezdeményezések kiegészítik a Kormányzótanács Európai Bizottság felé megfogalmazott ajánlásait, amelyek az EKB egyszerűsítéssel foglalkozó magas szintű munkacsoportjának javaslatain alapulnak.

Az év során az EKB fokozottabb figyelmet fordított a digitális működési rezilienciára azáltal, hogy A felhőszolgáltatások felhőszolgáltatóknak történő kiszervezéséről szóló útmutatójában meghatározta a Digitális működési rezilienciáról szóló törvényben (DORA)^[33] előírt követelmények végrehajtására vonatkozó felügyeleti elvárásokat, és bemutatta a felhőszolgáltatások kiszervezésével járó kockázatok kezelésére vonatkozó bevált gyakorlatok gyűjteményét. Ezen túlmenően az EKB a belső modellekre vonatkozó felülvizsgált útmutatójában pontosította a gépi tanulási technikák alkalmazását.

2025-ben az EKB rendszerszintű stressztesztet végzett, amely megerősítette, hogy az euroövezeti bankszektor továbbra is ellenálló a súlyos, de valószínűsíthető gazdasági visszaeséssel szemben.^[34] A jelentős várható veszteségek ellenére a tőkeveszteség alacsonyabb maradt, mint a korábbi stresszteszteknél, ami erős jövedelmezőséget és stabil eszközminőséget tükröz. A kedvezőtlen forgatókönyv szerint az összesített CET1 mutató 12,0 százalék lenne, ami megerősíti, hogy a jelenlegi tőkepufferek támogatják a bankok kedvezőtlen sokkokkal szembeni ellenálló képességét.

A geopolitikai kockázat továbbra is az EKB felügyeleti prioritásainak középpontjában állt, tekintettel a fokozott globális bizonytalanságra és a kapcsolódó kockázatok összekapcsolódására. Ennek megfelelően az EKB továbbra is hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a bankok integrálják a geopolitikai kockázatot átfogó kockázatkezelési keretrendszerükbe, és széles körű ellenálló képességet tartsanak fenn. Ezen túlmenően a bankok éghajlati és természeti kockázat megfelelő kezelésére való képességének felügyelete továbbra is kiemelt helyet foglalt el a felügyeleti napirend keretein belül. E tekintetben az EKB többéves programot hajtott végre a bankok kockázatkezelési képességeinek fejlesztése érdekében, és tovább haladt a mindennapi működésbe történő integrálás irányában, azaz az éghajlati és természeti kockázatok felügyeletét a rendszeres felügyeleti értékelések és folyamatok részévé tette.

Az átláthatóság előmozdítására irányuló folyamatos erőfeszítéseinek részeként az EKB 2025-ben, nyilvános konzultációt követően iránymutatást tett közzé a nem jelentős felügyelt szervezetek nemteljesítő kitettségeinek lefedettségére vonatkozó nemzeti illetékes hatóságok felügyeleti módszeréről.^[35] Ezen túlmenően, egy újabb nyilvános konzultációt követően az EKB frissítette az uniós jog alapján rendelkezésre álló lehetőségekről és mérlegelési jogkörökről szóló szakpolitikáit annak érdekében, hogy azok alkalmazása az EKB és a nemzeti illetékes hatóságok részéről következetes legyen. Ez elősegíti az átláthatóságot és a hatékonyságot, valamint egyenlő versenyfeltételeket teremt az európai bankfelügyelet hatálya alá tartozó bankok számára.

Az EKB és a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság megállapodási jegyzőkönyvet írt alá, amely meghatározza együttműködésük kereteit.

Részletesebb információ az EKB bankfelügyeleti honlapján és az EKB felügyeleti tevékenységekről szóló 2025. évi jelentésében található.

3.4 Az EKB hozzájárulása az európai pénzügyi szektorra vonatkozó szakpolitikai kezdeményezésekhez

2025-ben jelentős előrelépés történt az EU pénzügyi szabályozási és felügyeleti keretrendszerének megerősítésében. A Bázel III reformok nagy része hatályba lépett, a fennmaradó elemek végrehajtása pedig a tervek szerint halad. Az EKB támogatta a legfontosabb jogalkotási kezdeményezéseket, többek között a prudenciális követelmények célzott kiigazításait, és részt vett a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozási keretrendszer kidolgozásában. Emellett technikai támogatást nyújtott a társjogalkotóknak a válságkezelési és betétbiztosítási keretrendszer felülvizsgálatával kapcsolatos szakpolitikai megbeszélésekhez. Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa által e felülvizsgálatról elért megállapodás jelentős mérföldkő volt a bankunió megvalósítása és az EU banki szanálási keretének megerősítése felé vezető úton. Az EKB továbbra is részt vett az NBFI-kkel, valamint a megtakarítási és beruházási unióval kapcsolatos szakpolitikai vitákban, különösen az EU pénzügyi piacai fragmentációjának csökkentését célzó jogalkotási kezdeményezések tekintetében, amelyek 2026-ban is folytatódnak. 2025 decemberében a Kormányzótanács ajánlásokat terjesztett elő az Európai Bizottság és a társjogalkotók számára az európai prudenciális szabályozási, felügyeleti és jelentéstételi keretrendszer egyszerűsítésére a bankok esetében (lásd a 3. keretes írást).

A bankok keretszabályozására vonatkozó fejlemények

A felülvizsgált tőkekövetelmény-rendelet (CRR)^[36] és a felülvizsgált tőkekövetelmény-irányelv (CRD)^[37] 2025-ben lépett hatályba, ezzel végrehajtva az EU-ban a Bázel III végleges reformjait, amelyek célja az EU bankrendszerének különböző kockázatokkal szembeni ellenálló képességének növelése. Az év során az EKB számos, a CRR/CRD-hez kapcsolódó szabályozás- vagy végrehajtástechnikai standard kidolgozásában támogatta és továbbra is támogatja az Európai Bankhatóságot. A Bázel III. végrehajtásának késedelme miatt egyes jelentős globális joghatóságokban a versenyfeltételek egyenlőségével kapcsolatos aggályok merültek fel, ezért a – kereskedési könyv alapvető felülvizsgálataként (FRTB) ismert – Bázel III. piaci kockázati szabályainak az EU-ban történő végrehajtását későbbre halasztották. 2025 novemberében az Európai Bizottság célzott konzultációt indított az FRTB-ről, amelynek középpontjában azok a politikai lehetőségek álltak, amelyeket egy felhatalmazáson alapuló jogi aktus keretében kell elfogadni, és amelyek konkrét változtatásokat tartalmaznak az EU-s bankokra gyakorolt tőkehatások enyhítésére.^[38] Az EKB 2026. január 15-én tette közzé válaszát a célzott konzultációra.^[39]

2025. március 31-én az Európai Bizottság javasolta, hogy a nettó stabil forrásellátottsági ráta keretében tegyék véglegessé a pénzügyi ügyfelekkel kötött rövid lejáratú értékpapír-finanszírozási ügyletek és fedezetlen ügyletek átmeneti prudenciális kezelését. A 2025 júniusában lejáró átmeneti időszak leteltével, jogszabályi módosítások hiányában, ez a kezelési mód összhangba kerülne a bázeli nettó stabil forrásellátottsági rátára vonatkozó szabványban meghatározottakkal.^[40] Az EKB május 2-án véleményezte a javaslatot, és a társjogalkotók júniusban elfogadták a Bizottság javaslatát.^[41],[42]

Az NBFI-kre irányadó szakpolitikai keretrendszer megerősítése

2025 folyamán az EKB továbbra is hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az NBFI-szektor strukturális sebezhetőségét kezelni szükséges, és makroprudenciális szempontból a vonatkozó szakpolitikai keretrendszert erősíteni kell. Hozzájárult az eszközkezelési szektor makroprudenciális eszközkészletének fejlesztéséről és az EU tagállamok közötti politikai koordináció javításáról szóló megbeszélésekhez, miközben hangsúlyozta a nyílt végű és pénzpiaci alapok likviditási kockázatának kezelésére vonatkozó nemzetközi ajánlások teljes körű és kellő időben történő végrehajtásának fontosságát.^[43]

Ezzel párhuzamosan az EKB kiemelte, hogy foglalkozni kell az NBFI-szektorban a tőkeáttétellel járó kockázatokkal, és fokozni kell a határokon átnyúló információcserét, egyben hozzájárulva a kapcsolódó rendszerkockázatok mérséklésére irányuló nemzetközi politikai ajánlások kidolgozásához.^[44],[45] Ezen túlmenően aktívan hozzájárult a kriptoeszköz-tevékenységekre adott szabályozási válaszok előmozdításához és nyomon követéséhez nemzetközi fórumokon, többek között a Pénzügyi Stabilitási Tanács által végzett, a kriptoeszköz-tevékenységekre vonatkozó globális szabályozási keretrendszer tematikus felülvizsgálatában való részvétel útján.^[46]

A megtakarítási és beruházási unió irányában tett előrelépés támogatása

A megtakarítási és beruházási unió létrehozása irányában történő gyorsított előrelépés továbbra is az EKB egyik legfontosabb prioritása volt 2025-ben. Ez alapvető lépés Európa versenyképességének, stratégiai autonómiájának és pénzügyi stabilitásának megerősítésében, a reálgazdaság hatékony finanszírozásának támogatása mellett.^[47]

Konkrétan az EKB hozzájárult a megtakarítási és beruházási unió előmozdításához a pénzügyi piaci infrastruktúrák területén (lásd a 4.2. szakaszt). Ezen túlmenően aktívan részt vett a szakpolitikai vitákban, és technikai tanácsadást nyújtott a legfontosabb jogalkotási kezdeményezésekhez, például az Európai Bizottság piaci integrációra és felügyeletre vonatkozó jogalkotási csomagjához.^[48] A csomag konkrét javaslatokat tartalmazott az egységes piacot a kereskedelem, a kereskedés utáni tevékenységek és az eszközkezelés terén megosztó akadályok eltávolítására, miközben elősegítette az innovációt és megerősítette a felügyeletet. 2025 júniusában az EKB közreműködött a javaslatok kidolgozását megelőző célzott konzultációban.^[49] A javaslatok közzététele után a társjogalkotók kérésére a Kormányzótanács véleményt fogadott el a csomagról 2026. április 9-én.^[50]

Az EKB véleményt nyilvánított az Európai Bizottság uniós értékpapírosítási keretrendszerének felülvizsgálatára irányuló javaslatáról is, amely a Bizottság első jogalkotási kezdeményezése volt a megtakarítási és beruházási uniós program keretében.^[51]

4 Zökkenőmentes piaci infrastruktúra és pénzforgalom

Az eurorendszer központi szerepet játszik a piaci infrastruktúrák és a pénzforgalom fejlesztésében, működtetésében és felügyeletében. Az EKB működteti a TARGET-szolgáltatásokat, amelyek mindegyikében megnövekedett forgalom volt tapasztalható 2025-ben. A TARGET-szolgáltatások funkcióik, beleértve a többdevizás elszámolási szolgáltatásokat, továbbfejlesztése megvalósult. Június 16-án új TARGET-szolgáltatás indult el az eurorendszer fedezetkezelési rendszerével (ECMS), amely egységes rendszer harmonizálja az eurorendszer hitelműveleteinek fedezetkezelését az euroövezet valamennyi joghatóságában. Az eurorendszer továbbra is előmozdította az európai fizetési és piaci infrastruktúra biztonságát és hatékonyságát, az innováció, az integráció és a függetlenség három alapvető követelményének megvalósítására törekedve. Befejezte továbbá a digitális euro projekt előkészítési szakaszát, amely újabb megtett mérföldkő a digitális euro esetleges kibocsátása irányában. 2025-ben az eurorendszer folytatta egy innovatív, integrált és biztonságos európai digitális eszközökből álló ökoszisztéma fejlesztését nagykereskedelmi tranzakciók számára, megosztott főkönyvi technológia alkalmazásával, a Pontes és Appia kezdeményezések elindításával. A felügyelet területén az EKB a rendszer szempontjából fontos fizetési rendszerekre vonatkozó felügyeleti követelményeiről szóló rendeletének átdolgozásával frissítette a rendszer szempontjából fontos fizetési rendszer üzemeltetőjének meghatározását, valamint az irányítás, a kiberkockázat és a kiszervezés rendelkezéseit.

4.1 TARGET-szolgáltatások

A TARGET-szolgáltatások három elszámolási szolgáltatásból és egy fedezetkezelési szolgáltatásból állnak: T2, egy valós idejű bruttó elszámolási rendszer a fizetési műveletek számára, amely támogatja a monetáris politikai műveleteket, a bankközi átutalásokat és a kereskedelmi pénzforgalmat; a TARGET2-Securities (T2S), azaz egy egységes európai értékpapír-elszámolási platform; a TARGET azonnali fizetéselszámolási rendszer (TIPS), amely a központi banki pénzben bonyolított azonnali fizetések elszámolására szolgál a nap 24 órájában, a hét minden napján; valamint az eurorendszer fedezetkezelési rendszere (ECMS), egy egységes rendszer, amely 2025. június 16-án sikeresen elindult, és amely harmonizálja az eurorendszer hitelműveleteihez kapcsolódó fedezetkezelést az euroövezet valamennyi országában.

A TARGET-szolgáltatások többféle pénznemmel kapcsolatos funkciói teszik lehetővé, hogy az eurótól eltérő pénznemekben is biztosíthassák az elszámolási szolgáltatásokat. Ezt 2018 októberétől a T2S-ben használják az értékpapírügyletek dán koronában való elszámolására, 2024 februárjától pedig a TIPS-ben az azonnali fizetések svéd koronában való elszámolására. 2025 áprilisában a dán koronában való elszámolás a T2-ben és a TIPS-ben is elérhetővé vált. A jövőben a TIPS lehetővé teszi a norvég koronában történő elszámolást, míg a TIPS és a T2 további valutákkal való kiegészítésének lehetősége jelenleg vizsgálat alatt áll. Bulgária 2026. január 1-jei euroövezethez való csatlakozásával a Bolgár Nemzeti Bank és az ország pénzügyi közössége csatlakozott az összes TARGET-szolgáltatáshoz, beleértve az ECMS-t is.

2025. folyamán az összes TARGET-szolgáltatáson nőtt a forgalom. A T2 naponta átlagosan 431 067 db fizetési műveletet bonyolított euróban, amely 2,2 százalékos bővülésnek felel meg az előző évhez képest; a bővülés elsősorban a bankok által az ügyfelek nevében teljesített fizetési műveleteknek tulajdonítható. A T2S naponta átlagosan 922 533 db tranzakciót bonyolított, amely 16,6 százalékos növekedésnek felel meg; a bővülés nagyjából egyenletesen oszlott meg a piacok között. Az EU azonnali fizetésekről szóló rendelete^[55] – amely előírta az euroövezeti pénzforgalmi szolgáltatók számára, hogy 2025. január 9-ig, illetve október 9-ig képesnek kell lenniük azonnali fizetések fogadására és küldésére – az euróban denominált tevékenységek jelentős növekedését eredményezte a TIPS tevékenységeket illetően 2025-ben.^[56] A napi átlagos tranzakciószám a 2024. decemberi 1 657 421 fizetésről 2025 januárjában 1 883 368-ra, majd 2025 decemberére 3 845 376-ra emelkedett, az év során több mint megduplázódva.

Az ECMS 2025. június 16-án sikeresen elindult, és 20 nemzeti központi bank és azok közösségeinek összehangolt áttérését követően zökkenőmentesen megkezdte működését.^[57] Ez lett a negyedik TARGET-szolgáltatás, amely teljes mértékben integrált módon működik a többi TARGET-szolgáltatással, különösen a T2S-sel és a T2-vel. Az ECMS naponta átlagosan több mint 5 000 utasítást dolgozott fel, amelyek főként a hitelkövetelések fedezetként történő bevonásához és visszavonásához kapcsolódtak.

Az eurorendszer 2025-ben jelentős előrelépéseket tett a TARGET-szolgáltatások fejlesztése terén. Számos működési és termékfejlesztést hajtottak végre a T2 hatékonyságának növelése érdekében a résztvevők és a központi bankok számára. Ezen túlmenően 2025-ben az eurorendszer a nem banki pénzforgalmi szolgáltatók számára hozzáférést biztosított a központi bankok által működtetett fizetési rendszerekhez, beleértve a TARGET-et is. Júniusban az eurorendszer nyilvános konzultációt indított a T2 működési idejének esetleges meghosszabbításáról. Az összes válasz feldolgozása után 2026 első felében jelentést tesznek közzé. Végül a digitális euro projekthez szükséges T2-módosítások előkészítő munkálatai tovább haladtak.

A T2S-be új kulcsfontosságú funkciókat építettek be a határokon átnyúló elszámolások javítása, az elszámolási hatékonyság további növelése – elsősorban az optimális részleges elszámolás révén – és a fizetési bankok automatikus likviditáskezelési szolgáltatásainak megerősítése érdekében. Ezenkívül folytatódott a T2S általános ellenálló képességének javítására irányuló munka. A pénzügyi ágazattal szoros együttműködésben a T2S irányító testületei szintén előrelépést értek el a legfontosabb szakpolitikai kezdeményezések terén. Megkezdődött az EU-ban a rövidebb értékpapír-elszámolási ciklusra (T+1) való áttéréshez szükséges rendszermódosítások azonosítása és értékelése, és a végrehajtást a T+1 2027. októberi bevezetése előtt tervezték meg.

2025. február 27-én a TARGET-szolgáltatásoknál súlyos incidens történt, amelynek következtében a T2 és a T2S körülbelül tíz, illetve nyolc órára elérhetetlenné vált. Ennek következtében a TARGET-szolgáltatások között az értékpapír-elszámolási utasítások, a kifizetések, a kiegészítő rendszerek elszámolásai és a likviditási transzferek feldolgozása szünetelt. Az incidens után a TARGET-szolgáltatások irányító testületei 20 intézkedést határoztak meg a vészhelyzeti intézkedések jövőbeli javítása érdekében.^[58] Az intézkedések a következőket foglalják magukban: (i) egy hibás fizikai komponens cseréje, (ii) az üzletmenet-folytonossági irányítás és az informatikai szolgáltatásfolytonossági irányítás felülvizsgálata, valamint (iii) részletes piaci visszajelzések gyűjtése a határidők meghosszabbításának hatékonyságáról egy elhúzódó üzemzavart követően. A meghatározott intézkedések terén jelentős előrelépés történt, és a legtöbbet 2025 negyedik negyedévére már végrehajtották.^[59] Az eurorendszer kellő körültekintéssel kezelte azokat az egyéb eseményeket is, amelyek szintén érintették a TARGET-szolgáltatások rendelkezésre állását, bár kisebb mértékben (különösen 2025 márciusában, májusában és novemberében), és további tanulságokat vont le belőlük.

4.2 Európa jövőbeli fizetési és piaci infrastruktúrájának alakítása

Az eurorendszernek az európai fizetési és piaci infrastruktúra jövőjének alakítására irányuló intézkedéseit három alapvető szempont vezérli: az innováció, az integráció és a függetlenség. Az eurorendszer innovatív technológiákat alkalmaz a lakossági és nagykereskedelmi fizetések, valamint az értékpapírpiacok további digitalizálása érdekében, továbbá – például a kereskedés utáni területen – a harmonizáció és a szabványosítás révén mélyebb integrációt és erősebb versenyt ösztönöz. A páneurópai megoldások bevezetésével együtt ezek az erőfeszítések kulcsfontosságúak lesznek a tranzakciók hatékonyságának javításában, valamint Európa stratégiai autonómiájának és ellenálló képességének erősítésében. Ezek erősítik a monetáris szuverenitást és hozzájárulnak az euro nemzetközi szerepének növeléséhez, miközben elősegítik a pénzügyi stabilitás megőrzését.

Európa monetáris szuverenitásának megőrzése a digitális euro révén

Az Eurorendszer 2025-ben fontos lépéseket tett a digitális euro kidolgozásának előmozdítása érdekében, hogy a digitális korban is biztosítsa a lakosság hozzáférését a közpénzekhez. A digitális euro a bankjegyeket és érméket, valamint más digitális fizetési eszközöket kiegészítő digitális készpénz lenne. Egyszerű és általánosan elfogadott fizetési megoldást kínálna az egész euroövezetben, alapvető használat esetén díjmentesen, magas szintű adatvédelemmel, biztonsággal és hozzáférhetőséggel. 2025 októberében a Kormányzótanács úgy döntött, hogy a projekt következő szakaszába lép. A projektről részletesebb információk a 4. keretes írásban találhatók.

A biztonságos és integrált európai digitális eszközök ökoszisztémájának támogatása

Az eurorendszer megosztott főkönyvi technológiával (DLT) kapcsolatos feltáró munkájának sikereire építve a Kormányzótanács 2025-ben jóváhagyott egy stratégiai tervet, amelynek célja a DLT potenciálját kihasználó európai digitális eszközök ökoszisztémájának fejlesztése. További részleteket az 5. keretes írás tartalmaz.

A határokon átnyúló pénzforgalom fejlesztése a gyors fizetési rendszerek összekapcsolása révén

A nemzetközi fizetések tekintetében az eurorendszer lakossági fizetési stratégiájának egyik fő célja az európai vállalatok és fogyasztók számára a határon átnyúló tranzakciók megkönnyítése és az euro nemzetközi szerepének erősítése. Az eurorendszer vizsgálja, hogy a TIPS hogyan támogathatja a G20 határokon átnyúló ütemtervének céljait.

2025 júniusában a TIPS-rendszerben bevezetésre került egy, az Európai Pénzforgalmi Tanács One-Leg Out (OLO) elnevezésű azonnali átutalási (OCT Inst) rendszerén alapuló, több pénznemet érintő elszámolási szolgáltatás, amely lehetővé teszi tranzakciók kezdeményezését bármely pénznempár között, feltéve, hogy a tranzakció legalább egyik oldala a TIPS-ben kezelt pénznemek valamelyikében történik.

Globális szinten az Eurorendszer a TIPS és más gyors fizetési rendszerek összekapcsolásának lehetőségét vizsgálja annak érdekében, hogy tovább javítsa az interoperabilitást, csökkentse a költségeket, valamint növelje a határon átnyúló fizetések sebességét és átláthatóságát. 2025 szeptemberében a Kormányzótanács úgy döntött, hogy megvizsgálja a TIPS és a Swiss Interbank Clearing Instant Payments (SIC IP) rendszer közötti lehetséges kapcsolat létrehozásának lehetőségét. 2025 novemberében a Kormányzótanács úgy döntött, hogy folytatja a TIPS és az indiai egységes fizetési platform, valamint a Nexus Global Payments rendszer összekapcsolására irányuló munkát.

Az európai értékpapír- és biztosítéki piaci infrastruktúrák integrációja

A biztosítékokra vonatkozó közös üzenetküldési szabvány használatát az egységes európai fedezetkezelési szabálykönyv (SCoRE) írja elő, és ez kulcsfontosságú a vállalati események és a háromoldalú fedezetkezelési folyamatok automatizálásának javítása szempontjából. 2025 decemberében az eurorendszer értékpapír- és biztosítéki piaci infrastruktúrákkal foglalkozó tanácsadó csoportja (AMI-SeCo) az ISO 20022 migrációs stratégiájában meghatározta az ISO 20022-re való átállás piaci szintű ütemtervét. Az AMI-SeCo emellett átfogó jelentést tett közzé az európai kereskedés utáni integrációt gátló fennmaradó akadályokról. Mind a 2025. évi vállalati eseményekkel kapcsolatos megfelelésre vonatkozó jelentés, mind a SCoREBOARD 2025 második félévére vonatkozó megfelelőségi és előrehaladási jelentése rámutat az AMI-SeCo szabványoknak való megfelelés terén elért korlátozott eredményekre és késedelemre. Az eurorendszer ezért visszajelzést kér az érintett piaci szereplőktől azokról a konkrét lépésekről és ütemezésről, amelyek révén biztosítható a ScoRE-szabványok való teljes megfelelés. Az AMI-SeCo támogatja az EU tervezett átállását a rövidebb elszámolási ciklusra (T+1) a vállalati események feldolgozásának egyes területein.

Általánosabban fogalmazva az EKB az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal (ESMA) és az Európai Bizottsággal együtt támogatja az EU T+1-re való áttérését (lásd még a 4.1. szakaszt) azáltal, hogy részt vesz a T+1 dedikált uniós kormányzati felépítésében.

4.3 Felügyelet és a kibocsátó központi bank szerepe

Az euroövezeten belüli pénzügyi piaci infrastruktúrák és pénzforgalom biztonságos és hatékony működése az eurorendszer felvigyázási jogkörén belül továbbra is prioritás marad. Ezen túlmenően az eurorendszer, mint az eurót kibocsátó központi bank, részt vesz az euróban denominált tevékenységeket folytató pénzügyi piaci infrastruktúrák más felügyelői szerveivel és illetékes hatóságaival kötött együttműködési megállapodásokban.

A TARGET-szolgáltatások 2025-ben lezárult, átfogó értékelése arra a következtetésre jutott, hogy a szolgáltatások nagyrészt megfelelnek a vonatkozó felügyeleti követelményeknek. Ajánlásokat fogalmaztak meg különösen a kockázatkezelés irányításával és a kiberfolyamatok operatív kockázatkezelésbe való integrálásával kapcsolatban. Az eredmények nem jelentettek komoly kockázatot. A 2025-ben a TARGET-szolgáltatásokat érintő incidenseket vizsgálták, elsősorban a februári súlyos incidenst, valamint a márciusi, májusi és novemberi további incidenseket. A vizsgálat eredményeként ajánlások születtek a súlyos incidens kezelésére és az üzletmenet-folytonosság biztosítására vonatkozó folyamatokról.

Az eurorendszer számos más, a rendszer szempontjából fontos fizetési rendszer, azaz az EBA CLEARING EURO1 és STEP2-T rendszerei, valamint a Mastercard Clearing Management System rendszerének értékelését is elvégezte, különös figyelmet fordítva a működési rezilienciára és a jelentős változásokra. A felügyeleti célú éves fizetési rendszerek osztályozását követően 2025-ben néhány fizetési rendszer státusza megváltozott.^[63] Ezenkívül az eurorendszer véglegesítette az EKB rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerekre vonatkozó felvigyázási követelményekről szóló rendeletének (EKB SIPS rendelet)^[64] átdolgozását, amely számos elemet módosított, többek között a SIPS üzemeltető fogalmát, hogy az kiterjedjen az euroövezeten kívüli jogi személyek euroövezetbeli fióktelepeire is. Ezenfelül az átdolgozott rendelet a kiberkockázatokra és a kiszervezésre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz, figyelembe véve az Európai Unióban bekövetkezett technológiai és szabályozási fejleményeket, így többek között a digitális operatív ellenálló képességről szóló törvényt (DORA) is.^[65]

Az elektronikus fizetési eszközök, rendszerek és megállapodások felügyeleti keretrendszere (PISA-keretrendszer) alapján az eurorendszer átfogó értékeléseket végzett bizonyos kiválasztott fizetési rendszerekről. Emellett végrehajtotta a kriptoeszközök piacairól szóló rendelet (MiCAR)^[66] szerinti új feladatait, és az Európai Bankhatósággal együttműködve véglegesítette a fizetési csalásokról szóló 2025. évi közös jelentést.

A kiberreziliencia területén az eurorendszer rendszeres kiberfelmérést végzett a felügyelt szervezetek ellenálló képességének értékelése céljából.^[67] Emellett koordinálta a páneurópai pénzügyi infrastruktúrákkal foglalkozó Euro Kibernetikai Rugalmassági Testület tevékenységét, amelynek 2025-ben a főbb prioritásai között szerepelt a válságkoordináció, valamint a harmadik felek kockázatainak kezelése.

Az eurorendszer az eurót kibocsátó központi bankként hozzájárult az uniós központi szerződő felek (CCP-k) felügyeleti és szanálási testületeinek munkájához, és részt vett a rendszerszinten jelentős harmadik országbeli CCP-k folyamatos felügyeletében. Befejezte továbbá a TARGET iránymutatás alapján az euroövezeti CCP-k számára elérhető CCP-hitelkeret felülvizsgálatát.^[68] Az EKB figyelemmel kísérte az EU elszámolási környezetének 2025. évi alakulását, és mélyreható elemzéseket végzett az euróban denominált származtatott kamatügyletek likviditási pooljainak struktúrájáról és működéséről. Hozzájárult az újonnan létrehozott Közös monitoringmechanizmus munkájához is.

Az értékpapír-elszámolás területén az eurorendszer továbbra is betöltötte a központi értéktárakról szóló rendelet (CSDR)^[69] szerinti illetékes hatósági szerepét, indokolt véleményeket adva bizonyos központi értéktárak rendszeres felülvizsgálatáról és értékeléséről, valamint engedélyük meghosszabbításáról. Ezen túlmenően az eurorendszer nem kötelező erejű véleményeket adott ki több, a DLT kísérleti rendszerről szóló rendelet^[70] alapján benyújtott kérelem kapcsán.

Végül az EKB hozzájárult számos uniós és nemzetközi szintű politikai és szabályozási tevékenységhez, többek között a pénzügyi piaci infrastruktúrákra alkalmazandó, nemrégiben elfogadott vagy frissített uniós jogszabályokhoz kapcsolódó szabályozástechnikai standardok kidolgozásához.

5 Piaci operatív tevékenységek és egyéb intézményeknek nyújtott pénzügyi szolgáltatások

Az eurorendszer nem euroövezeti központi bankokkal folytatott swap- és repókeretei olyan monetáris politikai eszközök, amelyeket stresszes időszakokban stabilizáló eszközként használnak a globális pénzügyi piacokon. 2025-ben az eurolikviditási hitelkeretek ismét biztonsági hálót jelentettek a piaci alapú finanszírozás számára. Az EKB továbbra is rendszeresen kínál amerikai dollárban végzett műveleteket megfelelő euroövezeti szerződő felek részére, amelyhez a főbb központi bankok – vagyis az EKB mellett a Federal Reserve System, a Bank of Canada, a Bank of England, a Bank of Japan és a Svájci Nemzeti Bank – állandó swapkerethálózata nyújt támogatást. Az EKB 2025-ben nem avatkozott be a devizapiacon. Továbbra is felelős az EU nevében folytatott különböző pénzügyi műveletek adminisztratív lebonyolításáért, és koordináló szerepet játszik az eurorendszer tartalékkezelési szolgáltatásainak keretrendszerével kapcsolatban.

5.1 A piaci műveletek alakulása

Euro- és devizalikviditási keretek

Az eurorendszer swap- és repókeretei monetáris politikai eszközök, amelyek segítenek megakadályozni, hogy a nemzetközi finanszírozási piacokon jelentkező feszültségek akadályozzák az euroövezeti monetáris politikai transzmisszió hatékonyságát. Az 5.1. táblázat a 2025. december 31-én érvényben lévő likviditási kereteket mutatja. Az eurolikviditási hitelkeretek igénybevétele 2025-ben továbbra is rendkívül korlátozott maradt.

A devizalikviditási kereteket illetően az EKB 2025-ben is heti rendszerességgel, hétnapos futamidővel biztosít USA-dollár-likviditást, összehangolva ezt a tevékenységet a Federal Reserve Systemmel, a Bank of Canadával, a Bank of Englanddel, a Bank of Japannel és a Swiss National Bankkel (swapkerethálózat). Az euroövezeti partnerek az év során igen korlátozott mértékben vettek fel hitelt.

A devizapiaci intervenciós műveletekről szóló beszámoló

Az EKB 2025-ben nem avatkozott be a devizapiacon. Az euro bevezetése óta az EKB kétszer: 2000-ben és 2011-ben avatkozott be a devizapiacon. A devizapiaci intervenciókra vonatkozó adatokat negyedévente, egy negyedéves késéssel teszik közzé az EKB honlapján és az EKB adatportálján, és az 5.2. táblázatban összefoglalták őket. Amennyiben a vonatkozó negyedévben nem került sor devizapiaci intervencióra, ez a táblázatban kifejezetten megjelenik.

A jelentési keretrendszer kiterjed az EKB által egyoldalúan és más nemzetközi hatóságokkal összehangoltan végzett devizapiaci intervenciós műveletekre, továbbá az árfolyam-mechanizmussal (ERM-II) kapcsolatos „sávszéli” intervenciókra.

5.2 Az EU hitelfelvételi és hitelnyújtási műveleteinek kezelése

Az EKB az Európai Bizottság pénzügyi ügynökeként jár el az EU hitelfelvételi és hitelezési tevékenységeinek kezelése terén. 2025-ben a következő uniós programokhoz kapcsolódó számlák kezeléséért és a kifizetések feldolgozásáért volt felelős:

• Középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus (MTFA),
• Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM),
• A szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE),
• A Next Generation EU (NGEU) program,
• Az Ukrajna-hitelezési együttműködési mechanizmus (ULCM),
• Az Ukrajna-eszköz,
• Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA),
• A Nyugat-Balkáni Reform- és Növekedéstámogató Eszköz.

Az EKB az Európai Bizottság kifizetőhelyeként is működik az EU kibocsátási szolgáltatás keretében.

2025-ben az EKB a fent említett programokkal kapcsolatos különböző kibocsátásokat és fizetéseket dolgozott fel.

Emellett felelős a Görögországgal kötött hitelkeret-megállapodással kapcsolatos valamennyi kifizetés feldolgozásáért.

December 31-én az EFSM keretében fennálló teljes nominális állomány 37,1 milliárd euro, a SURE keretében fennálló állomány 90,4 milliárd euro, a Görögországnak nyújtott hitelkeret-megállapodás keretében fennálló állomány pedig 26,3 milliárd euro volt. Az adott napon nem állt fenn tartozás MTFA keretében.

5.3 Az eurorendszer tartalékkezelési szolgáltatásai

2025-ben az eurorendszer továbbra is a pénzügyi szolgáltatások átfogó körét kínálta az eurorendszer 2005-ben létrehozott tartalékkezelési szolgáltatásainak (ERMS) keretein belül az ügyfelek euróban denominált tartalékeszközeinek kezelésére. Az eurorendszer számos nemzeti központi bankja nyújtotta ezen pénzügyi szolgáltatásokat az euroövezeten kívüli központi bankoknak, monetáris hatóságoknak és állami szerveknek, valamint nemzetközi szervezeteknek – egységesített feltételek szerint és a piaci standardoknak megfelelően. Az EKB továbbra is koordinálta a keretrendszert, figyelemmel kísérte a szolgáltatások zavartalan működését, elősegítette a keretrendszer fejlesztését, és elkészítette a kapcsolódó jelentéseket az EKB döntéshozó testületei számára.

Az ERMS-be bejelentett ügyfélszámlák száma 2025 végén 285 volt, szemben a 2024 végi 287 ügyfélszámlával. 2025 negyedik negyedévében az ERMS keretein belül kezelt teljes átlagos aggregált (készpénzvagyont és értékpapír-állományt tartalmazó) állomány mintegy 8 százalékkal volt nagyobb 2024 negyedik negyedévéhez képest.

6 Az eurokészpénz felkészítése a jövőre

2025-ben a forgalomban lévő eurobankjegyek mennyisége ismét nőtt. Az eurorendszer azon elkötelezettségének megfelelően, amely szerint biztosítani kell, hogy a készpénz továbbra is rendelkezésre álljon, hozzáférhető és elfogadott fizetőeszköz maradjon, ugyanakkor a lehető legfenntarthatóbb és legkörnyezetbarátabb legyen, folytatódott az eurobankjegyek újratervezésének folyamata. Ez a folyamat fokozza az eurobankjegyek biztonságát, és egyúttal lehetőséget teremt arra, hogy azok minden európai számára közvetlenebbül azonosíthatóvá váljanak.

6.1 A készpénzforgalom és készpénzkezelés alakulása

Az eurobankjegyek forgalomban lévő állománya 2025-ben tovább nőtt, és az év végére új csúcsot ért el: darabszámban 31,3 milliárdot, teljes névértékben pedig 1 619,5 milliárd eurót tett ki. A kamatemelések időszakában tapasztalt stagnálást követően a nominális növekedés enyhén helyreállt, és éves összevetésben darabszám szerint 2,5 százalékot, értékben pedig 2,0 százalékot ért el.

6.1. ábra

Forgalomban levő eurobankjegyek darabszáma és értéke

(bal oldali skála: milliárd EUR; jobb oldali skála: milliárd db)

A 2015–25 közötti időszakban a forgalomban lévő készpénz értéke folyamatosan meghaladta az euroövezet GDP-jének 10 százalékát, ami hangsúlyozza a készpénz mint fizetőeszköz, illetve tranzakciós és óvatossági célú likvid eszköz jelentőségét. A forgalomban lévő bankjegyek mennyiségének növekedését az euro nemzetközi elterjedtsége is ösztönözte.

A hitelintézetek 2025-ben 24,5 milliárd bankjegyet juttattak vissza az euroövezeti nemzeti központi bankokhoz (NKB-k), ami 2024-hoz képest enyhe, 0,9 milliárd db-os csökkenést jelent. Az NKB-knál letétbe helyezett bankjegyek értéke 2025-ben 833 milliárd euro volt, ez áll szemben a 2024-es 856 milliárd euro értékkel. A csökkenés oka részben az, hogy a hitelintézetek nagyobb mennyiségű bankjegyet forgattak vissza az ügyfelekhez, azaz ezeket nem juttatták vissza az NKB-khoz.

2025-ben az euroövezet tagállamai által kibocsátott euroérmék forgalomban lévő mennyisége éves összehasonlításban darabszám szerint 1,8 százalékkal, érték szerint pedig 2,6 százalékkal nőtt, és 2,7 milliárd db-ot tett ki 890 millió euro névértékben.

6.2 A készpénz jogi keretrendszerének fejlesztése

A forgalomban lévő eurobankjegyek számának növekedése azt mutatja, hogy továbbra is szükség van előretekintő politikákra, amelyek biztosítják a készpénz elfogadását és a készpénzszolgáltatásokhoz való jó hozzáférést, valamint garantálják a bankjegyek biztonságát és fenntarthatóságát. Az euroövezetben a készpénz elfogadásával és a készpénzszolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos növekvő aggodalmak rávilágítanak arra, hogy sürgősen szükség van egy átfogó uniós keretrendszerre, amely egyértelmű és kötelező érvényű szabályokat tartalmaz az eurobankjegyek és érmék törvényes fizetőeszköz státuszáról. Egy ilyen keretrendszer megerősíti a lakosság készpénz iránti bizalmát, és egyértelművé teszi a tagállamok felelősségét a készpénzszolgáltatásokhoz való hatékony hozzáférés és azok nagyobb ellenálló képességének biztosítása terén. Az EKB üdvözölte az uniós jogalkotók által elért jelentős előrelépést, különösen az Európai Unió Tanácsa 2025. decemberi, általános megközelítésről szóló megállapodását, és készen áll arra, hogy technikai támogatást nyújtson az eurobankjegyek és az euroérmék törvényes fizetőeszközi minőségéről szóló rendelet^[71] véglegesítéséhez a közös valutáról szóló csomag keretében. Az euroövezetben a digitális lakossági fizetések általános térnyerése ellenére az áramkimaradások elemzései azt mutatják, hogy a készpénz továbbra is megbízható tartalékot jelent a fizetési rendszer váratlanul bekövetkező, a tranzakciókat széles körben érintő zavarai esetén.^[72] A készpénz erősíti a rendszer ellenálló képességét, mivel (a mindennapi széles körű használatán túl) a fizetési rendszer zavara esetén „pótkerékként” szolgál, és elősegíti a versenyt a fizetési piacokon. A készpénz a pénzügyi befogadás szempontjából is fontos, mivel sok állampolgár – különösen a sérülékeny csoportok – a mindennapi fizetéseik során erre támaszkodik.

6.3 Hamisítás és az eurobankjegyek fejlesztése

2025-ben mintegy 444 000 db hamis eurobankjegyet vontak ki a forgalomból, ami 20 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. A 20 és 50 eurós címletek továbbra is a leggyakrabban hamisított bankjegyek voltak, együttesen a teljes mennyiség mintegy 80 százalékát tették ki.

2025-ben 1 millió forgalomban lévő valódi bankjegyre 14 hamisítvány jutott, ami az euro bevezetése óta az egyik legalacsonyabb szint (6.2. ábra). A hamis bankjegyek átvételének valószínűsége ezért nagyon csekély.

A legtöbb hamisítvány gyenge minőségű, és nem, vagy csak nagyon gyengén képes imitálni a bankjegyek biztonsági elemeit. A bankjegyeket a bankjegyek biztonsági jellemzőit bemutató weboldalon és az euroövezeti NKB-k honlapjain ismertetett egyszerű „tapintás, szemrevételezés, mozgatás” módszerrel ellenőrizhetjük.

6.2. ábra

1 millió forgalomban lévő valódi bankjegyre vetített, évente felderített hamisítványok száma

Az eurobankjegyek újratervezése folyamatának előrehaladása

2025 folyamán az EKB folytatta az eurobankjegyek újratervezésével kapcsolatos munkáját. A folyamat célja, hogy az új bankjegyek jobban tükrözzék Európa egységét, identitását és értékeit, valamint biztonságosabbak, környezetbarátabbak legyenek és jobban megismerhetővé váljanak valamennyi európai polgár számára. A 2021 decemberében elindított projekt hangsúlyozza az EKB elkötelezettségét a készpénz mint biztonságos és inkluzív fizetési mód iránt.

A nyilvánosság bevonása döntő fontosságú volt az újratervezési folyamatban. Konzultációk és felmérések révén az EKB az Európai Unió egész területéről gyűjtött ötleteket és visszajelzéseket. 2023-ban a közvélemény és a szakértők ajánlásai alapján az EKB Kormányzótanácsa két témát választott ki az új bankjegyekhez: „Európai kultúra”, amely a közös kulturális tereket és az ikonikus európai személyiségeket ünnepli; valamint „Folyók és madarak”, amely Európa gazdag természeti sokszínűségét mutatja be. 2025 elején kiválasztotta az egyes témákat illusztráló motívumokat.

Az év későbbi részében, július 15-én az EKB meghirdette az új bankjegyek tervpályázatát, amelyben az Európai Unióban élő tervezőket és művészeket hívta fel, hogy nyújtsák be pályázatukat a tervezési szakaszban való részvételre. A résztvevőket tapasztalatuk és eredményeik alapján választották ki, és most megkezdték a tervezési javaslatok kidolgozását. A tervpályázat zsűrije, amely az euroövezet minden országából érkező független szakértőkből áll, minden témához legfeljebb öt nyertes tervet választ ki. A nyilvánosságnak lehetősége lesz véleményét megosztani, mielőtt a Kormányzótanács kiválasztja a végleges terveket, ami várhatóan 2026 vége körül történik meg. Az új bankjegyek néhány évvel e döntés után, a gyártási folyamatot követően kerülnek forgalomba.

7 Statisztika

Az EKB a nemzeti központi bankok (NKB-k) segítségével olyan statisztikai adatok széles körét fejleszti, gyűjti, szerkeszti és terjeszti, amelyek szükségesek a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER), illetve az Európai Rendszerkockázati Testület feladatainak támogatásához. Ezeket az adatokat felhasználják állami hatóságok, nemzetközi szervezetek, a pénzügyi piacok szereplői, a média és a nagyközönség is, és segítik az EKB-t munkája átláthatóságának növelésében.

2025-ben az EKB továbbfejlesztette az euroövezeti statisztikákat annak érdekében, hogy jobban támogassa a monetáris politikát, a pénzügyi stabilitást és az Európai Unió szélesebb körű prioritásait. A pénzpiacokra, bankokra és állami pénzügyekre vonatkozó legfontosabb adatkészleteket továbbfejlesztették, javítva azok lefedettségét, konzisztenciáját és átláthatóságát, ugyanakkor egyszerűbbé téve az NKB-k jelentéstételi folyamatát. Az éghajlattal kapcsolatos mutatókat továbbfejlesztették, hogy részletesebb információkat nyújtsanak a fenntartható finanszírozásról és az éghajlati kockázatokról, ezáltal elősegítve az éghajlati szempontok beépítését a szakpolitikai elemzésekbe. Jogalkotási szinten az EKB célzott módosításokat javasolt a 2533/98/EK tanácsi rendelethez a statisztikai adatgyűjtés keretének modernizálása, az adatok minőségének és hatékonyságának javítása, valamint az adatszolgáltatási terhek lehető legkisebb szinten tartása és a titkosság védelme érdekében. Ezzel párhuzamosan a közös banki adatszolgáltatási bizottság (JBRC) jelentős előrelépést tett a bankok adatszolgáltatás hatékonyságának javítása irányában az első tanácsának közzétételével, amely a gazdasági tevékenységek felülvizsgált statisztikai osztályozásának bevezetésére vonatkozott.

7.1 Az euroövezetre vonatkozó statisztikák fejlesztése a változó szakpolitikai igények kielégítése érdekében

2025 januárjában az EKB jelentősen javította rövid lejáratú európai értékpapírokra (STEP) vonatkozó statisztikáit, amelyek információkat nyújtanak a STEP-címkével ellátott programok keretében kibocsátott rövid lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok elsődleges piaci volumeneiről, tranzakcióiról és hozamairól. Az új STEP-statisztikák nemcsak a jogosult STEP-adatszolgáltatók által biztosított adatokból, hanem az EKB központi értékpapír-adatbázisában rendelkezésre álló egyéb kiváló minőségű adatokból is profitálnak, ami javítja az adatok minőségét és lefedettségét. A továbbfejlesztett statisztikákat interaktív jelentésekben teszik közzé, amelyek új heti adatokat tartalmaznak, ezáltal megkönnyítve a pénzpiaci tevékenységek nyomon követését az eurorendszer (monetáris politikai műveletei), az értékpapír-kibocsátók és a befektetők számára.

A Kormányzótanács ugyanabban a hónapban új iránymutatást fogadott el, amely korszerűsíti és tovább harmonizálja az euroövezetnek a háztartások vagyonára, jövedelmére és fogyasztására vonatkozó statisztikáit magában foglaló, meglévő keretrendszert.^[73] A keretrendszer lehetővé teszi a különböző háztartási csoportok helyzetének, valamint annak jobb megértését, hogy miként érintik őket a gazdasági fejlemények és a monetáris politika.

A Kormányzótanács elfogadta az államháztartási statisztikákról szóló iránymutatás átdolgozott változatát, amely szabályozza az euroövezeti államháztartási bevételek, kiadások, hiányok/többletek és adósságok adatainak összeállítását és jelentését.^[74] Az újrafogalmazott iránymutatás egyértelműbb sablonokat vezet be az ágazatonkénti adatokra (központi, állami és helyi kormányzatok, valamint társadalombiztosítási alapok) vonatkozóan, harmonizált információkat ad az EU költségvetésével való pénzügyi kapcsolatokról, és meghatározza, hogy az NKB-k mikor támaszkodhatnak az Eurostat által már továbbított statisztikákra. Ez javítja a következetességet és ily módon elkerülhető a felesleges kettős jelentéstétel.

Az euro pénzpiaci statisztikák megbízhatóságának és reprezentativitásának erősítése érdekében 2025. július 2-tól az euro rövid lejáratú kamatláb (€STR) napi számításába beépítették a kibővített pénzpiaci statisztikai adatszolgáltatás (MMSR) adatszolgáltatói köréből származó adatokat. Ezt követte az a lépés, hogy 2024. július 1-jén 24 új bankot vettek fel az MMSR-adatszolgáltatói körbe, ami több euroövezeti ország esetében növelte a minta méretét, és első alkalommal kiterjesztette a lefedettséget Luxemburgra és Portugáliára is. A referenciaérték most már nagyobb tranzakciós volumenre és jobb lefedettségre épül.

2025 júliusában az EKB megkezdte az euroövezeti határokon átnyúló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal kapcsolatos portfólióbefektetési pozíciók részletesebb statisztikáinak közzétételét.^[75] Ezek az új részletezések több valutát és kibocsátó országot, szélesebb körű befektetői és kibocsátói szektorokat, különböző lejárati tartományokat, valamint azt mutatják meg, hogy egy kötvény zöld vagy fenntartható-e. Ezenkívül a hitelminősítések alapján egyszerű kockázati osztályokba csoportosítják az eszközöket és kötelezettségeket, és néhány mutatót névértékben és piaci értéken egyaránt megadnak, így világosabb képet adva az időbeli kitettségekről.

2025 októberében a Kormányzótanács iránymutatást fogadott el a konszolidált banki adatokra vonatkozó iránymutatás módosításáról.^[76] Ezzel a statisztikák hatálya kiterjedt az 1. osztályú befektetési vállalkozásokra is, így az összesített adatok jobban tükrözik az EU teljes bankszektorát.^[77] A módosítás lehetővé teszi az EKB számára, hogy az NKB-k nevében központilag összesítse a felügyeleti adatokat, informatikai rendszereinek felhasználásával javítva az országok közötti konzisztenciát és hatékonyságot. Ezenkívül a jelentési sablonokat is finomították, hogy részletesebb információkat nyújtsanak a banki statisztikákról.

2025 novemberében az EKB tovább fejlesztette éghajlati statisztikai mutatóit. A fenntartható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal kapcsolatos mutatókat új részletesebb adatstruktúrákkal bővítették, pénznem, lejárat és kamatláb típus szerint. A technológiai átállási kockázati mutatók most részletesebb képet adnak a bankok hitel- és értékpapír-portfólióinak szén-dioxid- és ágazati profiljáról, ami megkönnyíti a magas kibocsátású iparágakkal szembeni kitettségek értékelését, valamint az időbeli változások nyomon követését. A fizikai kockázati mutatókat finomították, hogy azok szélesebb körű veszélyeket fedjenek le, beleértve a hőmérséklethez és a csapadékhoz kapcsolódó kockázatokat, valamint a vízhiányt, és hogy ezeket összekapcsolják az alapul szolgáló kitettségek földrajzi elhelyezkedésével.

7.2 A 2533/98/EK tanácsi rendelet felülvizsgálata – statisztikai információk gyűjtése az EKB által

A 2533/98/EK tanácsi rendelet^[78] biztosítja a jogi keretet a bankoktól és más adatszolgáltatóktól a KBER feladatainak ellátásához szükséges statisztikai adatok gyűjtéséhez. A rendeletet 1998-ban fogadták el, majd 2009-ben és 2015-ben módosították. Mivel a gazdaság, a pénzügyi rendszer és az adatkörnyezet folyamatosan változik, az EKB 2025-ben új ajánlást adott ki a rendelet módosítására.^[79] A módosító rendeletet az Európai Unió Tanácsa 2025. december 16-án fogadta el.^[80]

A digitális átalakulás nemcsak a vállalatok számára, hanem a közszolgáltatások nyújtása terén is új igényeket és lehetőségeket teremt. Ez egy példa nélküli környezetet teremtett, amelyben új statisztikai igények merültek fel a KBER feladatainak ellátásához, és új lehetőségek nyíltak a részletes adatok hatékony gyűjtéséhez. Ezen túlmenően a közelmúltbeli gazdasági és pénzügyi fejlemények fokozzák annak szükségességét, hogy időszerűbb, gyakoribb és részletesebb statisztikákat gyűjtsenek, miközben az adatszolgáltatási terheket a lehető legkisebb szinten tartják.

Ezen okok miatt fontos volt a jogi keretrendszer oly módon történő módosítása, hogy a statisztikai és szabályozási jelentések lehetőség szerint az „egyszeri jelentéstétel” elvét kövessék. Annak elkerülése érdekében, hogy több tagállami és uniós hatóság és szerv ugyanazokat az adatokat gyűjtse, a statisztikai információkat meg kell osztani a KBER tagjai között, valamint a KBER-nek meg kell osztania azokat az európai statisztikai rendszer tagjaival és más érintett felekkel, jól meghatározott körülmények között, függetlenül attól, hogy az adatokat eredetileg melyik KBER-tag gyűjtötte.

7.3 A banki adatszolgáltatás hatékonyságának javítása

A bankok adatszolgáltatása hatékonyságának javításában elért legfontosabb előrelépéseket a JBRC érte el, amely összefogja az európai és nemzeti hatóságokat, valamint a bankszektort. A JBRC 2025 júniusában jelentős mérföldkőhöz érkezett, amikor közzétette első tanácsát, amely a gazdasági tevékenységek felülvizsgált statisztikai osztályozásának bevezetésére vonatkozott (NACE Rev. 2.1. felülvizsgálva). Az EKB és az Európai Bankhatóság gondoskodik arról, hogy a bankok a felülvizsgált osztályozást egyszerre tudják alkalmazni a statisztikai, felügyeleti és szanálási jelentésekben.

2025-ben az eurorendszer továbbra is elkötelezett maradt a bankok adatszolgáltatási terheinek csökkentése mellett azáltal, hogy statisztikai adatszolgáltatási követelményeit az integrált adatszolgáltatási keretrendszer (IReF) keretében konszolidálja. A geopolitikai fejleményekre tekintettel, valamint az IReF projekt hosszú távú jellegét figyelembe véve az eurorendszer úgy határozott, hogy megvizsgálja, hogy a teljesen integrált jelentési rendszer felé tett első lépés egyben hozzájárulhat-e egy technológiailag szuverénebb Európa megteremtéséhez is. Ennek érdekében az eurorendszernek a vártnál több időre van szüksége annak értékeléséhez, hogy az IReF megvalósításához alkalmazhatók-e szuverénebb megoldások, beleértve a felhőalapú tárhelymegoldásokat is.

Végül az Integrált banki jelentési szótár (BIRD), amely hidat képez a hatóságok adatszolgáltatási követelményei és a bankok által használt nyelv és fogalommeghatározások között, tovább bővítette szerepét a hatékonyabb jelentéskészítés támogatásában 2025-ben. Ennek részeként a szótár kiegészült a FINREP-pel, az eszközterheléssel és az AnaCredittel. Új munkacsoportok létesültek további felügyeleti keretrendszerek és adatszolgáltatási követelmények integrálására, tovább bővítve a BIRD hatályát a statisztikai adatokon túlmenően. Ez a munka különösen fontos, mivel megerősíti a statisztikai és felügyeleti jelentések részletes szintű összehangolásának megvalósíthatóságát, ezáltal javítva a bankok által jelentett adatok minőségét és elősegítve a jelentési területek közötti fokozott konzisztenciát.

8 Az EKB kutatási tevékenységei

2025-ben az EKB munkatársai kiterjedt gazdasági, monetáris, pénzügyi és jogi kutatásokat végeztek, amelyek fontos alapot nyújtottak a politikai döntéshozatalhoz, többek között a 2025-ös stratégiai értékeléshez. A ChaMP kutatási hálózat^[85] keretében végzett munka, valamint a fogyasztói várakozásokról és a háztartások pénzügyeiről és fogyasztásáról készült felmérésekre épülő kutatások továbbra is gazdag bizonyítékokkal szolgáltak a monetáris politika megalapozásához.

Ez a fejezet az EKB kutatásai minőségének elismerésével kezdődik, majd bemutatja a kutatás és a szakpolitikai tanácsadás öt fő területét, valamint az ezeken a területeken az év során elért eredményeket. A fejezet további részében áttekintést adunk a mesterséges intelligenciával foglalkozó (MI) kutatási munkacsoport (RTF) létrehozásáról és tevékenységéről, majd a „Makrogazdasági modellezés bizonytalan időkben” című keretes írás zárja a fejezetet.

Az EKB célja, hogy magas színvonalú kutatásokat végezzen a központi bankok megbízatásának és tevékenységének központi területein. 2024 decembere óta a Research Papers in Economics (RePEc) – egy széles körben használt közgazdasági kutatási index – az EKB-t a monetáris közgazdaságtan területén a világon az első helyre rangsorolja. 2025-ben a Federal Reserve Board és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a második, illetve a harmadik helyet szerezte meg. Eközben a tágabb értelemben vett makrogazdaságtani területen az EKB-t a második helyre sorolták, a Harvard Egyetem Közgazdasági Tanszéke után, megelőzve az IMF-et. A banki szektorban az EKB továbbra is az első helyen állt, megelőzve a Nemzetközi Fizetések Bankját és a Chicagói Egyetem Booth Üzleti Iskoláját. A világ központi bankjai és hasonló intézményei közötti rangsorban az EKB 2025-ben a második helyet foglalta el, az IMF mögött és a Federal Reserve Board előtt. Európában az összes területet és intézményt tekintve a harmadik helyre sorolták be, a London School of Economics and Political Science és a Paris School of Economics után.

Az EKB-nál 2025-ben végzett kutatási projektek öt nagy tematikus területre oszthatók. Az összes területen zajló projektek a nemzeti központi bankok hozzájárulásából és a Központi Bankok Európai Rendszerének kutatási klaszterein belüli együttműködésből profitálhattak.

Először is, a monetáris politikai stratégiával és a transzmisszióval kapcsolatos kutatások alátámasztották az EKB 2025-ös stratégiai értékelését és elmélyítették a monetáris politika transzmissziójának megértését. Az előrejelző modellek frissítése gyengébb becsült transzmissziót eredményezett. Javította ugyanakkor a modellek előrejelzési teljesítményét és értelmezési képességét a szokatlan politikai intézkedések és az energiaköltségek okozta infláció időszakában. A monetáris politika transzmissziójának területén végzett egyéb tevékenységek keretében a mennyiségi szigorítást, az eszközvásárlásokat és a válságbeavatkozásokat elemezték. Az eredmények új megvilágításba helyezték a következőket: a likviditási elvárások pénzpiaci felárakra gyakorolt hatása; a transzmisszió heterogenitása a háztartások, a vállalkozások és az ágazatok között; a nemlineáris inflációs dinamika; valamint a monetáris politika, a pénzügyi stabilitás és a fiskális politika közötti interakciók. Végül, a monetáris politika végrehajtásával kapcsolatos tanulmányok a pénzpiaci volatilitásra, a repóárakra és a szabályozási változásokra összpontosítottak, míg a kommunikációval kapcsolatos kutatások a bizalmat, a várakozások rögzítését és a közvélemény hozzáállását vizsgálták a központi bankok kommunikációjához és a digitális euróhoz. A kommunikációval kapcsolatos kutatások keretében egy együttműködés valósult meg a ChaMP kutatási hálózatban.

A második tematikus terület a Gazdasági és Monetáris Unió fiskális politikáját és kormányzását érintette. Ezen a területen a monetáris és fiskális interakciókat, a fiskális multiplikátorokat és a zöld átállást vizsgálták. Az eredmények azt mutatták, hogy a jól megtervezett költségvetési szabályok támogathatják a monetáris politikát az alsó korlát környezetében, hogy a költségvetési ösztönzők befolyásolják az infláció dinamikáját, és hogy a klímapolitikák kompromisszumokkal járnak az infláció, a kibocsátás és az átállás hatékonysága tükrében.

Harmadszor, a nemzetközi makrogazdaság és pénzügyek területén az EKB kutatói vizsgálták a geopolitikai fragmentációt, a határokon átnyúló sokkhatásokat, valamint a valuta dominanciáját és a nemzetközi monetáris rendszert. A kapcsolódó eredmények rávilágítanak a kereskedelem és a fizetések regionalizációjára, az amerikai monetáris politika egyenetlen globális átgyűrűzésére és az amerikai dollár folyamatos dominanciájára, valamint a valuta használatának és a pénzügyi infrastruktúrának a fokozatos változásaira. A jogállamiság, mint nemzetközi szinten kihívásokkal szembesülő érték, szintén vizsgálat tárgyát képezte.

Az EKB kutatásainak negyedik tematikus területe a makrogazdasági dinamika és a mikroalapok. 2025-ben a fókusz a vállalatok, a háztartások, a munkaerőpiac és az árak elemzésén volt, valamint az olyan kutatási módszereken, amelyek részletes adatokon és mikroalapú modelleken alapulnak. Az e területen végzett munka rávilágított a sokkokra és a monetáris politikára adott heterogén reakciókra, a várakozások szerepére, az ágazati inflációs dinamikára és a munkaerőpiac rugalmasságára. A kutatások kiterjedtek a módszertani fejlesztésekre is, többek között az MI-alapú előrejelzési és becslési eszközökkel elért eredményekre.

Végül a pénzügyi intézmények és piacok területén a 2025-ös kutatások részletesen elemezték a monetáris politika, a pénzügyi piacok, az infláció és a reálgazdaság közötti kölcsönhatásokat. A tanulmányok a monetáris politika transzmisszióját vizsgálták a lakásbiztosítás, a hitelkínálat és a hitelszerződés struktúrái révén, kiemelve a banki mérlegjellemzők és a piaci heterogenitás szerepét. Az ezen a területen végzett egyéb tevékenységek a központi banki eszközvásárlások hatásait, valamint a monetáris és a makroprudenciális politikák közötti kölcsönhatásokat értékelték, és kimutatták, hogy a monetáris politika a makroprudenciális politikáknál nagyobb hatással van a hitelkamatokra. Ezen túlmenően a kutatók továbbra is a bankok ellenálló képességére, a felügyeleti reformokra és a nem banki közvetítőkre, többek között a befektetési alapokra és a biztosítókra összpontosítottak. Végül, de nem utolsósorban, a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos kutatások kiterjedtek az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatok – beleértve az éghajlati átmeneti kockázatokat – és az éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalások hatékonyságának elemzésére is.

Az MI gyors elterjedése várhatóan átalakítja a gazdaságot. Erre válaszul 2025 szeptemberében két évre szóló, az MI-vel foglalkozó RTF-et hoztak létre, amely két munkaterület köré szerveződik: az MI és a reálgazdaság, valamint az MI és a pénzügyi szektor. A reálgazdaság munkacsoport folyamatos tevékenysége magában foglalja az MI termelékenységre, munkaerő-keresletre, vállalati dinamikára, versenyre és inflációra gyakorolt hatásainak tanulmányozását. Kiterjed továbbá a gépi tanulás és a nagy nyelvi modellek alkalmazására is a szövegek elemzése, előrejelzések készítése és a technológiai diffúzió vizsgálata céljából. A pénzügyi szektor munkacsoportjának tevékenysége keretében a kutatók megkezdték az MI alkalmazásának kísérleti tesztelését az értékpapírpiacok, a banki tevékenységek és a digitális fizetések elemzése céljából. A korai eredmények eltérnek a standard modellektől, ami hatással van a pénzügyi stabilitásra és a hitelkondíciókra.

Az EKB továbbra is magas szintű kutatásokat folytatott. A munkatársak összesen 158 tanulmányt publikáltak az EKB Munkadokumentum-sorozatában, és tizenkét cikket jelentettek meg a Kutatási Szemlében (Research Bulletin). Számos munkadokumentum külső tudományos folyóiratokban is megjelent. Ezzel párhuzamosan az EKB Jogtudományi Kutatási Programja által koordinált kutatások vezető nemzetközi folyóiratokban jelentek meg, és maga az EKB is kiadott egy külön kötetet az EU autonómiájának kiépítésével kapcsolatos jogi szempontokat tárgyaló tanulmányokból.

9 Jogi tevékenységek és feladatok

Ez a fejezet az Európai Unió Bíróságának (EUB) az EKB-t érintő joghatóságával foglalkozik, tájékoztatást nyújtva az EKB-véleményekről, valamint az EKB-val a hatáskörébe tartozó jogszabálytervezetekről folytatandó konzultáció iránti kötelezettség elmulasztásának eseteiről. Beszámol továbbá a monetáris finanszírozás és a kiváltságos hozzáférés tilalma betartásának EKB általi ellenőrzéséről.

9.1 Az Európai Unió Bíróságának az EKB-ra vonatkozó illetékessége

2025 februárjában az EUB elutasította a Törvényszék által az EKB elnöke sajtótájékoztatón tett nyilvános nyilatkozata nyomán az EKB ellen benyújtott kártérítési kereset elutasításával szemben benyújtott fellebbezést (C-11/24 P).^[94] A Bíróság megerősítette, hogy az EKB szerződésen kívüli felelőssége az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 340. cikke alapján csak akkor áll fenn, ha megállapítható egy kellően súlyos jogsértés, amely az egyének számára jogokat biztosító szabály megsértését jelenti. A Bíróság megállapította, hogy az EKB szervei közötti hatáskörmegosztásra és a monetáris politika céljaira vonatkozó hivatkozott jogszabályi rendelkezések nem biztosítanak jogokat a magánszemélyek számára, ezért az EKB nem köteles kártérítést fizetni. A Bíróság megerősítette a Törvényszék megállapítását is, miszerint nem állapítható meg okozati összefüggés a nyilvános nyilatkozat és az állítólagos pénzügyi veszteségek között. A végzés így megerősíti az EKB monetáris politikai kommunikációval kapcsolatos felelősségének az Európai Unió (EU) jogában meghatározott határait, hozzájárulva ezzel intézményi mandátumának végrehajtása során a jogbiztonsághoz.

Az EUB 2025 júliusában megerősítette, hogy az EKB helyesen értelmezte és alkalmazta a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelvet^[95] végrehajtó olasz jogszabályt, amikor a Banca Carige-t ideiglenes igazgatás alá helyezte (C-777/22 P és C-789/22 P egyesített ügyek). A testület tisztázta, hogy amikor az EKB egy uniós irányelvet átültető nemzeti jogszabályt alkalmaz egy közvetlen felügyelete alá tartozó bankra – az egységes felügyeleti mechanizmusról (EFM) szóló rendelet^[96] 4. cikkének (3) bekezdésében előírtak szerint –, akkor ezeket a nemzeti szabályokat az irányelvvel és az uniós joggal összhangban kell értelmeznie. Az EKB és az Európai Bizottság által benyújtott fellebbezések a Törvényszék korábbi, a T-502/19. sz. Corneli kontra EKB ügyben hozott ítéletére vonatkoztak, amelyet egy kisebbségi részvényes indított az EKB azon döntése ellen, hogy ideiglenes vagyonkezelőket nevezzen ki a Banca Carige-nál. A megengedhetőség kérdésével kapcsolatban az EUB helybenhagyta a Törvényszék megállapítását, miszerint bizonyos körülmények között a felügyelt szervezetek részvényesei jogosultak az EKB felügyeleti határozatainak megtámadására, különösen akkor, ha azok a határozatok befolyásolják igazgatási jogaik gyakorlását. Az EUB hatályon kívül helyezte a Törvényszék 2022. évi ítéletét, és az ügyet visszautalta a Törvényszékhez.

9.2 EKB-vélemények és a meg nem felelés esetei

Az EUMSZ 127. cikkének (4) bekezdése és 282. cikkének (5) bekezdése előírja az EKB-val a konzultációt az EKB hatáskörébe tartozó bármely európai uniós vagy nemzeti jogszabálytervezettel kapcsolatban. Minden EKB-vélemény elérhető az EUR-Lexen.

2025-ben kilenc olyan egyértelmű és fontos esetet regisztráltak, amikor nem tartották be az EKB-val a jogszabálytervezetekről folytatandó konzultáció kötelezettségét. Két esetben uniós jogi aktusokról, hét esetben pedig nemzeti jogszabályokról volt szó. Az EKB az uniós jogszabálytervezetekkel kapcsolatos konzultáció elmulasztásának mindkét esetében, valamint a nemzeti jogszabálytervezetekkel kapcsolatos hét eset közül hatban saját kezdeményezésű véleményt fogadott el.

Az első uniós eset egy irányelvjavaslatot érintett, amely a tagállamok számára előírt, a vállalati fenntarthatósági jelentéstételre és a kellő gondosság elvére vonatkozó követelmények alkalmazása határidejének két évvel történő elhalasztásáról szólt. Ez az eset egyértelműnek és fontosnak minősül, mivel releváns a monetáris politika végrehajtása, a hitelintézetek prudenciális felügyelete, a pénzügyi rendszer stabilitásával kapcsolatos, az illetékes hatóságok által folytatott politikák zökkenőmentes végrehajtása, valamint a statisztikai információk gyűjtése szempontjából.

A második uniós eset egy olyan rendelettervezetre vonatkozott, amely egyes adatszolgáltatási követelményeket érint a pénzügyi szolgáltatások és a beruházási támogatás területén. Ez az eset egyértelműnek és jelentősnek tekinthető, tekintettel arra, hogy a rendelet várhatóan hatással van a felügyeleti adatok jelentésére és cseréjére.

Az első nemzeti szintű meg nem felelési eset egy bolgár jogszabályt érintett, amely a terrorizmus finanszírozása, a tömegpusztító fegyverek elterjedése és a pénzmosás elleni intézkedéseket tartalmazott. Ez az eset egyértelműnek és jelentősnek tekinthető, mivel olyan nemzeti jogszabályt érint, amely hatással van az EKB SSM-en belüli kizárólagos hatáskörére az engedélyek megadását és visszavonását illetően. A következő három nemzeti eset Horvátország, Görögország és Magyarország jogszabályait érinti, amelyek többek között a polgárok készpénzhez való hozzáférését szabályozzák. Ezek az esetek egyértelműnek és fontosnak minősülnek, mivel a készpénz törvényes fizetőeszközkénti státusza hatékonyságának megőrzése érdekében kellő és hatékony hozzáférésre van szükség a készpénzszolgáltatásokhoz. Az ötödik nemzeti eset a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló magyar törvényt érinti. Ez az eset egyértelműnek és fontosnak minősül, mivel a vonatkozó törvények alapján megállapított kötelezettségek és felügyeleti hatáskörök hatással vannak a Magyar Nemzeti Bank EUMSZ 130. cikk szerinti függetlenségére. A hatodik nemzeti eset egy, a Magyar Nemzeti Bankot érintő magyar törvényre vonatkozik. Ez az eset egyértelműnek és fontosnak minősül, mivel hatással van a Magyar Nemzeti Bank döntéshozó testületeire, a monetáris finanszírozás tilalmára és a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok megengedett tevékenységeire. A hetedik nemzeti eset egy magyar jogszabályt érint, amely a felülvizsgált tőkekövetelmény-irányelv (CRD)^[97] átültetésének keretében a jegybanki alelnök hivatali idejére, valamint kinevezésével és felmentésével kapcsolatos egyes követelményekre vonatkozik. Ez az eset egyértelműnek és jelentősnek tekinthető, mivel hatással van a Magyar Nemzeti Bank döntéshozó szerveire és a Magyar Nemzeti Bank függetlenségére.

Az EKB nyolc véleményt fogadott el az EU jogalkotási javaslatait illetően, amelyek a következőkre vonatkoztak: (i) az értékpapír-elszámolási ciklus lerövidítése az EU-ban; (ii) a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelmények a nettó stabil forrásellátottsági ráta szerinti értékpapír-finanszírozási ügyletek tekintetében; (iii) a vállalati fenntarthatósági jelentések, valamint az előzetes vizsgálati és a taxonómiai követelmények egyszerűsítése; (iv) nem pénzügyi kereskedelmi ingatlanstatisztikák; (v) az euro bevezetése Bulgáriában; (vi) az eurohamisítás elleni küzdelmet célzó Periklész V program; (vii) az egyszerű, átlátható értékpapírosítás és a kapcsolódó tőkekövetelmények; valamint (viii) a gazdaságirányítási szabályok egyszerűsítése.

Az EKB 37 véleményt fogadott el nemzeti jogszabálytervezetekről. A nemzeti jogszabályokról szóló vélemények gyakran több témát is lefednek, attól függően, hogy az EKB véleményét milyen hatályú nemzeti jogszabály kapcsán kérik ki.^[98] Az EKB elfogadta a következőket:

• 17 vélemény a nemzeti központi bankokról, többek között az aranytartalékok tulajdonjogáról, a döntéshozó testületek tagjainak hivatali idejéről és összetételéről, az összeférhetetlenség megelőzéséről, a nyereségfelosztási szabályokról, a kincstári számlákról, az EFM-ben való részvételről, a polgári válság idején irányadó feladatkörökről, a kiberbiztonsági és rezilienciakövetelmények alkalmazásáról, a tagállamok Nemzetközi Valutaalap-kvótájának finanszírozásáról, valamint az alapítványokról és a nyugdíjakról,
• nyolc vélemény a készpénzről, többek között a készpénzszolgáltatásokhoz való hozzáférésről, a készpénz korlátozásáról, a készpénz mint törvényes fizetőeszköz státuszáról és a készpénzes fizetéshez való alkotmányos jog megállapításáról,
• hét vélemény a felügyeleti függetlenségről és az összeférhetetlenség megelőzéséről,
• három vélemény banki különadókról vagy pénzügyi tranzakciós adókról,
• két vélemény a fizetési rendszerekhez való hozzáférésről,
• két vélemény az egyesülések, elidegenítések és felvásárlások értékelési eljárásáról,
• egy vélemény a fizetések területén a digitális működési rezilienciáról,
• egy vélemény a pénzügyi üzenetküldő szolgáltatók felügyeletéről,
• egy vélemény az IBAN-számlák hordozhatóságáról,
• egy vélemény a készpénzmentes fizetések kötelező elfogadásáról,
• egy vélemény az 1 millió eurós alacsonyabb kezdőtőke-küszöbértékkel rendelkező speciális hitelintézetekről,
• egy vélemény a nemzeti jog, az EFM és az ágazatspecifikus banki szabályok közötti kölcsönhatásról,
• egy vélemény a nem euroövezeti országok kötelező tartalékráta-követelményeiről,
• egy vélemény az árvízkár-biztosításról,
• egy vélemény a polgári válságok esetén alkalmazandó vészhelyzeti tervekről,
• egy vélemény a jelzáloghitelezéssel kapcsolatos makroprudenciális intézkedésekről.

9.3 A monetáris finanszírozás és a kiváltságos hozzáférés tilalma

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 271. cikkének d) pontja alapján az EKB feladata annak ellenőrzése, hogy az uniós nemzeti központi bankok (NKB-k) megfelelnek-e a Szerződés 123. és 124. cikkében, valamint a 3603/93/EK^[99] és 3604/93/EK tanácsi rendeletekben foglalt tilalmaknak.^[100] A 123. cikk megtiltja, hogy az EKB és az NKB-k folyószámlahiteleket vagy bármilyen egyéb hitelnyújtási formát biztosítsanak a kormányok, illetve az uniós intézmények vagy szervek számára, továbbá azt is, hogy ezen intézmények által kibocsátott adósságinstrumentumokat az elsődleges piacon megvásárolják. A 124. cikk megtilt minden olyan – nem prudenciális megfontolásokon alapuló – intézkedést, amely a kormányok, illetve az uniós intézmények vagy szervek számára kiváltságos hozzáférést biztosít a pénzügyi intézményekhez. Az Európai Bizottság az EKB Kormányzótanácsával párhuzamosan ellenőrzi a tagállamok fenti rendelkezéseknek való megfelelését.

Az EKB emellett figyelemmel kíséri az uniós NKB-k másodpiaci vásárlásait is, amelyek a belföldi közszektor, más tagállamok közszektora, valamint az uniós intézmények és szervek által kibocsátott adósságinstrumentumokra irányulnak. A 3603/93/EK tanácsi rendelet preambulumának megfelelően a közszektor által kibocsátott adósságinstrumentumok másodpiaci vásárlása nem használható fel a Szerződés 123. cikkében foglalt cél megkerülésére.

Az EKB 2025-re vonatkozó monitoringtevékenysége megerősítette, hogy a Szerződés 123. és 124. cikkét általánosságban betartották.

Az EKB továbbra is figyelemmel kíséri a Magyar Nemzeti Bank részvételét a Budapesti Értéktőzsde működésében, mivel továbbra is monetáris finanszírozási aggályokat vethet fel, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2015-ben többségi tulajdont szerzett a Budapesti Értéktőzsdében.

Az NKB-k által a közszektort terhelő, a Nemzetközi Valutaalappal szembeni kötelezettségek finanszírozása nem minősül monetáris finanszírozásnak, amennyiben az olyan külföldi követeléseket eredményez, amelyek a tartalékeszközök valamennyi jellemzőjével rendelkeznek. Ugyanakkor a Nationale Bank van België/Banque Nationale de Belgique és a Banque de France által – a korábbi évekhez hasonlóan – a Nemzetközi Valutaalapon keresztül, az erősen eladósodott szegény országok adósságkönnyítésére nyújtott pénzügyi hozzájárulások nem eredményeztek külföldi követeléseket, ezért továbbra is korrekciós intézkedéseket tesznek szükségessé.

A spanyol pénzügyi információs egység (Servicio Ejecutivo de la Comisión de Prevención del Blanqueo de Capitales e Infracciones Monetarias – Sepblac) Banco de España általi finanszírozása nem egyeztethető össze a monetáris finanszírozás tilalmával, mivel a Sepblac közszektorbeli intézménynek minősül. Ennek megfelelően a Sepblacra vonatkozó rendelkezéseket felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy biztosított legyen a tilalomnak való megfelelés.

10 Az EKB az európai uniós és nemzetközi környezetben

Az EKB három döntéshozó szerve (a Kormányzótanács, a Végrehajtó Testület és az Általános Tanács) továbbra is az EKB európai mandátuma alapján készítette elő és határozta meg a politikai irányvonalat. Az EKB az év során továbbra is nyitott és konstruktív párbeszédet folytatott európai és nemzetközi partnereivel. Az EKB elszámoltathatósági keretrendszerének központi eleme a folyamatos együttműködés az Európai Parlamenttel, különösen a Gazdasági és Monetáris Bizottság (ECON) rendszeres meghallgatásai és levelezése révén.

A szélesebb értelemben vett nemzetközi színtéren az EKB támogatta a G20-ak erőfeszítéseit a banki és nem banki szektorok megerősítésére, valamint a Bázel III, a kriptoeszközök, a határokon átnyúló fizetések és a pénzügyi stabilitás terén tett legfontosabb kötelezettségvállalások előmozdítására. Az EKB a Nemzetközi Valutaalap (IMF) munkáját is támogatta azáltal, hogy részt vett a releváns szakpolitikai vitákban.

10.1 Az EKB döntéshozatala

Az EKB fő döntéshozó szerve, a Kormányzótanács 2025-ben 15 alkalommal ülésezett. Nyolc ülésen elsősorban a 2. fejezetben összefoglalt monetáris politikai döntésekkel foglalkoztak. Ezek közül hét ülés Frankfurtban, egy pedig Firenzében, a Banca d’Italia szervezésében került megrendezésre. A fennmaradó hét ülés – amelyek közül egy Frankfurtban, a többi pedig videokonferencián került megrendezésre – vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződésben meghatározott egyéb eurorendszerbeli feladatokra, például piaci műveletekre, fizetési rendszerekre, pénzügyi stabilitásra, statisztikákra és bankjegyekre, vagy inkább belső ügyekre összpontosított. Különösen fontos stratégiai döntések születtek olyan főbb témákban, mint amelyekről ez az éves jelentés is beszámol: a digitális euro, a harmadik bankjegysorozat tematikája és motívumai, az euro bevezetése Bulgáriában és az uniós banki szabályok egyszerűsítése. A találkozókat gyakran konkrét szakpolitikai témákról szóló szemináriumokkal kombinálták. Az ilyen szemináriumok további háttérinformációkkal látják el a Kormányzótanács tagjait, és lehetőséget nyújtanak az első informális reagálásra és véleménycserére anélkül, hogy döntéseket hoznának. A Kormányzótanács 2025 májusában stratégiai találkozót tartott a portugáliai Portóban. Ez a 2025-ös monetáris politikai stratégia értékelésére irányult, és egy, a digitális euróról szóló műhelytalálkozót is magában foglalt.

Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a Kormányzótanács számos döntést írásbeli eljárással hozott meg. 2025-ben központi banki ügyekben 456,^[101] bankfelügyeleti ügyekben pedig 948 írásbeli eljárás folyt.

A Kormányzótanács összetétele 2025 folyamán megváltozott. Az illetékes nemzeti hatóságok három új elnököt neveztek ki: Martin Kochert (Oesterreichische Nationalbank), Olaf Sleijpent (De Nederlandsche Bank) és Álvaro Santos Pereirát (Banco de Portugal). Ezenkívül két tagot – Mārtiņš Kazākst (Latvijas Banka) és Olli Rehnt (Suomen Pankki) – újraválasztottak a Kormányzótanácsba.

Amint azt 2025. július 8-án bejelentették, Bulgária 2026. január 1-jén csatlakozott az euroövezethez. Dimitar Radev, a Българска народна банка (Bolgár Nemzeti Bank) elnöke, a Kormányzótanács új tagjává vált. Bulgária euroövezethez való csatlakozásának előkészítése érdekében 2025 szeptemberétől kezdve folyamatosan tájékoztatták az EKB döntéshozatali ügyeiről, és megfigyelőként részt vett az üléseken. A Kormányzótanácsban a szavazati jogok rotációja tekintetében a bolgár központi bank elnöke a kisebb euroövezeti országok 16 központi bankját képviselő csoportba került, amely tizenegy szavazati joggal rendelkezik.

Az Igazgatóság az a döntéshozó testület, amely felel a Kormányzótanács üléseinek előkészítéséért, a monetáris politika és egyéb döntések végrehajtásáért, valamint az EKB napi ügyeinek irányításáért. Továbbra is a legtöbb döntését a heti egy alkalommal, kedd reggelenként tartott ülésein hozta meg. 2025-ben az Igazgatóság 42 ülést tartott és 977 napirendi pontot tárgyalt meg, amelyek az EKB összes feladatát, valamint a belső ügyeket (pl. HR, költségvetés, adminisztráció és informatikai kérdések) érintették. Ezenkívül írásbeli eljárásokat alkalmaztak tájékoztató jellegű kérdésekben vagy rutin döntések meghozatala során, és egyes döntéseket a Kormányzótanács felhatalmazása alapján hoztak meg.

10.1. ábra

A döntéshozó testületek ülései napirendi pontjainak száma

10.2. ábra

Írásbeli eljárások száma döntéshozó szervenként

(a bankfelügyeleti írásbeli eljárások kivételével)

Az Általános Tanács – amely átmeneti szervként az euroövezeten kívüli nemzeti központi bankok (NKB-k) elnökeit is magában foglalja – 2025-ben négy alkalommal ülésezett. Megvitatta az EU makrogazdasági, monetáris és pénzügyi fejleményeit, és véleménycserét folytatott az összes NKB számára érdeklődésre számot tartó konkrét politikai témákról. Ezenkívül írásbeli eljárások keretében az érintettek konzultáltak az Általános Tanács tagjaival, illetve tájékoztatták őket a mandátumuk körébe tartozó kérdésekről. 2025-ben az Általános Tanács úgy határozott, hogy 2026-tól évi két alkalomra csökkenti üléseinek gyakoriságát.

10.2 Az EKB elszámoltathatósága

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) függetlenséget garantál az EKB-nak annak biztosítása érdekében, hogy az árstabilitás fenntartására irányuló megbízatását politikai befolyás nélkül tudja teljesíteni. Ez a függetlenség azzal a kötelezettséggel jár, hogy az EKB az Európai Parlament és annak választott képviselői által képviselt EU polgárai előtt elszámoltatható maradjon. Az EKB elszámoltathatósági gyakorlata az EUMSZ 284. cikkének (3) bekezdése alapján kétirányú párbeszédet tesz lehetővé az Európai Parlamenttel. Az EKB-nak így lehetősége nyílik ismertetni szakpolitikáját és döntéseit, és meghallgathatja a polgárok választott képviselőinek aggályait. Végül az EKB elszámoltathatósági kerete kiegészül az Európai Unió Bírósága által biztosított bírósági felülvizsgálattal.

2025-ben az EKB elnöke négy rendszeres meghallgatáson vett részt az ECON-bizottság előtt. Az elnök az EKB 2023. évi Éves jelentésének plenáris vitáján is rész vett. Áprilisban az alelnök az EKB 2024. évi Éves jelentését benyújtotta az ECON-bizottságnak. Ugyanezen a napon az EKB emellett az Európai Parlamentnek a 2023. évi Éves jelentésről szóló állásfoglalásával kapcsolatos visszajelzését is közzétette. Az EKB az európai parlamenti képviselők 15 írásbeli kérdésére válaszolt az év folyamán. A kérdések többek között olyan témákra irányultak, mint a monetáris politika, a gazdasági kilátások, a digitális euro és az intézményi ügyek. 2025 októberében az ECON-bizottság küldöttsége részt vett az EKB frankfurti székhelyén tartott éves látogatáson.

2025-ben az EKB folytatta az Európai Parlamenttel a szoros együttműködést a digitális euróval kapcsolatban. Piero Cipollone, az EKB igazgatótanácsának tagja négy véleménycserén vett részt az ECON-bizottság előtt, ahol tájékoztatást nyújtott a projekt előrehaladásáról. Ezenkívül az elnököt és a bizottsági tagokat tájékoztatták a digitális euróval kapcsolatos minden fontos fejleményről. Az EKB technikai elemzéseket és információkat is nyújtott az európai parlamenti képviselőknek a digitális euróval kapcsolatos folyamatban lévő jogalkotási folyamat támogatása érdekében.

A 2025. tavaszi standard Eurobarométer felmérés szerint az euroövezeti válaszadók 83 százaléka támogatta a közös valutát, ami új történelmi csúcsot jelent.^[102] A támogatás a 2025 őszén végzett felmérés esetében is erős maradt, a válaszadók 82 százaléka támogatta az eurót. Az EKB továbbra is elkötelezett az Európai Parlamenttel és az euroövezet polgáraival folytatott konstruktív párbeszéd mellett. Azzal, hogy elmagyarázza döntéseit, foglalkozik a polgárok aggályaival és nyílt párbeszédet folytat, az EKB a bizalom erősítésére és arra törekszik, hogy eredményesen eleget tegyen az elszámoltathatósággal kapcsolatos kötelezettségeinek.

10.3 Nemzetközi kapcsolatok

G20

A szolidaritás, az egyenlőség és a fenntarthatóság középpontjában álló 2025-ös dél-afrikai G20-elnökség idején a globális gazdaságnak az Egyesült Államok magas és ingadozó vámtarifáival, Oroszország Ukrajna elleni háborújával és a közel-keleti konfliktusokkal kellett szembenéznie. Ebben a kontextusban az Elnökség ösztönözte a G20-tagok közötti többoldalú együttműködést. A G20-ak júliusban egy közleményben, októberben egy miniszteri nyilatkozatban az adósságfenntarthatóságról, majd november 22–23-án a johannesburgi vezetői nyilatkozatban állapodtak meg. Az elnökség Afrika és a Globális Dél kérdéseit helyezte a G20 napirendjének középpontjába. A legfontosabb prioritások között szerepelt az adósságfenntarthatóság, az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának növelése, a kritikus fontosságú ásványi anyagokhoz való méltányos hozzáférés, valamint az inkluzív gazdasági növekedés, az élelmezésbiztonság és a mesterséges intelligencia területén folytatott politikai együttműködés előmozdítása. Az EKB hangsúlyozta, hogy az egyenlő versenyfeltételek biztosítása valamennyi országban elengedhetetlen a határokon átnyúló tovagyűrűző hatások mérsékléséhez és a pénzügyi stabilitás megőrzéséhez. Üdvözölte a G20-ak határokon átnyúló fizetések javítására vonatkozó ütemtervéhez, valamint a megállapodott reformok és nemzetközi szabványok, többek között a Bázel III teljes körű és kellő időben történő végrehajtása iránti elkötelezettséget. Üdvözölte továbbá a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) ajánlásainak jóváhagyását a nem banki pénzügyi közvetítői (NBFI) tevékenység során alkalmazott tőkeáttétellel kapcsolatban, valamint az FSB kriptoeszközökre és stabil kriptopénzekre vonatkozó magas szintű ajánlásai végrehajtásának felülvizsgálatát. Az EKB ösztönözte továbbá az NBFI-vel kapcsolatos további munkát, amelyet megfelelőbb adatokkal és határokon átnyúló információcserével kell támogatni a hatékony végrehajtás és a rendszerkockázat mérséklése érdekében.

Az IMF-fel és a nemzetközi pénzügyi struktúrával kapcsolatos irányelvi kérdések

A nemzetközi pénzügyi struktúra alkalmazkodásának és fejlesztésének erőfeszítései közepette az EKB, mint jelentős központi bank, továbbra is aktív szerepet játszott az IMF^[103] szakpolitikai vitáiban a saját mandátumához kapcsolódó kérdésekben. Az IMF három jelentős felülvizsgálatot indított, amelyek 2026-ban fejeződnek be. A programtervezés és a feltételek felülvizsgálatának célja a hitelezési programok javítása, hogy azok jobban támogassák a hitelfelvevő országok külső életképességét és ellenálló képességét. Az átfogó felügyeleti felülvizsgálat áttekinti a felügyeleti környezet alakulását és meghatározza az elkövetkező öt év prioritásait. A pénzügyi szektort értékelő program (FSAP) felülvizsgálata értékelni fogja az FSAP hatékonyságát a növekvő sebezhetőségi területek kezelésében, az NBFI-lefedettséget és az IMF szakpolitikai tanácsadásának hatását. Az EKB aktívan részt vesz ezekben a felülvizsgálatokban.

Az IMF folytatta a 16. általános kvóta-felülvizsgálat végrehajtására irányuló munkáját is (amely az IMF kvótaforrásait 50 százalékkal növeli), miközben arra törekszik, hogy 2026-ban egy olyan elvrendszert dolgozzon ki, amely iránymutatást nyújt a jövőbeli, az IMF kvótáira és irányítására vonatkozó egyeztetésekhez, beleértve a 17. általános kvóta-felülvizsgálatot is. Az IMF-alapok forrásait illetően további előrelépés történt a Szegénységcsökkentő és Növekedést Támogató Alapnak, valamint a Reziliencia és Fenntarthatósági Alapnak ígért pénzügyi források – különleges lehívási jogok vagy azzal egyenértékű hozzájárulások formájában való – rendelkezésre bocsátásában, és a legtöbb ígéretet már teljesítették. Az EU tagállamai és a tagállamokban működő NKB-k jelentős mértékben hozzájárulnak ezekhez az alapokhoz.

A globális adósságproblémák kezelésére irányuló erőfeszítések 2025-ben tovább erősödtek. Az IMF és a Világbank előrelépést tett a fenntartható adóssággal rendelkező, de adósságszolgálati nyomással küzdő országok támogatását illetően. Az IMF elkezdte felülvizsgálni az alacsony jövedelmű országok adósságfenntarthatósági keretrendszerét, a globális államadósság-kerekasztal pedig közzétette az adósságátalakítási útmutatót^[104] az adósságátalakítás előrejelezhetőségének és időszerűségének további javítása érdekében. Az EKB támogatja a nemzetközi pénzügyi intézményeknek az adósságfenntarthatóság terén végzett munkáját.

8. keretes írás
Az euro nemzetközi szerepe

A nemzetközi valuta olyan valuta, amelyet széles körben használnak a saját joghatóságán kívül. Az ilyen valuták világszerte működnek fizetési eszközként, értékmegőrzőként és elszámolási egységként a szerződések és eszközök árképzéséhez. A világ központi bankjai nemzetközi valutákban tartanak tartalékokat, miközben a vállalatok és a háztartások ezeket – a hazai valutájuk mellett – kereskedelemre, hitelfelvételre, befektetésre és megtakarításra használják.

Bevezetése óta az euro stabilan megőrizte helyét az amerikai dollár után a második legfontosabb nemzetközi pénznemként (A. ábra). Az EKB évente közzéteszi az euro nemzetközi szerepéről szóló áttekintést, amely nemzetközi szerepének összetett indexét mutatja be. Az indexet az euro részesedésének egyszerű számtani átlagaként számolják ki egy széles körű mutatókból álló skálán. Ez 2017 óta mind az állandó, mind a folyó árfolyamon 18–20 százalék között stabilizálódott, a közös valuta bevezetését közvetlenül követő években kezdetben megfigyelhető emelkedést követően (B. ábra).

A. ábra

A nemzetközi monetáris rendszer pillanatképe

Az euro továbbra is a második legfontosabb valuta a nemzetközi monetáris rendszerben

(százalék; 2024. IV. n.é.)

A közelmúlt geopolitikai fejleményei kihívásokat és lehetőségeket egyaránt jelentenek az euro nemzetközi szinten betöltött szerepére nézve. Egyrészt egyes központi bankok növelték aranyvásárlásaikat, a BRICS-országok alternatívákat keresnek a hagyományos határokon átnyúló fizetési rendszerekre, és az amerikai kormányzat globálisan támogatja a dolláralapú stabil kriptopénzek használatát. Másfelől Európa geopolitikai hitelességének erősítése és katonai erejének újjáépítése szintén hozzájárulhat az euro iránti globális bizalom erősítéséhez. Eközben az amerikai kormány által 2025. április elején bevezetett vámok a hosszú távú kamatlábak emelkedése mellett az amerikai dollár hirtelen gyengülését is kiváltották – ez egy ritka, több eszközre kiterjedő korreláció. Ez arra utal, hogy a befektetők egyre inkább felülvizsgálhatják az amerikai dollár menedékeszközként betöltött szerepét, ami következményekkel járhat a nemzetközi devizapiaci helyzetre nézve.

B. ábra

Az euro nemzetközi szerepének összetett mutatója

Az euro nemzetközi szerepe az elmúlt évtizedben nagyjából stabil maradt

(százalékos értékek; aktuális és állandó 2024. negyedik negyedévi árfolyamok alapján; négy negyedéves mozgóátlagok)

A változó helyzet lehetőséget teremthet az euro nemzetközi szerepének erősödésére. Ez kedvező következményekkel járhat az euroövezet számára. Először is, az euróban denominált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok iránti erősebb kereslet lehetővé tenné, hogy a kormányok és a vállalatok alacsonyabb kamatok mellett jussanak forráshoz. Másodszor, az euróban denominált kereskedelem bővülése mérsékelné az euroövezet kitettségét az árfolyam-ingadozásokkal szemben. Harmadszor, az euro erősebb nemzetközi szerepe erősítené Európa stratégiai autonómiáját, és hozzájárulna a szankciókkal vagy egyéb kényszerítő intézkedésekkel szembeni védelemhez.

Az euro azonban csak akkor fog sikeresen működni, ha a megfelelő politikák támogatják. Az európai politikai döntéshozók egyik legfontosabb prioritásának a megtakarítási és beruházási unió előmozdításának kell lennie, hogy teljes mértékben kihasználhassák az európai pénzügyi piacok nyújtotta lehetőségeket. Az EU-n belüli akadályok felszámolása elengedhetetlen az euro finanszírozási piacok mélységének és likviditásának növeléséhez, ami az euro szélesebb körű használatának előfeltétele. Az EU szintjén tervezett kötvénykibocsátás – miközben Európa átveszi saját védelmének irányítását – jelentősen hozzájárulhat e célok eléréséhez.

Az EKB is megfelelően ellátja szerepét. A volatilisebb geopolitikai környezetben a digitális euro bevezetésének felgyorsítása elengedhetetlen az európai szuverenitás megerősítéséhez. Az euro és más valuták közötti határon átnyúló fizetési rendszerek működésének javítása szintén növeli az ellenálló képességet. A megosztott főkönyvi technológiai platformokon rögzített nagykereskedelmi pénzügyi tranzakciók központi banki pénznemben történő elszámolására kínált megoldások pedig mind az európai pénzügyi piacok hatékonyságát, mind az euro globális vonzerejét növelik. Ezen túlmenően az euroövezeten kívüli központi bankoknak nyújtott euro likviditási hitelkeretek jelzik az EKB hajlandóságát arra, hogy stresszes piaci körülmények között védőhálót nyújtson a monetáris politika transzmissziójának megőrzése érdekében. Ezek is hozzájárulhatnak végső soron az euro globális pénzügyi és kereskedelmi tranzakciókban való használatának erősödéséhez.

Végül az euro globális vonzerejét az euroövezetben alkalmazott hatékony politikák, a stabil, szabályokon alapuló intézmények és a geopolitikai hitelesség is alátámasztják. A jogállamiság fenntartása is továbbra is elengedhetetlen az euro iránti globális bizalom megőrzése és potenciális növelése szempontjából.

11 Az etika, a jó irányítás, valamint a társadalmi és környezeti fenntarthatóság előmozdítása

Közintézményként az EKB felelősséggel tartozik az Európai Unió polgárainak és választott tisztségviselőinek. Ez a felelősség magában foglalja a különböző közönségekkel való hatékony kommunikációt és együttműködést, a legmagasabb szintű etikai normák és átláthatóság fenntartását, az éghajlati és természeti kockázatok hatásának értékelését, valamint alkalmazottai felhatalmazását.

11.1 A környezeti, társadalmi és irányítási kérdésekkel kapcsolatos frissítések

A 2025-ös év legfontosabb környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) fejleményeit az alábbiakban ismertetjük. A 11.2. szakasz részletesen bemutatja, hogyan törekszik az EKB irányítási keretrendszereinek folyamatos fejlesztésére. Ez magában foglalja az európai és nemzetközi szintű társszervezetekkel való szoros együttműködést az etika, az integritás és a helyes magatartás erősítése érdekében. A 11.3. szakasz az EKB kezdeményezéseit ismerteti, amelyek célja a tájékoztatási tevékenység fokozása, valamint az átláthatóság, az elérhetőség és a polgárokkal és a nagyközönséggel való kapcsolattartás javítása. A 11.4. szakasz a 2025-ös év legfontosabb fejleményeit ismerteti az emberi erőforrások kezelése terén, és kulcsfontosságú adatokat közöl az EKB alkalmazottainak sokszínűségéről. Végül a 11.5. szakasz az EKB éghajlat- és természetvédelmi tevékenységét ismerteti, és részletes információkat nyújt az e területen megjelent speciálisabb kiadványokról.

Az EKB a pénzügyi és nem pénzügyi kockázatokra vonatkozó kockázatkezelési keretrendszereinek részeként foglalkozik az éghajlati kockázatokkal, amint azt az EKB 2025. évi éves beszámolójának kockázatkezelésről szóló fejezete ismerteti.

Ezekkel a témákkal kapcsolatos további információk az éves jelentés más szakaszaiban és az EKB honlapján találhatók (lásd az alábbi 11.1. táblázatot).

11.2 Az etika és a feddhetetlenség erősítése

Az EKB Jogkövetési és Szervezetirányítási Irodája (CGO) támogatja az igazgatóságot az EKB integritásának és hírnevének védelmében, az etikus magatartási normák előmozdításában, valamint az elszámoltathatóság és az átláthatóság erősítésében.

Az Etikai és Megfelelési Bizottság továbbra is segítette az eurorendszer és az egységes felügyeleti mechanizmus (EFM) intézményeit az etikai iránymutatások végrehajtásában. Ez magában foglalta a magán pénzügyi tranzakciókra vonatkozó korlátozásokra, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó iránymutatások megadását, többek között a külső tevékenységek és a fizetés nélküli szabadság tekintetében. A Bizottság külső előadók részvételével tematikus üléseket is szervezett. Mivel ide az eurorendszeren és az EFM-en kívüli intézményeket is meghívták, ezeken az üléseken több mint 50 különböző közintézmény és szervezet vett részt. 2025-ben a Bizottság létrehozta az etika és a mesterséges intelligencia (MI) kérdéseivel foglalkozó munkacsoportot. Ez a munkacsoport nem kötelező érvényű irányelveket dolgozott ki az MI-rendszerek etikus és felelősségteljes tervezésének és használatának előmozdítása érdekében, és gyakorlati útmutatást nyújtott az eurorendszer és az EFM intézményeinek. Az etikát és integritást érintő tudatosság előmozdítására irányuló elkötelezettségével összhangban a Bizottság szervezett egy etikai kvízversenyt és egy külső előadók részvételével tartott ülést, amelyen az etika, a közbizalom és az emberi viselkedés viselkedéstudományi szempontból került megvitatásra. Mindkét rendezvényen nagy számban vettek részt az eurorendszer és az EFM munkatársai.

Európai szinten a CGO más uniós intézményekkel, szervekkel és ügynökségekkel együttműködve megszervezte az első intézményközi etikai világnapot. Több mint 600 kolléga vett részt az eseményen, 15 különböző intézmény képviseletében. Az EKB Jogkövetési és Szervezetirányítási Irodájának vezetője más intézmények képviselőivel együtt panelbeszélgetésen vett részt arról, hogy az etika hogyan befolyásolja a szervezeti kultúrát. Szélesebb értelemben vett nemzetközi szinten az EKB aktívan részt vett a tudás és a bevált gyakorlatok megosztásában a Multilaterális Szervezetek Etikai Hálózatában (ENMO). Az EKB a hálózat alelnöki tisztét töltötte be, és részt vett a hálózat ülésein, munkacsoportjai munkájában és az Ázsiai Infrastruktúra-befektetési Bank által rendezett éves taggyűlésen. Ez a globális együttműködés előkészítette a terepet az Etikai funkciók gyakorlati szabványainak 2025. áprilisi elfogadásához.

Az újonnan felvett munkatársak számára a szokásos módon beilleszkedést segítő tájékoztató programokat tartottak. Ezenkívül a CGO konkrét üzleti funkciókra szabott képzéseket, valamint a magán pénzügyi tranzakciókra alkalmazandó szabályokról szóló frissítő képzéseket is kínált. Az általános tudatosságnövelő és tájékoztató kezdeményezések között szerepelt az éves etikai világnap, amelyen az EKB összes munkatársa számára nyitott standok is megjelentek.

A CGO-hoz beérkezett kérelmek száma a tudatosságnövelő kezdeményezéseknek és az intuitív digitális eszközök fejlesztésére irányuló folyamatos erőfeszítéseknek köszönhetően a 2024. évi 3 070-ről 3 532-re emelkedett 2025-ben (11.1. ábra). Az előző évekhez hasonlóan a CGO éves megfelelési ellenőrzései megerősítették, hogy az EKB munkatársai és magas rangú tisztviselői továbbra is betartják a magán pénzügyi tranzakciókra vonatkozó szabályokat.

11.1. ábra

Az EKB munkatársaitól 2025-ben érkezett megkeresések áttekintése

Az EKB független Etikai Bizottsága – az EKB Auditbizottságával együtt – kiegészíti az EKB irányítási struktúráját. Tanácsokkal látja el az EKB magas beosztású tisztségviselőit etikai kérdésekben, amelyek többnyire magántevékenységekre és a megbízatás utáni jövedelmező foglalkoztatásra vonatkoznak, valamint értékeli érdekeltségi nyilatkozataikat. Ezenkívül az Etikai Bizottság figyelemmel kíséri az európai és a nemzetközi folyamatokat az etika és a helyes magatartás területén.

2025-ben az érdekeltségi nyilatkozatokon keresztül felülvizsgálta az EKB magas rangú tisztviselői által a magán pénzügyi tranzakciókra vonatkozó szabályok betartását, és 35 véleményt adott ki. Ezek közül 15 vélemény a munkaviszony megszűnése utáni korlátozásokról szólt (ezen vélemények közül több ajánlásokat tartalmazott a várakozási idő betartásáról). Az Etikai Bizottság véleményei megtekinthetők az EKB honlapján hat hónappal a kiadásukat követően.

11.3 Kommunikáció és átláthatóság

Az elmúlt évet kihívásokkal teli környezet jellemezte, ami különösen megnehezítette a kommunikációt. A rendkívüli gazdasági bizonytalanság, a geopolitikai feszültségek, a növekvő populizmus és a központi bankok függetlenségéről szóló újbóli viták egybeestek az európai biztonság, stabilitás és növekedés finanszírozásával kapcsolatosan jelentkező nagyobb nyomással. Az EKB alapvető szakpolitikáinak eredményei azonban megnyugtató üzenetet közvetítettek. Az inflációt sikeresen visszaállították az EKB 2 százalékos célszintjére, a monetáris politika „jó helyzetben” volt, és az euroövezeti bankrendszer továbbra is ellenálló maradt. Ezek a sikerek azonban sokak számára adott esetben észrevétlen maradtak. Összességében, ugyan már nem emelkedtek olyan gyorsan, de az árak továbbra is magasabb szinten maradtak, mint az inflációs hullám előtt. Ez tovább táplálta az európaiak tartós aggodalmát a megélhetési költségek, az infláció és a háztartások költségvetése miatt. Ezenkívül a pénzügyi szektor egyszerűsítésére vagy teljes deregulációjára irányuló egyre hangosabb követelésekre észszerű, megfontolt és megfelelően kommunikált válaszra volt szükség. Végül az EKB új karrier- és munkavállalói kapcsolatokra vonatkozó keretrendszerei, valamint az Eurotowerből egy új épületbe való nagyszabású költözés és az innovatív munkahelyi koncepció támogató belső kommunikációt tettek szükségessé.

A folyamatos kihívásokra tekintettel az EKB elkötelezte magát a változó kommunikációs környezethez való további alkalmazkodás mellett, amit a monetáris politikai stratégia 2025. évi értékelése is megerősített. Ez a felülvizsgálat magában foglalta az EKB kommunikációjának modernizálására irányuló erőfeszítések értékelését a 2021-es stratégiai felülvizsgálat óta. A felülvizsgálat kimutatta, hogy a közvélemény egyre fokozottabban tudatában van az EKB árstabilitási céljának, és megállapította, hogy az EKB és a nemzeti központi bankok jelentős erőfeszítéseket tettek a közvélemény bevonásának és elérhetőségének javítása, valamint kommunikációjuk olvashatóságának és hozzáférhetőségének növelése érdekében. A nagyközönség körében azonban továbbra is korlátozott a tudás az eurorendszer tevékenységéről, valamint a gazdaság és a pénzügyi szektor működéséről. Ennek megfelelően az EKB megerősítette elkötelezettségét amellett, hogy monetáris politikai stratégiáját és döntéseit a lehető legérthetőbben elmagyarázza minden fórumnak.

Ezenkívül egyre több bizonyíték utal arra, hogy a monetáris politika hatékonyabban tudna átgyűrűzni a gazdaságba, ha a fogyasztók általában jobban értenék a gazdaság működését és a központi bankok szerepét.^[106] Ezért a pénzügyi műveltség előmozdítása kulcsfontosságú terület. Az eurorendszer ezen a területen folytatott együttműködéséből származó szinergiák és előnyök egy lehetséges megoldást kínálhatnak. Erre példa a 2025-ös nemzetközi nőnapon elindított öt kötelezettségvállalás a pénzügyi műveltség előmozdítására.

A kommunikáció innovatív módszerek segítségével történő adaptálása

2025 januárjában az EKB elindította Espresso Economics csatornáját a YouTube-on, amely elsősorban a fiatalabb nézőknek szól. A videók egyszerű és szórakoztató módon magyarázzák el az alapvető gazdasági fogalmakat. A fiatalok mindennapi tapasztalataival kapcsolatos témák bizonyultak a legnépszerűbbnek, mint például az, hogy miért érzik úgy a fiatalok, hogy az árak olyan sokat emelkednek, és hogy a lakásvásárlás lehetetlenül drágává vált, vagy ilyen témák még az MI korában a munkahelyek miatt érzett aggodalmak és a haknigazdaságban való munkavégzés. Hasonlóképpen, az EKB szakértőinek elemzéseire épülő, az aktuális témákat érthető módon bemutató videók is nagy népszerűségnek örvendtek. Ezek között voltak videók arról, hogy az éghajlatváltozás hogyan befolyásolja az élelmiszerárak alakulását, mit jelentenek a vámok a gazdaság számára, vagy hogyan működik a figyelemgazdaság.

Az EKB podcast 2025-ben két fontos mérföldkőhöz érkezett: megjelent a 100. epizódja, és a sorozat összesen 1 millió meghallgatást ért el. A hallgatók változó preferenciáinak megfelelően az EKB tovább modernizálta a podcast formátumát és tartalmát.

Ehhez hasonlóan az EKB-blog, ahol az EKB igazgatótanácsának tagjai és munkatársai osztják meg véleményüket és elemzéseiket, szintén aktuális témákat tárgyalt. Ezek az európai fogyasztók reakcióját az amerikai vámtarifákra és a külföldi munkavállalók növekedésösztönző szerepét, a hőhullámok árakra gyakorolt hatását vagy a stabil kriptopénzek Európára jelentett kockázatait érintették. Az, hogy ezeknek a blogbejegyzéseknek jelentős visszhangja volt a nemzetközi mainstream médiában, jól mutatja, milyen hatékony ez a csatorna abban, hogy az EKB meglátásait szélesebb közönség számára is hozzáférhetővé tegye.

Az EKB és főépülete továbbra is vonzotta a látogatókat egész Európából és azon túli régiókból is. 2025-ben több mint 23 000 látogató vett részt közel 700 programon, köztük előadásokon és az EKB Látogatóközpont tárlatain, amely új kiállítási tárgyakkal bővült. Az újonnan közzétett, „Az EKB-ról” című videó online és offline látogatókat egyaránt arra invitál, hogy jobban megértsék, hogyan befolyásolják az EKB intézkedései az életüket.

A mesterséges intelligencia (MI), különösen a nagy nyelvi modellek és a géppel generált tartalom alkalmazása a kommunikációban, egyre nagyobb hatással van az EKB-ra. Az EKB-t egyaránt érinti az MI szélesebb körű alkalmazása, és saját kommunikációiban is használja azt.

A géppel generált tartalmakat, különösen a képeket és videókat, 2025-ben ismét rosszindulatú módon használták az EKB ellen. Az EKB külön protokollokkal rendelkezik ennek azonosítására és kezelésére. A támadások között szerepeltek az EKB-t vagy annak döntéshozóit megszemélyesítő hamis közösségi médiafiókok, az elnök és más igazgatósági tagok deepfake videói, valamint a közösségi és hagyományos médiában megjelenő félrevezető és hamis információk. Mivel ezek az incidensek egyre gyakrabban fordulnak elő, és az új technológiák segítségével egyre nehezebb megkülönböztetni a tartalmakat az EKB valódi információitól vagy képviselőitől, a kapcsolódó erőfeszítéseket és a belső koordinációs folyamatokat tovább fogják fokozni.

Különösen a digitális euro áll a téves információk és összeesküvés-elméletek középpontjában, mind online, mind offline. Az EKB kiemelt prioritásként kezelte a proaktív, tényalapú kommunikációt különböző csatornákon és formátumokban annak érdekében, hogy a nyilvánosság pontos és időszerű információkhoz jusson.

Az MI előnyös felhasználása már régóta zajlik az EKB kommunikációjában. Különösen segített az intézménynek megbirkózni a fordítás iránti egyre növekvő igényekkel, különösen a bankfelügyelet területén, és növelni kommunikációjának hatókörét. 2025-ben több mint 45 millió oldalt fordítottak kizárólag gépi fordítással – főként belső célokra – az eTranslation-eszköz segítségével, amelyet az Európai Bizottság bocsátott az EKB rendelkezésére. Az EKB hivatalos, külső kommunikációra szánt dokumentumainak végső minőség-ellenőrzése emberi fordítók által továbbra is elengedhetetlen, az EU bármely hivatalos nyelvén.

Kommunikáció a pénznemünkről: készpénz és digitális pénz

Az euroövezet polgárai és központi bankjuk közötti legkézzelfoghatóbb kapcsolat a készpénz, konkrétan az eurobankjegyek révén jön létre. A bankjegyek jövőbeli tervezése ezért a szélesebb közönséget is érdekli. 2025-ben a bankjegyekkel kapcsolatos kommunikáció középpontjában a lehetséges jövőbeli motívumok kiválasztásának bejelentése és egy tervezési pályázat elindítása állt. Ezekkel az eseményekkel kapcsolatos átfogó kommunikáció és tájékoztatás megerősítette azt a koncepciót, hogy az EKB és az eurorendszer továbbra is elkötelezett a készpénz mint érvényes és hozzáférhető fizetési eszköz fenntartása mellett.

Az EKB a közvélemény növekvő érdeklődése miatt fokozta a digitális euróval kapcsolatos kommunikációs tevékenységét is. Például adat alapú elemzésekkel vizsgálták a projekt költségeit és pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatását, hogy növeljék az átláthatóságot és eloszlassák a széles körben elterjedt tévhiteket. Ezenkívül az elnök és az igazgatóság tagjai számos interjúval, beszéddel, parlamenti meghallgatással, podcasttal és véleménycikkel járultak hozzá a nyilvánosság és az uniós jogalkotók között zajló, nagyobb tájékozottságon alapuló párbeszédhez.

Bulgáriában az euro bevezetése alkalmat adott arra is, hogy az egész EU-ban a szélesebb közvélemény előtt ünnepeljék a közös valuta vívmányait. Az euro továbbra is összeköti az európaiakat határokon átnyúlóan, megkönnyítve a mindennapi életet, az utazást és a pénzváltást, valamint elősegítve a közös jólétet az euroövezetben. Az EKB egy speciális kommunikációs kampánnyal ünnepelte az eseményt. Ezek között szerepelt az elnök „Bulgária az euro küszöbén: a közös jövő felé” című beszéde, egy blogbejegyzés az euronak a bevezetése körüli időszakban tapasztalt népszerűségéről, valamint a bolgár online tartalomalkotók bevonásával végzett tájékoztató kampány és egy sor közösségi média bejegyzés. Az EKB jól látható módon kivilágította homlokzatát, hogy kellően ünnepelje Bulgária csatlakozását az euroövezethez – ezek a képek több millió embert értek el, különösen a közösségi médiában.

Az EKB dokumentumokba való betekintés

Az EKB nyilvános hozzáférhetőségi keretrendszere elengedhetetlen az átláthatóság iránti elkötelezettségének fenntartásához. Elősegíti az átláthatóságot és a nyitottságot, megerősítve az EKB demokratikus legitim működését azáltal, hogy széles körű hozzáférést biztosít az EKB dokumentumaihoz, miközben védi az intézmény függetlenségét és hatékony működését.

2025-ben az EKB nagyobb számú dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó kérelmet kapott. Összesen 86 kérelem érkezett, szemben a 2024. évi 74 db kérelemmel. A kérelmek széles körű témákat érintettek, többek között intézményi/irányítási kérdéseket, központi banki tevékenységet és bankfelügyeletet. A 2024-es évhez hasonlóan továbbra is kiemelkedő arányban érkeztek intézményi és belső ügyekre – például HR-politikákra – vonatkozó megkeresések.

Az EKB átláthatóság iránti elkötelezettségével összhangban a nyilvános hozzáférés iránti kérelmekre válaszul nyilvánosságra hozott dokumentumok általában az EKB nyilvános dokumentumnyilvántartásában érhetők el. Ezenkívül az EKB elkészítette a 2025-ös áttekintését a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmekben szereplő témákról.

A CGO tájékoztató kampányt folytatott a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó jogi keretrendszer ismertetése és az intézményen belüli átláthatóság közös kultúrájának előmozdítása érdekében. A kezdeményezései vagy az összes alkalmazottat célozták meg, vagy pedig konkrét üzleti területekre voltak kialakítva.

Az európai ombudsman nem talált hivatali visszásságot a nyilvános hozzáférhetőségre vonatkozó megkeresések EKB általi kezelésében.

11.4 Befektetés az emberekbe az EKB rugalmasságának és előrelátásának biztosítása érdekében

2025-ben az EKB tovább támogatta a munkatársak szakmai fejlődését, hogy biztosítsa szervezetének rugalmasságát. A dinamikus munkaterekre való átállás fokozta a szervezet rugalmasságát, hozzáférhetőségét és a funkciók közötti hatékonyabb együttműködést, miközben javította a költséghatékonyságot, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúlyt is. Az új digitális HR-eszközök és a célzott tanulás – amely például a mesterséges intelligenciát (MI) és a sokszínűséget is magában foglalja – megkönnyítette a támogatás nyújtását, a fejlődési lehetőségek kiemelését és a befogadó munkakultúra előmozdítását.

Munkakultúra

2 440 kolléga költözött át más helyre, így a személyzet közel 50 százaléka újonnan tervezett irodákba került – 1 700-an a Gallileo épületbe, 740-en az EKB főépületébe. A dinamikus munkaterekre való átállás, amely magában foglalja az asztalok megosztását is, ösztönzi a rugalmasságot, a befogadást és az innovációt az EKB közösségén belül. Az EKB Bankfelügyelet új korszakba lépett, és egy fedél alá került a Gallileo épületben. Az EKB teljes személyzete várhatóan két éven belül dinamikus munkaterületeken fog dolgozni, ami a költséghatékonyság és a hibrid együttműködés javítását, valamint az autonómia előmozdítását célozza.

Az EKB felülvizsgálta jelentési, vizsgálati és fegyelmi keretrendszerét, hogy jobban támogassa az egymás tiszteletére épülő munkahely koncepcióját. Az új szabályok tisztázzák a jelentéstételi csatornákat, egyszerűsítik a visszaélések kivizsgálását, amelyet egyetlen erre a célra kijelölt egység fog végezni, és javítják a visszaélések bejelentésére vonatkozó keretrendszer működését is. A változásokkal együtt nagyobb hangsúlyt kap a megelőzés, a korai megoldás és az érintett kollégák támogatása, többek között a megtorlás kockázatának azonosítása esetén a proaktív védelem megerősítésével.

2025-ben új felmérést indítottunk, hogy tovább javítsuk a munkatársak meghallgatását, és így időszerűbb módon és hatékonyabban tudjunk reagálni visszajelzéseikre. Az első felmérést novemberben indítottuk, amelyben a jogosult munkatársak 75 százaléka vett részt. Az eredmények alapján 2026-ban folytatódik a munka.

Tehetségfejlesztés, szakmai fejlődés és előmenetel

Az EKB karrierportálja most már belső tehetségpiacként is működik az EKB munkatársai számára, és további szakmai fejlődési lehetőségeket kínál. Háromféle lehetőséggel bővült a kínálat: feladatok, projektek és szakmai tapasztalatcsere (job shadowing). Ezekben a lehetőségekben való részvétellel vagy azok felajánlásával a munkatársak bővíthetik szakértelmüket, új csapatban vagy üzleti területen alkalmazhatják készségeiket, és mobilitási céllal új környezeteket fedezhetnek fel, miközben új kapcsolatokat építhetnek ki.

A munkatársak nagy része érdeklődést mutatott és/vagy részt vett az új lehetőségekben, illetve a platformon már korábban is elérhető munkahelycserékben és mentorálási programokban. 2025-ben több mint 2 000 munkatárs használta a portált.

Az EKB-nál ösztönzik a mobilitást a munkatársak szakmai fejlődésének és alkalmazkodóképességének elősegítése érdekében. 2025-ben a belső mobilitás aránya 6,6 százalék volt.^[107] A mobilitás mintegy 57 százaléka üzleti területek között történt, míg 43 százaléka az üzleti területeken belül ment végbe, ami azt jelzi, hogy sikeresen ösztönözték a szélesebb körű áthelyezéseket és az alkalmazkodóképességet.

A külső mobilitást is támogatják, hogy a munkavállalók meghatározott időtartamban új tapasztalatokat szerezhessenek más szervezetekben. Az EKB számos munkatársa tölt időt más szervezeteknél a Központi Bankok Európai Rendszerén (KBER) vagy az egységes felügyeleti mechanizmuson (EFM) belül. 2025-ben a munkatársak 1,3 százaléka élt a fizetés nélküli szabadság lehetőségével, hogy külső mobilitás keretében tapasztalatokat szerezzen más szervezeteknél.

A Schuman-program 7. kiadása 2025-ben indult el, és a KBER és az EFM egészében növekedést mutatott a részvétel tekintetében. Összesen 23 intézmény 93 projektet javasolt, amelyekre 220 pályázat érkezett. Ezek közül végül 41 projektet kínáltak fel kiküldetési lehetőségként, amelynek keretében 47 résztvevő vehetett részt az EKB, az illetékes nemzeti hatóságok (NCA-k) és a nemzeti központi bankok (NKB-k) közötti cserékben. Összességében 18 ország és 23 intézmény vett részt, ami a projektek és a résztvevők számának növekedését jelenti 2024-hez képest.

Az MI oktatási ajánlat célja a bizalom és a gyakorlati készségek fejlesztése, segítve a személyzetet az MI megértésében és felelősségteljes használatában az EKB-nál. 2025-ben több mint 1 400 alkalmazott vett részt MI-képességek fejlesztésére irányuló képzésen, amely alapvető tanfolyamoktól a technikai és haladó programokig terjedt.

Sokszínűség és befogadás

A változó külső környezetben az EKB továbbra is elkötelezett az esélyegyenlőség és az egység előmozdítása iránt a sokszínűség és a befogadás portfólióján keresztül. Az Igazgatóság megbízásából és az Emberi Erőforrások Főigazgatóságának (DG/HR) vezetésével a portfólió összefogja a meglévő és új intézkedéseket a strukturális akadályok elhárítása, a méltányos rendszerek megerősítése és a befogadó kultúra előmozdítása érdekében. Ez egy közös elkötelezettség: a sokszínűség és befogadás vezetői szintű védnökei (Executive D&I Sponsors) támogatást nyújtanak a vezetőségnek, a sokszínűség és befogadás nagykövetei (D&I Ambassadors) összekapcsolják a programot üzleti egységükkel, hat munkavállalói hálózat pedig erősíti a sokszínűséget, valamint elősegíti a kapcsolatok és a szövetségek kialakulását. Ezeket az erőfeszítéseket egy sokszínűséggel és befogadással foglalkozó tanácsadó és egy sokszínűséggel és befogadással foglalkozó/HR-csapat támogatja, akik a sokszínűség és a befogadás szemléletét beépítik a szakpolitikákba, és lehetővé teszik a párbeszédet. Ezzel párhuzamosan a KBER és az EFM közötti rendszeres eszmecserék tovább erősítik a kollektív hatást.

Két nemek közötti egyenlőségre vonatkozó stratégia és a hozzájuk kapcsolódó célok döntő szerepet játszottak az EKB-n belüli nemek közötti egyenlőség terén elért jelentős előrelépés terén. A legjelentősebb növekedést a nők arányának 8,2 százalékpontos emelkedése jelentette a K–L fizetési sávokban 2019 óta, amely 2025 végére elérte a 39,4 százalékot. A 33 százalékos kritikus súlyú női arányt az elemzőktől a felső vezetésig minden szinten elérték.

Ezen erőfeszítések mellett az EKB számos különböző módon bevonta a folyamatokba munkatársait, ezzel is erősítve befogadó kultúráját. Folytatódott a Nemekről szóló beszélgetéssorozat program, amelynek keretében a munkatársak olyan fontos témákkal foglalkoztak, mint a nemi normák, a férfiasság és az egyenlő gondoskodás, valamint belső beszélgetést tartottak az interkulturális intelligenciáról. Az LMBT+ befogadást a frankfurti Christopher Street Day rendezvényen való részvétellel támogatták.

2025-ben az EKB Sokszínűségi Hónapja a fogyatékossággal élők befogadására összpontosított. Számos kezdeményezés indult, amelyek célja a fogyatékossággal élők önbizalmának erősítése volt a szervezet egészében. A legfontosabb események között szerepeltek a vezetőknek szóló célzott workshopok és a frankfurti Dialog Museummal együttműködésben megvalósított, a látáskárosodással kapcsolatos élményközpontú program.

Munkatársainkról röviden

A munkaerő összetétele 2025-ben

11.5 Az éghajlati és a természeti kockázatok mélyebb szintű megértése

Európában a felmelegedés üteme kétszerese a globális átlagnak, a szárazföldi hőmérséklet már 2,1 °C-kal magasabb az iparosodás előtti szintnél.^[108] A gazdasági hatások máris érezhetőek. 2021 és 2024 között az időjárással és az éghajlattal kapcsolatos katasztrófák összesen 208 milliárd euro összegű gazdasági veszteséget okoztak az EU-ban, ami átlagban az éves GDP 0,32 százalékának felel meg.^[109] Európában a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák állapota is romlik az éghajlatváltozás és az emberi tevékenységek egyéb hatásai következtében.^[110]

Az EKB 2025. évi stratégiai értékelésében megismételte, hogy az éghajlatváltozás a gazdaság és a pénzügyi rendszer szerkezetére és ciklikus dinamikájára gyakorolt hatása révén mélyreható következményekkel jár az árstabilitásra nézve. A Kormányzótanács egyértelművé tette továbbá, hogy a természethez kapcsolódó kockázatok kulcsfontosságú szerepet játszanak mandátumának teljesítésében. Konkrétan, a Kormányzótanács elkötelezte magát aziránt, hogy mandátuma keretein belül teljes mértékben figyelembe veszi az éghajlatváltozás és a természeti környezet romlásának monetáris politikára és központi banki tevékenységre gyakorolt hatásait. Az éghajlati és természeti kockázatok körültekintő kezelésének biztosítása szintén szerepel a 2026–28-as felügyeleti prioritások között.

2025-ben az EKB és az eurorendszer bizottságai tovább folytatták az éghajlati és természeti kockázatok alapvető tevékenységeikbe való integrálását.^[111] Végrehajtották a már vállalt kötelezettségeket,^[112] és felerősítették a munkát három fókuszterületen: az átállás kezelését a zöld gazdaságra, a klímaváltozás egyre növekvő fizikai hatásainak kezelését, valamint a természethez kapcsolódó kockázatokkal kapcsolatos munka előrehaladását. Az éghajlati és természeti kockázatok növekvő gazdasági és pénzügyi hatásait figyelembe véve az EKB elkötelezett amellett, hogy mandátumának keretein belül továbbra is ezt az irányt kövesse. Az év végén frissítette a jövőben meghozandó intézkedéseket, hogy javítsa elemzési és operatív kapacitását.

11.1. ábra

A tervezett legfontosabb éghajlat- és természetvédelmi tevékenységek áttekintése

Az EKB továbbra is figyelembe vette és jelentette az éghajlati kockázatokat monetáris politikája végrehajtásának részeként. Az eurorendszer közzétette a harmadik éves, éghajlattal kapcsolatos pénzügyi jelentést a monetáris portfólióiról és az EKB külföldi tartalékairól, amely bemutatta, hogy ezen eszközökhöz kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás továbbra is csökken. Ezen túlmenően a Kormányzótanács ideiglenes célt tűzött ki, amelyhez képest nyomon követi az összesített vállalati portfóliók dekarbonizációs pályáját, azzal a céllal, hogy támogassa a Párizsi Megállapodás és az Európai klímarendelet célkitűzéseit. Ha az összesített vállalati portfóliók eltérnek a kívánt átlagos dekarbonizációs pályától, a Kormányzótanács – mandátumának keretein belül és eseti alapon – megvizsgálja, hogy szükséges-e korrekciós intézkedések meghozatala. Ezekben a közzétételekben egy új, feltáró jellegű mutatót is bevezettek, amely azt méri, hogy a vállalati kötvényállományok milyen mértékben vannak kitéve azoknak az ágazatoknak, amelyek jelentős mértékben függenek a természettől, vagy hatással vannak rá.

A biztosítéki keretrendszer tekintetében 2024 vége óta az eurorendszerhez tartozó NKB-k közös szabványokat alkalmaznak a nem piacképes eszközökre vonatkozó saját hitelminősítési rendszereikben (ICAS) az éghajlattal kapcsolatos kockázatokra vonatkozóan (lásd a 2.3. szakaszt). Az EKB-blog egyik bejegyzése részletesen elmagyarázza, hogy az EKB hogyan törekszik a klímaváltozási kockázatok megfelelő beépítésére a hitelminősítésekbe. Ezen túlmenően 2025 júliusában a Kormányzótanács úgy döntött, hogy bevezet egy éghajlati tényezőt, amely az éghajlati átmeneti sokkok esetén védi az eurorendszer biztosítékainak értékét (lásd a 2.3. szakaszt). Az intézkedés 2026. június 15-én lép hatályba a nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott piacképes eszközök esetében. Eközben 2025 júliusában a Kormányzótanács úgy döntött, hogy elhalasztja az EU vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelvének (CSRD) az eurorendszer fedezeti keretrendszerében való elfogadhatósági kritériumként való bevezetését. A döntés oka az volt, hogy a CSRD-t még nem ültették át teljes mértékben a nemzeti jogba, és az Európai Bizottság egyszerűsítési gyűjtőcsomagjának keretében felülvizsgálják.

Az éghajlati szempontokat szisztematikusabban integrálták az EKB makrogazdasági és pénzügyi stabilitási elemzéseibe. Például az EKB/Eurorendszer munkatársai által készített makrogazdasági előrejelzések figyelembe veszik a klímavédelmi költségvetési intézkedéseket, az EU „Irány az 55%!” csomagjának elemeit, valamint a 2. uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer makrogazdasági hatásait. A forgatókönyv-elemzés tekintetében a pénzügyi rendszer zöldebbé tételéért létrehozott hálózat (NGFS) új rövid távú éghajlati forgatókönyveket dolgozott ki egy munkacsoport közreműködésével, amelyet – az előző évekhez hasonlóan – az EKB vezetett. Ezek a forgatókönyvek a 2030-ig tartó időszakra összpontosítanak, amely időkeret rendkívül fontos a szakpolitikai döntéshozók és a piaci szereplők számára. Azt mutatják, hogy az euroövezetben a globálisan összehangolt, korai átállás csökkenti a makropénzügyi kockázatokat. Az euroövezetben a fizikai kockázatok már rövid távon is jelentősek, és szélsőséges események akár 5 százalékkal is csökkenthetik a GDP-t egy olyan fizikai kockázati forgatókönyvben, amely a 2026-ban és 2027-ben egyidejűleg jelentkező természeti veszélyek egymást erősítő hatását veszi figyelembe (lásd: „Climate risks: no longer the tragedy of the horizon” [Éghajlati kockázatok: már nem a horizonton feltűnő tragédia], EKB-blog). Ezenkívül az EKB hozzájárult az NGFS klímaszcenárió-elemzés és átállási tervek közötti kölcsönhatásokkal kapcsolatos munkájához.

2025-ben az EKB Bankfelügyelet egy többéves programot hajtott végre, amely a bankok éghajlati és természeti kockázatkezelési képességeinek fejlesztését célozta, és tovább haladt a mindennapi működésbe történő integrálás irányában, azaz az éghajlati és természeti kockázatok felügyeletét a rendszeres felügyeleti értékelések és folyamatok részévé tette. Általánosságban elmondható, hogy a bankok jelentős előrelépéseket tettek a jelenlegi éghajlati és természeti válságokból eredő kockázatok kezelése terén. A fennmaradó problémákra tekintettel azonban továbbra is folyamatos felügyeleti figyelemre van szükség. További információk erről az EKB bankfelügyeleti éves jelentésében találhatók.

Az EKB frissítette a klímavédelmi statisztikai mutatóit, hogy beépítse a fejlettebb módszertanokat, új adatkészleteket, valamint kiigazításokat alkalmazzon az infláció hatásainak figyelembevételével. Ez biztosítja a dekarbonizációs erőfeszítések és az éghajlati veszélyek fokozódása hatásának pontosabb nyomon követését. Az EKB hozzájárult az európai és nemzetközi éghajlati adatkezdeményezésekhez is, például a G20-adathiányok felszámolásához és a fenntarthatósági jelentéstétel javításához.

Az EKB továbbra is csökkentette saját működésének, portfólióinak és bankjegyeinek környezeti lábnyomát. A 2025. évi környezetvédelmi nyilatkozat 39 százalékos kibocsátáscsökkenést jelzett az EKB belső működéséből származó kibocsátások tekintetében 2019 és 2024 között, összhangban a 2030-as célpályával. Az EKB nem monetáris politikai portfólióira vonatkozó klímavédelmi pénzügyi jelentései emellett arról számoltak be, hogy az EKB munkatársai nyugdíjalapjának vállalati befektetései továbbra is a tervek szerint haladnak a köztes dekarbonizációs célok elérése felé. Az eurobankjegyek tekintetében folytatódtak a környezeti lábnyom csökkentésére irányuló erőfeszítések, többek között a 2027-ig történő 100 százalékban organikus pamutra való átállás, valamint a bankjegygyártás során a dekarbonizált villamos energia fokozottabb felhasználása érdekében tett lépések. Ezzel párhuzamosan az EKB az ökotervezési elveket is beépíti a jövőbeli eurobankjegyek fejlesztésébe. Az eurorendszer továbbra is azon dolgozik, hogy csökkentse az elektronikus fizetések környezeti lábnyomát, többek között a digitális euro projekt teljes értékláncában.

Az EKB-nak az éghajlat és a természet romlásával kapcsolatos munkáját kapacitásépítés, szemináriumok, valamint más központi bankokkal és nemzetközi intézményekkel való együttműködés támasztotta alá. Az EKB 2025-ben is számos európai és globális fórumon keresztül járult hozzá a nemzetközi szakpolitikai vitákhoz és publikációkhoz. Ezek között szerepelt a fentiekben említett NGFS, a Pénzügyi Stabilitási Tanács, a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság, az Európai Felügyeleti Hatóságok és az Európai Rendszerkockázati Testület, a Nemzetközi Fizetések Bankja és annak Fizetési és Piaci Infrastruktúrák Bizottsága, a G7 és a G20, valamint a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank.

Az EKB kutatásai és felmérései javították a zöld gazdaságra való átállás gazdasági és pénzügyi következményeinek megértését. A bankok a 2025. júliusi banki hitelezési felmérésben jelezték, hogy a vállalkozások éghajlatra vonatkozó teljesítménye és az épületek energiahatékonysága fontos szerepet játszik hitelezési feltételeikben. Továbbra is arról számoltak be, hogy a jobb éghajlattal kapcsolatos teljesítményt nyújtó vállalkozások számára könnyebb hitelkondíciókat alkalmaznak, míg a magas szén-dioxid-kibocsátású vállalkozások esetében szigorúbb feltételeket szabnak. A bankok arról is beszámoltak, hogy a jövőbeli éghajlat-szabályozással kapcsolatos bizonytalanság akadályozza a hitelkeresletet. Az európai zöld beruházási igények elemzése rámutatott arra, hogy az előrelépések ellenére a zöld tevékenységekbe történő beruházások nem érik el a klímacélok eléréséhez szükséges szintet – és számos pénzügyi és gazdaságpolitikai intézkedést javasolt ezek támogatására. Az eurorendszer Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága műhelytanulmányában megvizsgálta a geoökonómiai fragmentáció és az ebből adódó, összehangolatlan éghajlati átmeneti politikák közötti kölcsönhatásokat, amelyek egymást erősíthetik. További tanulmányok a mesterséges intelligencia és a zöld átállás közötti összefüggéseket és a védelmi finanszírozás iránti megnövekedett igény kielégítésének módját a zöld és digitális prioritások feláldozása nélkül vizsgálták.

Az éghajlatváltozás fizikai hatásai növekvő kihívásainak kezeléséhez mélyebb megértés és új stratégiák szükségesek. Az EKB elemzése szerint az extrém hőmérsékletek és a hőhullámok egyre gyakoribbá válásával a fizikai kockázatok a vállalati szintű^[113] és az aggregált termelékenységet^[114] is érintik, jelentősen csökkentik a gazdasági tevékenységet az érintett régiókban, és növelik az élelmiszerárakat.^[115] Az EKB kutatása szerint a bankok és a befektetők egyre inkább beépítik az árakba a kockázatos területeken található lakóingatlanok^[116] és kereskedelmi ingatlanok^[117] fizikai éghajlati kockázatait. Az állami hitelfelvevők sem kivételek,^[118] mivel a fizikai kockázatok alacsonyabb hitelminősítéssel járnak. Az éghajlati alkalmazkodás tekintetében az EKB kutatásai^[119] hangsúlyozzák a megerősített ellenálló képesség, a biztosítási fedezet és a pénzügyi eszközök szükségességét annak érdekében, hogy Európában csökkentsék és kiegyenlítsék a klímaveszélyek hatásait.

Az EKB intenzíven dolgozott a természethez kapcsolódó kockázatok és azok gazdaságra és pénzügyi szektorra gyakorolt hatásainak jobb megértése érdekében. Az EKB 2025-ös stratégiai értékelésében a természeti környezet romlására való kifejezett utalás egyértelművé tette annak politikai jelentőségét. Az EKB e területen végzett legfontosabb tevékenységét az alábbi 9. keretes írás mutatja be. Az EKB műhelytanulmánya^[120] és az EKB-blogban megjelent „The European economy is not drought-proof” (Az európai gazdaság nem védett a szárazság ellen) című bejegyzése rávilágított az ökoszisztémák romlásával és a biológiai sokféleség csökkenésével járó, a reálgazdaságra, a pénzügyi szektorra és az árstabilitásra nehezedő kockázatokra, valamint az euroövezetet érintő vízzel kapcsolatos kockázatok jelentőségére. Az EKB 2025 novemberében az NGFS-sel közösen nemzetközi workshopot tartott a központi bankok és a felügyeleti hatóságok rendelkezésére álló gyakorlatokról és eszközökről, amelyek segítséget nyújtanak számukra a természettel kapcsolatos kockázatok értékelésénél és kezelésénél.

12 Ismerje meg munkatársainkat

Az EKB-nál az innováció kultúráját erősítjük, és számos olyan kezdeményezést indítottunk, amelyek célja a hatékonyság növelése és az állampolgárok számára nyújtott előnyök maximalizálása. 2025-ben jelentős erőfeszítések irányultak új mesterségesintelligencia-megoldások (MI-megoldások) bevezetésére a napi munkavégzés támogatása érdekében. Ebben a fejezetben öt munkatárs ismerteti a szóban forgó eszközök fejlesztésében és bevezetésében betöltött szerepét, valamint személyes tapasztalatait arról, hogy a mesterséges intelligencia miként alakítja az EKB-nál a munkavégzés módját.

Myriam Moufakkir, szolgáltatásokért felelős igazgató

Szolgáltatásokért felelős vezetőként az EKB megbízatásának teljesítését lehetővé tevő támogató szolgáltatások integrált gerincét irányítom. Felelősségi körömbe tartozik az információtechnológia, a pénzügy és költségvetés, a beszerzés, a humánerőforrás-gazdálkodás, az ingatlangazdálkodás, a biztonság, az operatív ellenálló képesség, az irányítás, valamint a nagyszabású átalakítási programok. 2023-as csatlakozásom óta elsődleges célom a belső szolgáltatások modernizálása, annak érdekében, hogy az EKB rugalmasan, biztonságosan és a szükséges technológiai szuverenitással működhessen.

Napi munkám során stratégiai iránymutatást és jövőképet biztosítok, valamint az operatív végrehajtás feltételeit teremtem meg, három pillérre összpontosítva:

• képességek – a mesterséges intelligenciával, a digitalizációval és a működéssel kapcsolatos erős kompetenciák kiépítése csapataink körében elengedhetetlen az innováció kibontakoztatásához és a kockázatok felelős kezeléséhez;
• szuverenitás és autonómia – annak biztosítása, hogy az általunk igénybe vett szolgáltatások és technológiák lehetővé tegyék mandátumunk teljes körű, független teljesítését;
• ellenálló képesség – a gyors technológiai változások, zavarok és válságok közepette csapataink, folyamataink és rendszereink azon képességének erősítése, hogy folyamatosan biztosítani tudják a feladatellátást.

Az EKB már jelenleg is több területen alkalmaz mesterséges intelligenciát (MI). Jelenleg felgyorsítjuk és kiterjesztjük a mesterséges intelligencia és a fejlett gépi tanulás EKB-n belüli alkalmazását. E technikákat az elemzői tevékenység erősítésére, az inflációs előrejelzések javítására és az összetett makrogazdasági modellezés támogatására alkalmazzuk, továbbá a jelentős munkaterhelés és az ismétlődő, időigényes feladatok csökkentésére. Mindezt az üzleti területekkel folytatott rendszeres egyeztetések, a szervezet valamennyi szintjére kiterjedő képzési program, valamint egy olyan irányítási keretrendszer révén valósítjuk meg, amely a kezdetektől integrálja a kockázatkezelést és a szuverenitási szempontokat.

Szakmai pályafutásom a pénzügyi szolgáltatási szektorban betöltött nemzetközi átalakítási szerepköröket ölel fel, amelyek során digitális kezdeményezéseket, stratégiai programokat és nagyszabású szervezeti átalakításokat vezettem. Matematikai és természettudományos tanulmányaim megalapozták a műszaki ismereteimet, és lehetővé tették számomra, hogy aktívan kapcsolódjak a gyorsan fejlődő és újonnan megjelenő technológiákhoz.

Kiváltság számomra, hogy egy széles témakörön dolgozhatok, és tehetséges kollégákkal együtt hozzájárulhatok az EKB alapvető mandátumának, valamint a stabilitás és az ellenálló képesség megvalósításához.

A munkahelyemen kívül pályafutásom a világ számos pontjára elvezetett, és elmélyítette bennem a kulturális sokszínűség és az eltérő nézőpontok iránti megbecsülést. A megterhelő munkarend ellenére mindig kiemelt figyelmet fordítottam arra, hogy időt szánjak a családomra, és megosszam velük az utazás és a különböző kultúrák felfedezése iránti őszinte lelkesedésemet, így a szakmai mobilitásomat gazdagító családi élmények lehetőségévé alakítva.

Maximilian Freier

A Gazdasági Főigazgatóság elnökségi titkárságán vezető közgazdászként az EKB Monetáris Politikai Bizottságának titkári feladatait látom el. E szerepkörben koordinálom a bizottság munkáját annak érdekében, hogy a monetáris politikai döntéshozatalt megalapozó elemzések és szakpolitikai anyagok időszerűek, világosak és az eurorendszeren belül összehasonlíthatók legyenek.

Emellett a Gazdasági Főigazgatóság mesterséges intelligenciáért (MI) felelős koordinátori feladatait is ellátom. Az elmúlt hónapokban jelentős előrelépést értünk el az EKB mesterségesintelligencia-alkalmazásainak előmozdításában a jegybanki tevékenységi területeken. Kialakítottunk egy kezdeti pilot eszközkészletet, amely már most jelentős potenciált mutat elemzési kapacitásunk erősítésére és a visszatérő feladatokra fordított idő csökkentésére. Ezzel párhuzamosan egy ambiciózus jegybanki digitalizációs programot indítottunk adatelemzési képességeink fejlesztése és üzleti folyamataink automatizálásának előmozdítása érdekében.

2007 óta több közgazdászi pozíciót töltöttem be az EKB-nél, a Gazdasági, a Monetáris Politikai, valamint a Nemzetközi és Európai Kapcsolatok Főigazgatóságán. Az EKB-hez történő csatlakozásomat megelőzően doktori fokozatot szereztem a London School of Economics and Political Science intézményében, valamint mesterdiplomát közgazdaságtanból és politikatudományból a Ludwig Maximilian Egyetemen, Münchenben.

Kutatási területeim közé tartozik a fiskális és monetáris politika, az innovációmenedzsment, az európai integráció és irányítás, az összehasonlító politikai gazdaságtan, valamint az alkalmazott gépi tanulás. Kiemelten érdeklődöm a háztartási és vállalati szintű („mikro”) adatok iránt. Emellett az ESCB mikroszimulációs modellezéssel foglalkozó hálózatának alapító elnöke vagyok. A Központi Bankok Európai Rendszerének kutatóit összefogó e hálózaton keresztül új eszközöket és módszereket kapcsolunk össze az alapvető szakpolitikai kérdésekkel.

Fabienne Allegret-Maret

A Főtitkárság Információirányítási Osztályán vezető csoportvezetőként az EKB könyvtárát irányítom. Felismerve, hogy az információáramlás mértéke és sebessége egyaránt jelentősen növekedett, kezdeményeztem a könyvtár átalakítását annak érdekében, hogy az EKB hatékonyan eligazodhasson az egyre összetettebb információs környezetben.

Ma már a feladatköröm jóval túlmutat a könyvekhez és adatbázisokhoz való hozzáférés biztosításán. A könyvtárat az EKB tudásökoszisztémájának szerves részeként pozícionálom – olyan kulcsfontosságú erőforrásként, amely megalapozott elemzést és innovatív gondolkodást tesz lehetővé. Csapatommal együtt a közgazdászok, felügyelők és más szakértők igényeihez igazított, magas színvonalú forrásokat szerzünk be és gondozunk. A körültekintő kiválasztást az elérhetőséggel azonos jelentőségűnek tekintem, biztosítva, hogy a rendelkezésre álló információk ne csupán bőségesek, hanem hitelesek és relevánsak is legyenek. Noha az anyagok többsége ma már digitális formában érhető el, továbbra is ösztönözzük a nyomtatott gyűjteményekhez való hozzáférést, meggyőződésünk szerint a mély figyelem és a kontextusba ágyazott olvasás továbbra is elengedhetetlen a megalapozott döntéshozatalhoz.

Az átalakulás a könyvtár fizikai környezetét is átformálta: az ma már támogatja a tudásmegosztást és az innovációt, miközben megőrzi a mély, fókuszált munkavégzésre alkalmas tereket. A könyvtár olyan központi térré vált, ahol az EKB szakértői találkoznak, eszmét cserélnek és tanulnak egymástól.

A mesterséges intelligencia (MI) jegybanki működést átalakító hatásával párhuzamosan feladatköreink tovább bővültek. Csapatommal együtt biztosítjuk, hogy a licencelt tartalmakat a mesterségesintelligencia-alkalmazásokban felelősen használják fel, egyensúlyt teremtve az innováció és a jogi biztosítékok között. A magas minőségű, megbízható információ különösen kritikus a mesterségesintelligencia-rendszerek számára, különösen a hírelemzés során, annak érdekében, hogy a kimenetek pontosak és megbízhatók legyenek.

Ezzel párhuzamosan az információszervezés terén szerzett szakértelmemet az EKB szemantikus rétegének fejlesztése melletti állásfoglalásra és annak támogatására fordítom, amely rendszereken átívelően kapcsolja össze a tudást, ezáltal az EKB-specifikus ismeretek könnyebben feltárhatók és jobban hasznosíthatók.

A könyvtárosi hivatás messze túlmutat a könyvespolcok őrzésén: Ma már a mesterséges intelligencia által vezérelt információmenedzsment metszéspontjában tevékenykedem, összekapcsolva az MI gyorsan fejlődő innovációit a jegybanki működés speciális igényeivel. A technológiai innováció, valamint a tartalomgondozás és az irányítás összekapcsolásával lehetővé teszem, hogy az EKB tudatosan és megbízható módon valósítsa meg az innovációt.

Steven Moons

Az EKB mesterségesintelligencia-programvezetőjeként és az MI-iroda tagjaként az intézmény mesterséges intelligenciával kapcsolatos stratégiai átalakulását irányítom. Felügyelem az EKB mesterségesintelligencia-programjának kialakítását és végrehajtását, valamint koordinálom mind a termelékenységet növelő, mind az átalakító hatású MI-alkalmazási eseteket. Feladataim közé tartozik az etikai, jogi és szabályozási előírásoknak való megfelelés biztosítása, a belső és külső érintettekkel való partnerségek erősítése, valamint a felelősségre, az átláthatóságra és a szilárd irányításra épülő innovációs kultúra előmozdítása.

E szerepkör betöltése előtt számos MI- és „SupTech” kezdeményezést irányítottam a bankfelügyelet területén. Az EKB-hoz 2021-ben történt csatlakozásomat megelőzően számos éven át töltöttem be informatikai megvalósításra, digitális átalakulásra és szervezeti változásmenedzsmentre fókuszáló pozíciókat a magán- és a közszektorban. Ezen időszak alatt informatikai rendszerek modernizálásán dolgoztam, előmozdítottam a felhőalapú és architekturális kezdeményezéseket, valamint összetett programokat valósítottam meg Európában, az Egyesült Államokban és Ázsiában működő, sokszínű csapatokkal.

Amit a leginkább értékelek az EKB-nál végzett munkában, az az, hogy Európa különböző részeiről származó, sokféle nézőpontot hoz össze. Az intézmény technológiai és digitális jövőjének alakításához való hozzájárulás – miközben erősítjük annak megbízható, előremutató európai intézményként betöltött szerepét – egyszerre kiváltság és folyamatos motivációs forrás. Jelenlegi szerepkörömben különösen nagyra értékelem, hogy a szervezet szinte valamennyi területével együttműködhetek, hiszen a mesterséges intelligencia gyakorlatilag az egész intézményt áthatja. E sokszínű és elkötelezett munkatársi közösséggel való együttműködés inspiráló számomra és energiával tölt fel. Az EKB erős együttműködési kultúrája, valamint az a lehetőség, hogy olyan emberekkel dolgozhatok együtt, akik valóban elkötelezettek a változás előmozdítása iránt, meghatározó szerepet játszanak abban, amit a munkámban értéknek tartok.

A munkán kívül a szabadban töltött időben találom meg az egyensúlyt, különösen a hegyi túrázás és a motorozás során.

Vasilis Papaefthymiou

Felügyelőként dolgozom az SSM felügyeleti technológiákkal (SupTech) foglalkozó csapatában. Munkám az olyan innovatív üzleti alkalmazások tervezésére és fejlesztésére összpontosul, amelyek támogatják az EKB-nál és az euroövezet egészében dolgozó bankfelügyelők munkáját.

Az elmúlt öt évben a SupTech területén a mesterséges intelligencia (MI) és a generatív MI alkalmazások fejlesztésére specializálódtam. Terméktulajdonosként két eszköz fejlesztését irányítom. Az Athena az SSM egészében elérhető első és legátfogóbb MI-eszköz, amely támogatja a felügyelőket a releváns információk azonosításában több millió felügyeleti dokumentumon belül. Ezzel párhuzamosan a Delphi egy intuitív piaci kockázati hangulatelemző eszköz, amely a pénzügyi piaci mutatókat a hírcikkek napi elemzése révén kinyert kulcsfontosságú piaci tényezőkkel ötvözi, és ezáltal a felügyeleti szakértők számára képet nyújt a kialakuló kockázatokról.

A technológia iránti szenvedélyem optimális körülmények között találkozik a mesterséges intelligencia gyorsan fejlődő területével. A SupTech kulcsszerepet játszik abban, hogy a legkorszerűbb megoldások megjelenjenek az európai bankfelügyeletben. Ez ideális környezetet biztosít számomra ahhoz, hogy alkalmazzam a számítástechnika és adattudomány terén szerzett tapasztalataimat, amelyeket az Athéni Nemzeti Műszaki Egyetemen folytatott villamosmérnöki és számítástechnikai tanulmányaim során szereztem, ötvözve az ETH Zürichen szerzett mesterképzésem révén megszerzett menedzsment- és közgazdasági szemlélettel. Egy informatikai mérnök számára az EKB egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy a technológia és a pénzügy metszéspontjában dolgozzon, ahol az innováció közvetlenül támogatja a pénzügyi stabilitást és a világszínvonalú felügyeletet.

Különösen inspirál, hogy a mindennapi munkám során fejlesztett innovatív IT-eszközök hozzájárulnak a hatékonyabb és kockázatalapú bankfelügyelethez, ezáltal biztonságosabb bankrendszert és kedvező hatásokat eredményezve az európai polgárok számára.

Szabadidőmben szívesen találkozom a barátaimmal, és időt töltök a tengerparton a görög napfényben.

Éves beszámoló

Az eurorendszer konszolidált mérlege a 2025. december 31-i állapot szerint