SAJTÓÉRTEKEZLET
Mario Draghi, az EKB elnöke,
Vítor Constâncio, az EKB alelnöke,
Frankfurt am Main, 2017. szeptember 7.
Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam örömmel üdvözöljük Önöket ezen a sajtótájékoztatón. A következőkben beszámolunk a Kormányzótanács mai ülésének eredményeiről.
Az EKB Kormányzótanácsa a rendszeres gazdasági és monetáris elemzés alapján változatlanul hagyta az EKB irányadó kamatait. Arra számítunk, hogy ezek tartósan és jóval a nettó eszközvásárlási programunk időhorizontján túl a jelenlegi szinteken maradnak. A hagyományostól eltérő monetáris politikai intézkedéseket illetően megerősítjük a szándékunkat, hogy nettó eszközvásárlásainkat – amelyek havi volumene jelenleg 60 milliárd euro – 2017. december végéig, illetve szükség esetén ennél is tovább folytatjuk, de addig mindenképp, amíg a Kormányzótanács nem tapasztalja az inflációs pályának a testület inflációs céljával összeegyeztethető tartós korrekcióját. A nettó vásárlással párhuzamosan az eszközvásárlási program keretében vásárolt, lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztés újra befektetésre kerül.
A kapott információk az új szakértői prognózissal együtt megerősítik azt a képet, hogy középtávon az euroövezeti gazdaság növekedési és inflációs kilátásai összességében nem változtak. A gazdaság bővülése, amely 2017 első felében a vártnál erősebben gyorsult, továbbra is szilárd, valamint az euroövezeti országok és szektorok tekintetében széles alapokon nyugvó. Ugyanakkor az utóbbi időben tapasztalható árfolyam-volatilitás olyan bizonytalanságot okoz, amelyet a középtávú árstabilitási kilátásokra való lehetséges kihatása miatt figyelemmel kell kísérni.
Míg a folyamatos gazdasági expanzió bizakodásra ad okot abban a tekintetben, hogy az infláció fokozatosan közelít az inflációs célunknak megfelelő szintek felé, egyelőre még várat magára, hogy a folyamat kielégítő mértékben lecsapódjon az erősebb inflációs dinamikában. A trendinflációs mutatók az utóbbi hónapokban kicsit megemelkedtek, de mindent egybevéve alacsonyabb szinten állnak. Emiatt tehát továbbra is szükség van a rendkívül laza monetáris politikára ahhoz, hogy a trendinflációs nyomás fokozatosan felerősödjön, és középtávon támogassa a teljes infláció alakulását. Amennyiben a kilátások kevésbé kedvezőre fordulnak, vagy a pénzügyi helyzet már nem lesz összeegyeztethető az inflációs pályának a tartós korrekció irányába való továbbhaladásával, készen állunk rá, hogy az eszközvásárlási programot terjedelem, illetve időtartam tekintetében bővítsük. Idén ősszel döntjük el, hogy az év vége után hogyan kalibráljuk a monetáris politikai eszköztárunkat, tekintetbe véve a várható inflációs pályát és a pénzügyi helyzetet, amely ahhoz szükséges, hogy az inflációs ráták tartósan visszatérjenek a 2% alatti, de ahhoz közeli szintekre.
Most részletesebben is bemutatom értékelésünket, kezdve a gazdasági elemzéssel. Az euroövezet reál-GDP-je 2017 második negyedében az előző negyedévhez képest 0,6%-kal bővült az első negyedéves 0,5%-oos ütem után. A felmérések adatai az elkövetkező időszakra széles alapokon nyugvó, folyamatos növekedést jeleznek. Monetáris politikai intézkedéseink támogatják a belső keresletet, és az adósságleépítési folyamatot is megkönnyítették. A lakossági fogyasztást erősíti a lezajlott munkaerőpiaci szerkezeti reformoknak is köszönhető foglalkoztatásbővülés és a növekvő háztartási vagyonállomány. A beruházások élénkülésére továbbra is előnyösen hatnak az igen kedvező finanszírozási feltételek és a javuló vállalati nyereségesség. A széles alapokon nyugvó világgazdasági élénkülés továbbá serkentően hat az euroövezeti kivitelre.
A fenti értékelést tükrözi nagy vonalakban az EKB szakértőinek 2017. szeptemberi euroövezeti makrogazdasági prognózisa is. Az éves reál-GDP az előrejelzés szerint 2017-ben 2,2%-kal, 2018-ban 1,8%-kal, 2019-ben pedig 1,7%-kal nő. Az eurorendszer 2017. júniusi makrogazdasági szakértői prognózisával összevetve a reál-GDP növekedési kilátásait 2017-re vonatkozóan, az utóbbi időben tapasztalt erősebb növekedési dinamikának megfelelően felfelé módosították, az utána követő időszakra nézve pedig nagyjából változatlanul hagyták.
Az euroövezeti gazdaság növekedési kilátásait övező kockázatok továbbra is nagyjából egyensúlyban vannak. A mostani pozitív ciklikus lendület egyfelől növeli a vártnál erősebb gazdasági fellendülés esélyét, másfelől viszont továbbra is jelen vannak lefelé mutató kockázatok, amelyek elsősorban globális tényezőkkel és a devizapiaci folyamatokkal hozhatók összefüggésbe.
Az euroövezet éves HICP-inflációja augusztusban 1,5% volt. Előretekintve, a tőzsdei határidős (futures) olajárak jelenlegi szintjéből arra lehet következtetni, hogy a teljes infláció éves üteme az év vége felé valószínűleg ideiglenesen csökkenni fog, ami főként az energiaárakból eredő bázishatásoknak tudható be. A trendinflációs mutatók ugyanakkor az utóbbi hónapokban kicsit megemelkedtek, de még nem mutatkoznak a tartósan felfelé irányuló trend meggyőző jelei. A különösen a munkaerőpiacból eredő belföldi költségoldali nyomás továbbra is visszafogott. Az euroövezeti trendinfláció középtávon várhatóan fokozatosan emelkedik, amit a monetáris politikai intézkedéseink, a folyamatos gazdasági expanzió, a kibocsátási rés ennek megfelelő fokozatos záródása és a bérnövekedés támogat.
Összességében ez a helyzetértékelés körvonalazódik az EKB 2017. szeptemberi makrogazdasági szakértői prognózisában is, amely 2017-re 1,5%-os, 2018-ra 1,2%-os, 2019-re pedig 1,5%-os éves HICP-inflációt vetít előre. Az eurorendszer szakértőinek 2017. júniusi makrogazdasági prognózisával összevetve a teljes HICP-vel mért inflációs kilátásokat kismértékben lefelé módosítottuk, aminek hátterében elsősorban az euro árfolyamának közelmúltbeli felértékelődése állt.
A monetáris elemzésre térve, a széles értelemben vett pénzmennyiség (M3) némi havi szintű volatilitás ellenére 2017. júliusban továbbra is erőteljesen, éves szinten 4,5%-kal bővült a júniusi 5,0% után. Ütemét a korábbi hónapokhoz hasonlóan továbbra is elsősorban a legnagyobb likviditási fokú elemek támogatták, ahogy a szűkebb értelemben vett pénzmennyiség (M1) 2017. júliusban éves szinten a júniusi 9,7%-hoz képest lassabban, 9,1%-kal bővült.
Továbbra is folytatódik a magánszektornak nyújtott kölcsönök növekedési ütemének 2014 eleje óta megfigyelhető élénkülése. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek éves növekedési üteme 2017 júliusában 2,4%-ra emelkedett a júniusi 2,0%-ról, míg a háztartásoknak kihelyezett hitelek éves növekedési üteme 2,6%-kal állandó maradt. A 2014 júniusa óta hozott monetáris politikai intézkedések átgyűrűző hatása övezetszerte folyamatosan jelentős mértékben támogatja a vállalatok és a háztartások hitelfelvételi feltételeit, továbbá – elsősorban a kis- és középvállalkozások számára – a forráshoz jutást, valamint a hitelkihelyezést.
Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése alátámasztja, hogy fenn kell tartani a rendkívül laza monetáris politikát ahhoz, hogy biztosítsuk az inflációs ráták visszatérését a 2% alatti, de ahhoz közeli szintre.
Ahhoz, hogy monetáris politikai intézkedéseink minden eredményét élvezhessük, szükség van a gazdaságpolitika egyéb területeinek a határozottabb szerepvállalására azért, hogy erősödjön a hosszú távú növekedési potenciál, és kevesebb legyen a gyenge pont a gazdaságban. A szerkezeti reformok megvalósítását nagymértékben élénkíteni kell ahhoz, hogy javuljon az alkalmazkodóképesség, csökkenjen a strukturális munkanélküliség, valamint fokozódjon az euroövezet növekedési potenciálja és termelékenysége. Ami a fiskális politikát illeti, minden országnak előnyére válna erőfeszítéseinek fokozása annak érdekében, hogy a közpénzügyek összetétele még inkább növekedésbarát legyen. A Stabilitási és Növekedési Paktum szabályainak az egyes országok között és időben is következetes, átlátható és maradéktalan alkalmazása elengedhetetlen ahhoz, hogy javuljon az euroövezeti gazdaság alkalmazkodóképessége. A gazdasági és monetáris unió (GMU) erősítése is változatlanul súlyponti kérdés. A Kormányzótanács üdvözli a gazdasági és monetáris unió intézményi felépítésének további erősítéséről folytatott megbeszéléseket.
Várjuk kérdéseiket.
A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.
Európai Központi Bank
Kommunikációs Főigazgatóság
- Sonnemannstrasse 20
- 60314 Frankfurt am Main, Németország
- +49 69 1344 7455
- media@ecb.europa.eu
A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett.
Médiakapcsolatok