Az EKB 2016. évi pénzügyi kimutatásai

• Az EKB nettó nyeresége 2016-ban: 1,19 milliárd € (2015: 1,08 milliárd €)
• Monetáris politikai célú értékpapír-állományokon keletkezett nettó kamatbevétel: 1,04 milliárd € (2015: 0,89 milliárd €)
• Nemzetközi tartalékeszközök utáni kamatbevétel: 370 millió € (2015: 283 millió €).
• A felügyeleti feladatokkal kapcsolatos, díjakon keresztül visszatérített kiadások: 382 millió € (2015: 277 millió €).
• Az EKB mérlegének nagysága: 349 milliárd € (2015: 257 milliárd €)
• 2017. január 31-én az NKB-k 966 millió euro értékű előzetes nyereségrészesedést kaptak; a fennmaradó nyereség (227 millió €) pedig 2017. február 17-én kerül felosztásra.

Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa elfogadta a jegybank 2016. december 31-ével záruló évről szóló, könyvvizsgáló által ellenőrzött pénzügyi kimutatásait.

Az EKB nettó nyeresége 2016-ban 111 millió euróval 1193 millió euróra emelkedett, ami nagyrészt az eszközvásárlási program (APP)^[1] portfóliójából és az USA-dollár-portfólióból származó magasabb nettó kamatbevételnek tudható be.

2016-ban a teljes nettó kamatbevétel 1648 millió eurót tett ki (2015: 1475 millió €). Az APP révén keletkező nettó kamatbevétel 275 millió euróval 435 millió euróra emelkedett, ahogy folytatódott a program keretében az értékpapírok vásárlása. Ugyanakkor visszaváltás miatt 88 millió euróra, illetve 520 millió euróra csökkent az első két fedezett kötvényvásárlási programban, illetve az értékpapírpiaci programban (SMP) szerzett nettó kamatbevétel (2015: 120 millió €, illetve 609 millió €). A nemzetközi tartalékeszközökön elért kamatbevétel 370 millió euróra nőtt (2015: 283 millió €), ami mögött az USA-dollár-portfólión elért magasabb kamatbevétel áll.

A pénzügyi műveletekből származó realizált nyereség 225 millió eurót tett ki (2015: 214 millió €).

Az értékvesztési leírás 148 millió euro volt (2015: 64 millió €). A 2016. évi magasabb leírás hátterében elsősorban az USA-dollárban denominált értékpapír-portfólió magasabb piaci hozama, valamint az ebbe a portfólióba tartozó értékpapírok piaci értékének általános csökkenése áll. A monetáris politikai portfóliók értékpapírjaira vonatkozó értékvesztési vizsgálatok eredményei nem utalnak értékvesztésre.

A felügyelt szervezetekre kiszabott díjak összege 382 millió eurót tett ki (2015: 277 millió €). A díjak kirovásának célja az, hogy ezzel fedezzék az EKB bankfelügyeleti feladataihoz kapcsolódó kiadásokat. 2016-ban nőttek az SSM-mel kapcsolatos ráfordítások, ami az EKB bankfelügyeleti alkalmazottai összlétszáma emelkedésének, az új székházba költözésnek, valamint a statisztikai és informatikai infrastruktúra kiépítésének tudható be.

A személyi jellegű összköltségek és az egyéb igazgatási jellegű kiadások 467 millió euróra, illetve 487 millió euróra emelkedtek (2015: 441 millió €, illetve 423 millió €), aminek hátterében az EKB felügyeleti feladataihoz kapcsolódó ráfordítások megemelkedése áll.

Az EKB nettó nyereségét az euroövezeti nemzeti központi bankok (NKB-k) között osztja fel. A Kormányzótanács úgy határozott, hogy 2017. január 31-i hatállyal 966 millió euro értékű előzetes nyereségrészesedést fizet az euroövezeti NKB-knak. Tegnapi ülésén pedig úgy határozott, hogy 2017. február 17-én felosztja a fennmaradó 227 millió eurós nyereséget.

Az EKB teljes mérlege 36%-kal 349 milliárd euróra bővült (2015: 257 milliárd €). A növekedést főként az APP keretében folytatott értékpapír-vásárlás okozta, de szerepet játszott az EKB nemzetközi tartalékeszközeinek felértékelődése is.

Ezen tényezők miatt 32%-kal 3663 milliárd euróra emelkedett az eurorendszer összevont mérlege^[2], (2015: 2781 milliárd €). Az eurorendszer monetáris politikai célú értékpapír-állománya 851 milliárd euróval 1654 milliárd euróra nőtt (2015: 803 milliárd €) az APP keretében folyó értékpapír-vásárlások hatására. 2016. december 31-én az APP-állományok 1532 milliárd eurót tettek ki (2015: 650 milliárd €). Az SMP keretében tartott állomány a visszaváltások miatt 21 milliárd euróval csökkent.

A média képviselői kérdéseikkel szíveskedjenek Stefan Ruhkampot keresni a +49 69 1344 5057-es telefonszámon.

Megjegyzések:

1. Az Európai Központi Bank és az eurorendszer számviteli irányelvei: A Kormányzótanács – a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya (a KBER alapokmánya) 26. cikk (4) bekezdésével összhangban – egységes számviteli irányelveket dolgozott ki az eurorendszer és benne az EKB számára, amelyeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában tett közzé.^[3] Noha ezek az irányelvek általánosságban a nemzetközileg elfogadott számviteli gyakorlaton alapulnak, kidolgozásuk során kitüntetett figyelmet kapnak az eurorendszer központi bankjainak sajátosságai. Különösen hangsúlyozzák a körültekintés (prudencia) elvét, hiszen az eurorendszer központi bankjainak többsége nagyfokú devizakockázatnak van kitéve. A körültekintő megközelítés fokozottan érvényes a nem realizált nyereség és a nem realizált veszteség eltérő elszámolására az eredménykimutatásban, valamint arra a tilalomra, hogy a valamely eszközön keletkezett nem realizált veszteséget nem lehet nettósítani egy másik eszközön keletkezett nem realizált nyereséggel szemben. A nem realizált nyereséget átértékelési számlára kell átvezetni, míg a kapcsolódó átértékelési számla egyenlegét meghaladó, nem realizált veszteséget az év végén ráfordításként kell kezelni. Az értékvesztést teljes egészében az eredménykimutatásban kell feltüntetni. Az euroövezet NKB-i ezeket az irányelveket kötelesek követni, amikor az eurorendszer heti összevont pénzügyi kimutatásában és az összevont éves mérlegben eurorendszertag minőségükben végzett műveleteikről számolnak be. Ezenfelül saját éves pénzügyi kimutatásaik elkészítése során is jórészt az EKB számviteli irányelveit alkalmazzák.
2. A monetáris politikai célú aktuális értékpapír-állomány kimutatása (értékvesztéssel módosított) amortizált bekerülési értéken történik.
3. A nem monetáris politikai célú, forgalomképes értékpapírokat piaci árfolyamon kell átértékelni.
4. Az aranykészleteket és egyéb, mérlegben és mérleg alatt nyilvántartott devizaeszközöket, illetve -forrásokat a mérlegfordulónapon érvényes árfolyamon kell euróra váltani.
5. Az EKB nyereségének felosztása, illetve veszteségének fedezése: A KBER alapokmányának 33. cikke értelmében az adott évi nettó nyereség 20%-áig terjedő – az EKB saját tőkéjének 100%-át meg nem haladó – összeg átutalható az általános tartalékalapba. A fennmaradó nettó nyereséget az euroövezeti NKB-k között, befizetett részesedésük arányában fel kell osztani.
6. Amennyiben az EKB veszteséget könyvel el, a hiány a Kormányzótanács döntése után jóváírható (a) az EKB általános kockázati céltartaléka és az általános tartalékalap, valamint (b) az adott pénzügyi év monetáris jövedelme terhére. Végül a fennmaradó nettó veszteséget átvezetett veszteségként lehet kimutatni a mérlegben, és az elkövetkező év(ek) nettó jövedelme terhére jóvá lehet írni.
7. Az eurorendszer SMP-állományai: Az alábbi táblázat kibocsátó szerinti bontásban mutatja az eurorendszer 2016. december 31-én érvényes SMP-állományait.

Az eurorendszer SMP-állományai 2016. december 31-én

[1]Az SMP-állományokat amortizált bekerülési értéken kell kimutatni.

[2]A kerekítés miatt a tételek összege nem feltétlenül egyezik meg a végösszeggel.