Az EKB bemutatta cselekvési tervét, amelynek célja az éghajlatváltozási megfontolásoknak a monetáris politikai stratégiájába való felvétele

2021. július 8.

Az EKB Kormányzótanácsa messzemenően elkötelezett a következők mellett:

• az éghajlatváltozási megfontolásoknak a monetáris politikai stratégiájába való további beépítése;
• az éghajlatváltozással kapcsolatos makrogazdasági modellezési, statisztikai és monetáris politikai elemzési kapacitásának kibővítése;
• az éghajlatváltozási megfontolásoknak a monetáris politikai műveletekbe való felvétele a közzétételek, a kockázatértékelés, a fedezeti rendszer és a vállalati szektort érintő eszközvásárlások terén;
• a cselekvési terv megvalósítása azoknak az eredményeknek megfelelően, amelyeket a környezeti fenntarthatósági közzétételek és adatszolgáltatás terén megvalósuló uniós szakpolitikák és kezdeményezések terén elértek.
  

Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa átfogó cselekvési tervről határozott, amely ambiciózus útvonaltervet (lásd függelék) vázol fel abból a célból, hogy az éghajlatváltozási megfontolásokat még jobban beépítsék a testület monetáris politikai keretébe. A Kormányzótanács ezzel a döntéssel kiemeli kötelességvállalását, hogy a környezeti fenntarthatósági megfontolásokat szisztematikusabban kifejezze a monetáris politikájában. A döntés a 2020–21-es stratégiai felülvizsgálat befejezését követi, amelynek homlokterében ott voltak az éghajlatváltozással és a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos meggondolások.

Az éghajlatváltozás kezelése globális kihívás és az Európai Unió által kitűzött szakpolitikai prioritás. Miközben az éghajlatváltozással kapcsolatos lépések megtétele elsősorban a kormányzatok és a parlamentek feladata, az EKB felismerte az igényt arra, hogy az éghajlattal kapcsolatos megfontolásokat megbízatásának keretein belül még tovább beépítse monetáris politikai keretébe. Az éghajlatváltozás és a fenntarthatóbb gazdaságra való áttérés olyan makrogazdasági mutatókra kifejtett hatásain keresztül befolyásolja az árstabilitási kilátásokat, mint az infláció, a kibocsátás, a foglalkoztatás, a kamatlábak, a beruházás és a termelékenység; a pénzügyi stabilitás; és a monetáris politika transzmissziója. Az éghajlatváltozás és a karbonszegény gazdaságra való átmenet is kihat az eurorendszer mérlegében szereplő eszközök értékére és kockázati profiljára, ami az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatok nemkívánatos felhalmozódásához vezethet.

Az EKB ezzel a cselekvési tervvel fokozza az éghajlatváltozás kezelésében vállalt szerepét, ami összhangban áll az EU-szerződésekben előírt kötelezettségeivel. A cselekvési terv olyan intézkedéseket foglal magában, amelyek megerősítik és kiszélesítik az eurorendszer folyamatban levő kezdeményezéseit, amelyek célja az éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolások jobb figyelembevétele azért, hogy előkészítsék a terepet a monetáris politikai keret átalakításához. Az intézkedések kialakítása összhangban lesz az árstabilitási céllal, és a hatékony erőforrás-elosztás érdekében figyelembe veszi az éghajlatváltozás következményeit. Az EKB közelmúltban létrehozott klímaváltozási központja hangolja össze az EKB ilyen jellegű tevékenységeit, szoros együttműködésben az eurorendszerrel. A tevékenységek a következő területekre helyezik a hangsúlyt:

A különféle vonatkozások makrogazdasági modellezése és értékelése a monetáris politikai transzmisszió szempontjából. Az EKB fel fogja gyorsítani az új modellek kidolgozását, valamint elméleti és empirikus elemzéseket végez az éghajlatváltozás és a kapcsolódó intézkedések különféle olyan vonatkozásainak nyomon követése céljából, amelyek a gazdaságot, a pénzügyi rendszert és a monetáris politikának a pénzügyi piacok és a bankrendszer közvetítésével a háztartásokhoz és cégekhez való transzmisszióját érintik.

Statisztikák az éghajlatváltozási kockázati elemzésekhez. Az EKB új kísérleti mutatókat dolgoz ki, amelyek tárgya a fontosabb környezetbarát pénzügyi instrumentumok, a pénzügyi intézmények karbonlábnyoma és az éghajlattal összefüggő fizikai kockázatoknak való kitettségeik. Ezután 2022-től kezdődően lépésenként továbbfejleszti ezeket a mutatókat, ami összhangban áll a környezeti fenntarthatósági közzétételek és adatszolgáltatás terén kezdeményezett uniós politikák és programok eredményeivel is.

A közzététel mint a fedezetek elfogadhatóságához és az eszközvásárlásokhoz kapcsolódó követelmény. Az EKB a lakossági szektorbeli eszközökre vonatkozóan közzétételi követelményeket ír elő, mint új elfogadhatósági kritériumot, illetve mint a fedezet és az eszközvásárlás megkülönböztetett kezelésének alapját. Ezek a követelmények figyelembe veszik a környezeti fenntarthatósági közzétételek és adatszolgáltatás terén alkalmazott uniós politikákat és programokat, és elősegítik a piacon a következetesebb tájékoztatási gyakorlatot, miközben tiszteletben tartják az arányosság elvét azáltal, hogy a kis- és középvállalkozások esetében módosítanak a követelményeken. Az EKB 2022-ben jelenti be a részletes tervet.

A kockázatértékelési képességek javítása. Az EKB 2022-ben kezdi el az eurorendszer mérlegének klímakockázati stressztesztelését, hogy felmérje az eurorendszer éghajlatváltozási kockázatnak való kitettségét; a munkához az EKB egész gazdaságra kiterjedő éghajlati stressztesztjének módszertanára támaszkodik. Az EKB továbbá felméri, hogy az eurorendszer hitelminősítő rendszere (ECAF) által elfogadott hitelminősítők nyilvánosságra hozták-e azokat az információkat, amelyek alapján megismerhető, hogyan építik be az éghajlatváltozási kockázatokat a hitelminősítésükbe. Az EKB ezenkívül fontolóra veszi olyan minimumstandardok kidolgozását, amelyekkel az éghajlatváltozási kockázatok beépíthetők a belső minősítéseibe.

Fedezeti keretrendszer. Az EKB mérlegelni fogja a klímaváltozással kapcsolatos releváns kockázatokat, amikor felülvizsgálja azokat az értékelési és kockázatellenőrzési keretrendszereket, amelyeket partnerei az eurorendszer hitelműveleteihez fedezetként mozgósított eszközökre alkalmaznak. Ez biztosítja, hogy minden releváns kockázatot, többek között az éghajlatváltozásból eredőket is figyelembe vegyék. Emellett az EKB továbbra is monitorozza a fenntarthatósági termékekhez kötődő strukturális piaci folyamatokat, és megbízatásának keretein belül készen áll a fenntartható finanszírozás terén folyó innováció támogatására, ahogy azt a fenntarthatósághoz kapcsolódó kötvények fedezetként való elfogadására vonatkozó határozata is példázza (lásd a 2020. szeptember 22-i sajtóközleményt.

A vállalati szektort érintő eszközvásárlások. Az EKB már megkezdte monetáris politikai portfólióiban a klímaváltozáshoz kapcsolódó releváns kockázatok figyelembevételét a vállalati szektort érintő eszközvásárlásai során használt átvilágítási eljárásokban. A jövőben pedig a vállalati kötvényvásárlások allokációját irányító keretrendszerének módosítását tervezi annak érdekében, hogy megbízatásának megfelelően beépítsen klímaváltozási kritériumokat is. Egyik ilyen, hogy a kibocsátókat felsorakoztassa minimálisan a párizsi megállapodást végrehajtó uniós jogszabályok mellett, a klímaváltozáshoz kapcsolódó mérőszámokon vagy hasonló célok vállalásán keresztül. Az EKB emellett legkésőbb 2023 első negyedévétől nyilvánosságra fogja hozni a vállalati szektort érintő vásárlási programra (CSPP) vonatkozó éghajlattal kapcsolatos információkat (amelyek a nem monetáris politikai célú portfóliókról szóló tájékoztatást egészítik ki; lásd a 2021. február 4-i sajtóközleményt).

A cselekvési terv megvalósítása összhangban lesz a környezeti fenntarthatósági közzétételek és adatszolgáltatás terén bevezetett olyan uniós politikák és kezdeményezések eredményeivel mint a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelv, a taxonómiai rendelet és a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet.

Kérjük, hogy a média képviselői kérdéseikkel Eva Taylort keressék a +49 69 1344 7162 telefonszámon.