20.6.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 204/3

a)

tiszteletben tartják az EKB közös értékeit, és olyan magatartást tanúsítanak szakmájuk végzése során és magánéletükben, amely megfelel az EKB európai intézményként betöltött szerepének;

b)

feladataikat lelkiismeretesen, tisztességesen, valamint egyéni vagy nemzeti érdekekre tekintet nélkül látják el;

c)

kerülik az olyan helyzeteket, amelyek összeférhetetlenséghez vezetnek, vagy annak látszatát kelthetik, beleértve a későbbi szakmai tevékenységből eredő helyzeteket is;

d)

tiszteletben tartják a szakmai etika legmagasabb szintű követelményeit, továbbá az Unió és az EKB iránt lojalitás vezérli őket;

e)

betartják az EKB magánjellegű pénzügyi tranzakciókra vonatkozó szabályait;

f)

betartják az EKB munkahelyi méltóságra vonatkozó szabályait.

a)

az alábbiaknak megfelelő különleges havi járadék:

b)

háztartási és eltartott gyermek után nyújtott támogatás;

c)

ellátás az EKB egészségügyi és balesetbiztosítási rendszere alapján.

a)

tiszteletben tartják az EKB közös értékeit, és olyan magatartást tanúsítanak szakmájuk végzése során és magánéletükben, amely megfelel az EKB európai intézményként betöltött szerepének;

b)

feladataikat lelkiismeretesen, tisztességesen, valamint egyéni vagy nemzeti érdekekre tekintet nélkül látják el;

c)

kerülik az olyan helyzeteket, amelyek összeférhetetlenséghez vezetnek, vagy annak látszatát kelthetik, beleértve a későbbi szakmai tevékenységből eredő helyzeteket is;

d)

tiszteletben tartják a szakmai etika legmagasabb szintű követelményeit, továbbá az Unió és az EKB iránt lojalitás vezérli őket;

e)

betartják az EKB magánjellegű pénzügyi tranzakciókra vonatkozó szabályait;

f)

betartják az EKB munkahelyi méltóságra vonatkozó szabályait.

a)

az alábbiaknak megfelelő különleges havi járadék:

b)

ellátás az EKB egészségügyi és balesetbiztosítási rendszere alapján.

0.1.1.

Az EKB személyzetének tagjai kizárólag az EKB érdekében részesülnek kiváltságokban és mentességekben az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv alapján. E kiváltságok és mentességek semmilyen módon nem mentik fel a személyzet tagjait sem magánjellegű kötelezettségeik teljesítése, sem az alkalmazandó jogszabályok és rendészeti szabályok betartása alól. Amennyiben a kiváltságokat és mentességeket vitatják, a személyzet érintett tagja erről köteles haladéktalanul tájékoztatni az Igazgatóságot.

0.1.2.

Főszabály szerint a személyzet más szervezetektől vagy intézményektől az EKB-hoz kiküldött vagy az EKB-val kötött munkaszerződés alapján az EKB-nál történő munkavégzés érdekében ezen szervezetektől vagy intézményektől szabadságon lévő tagjai az EKB személyzetének részét képezik, a személyzet más tagjaival megegyező kötelezettségekkel és jogokkal rendelkeznek, és szakmai feladataikat kizárólag az EKB javára végzik.

0.2.1.1.

A személyzet tagjai feladataik ellátása során kerülik az összeférhetetlen helyzeteket.

0.2.1.2.

Az „összeférhetetlenség” olyan helyzet, amelyben a személyzet tagjainak olyan személyes érdeke áll fenn, amely befolyásolhatja vagy látszólag befolyásolja a feladatainak pártatlan és objektív ellátását. A „személyes érdekeltség” bármely – pénzbeli vagy nem pénzbeli jellegű – juttatás vagy lehetséges juttatás a személyzet tagjai, családtagjaik, egyéb rokonaik vagy baráti körük és közeli ismerőseik számára.

0.2.1.3.

A személyzet tagja haladéktalanul köteles értesíteni közvetlen felettesét, ha feladatai ellátása során összeférhetetlenségről szerez tudomást. A közvetlen felettes a megfelelési és irányítási iroda tanácsának kikérését követően megfelelő intézkedéseket kezdeményezhet az összeférhetetlenség megelőzésére. Ha az összeférhetetlenség más megfelelő intézkedésekkel nem küszöbölhető ki vagy enyhíthető, a közvetlen felettes felmentheti a személyzet tagját az adott ügyben ellátandó feladatai alól. Amennyiben az összeférhetetlenség beszerzési eljárással kapcsolatos, a közvetlen felettes tájékoztatja a központi beszerzési irodát vagy adott esetben a beszerzési bizottságot, amely dönt a hozandó intézkedésekről.

0.2.1.4.

Valamely pályázó kinevezése előtt az EKB a pályázók kiválasztására és kinevezésére vonatkozó szabályokkal összhangban értékeli, hogy fennállhat-e a pályázó korábbi szakmai tevékenységeiből vagy a személyzet tagjaihoz, az Igazgatóság tagjaihoz vagy az EKB belső szerveinek tagjaihoz fűződő közeli személyes viszonyaiból eredő összeférhetetlenség. A kiválasztási bizottság vagy a kinevezés javasolásáért felelős vezető összeférhetetlenség azonosítása esetén kikéri a megfelelési és irányítási iroda tanácsát.

0.2.2.1.

A személyzet tagjai nem kérhetnek és nem fogadhatnak el az EKB-nál való foglalkoztatásukkal bármilyen módon összefüggő előnyt saját maguk vagy bármely más személy részére.

0.2.2.2.

Az „előny” bármely ajándék, vendéglátás vagy egyéb – pénzbeli vagy nem pénzbeli jellegű – juttatás, amely a címzett vagy bármely más személy pénzügyi, jogi vagy személyes helyzetét ténylegesen javítja, és amelyre a címzett jogszabály erejénél fogva nem jogosult. A munkával kapcsolatos megbeszélés során nyújtott kisebb mértékű vendéglátás nem minősül előnynek. Az „előny” akkor minősül a címzett EKB-nál való foglalkoztatásával összefüggőnek, ha azt a címzett EKB-nál betöltött pozíciója alapján ajánlják fel, és nem személyes alapon.

0.2.2.3.

A 0.2.2.1. cikk alóli kivételként, továbbá feltéve, hogy azok nem gyakoriak és nem ugyanabból a forrásból származnak, az alábbiak elfogadhatók:

0.2.2.4.

A személyzet tagjai a megfelelési és irányítási irodánál indokolatlan késedelem nélkül nyilvántartásba vetetnek

A személyzet tagjai átadnak az EKB-nak a 0.2.2.3. cikk c) pontjával összhangban elfogadott minden ajándékot. Az ilyen ajándékok az EKB tulajdonává válnak.

0.2.2.5.

Az előny elfogadása semmi esetre sem csorbíthatja vagy befolyásolhatja a személyzet tagjának objektivitását és cselekvési szabadságát.

0.2.6.1.

A személyzet tagjai írásbeli engedélyt kérnek, mielőtt olyan külső tevékenységbe kezdenének, amely szakmai jellegű vagy egyébként túlterjed azon, ami ésszerűen szabadidős tevékenységnek tekinthető.

Az ilyen engedélyt a megfelelési és irányítási irodával és az érintett közvetlen felettessel való konzultációt követően az emberi erőforrásokért, a költségvetésért és a szervezeti felépítésért felelős főigazgató vagy helyettese adja meg, amennyiben a külső tevékenység nem befolyásolja hátrányosan a személyzet tagjának az EKB felé fennálló szakmai feladatai ellátását, és valószínűsíthetően nem eredményez összeférhetetlenséget.

Az engedély alkalmanként legfeljebb öt évre adható meg.

0.2.6.2.

A 0.2.6.1. cikktől eltérően nem szükséges engedély azon külső tevékenységekhez, amelyeket:

0.2.6.3.

A fenti 0.2.6.1. és 0.2.6.2. cikk sérelme nélkül a személyzet tagjai folytathatnak politikai és szakszervezeti tevékenységet, azonban ennek során nem használhatják fel az EKB-nál betöltött pozíciójukat és kifejezetten ki kell jelenteniük, hogy személyes nézeteik nem feltétlenül tükrözik az EKB álláspontját.

0.2.6.4.

A személyzet közhivatalt vállalni kívánó, vagy közhivatalra megválasztott vagy kinevezett tagjának értesítenie kell erről az emberi erőforrásokért, a költségvetésért és a szervezeti felépítésért felelős főigazgatót vagy annak helyettesét, aki a megfelelési és irányítási irodával való konzultációt követően a szolgálat érdekeire, a tisztség fontosságára, az azzal járó feladatokra, díjazásra és a hivatal ellátása során felmerült költségek megtérítésére figyelemmel dönt arról, hogy a személyzet érintett tagjának:

Ha a személyzet tagjának személyes okokkal indokolt, fizetés nélküli szabadságot kell kivennie vagy engedélyezik számára szakmai feladatainak részmunkaidőben történő ellátását, a fizetés nélküli szabadság vagy a részmunkaidő időtartama igazodik a személyzet tagja megbízatásának idejéhez.

0.2.6.5.

A személyzet tagjai a külső tevékenységeket a munkaidőn kívül végzik. Az emberi erőforrásokért, a költségvetésért és a szervezeti felépítésért felelős főigazgató vagy helyettese kivételesen engedélyezhet eltéréseket e szabály alól.

0.2.6.6.

Az emberi erőforrásokért, a költségvetésért és a szervezeti felépítésért felelős főigazgató vagy helyettese, a megfelelési és irányítási irodával való konzultációt és lehetőség szerint a személyzet tagjának meghallgatását követően bármikor előírhatja a személyzet tagja számára azon külső tevékenységek beszüntetését, amelyek bármilyen módon hátrányosan befolyásolhatják a személyzet tagjának az EKB felé fennálló szakmai feladatai ellátását vagy valószínűsíthetően összeférhetetlenséget eredményeznek, még ha e tevékenységeket korábban engedélyezték is. Ebben az esetben a személyzet tagjainak ésszerű időt kell biztosítani a külső tevékenységek beszüntetésére, kivéve, ha a szolgálat érdekében ezen tevékenységek azonnali abbahagyása szükséges.

0.2.8.1.

A személyzet tagjai a várható szakmai tevékenységre vonatkozó tárgyalások során tisztességes és körültekintő magatartást tanúsítanak. A személyzet tagjai értesítik a megfelelési és irányítási irodát, amennyiben a szakmai tevékenység jellege a személyzet tagjának a szakmai feladataival való összeférhetetlenséget eredményezhet. Összeférhetetlenség esetén a megfelelési és irányítási iroda tájékoztatja és tanáccsal látja el a felelős közvetlen felettest az összeférhetetlenség enyhítése érdekében kezdeményezendő megfelelő intézkedésekről, beleértve szükség esetén a személyzet tagjának az adott tárgykörben ellátandó feladatai alól történő felmentését.

0.2.8.2.

A személyzet tagjai és volt tagjai értesítik a megfelelési és irányítási irodát, mielőtt az alábbi értesítési időszakok alatt bármilyen szakmai tevékenységet elfogadnának:

0.2.8.3.

A személyzet alábbi tagjaira türelmi időszakok vonatkoznak:

0.2.8.4.

Ha a tervezett szakmai tevékenységre két eltérő türelmi idő vonatkozik, a hosszabbat kell alkalmazni.

0.2.8.5.

A személyzet azon tagjai esetében, akiknek az EKB-nál való foglalkoztatása nem haladja meg a négy évet, a 0.2.8.2. és 0.2.8.3. cikkben rögzített értesítési kötelezettségek és türelmi idők tartama nem haladja meg az EKB-nál való foglalkoztatásuk tartamának felét.

0.2.8.6.

A személyzet tagjának kérésére az Igazgatóság kivételesen eltekinthet a 0.2.8.3. cikkben rögzített türelmi időktől vagy lerövidítheti azokat, amennyiben a későbbi szakmai tevékenységből eredő összeférhetetlenséget kizáró különleges körülmények állnak fenn. A személyzet tagja az indoklással ellátott kérelmet, az azt alátámasztó bizonyítékokkal együtt, a megfelelési és irányítási irodához nyújtja be annak érdekében, hogy arról az Igazgatóság ésszerű időn belül döntsön.

0.2.8.7.

Amennyiben a 0.2.8.3. cikk a) pont (1) i. alpontjában meghatározott türelmi idő alkalmazandó, az Igazgatóság kivételes esetekben, a megfelelési és irányítási iroda javaslata alapján dönthet úgy, hogy e türelmi időt legfeljebb két évre meghosszabbítja, amennyiben az összeférhetetlenség továbbra is fennáll.

0.3.2.1.

A személyzet tagjai szem előtt tartják az EKB függetlenségét, jó hírnevét és a szakmai titoktartás szükségességét. Szakmai feladataik ellátása során a személyzet tagjai nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást kormánytól, hatóságtól, szervezettől és az EKB-n kívüli személytől. A személyzet tagjai tájékoztatják közvetlen felettesüket a harmadik fél részéről az EKB feladatai ellátásának befolyásolására tett bármely kísérletről.

Az olyan témákról való véleménynyilvánítás során, amelyekről az EKB nem alakított ki álláspontot, a személyzet tagjai kifejezetten kijelentik, hogy személyes nézeteik nem feltétlenül tükrözik az EKB álláspontját.

0.3.2.2.

A személyzet tagjai a más európai intézményekkel, szervekkel és hivatalokkal, valamint nemzetközi intézményekkel való kapcsolattartás során fokozottan rendelkezésre állnak, megfelelően reagálnak és a kellő időben való reagálás érdekében biztosítják, hogy elérhetők legyenek.

A személyzet tagjai a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) nemzeti központi bankjainál, valamint az egységes felügyeleti mechanizmusban (SSM) részt vevő illetékes nemzeti hatóságoknál dolgozó kollégáikkal a szoros kölcsönös együttműködés szellemében tartják a kapcsolatot, szem előtt tartva az EKB-vel szemben fennálló kötelezettségeiket és az EKB KBER-en belül betöltött pártatlan szerepét.

0.3.2.3.

A személyzet tagjai az érdekcsoportokkal és a médiával való kapcsolataik során óvatosságot tanúsítanak. A személyzet tagjai a nyilvánosságtól vagy a médiától érkező valamennyi információkérést továbbítják a Kommunikáció és Nyelvi Szolgálatok Főigazgatóságnak (DG/C), az üzleti gyakorlat kézikönyvének rendelkezéseivel összhangban. A személyzet tagjai a nyilvánosságtól vagy a médiától érkező, az EKB dokumentumaihoz való hozzáférés iránti valamennyi kérelmet továbbítják a Titkárság Főigazgatóságnak, az üzleti gyakorlat kézikönyvének rendelkezéseivel összhangban.

0.3.2.4.

A személyzet külső konferenciákon vagy szemináriumokon előadni vagy külső kiadványokhoz hozzájárulni kívánó tagjai az üzleti gyakorlat kézikönyvével összhangban előzetes engedélyt kérnek, és betartják a kézikönyv vonatkozó rendelkezéseit.

0.3.2.5.

A 0.3.2.3. és a 0.3.2.4. cikk nem alkalmazandó a személyzet képviselőire a megbízatásuk körébe tartozó ügyeket illetően. A személyzet képviselői megfelelő időben tájékoztathatják a DG/C-t a médiával való bármely kapcsolatról, beszédről vagy külső kiadványról. A lojalitási kötelezettségük és szakmai titoktartási kötelezettségeik minden esetben teljes mértékben alkalmazandók maradnak.

0.3.3.1.

A személyzet tagjai betartják feletteseik utasításait és az irányadó beszámolási rendet. Ha a személyzet tagjai úgy ítélik meg, hogy valamely nekik adott utasítás szabálytalan, aggályaikról tájékoztatják közvetlen felettesüket, vagy, ha úgy ítélik meg, hogy közvetlen felettesük aggályaikkal nem foglalkozott kellő mértékben, főigazgatójukat, igazgatójukat vagy ezek helyettesét. Ha a főigazgató, igazgató vagy ezek helyettese az utasítást írásban megerősíti, a személyzet tagja végrehajtja az utasítást, kivéve, ha az nyilvánvalóan jogellenes.

0.3.3.2.

A személyzet tagjai nem kötelezhetik a személyzet más tagjait magánjellegű feladatok saját maguk vagy mások részére történő elvégzésére.

0.3.3.3.

A személyzet tagjai lojális viselkedést tanúsítanak kollégáik irányában. A személyzet tagjai különösképpen nem tarthatnak vissza a személyzet más tagjaitól olyan információkat, amelyek hatással lehetnek az üzletvitelre (különösen személyes előnyök szerzése céljából), valamint nem adhatnak hamis, pontatlan vagy túlzó információkat. A személyzet tagjai továbbá nem akadályozhatják vagy tagadhatják meg a kollégákkal való együttműködést.

0.4.1.1.

A személyzet tagjai az EKB jó hírnevének és hitelességének, valamint az EKB személyzetének integritásába és pártatlanságába vetett közbizalom védelme érdekében óvatosan és körültekintően járnak el a saját számlára vagy harmadik fél számlájára végzett magánjellegű pénzügyi tranzakciók során. A személyzet tagjainak magánjellegű pénzügyi tranzakciói nem spekulatív jellegűek, visszafogottak és ésszerű arányban állnak jövedelmi és vagyoni viszonyaikkal annak érdekében, hogy pénzügyi függetlenségüket ne tegyék ki kockázatnak.

0.4.1.2.

A megfelelési és irányítási iroda kötelező erejű iránymutatásokat adhat ki e cikk értelmezésére és alkalmazására vonatkozóan. A megfelelési és irányítási iroda – az Igazgatóság jóváhagyása mellett – így különösen meghatározhat további olyan magánjellegű pénzügyi tranzakciókat, amelyek a 0.4.2.2. és 0.4.2.3. cikk értelmében tilosak vagy előzetes engedélyhez kötöttek, amennyiben e tranzakciók összeütközésben állnak az EKB műveleteivel, vagy az összeütközés látszatát kelthetik. A megfelelési és irányítási iroda az ilyen iránymutatásokat megfelelő módon közzéteszi.

0.4.1.3.

A személyzet tagjai számára tilos az EKB, a nemzeti központi bankok, az illetékes nemzeti hatóságok vagy az Európai Rendszerkockázati Testület tevékenységeire vonatkozó és még nyilvánosságra nem hozott, illetve a nyilvánosság számára nem elérhető információk (a továbbiakban: bennfentes információk) saját maguk vagy mások egyéni érdekében történő felhasználása vagy ennek megkísérlése.

A személyzet tagjai számára különösen tilos a bennfentes információkból magánjellegű pénzügyi tranzakción keresztül történő előnyszerzés, illetve az ilyen tranzakciók mellett vagy ellen szóló ajánlás megtétele.

0.4.1.4.

Az e cikk értelmezésével kapcsolatos kétségek esetén a személyzet tagjai a magánjellegű pénzügyi tranzakció végzése előtt a megfelelési és irányítási irodához fordulnak tanácsért.

a)

mentesített magánjellegű pénzügyi tranzakciók;

b)

tiltott magánjellegű pénzügyi tranzakciók;

c)

előzetes engedélyhez kötött magánjellegű pénzügyi tranzakciók;

d)

utólagos bejelentéshez kötött magánjellegű pénzügyi tranzakciók.

a)

olyan kollektív befektetési forma egységeinek vásárlása vagy értékesítése, amelyben a személyzet tagjának nincs befolyása a befektetési politikára, azon befektetési formák kivételével, amelyek fő célja a 0.4.2.2. cikk b) pontja és a 0.4.2.3. cikk b) és c) pontja alá tartozó eszközökbe való befektetés, valamint az ilyen vásárlással vagy értékesítéssel közvetlenül összefüggő pénzátutalások és devizaügyletek;

b)

biztosítási kötvények vagy járadékok vásárlása vagy visszaváltása;

c)

deviza vétele vagy eladása nem pénzügyi befektetések vagy eszközök alkalomszerű megszerzése, magánjellegű utazás, vagy olyan pénznemben felmerülő jövőbeli személyes kiadások fedezése céljából, amely eltér attól, amelyben a személyzet tagjának illetményét fizetik;

d)

kiadások, beleértve a nem pénzügyi befektetések vagy eszközök (az ingatlant is beleértve) vásárlását vagy értékesítését;

e)

jelzáloghitelek kezelése;

f)

pénzátutalás a személyzet tagjának bármely pénznemben tartott folyószámlájáról vagy megtakarítási számlájáról a személyzet tagjának vagy harmadik személynek másik folyószámlájára vagy megtakarítási számlájára;

g)

egyéb magánjellegű pénzügyi tranzakciók, amelyek nem tiltottak és nem is előzetes engedélyhez kötöttek, és amelyek értéke egy adott naptári hónapban nem haladja meg a 10 000 eurót. A személyzet tagjai nem osztják részekre a magánjellegű pénzügyi tranzakciókat e küszöb megkerülése érdekében.

a)

olyan magánszférabeli jogi személyhez vagy egyénekhez kapcsolódó vagy azokkal végzett tranzakciók, amelyekkel a személyzet tagja az EKB nevében folyamatos szakmai kapcsolatban áll;

b)

az alábbiakra vonatkozó tranzakciók: i. az Unióban letelepedett vagy ott fiókteleppel rendelkező pénzügyi vállalatok (a központi bankok kivételével) által kibocsátott egyedi forgalomképes kötvények és részvények; ii. az ilyen kötvényekhez vagy részvényekhez kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök; iii. kombinált eszközök, amennyiben az összetevők egyike az i. vagy ii. alpont alá tartozik; és iv. olyan kollektív befektetési formák egységei, amelyek fő célja az ilyen kötvényekbe, részvényekbe vagy eszközökbe való befektetés.

a)

rövid távú kereskedés, vagyis a megelőző hónapban vásárolttal vagy értékesítettel azonos nemzetközi értékpapír-azonosító számmal (ISIN) rendelkező eszközök értékesítése vagy vásárlása. Nincs szükség engedélyre, amennyiben az utóbbi értékesítésre a személyzet tagja által brókerének adott stop-loss megbízás végrehajtásaként kerül sor;

b)

egy adott naptári hónapban 10 000 eurót meghaladó, a következőkre vonatkozó tranzakciók: i. euroövezeti tagállam által kibocsátott állampapírok; ii. az ilyen állampapírokhoz kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök; iii. kombinált eszközök, amennyiben az összetevők egyike az i. vagy ii. alpont alá tartozik; és iv. olyan kollektív befektetési formák egységei, amelyek fő célja az ilyen értékpapírokba vagy eszközökbe való befektetés;

c)

egy adott naptári hónapban 10 000 eurót meghaladó, a következőkre vonatkozó tranzakciók: i. arany és aranyhoz kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök (beleértve az indexként az aranyhoz kötött értékpapírokat); ii. olyan társaság által kibocsátott részvények, kötvények vagy kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök, amelyek fő tevékenysége az arany bányászata vagy előállítása; iii. kombinált eszközök, amennyiben az összetevők egyike az i. vagy ii. alpont alá tartozik; és iv. olyan kollektív befektetési formák egységei, amelyek fő célja az ilyen értékpapírokba vagy eszközökbe való befektetés;

d)

a 0.4.2.1. cikk c) pontjában felsoroltaktól eltérő és egy adott naptári hónapban 10 000 eurót meghaladó devizaügyletek.

a)

jelzáloghiteltől eltérő hitelek (beleértve a rögzített konstrukcióról változó jellegű konstrukcióra, vagy fordítva történő átállást, vagy fennálló hitel meghosszabbítását). A személyzet tagjai jelzik, hogy a hitelt pénzügyi eszközök megszerzésére használják-e fel;

b)

kamatlábhoz kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök és indexeken alapuló származtatott pénzügyi eszközök;

c)

a 0.4.2.2. cikk b) pontjában foglaltaktól eltérő vállalatok részvényeinek és az ilyen vállalatok által kibocsátott kötvények vásárlása vagy értékesítése.

a)

amelyekkel akkor rendelkeznek, amikor a 0.4. cikkben rögzített korlátozások hatálya alá kerülnek;

b)

amelyeket későbbi időpontban, saját cselekményük nélkül szereznek, így különösen öröklés, ajándékozás, családi jogállásukban bekövetkezett változás, vagy azon jogalany tőkeszerkezetében vagy ellenőrzésében bekövetkezett változás következtében, amelyben a személyzet tagja eszközökkel vagy jogokkal rendelkezik;

c)

amelyeket olyan időpontban szereztek, amikor a tranzakció még nem volt tiltott.

0.4.3.1.

A személyzet tagjai a megfelelési és irányítási iroda rendelkezésére bocsátanak egy aktuális listát az alábbiakról:

A személyzet tagjai e listát naprakész állapotban tartják.

0.4.3.2.

A 0.4.3. cikk szerinti adatszolgáltatási kötelezettségeikre figyelemmel a személyzet tagjai a megelőző és a folyó naptári évet átfogó nyilvántartást vezetnek az alábbiakról:

0.4.3.3.

A megfelelési és irányítási iroda az Igazgatóság jóváhagyása mellett felkérhet külső szolgáltatót az alábbiak elvégzésére:

A megfelelésre vonatkozó ezen ellenőrzések céljából a megfelelési és irányítási iroda felkérheti a személyzet érintett tagjait, hogy a meghatározandó időszakra vonatkozóan lezárt borítékban bocsássák rendelkezésre a 0.4.3.2. cikkben felsorolt nyilvántartásokat a külső szolgáltatónak való továbbítás céljára. A személyzet tagjai a megfelelési és irányítási iroda által megjelölt határidőn belül rendelkezésre bocsátják e nyilvántartásokat.

0.4.3.4.

A 0.4.3.5. cikk sérelme nélkül a külső szolgáltató minden kapott információt és dokumentációt szigorúan bizalmasan kezel, és azt csak a megfelelésre vonatkozó ellenőrzések elvégzése céljára használja fel.

0.4.3.5.

Amennyiben a külső szolgáltató a személyzet tagja általi szakmai kötelezettségszegés gyanújára, vagy a szerződéses kötelezettségek EKB-nál dolgozó és szerződése alapján a 0.4. cikkben rögzített korlátozások hatálya alatt álló külső személy általi megszegése gyanújára utaló bizonyítékokat azonosít, e lehetséges kötelezettségszegést az alátámasztó dokumentációval együtt jelenti a megfelelési és irányítási irodának. A megfelelési és irányítási iroda értékeli a lehetséges kötelezettségszegést, és amennyiben a gyanú megalapozott, jelenti azt az illetékes testületnek vagy üzleti terület(ek)nek további kivizsgálás vagy szükség esetén fegyelmi intézkedések céljából. A külső szolgáltató jelentése, a fenti szabályokkal összhangban megküldött alátámasztó dokumentációval együtt, az esetleges későbbi belső és/vagy külső eljárások részét képezheti.

0.4.3.6.

A személyzet tagjainak a 0.4.3. cikk szerinti kötelezettségei azon évet követő naptári év végéig továbbra is fennállnak, amely év során munkaviszonyuk véget ért. A bennfentes információk felhasználásának 0.4.1.3. cikkben rögzített tilalma mindaddig érvényesül, amíg az információt nem hozták nyilvánosságra.

1.

„Munkahelyi méltóság”: a nem megfelelő magatartás hiánya. Nem megfelelő magatartás a közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés, fizikai erőszak, pszichológiai zaklatás (másként nevezve: megfélemlítés) és szexuális zaklatás bármely formája.

2.

„Közvetlen hátrányos megkülönböztetés” akkor áll fenn, ha egy személy állampolgársága, neme, faji vagy etnikai származása, vallása vagy meggyőződése, fogyatékossága, kora vagy szexuális irányultsága miatt kevésbé kedvező bánásmódban részesül, részesült vagy részesülne, mint valamely hasonló helyzetben levő más személy.

3.

„Közvetett hátrányos megkülönböztetés” akkor áll fenn, ha egy látszólag semleges rendelkezés, feltétel vagy gyakorlat valamely személyt állampolgársága, neme, faji vagy etnikai származása, vallása vagy meggyőződése, fogyatékossága, kora vagy szexuális irányultsága alapján másokhoz képest különösen hátrányosan érint, kivéve, ha a rendelkezés, feltétel vagy gyakorlat objektív módon igazolható.

4.

„Fizikai erőszak”: egy másik személlyel szemben fizikai erő szándékos használata vagy fizikai erővel való fenyegetés, amely fizikai, szexuális vagy pszichológiai károsodást eredményez.

5.

„Pszichológiai zaklatás”: bármely olyan helytelen magatartás, amely egy időszak során ismétlődően vagy rendszeresen előfordul, és olyan fizikai magatartást, szóbeli vagy írott nyelvhasználatot, gesztusokat vagy más szándékos cselekvéseket tartalmaz, amelyek alkalmasak arra, hogy bármely másik személy személyiségét, méltóságát, fizikai vagy pszichológiai integritását aláássák.

6.

„Szexuális zaklatás”: olyan, szexuális magatartás, amely azon személy számára, akire irányul, nem kívánatos, és amelynek célja vagy hatása az említett személy megsértése, illetve megfélemlítő, ellenséges, bántó vagy zavarba ejtő közeg megteremtése.

0.5.3.1.

A személyzet azon tagja, aki úgy ítéli meg, hogy nem megfelelő magatartás célpontja volt, informális, valamint formális eljárást is igénybe vehet. A személyzet ilyen eljárást kezdeményező tagját emiatt semmilyen hátrányos következmény nem érheti, kivéve, ha az eljárás keretében megállapítást nyer, hogy szándékosan téves vagy rosszhiszemű panaszt tett.

0.5.3.2.

Informális eljárás

Az informális eljárás keretében a személyzet érintett tagja:

0.5.3.3.

Formális eljárás

Amennyiben a személyzet érintett tagja úgy ítéli meg, hogy az informális eljárás nem megfelelő, vagy az informális eljárás nem volt sikeres, a személyzet érintett tagja kérheti az emberi erőforrásokért, a költségvetésért és a szervezeti felépítésért felelős főigazgatótól vagy annak helyettesétől megfelelő (ideiglenes) intézkedések meghozatalát. A főigazgató vagy helyettese az ilyen kérelmeket gyorsan, komolyan és bizalmasan kezeli. Szükség esetén a főigazgató vagy helyettese jelentheti az ügyet az illetékes belső szervnek a belső igazgatási vizsgálat kezdeményezéséről való döntés érdekében.

0.5.3.4.

Azon vezetők, akik olyan nem megfelelő magatartásról szereznek tudomást, amely haladéktalan vezetői intézkedés útján megfelelően nem kezelhető, az ilyen magatartást indokolatlan késedelem nélkül jelentik az emberi erőforrásokért, a költségvetésért és a szervezeti felépítésért felelős főigazgatónak vagy helyettesének, aki a 0.5.3. cikkel összhangban dönt a további intézkedésekről.

0.5.3.5.

A személyzet más tagjai, akik nem megfelelő magatartásról szereznek tudomást, az ilyen magatartást jelenthetik közvetlen felettesüknek, vagy szükség esetén az emberi erőforrásokért, a költségvetésért és a szervezeti felépítésért felelős főigazgatónak vagy helyettesének. A személyzet szakmai kötelezettségszegést bejelentő tagjainak védelmére vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak.

0.7.1.

A 0.4.2. cikk sérelme nélkül a megfelelési és irányítási iroda, az emberi erőforrásokért, a költségvetésért és a szervezeti felépítésért felelős főigazgatóval vagy annak helyettesével együtt, iránymutatásokat adhat ki az etikai keretrendszer értelmezésére és alkalmazására vonatkozóan.

0.7.2.

A személyzet tagjai kérhetik a megfelelési és irányítási irodát vagy az emberi erőforrásokért, a költségvetésért és a szervezeti felépítésért felelős főigazgatót vagy annak helyettesét, hogy olyan esetekben, amelyekben dönteni jogosultak, nyújtsanak útmutatást az etikai keretrendszernek való megfeleléshez kapcsolódó bármely kérdésben. A személyzet tagjának olyan magatartása, amely a megfelelési és irányítási iroda vagy az Emberi Erőforrások, Költségvetés és Szervezeti Felépítés Főigazgatóság által adott tanácsnak teljes mértékben megfelel, az etikai keretrendszernek megfelelőnek tekintendő, és nem vezethet fegyelmi eljáráshoz. Az ilyen tanács ugyanakkor nem mentesíti a személyzet tagját az őt a nemzeti jog alapján terhelő felelősség alól.