EUR-Lex Hozzáférés az európai uniós joghoz

Vissza az EUR-Lex kezdőlapjára

Ez a dokumentum az EUR-Lex webhelyről származik.

Dokumentum 32014O0043

Az Európai Központi Bank (EU) 2015/571 iránymutatása ( 2014. november 6. ) a monetáris és pénzügyi statisztikákról szóló EKB/2014/15 iránymutatás módosításáról (EKB/2014/43)

HL L 93., 2015.4.9., 82—102. o. (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

A dokumentum hatályossági állapota Már nem hatályos, Érvényesség vége: 31/01/2022; hatályon kívül helyezte: 32021O0835

ELI: http://data.europa.eu/eli/guideline/2015/571/oj

9.4.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 93/82


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2015/571 IRÁNYMUTATÁSA

(2014. november 6.)

a monetáris és pénzügyi statisztikákról szóló EKB/2014/15 iránymutatás módosításáról (EKB/2014/43)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 5.1., 12.1. és 14.3. cikkére,

tekintettel az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló, 1986. december 8-i 86/635/EGK tanácsi irányelvre (2),

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és számviteli beszámoló jogi keretéről szóló, 2010. november 11-i EKB/2010/20 iránymutatásra (3),

mivel:

(1)

Az értékpapírok kibocsátására vonatkozó statisztikák összeállítását aktualizálni kell a számlák 2010. évi európai rendszere módosításainak figyelembevétele érdekében, és e keretben meg kell kezdeni az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok (PKV-k) általi értékpapír-kibocsátásra vonatkozó adatgyűjtést.

(2)

Módosítani kell továbbá az EKB/2014/15 iránymutatásban (4) rögzített, a nem monetáris pénzügyi intézményeket érintő fizetési műveletekre vonatkozó adatszolgáltatási követelményeket, biztosítva ezzel a 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (5) kifejezetten nem említett, illetve annak hatálya alá nem tartozó egyes nemzeti fizetési eszközök és pénzforgalmi szolgáltatások megfelelő nyilvántartását,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

1. cikk

Az EKB/2014/15 iránymutatás II. mellékletének módosításai

Az EKB/2014/15 iránymutatás II. melléklete a következőképpen módosul:

1.

A 12. rész helyébe az ezen iránymutatás I. mellékletében szereplő szöveg lép;

2.

A 16. részben a 3. táblázat helyébe a következő szöveg lép:

 

„Küldött

Fogadott

Tájékoztató adatok

Műveletek száma

Műveletek értéke

Műveletek száma

Műveletek értéke

Műveletek a fizetési eszköz típusa szerint

Átutalások

Elektronikusan kezdeményezett

ebből:

 

 

 

 

Egyedi fizetési alapon kezdeményezett

 

 

 

 

ebből:

 

 

 

 

Online banki alapú elektronikus fizetések

Geo 1

Geo 1

Egyszerű könyvelési bejegyzéssel végrehajtott számlajóváírások

Geo 0

Geo 0

Egyszerű könyvelési bejegyzéssel végrehajtott számlaterhelések

Geo 0

Geo 0

 

 

 

Készpénzátutalások

Geo 3

Geo 3

Geo 2

Geo 2

Távközlési, digitális vagy IT-eszköz útján végrehajtott műveletek

Geo 1

Geo 1

Geo 2

Geo 2

Egyéb (a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelvben nem szereplő) szolgáltatások

Geo 4

Geo 4

—”

3.

a 16. rész a következő fogalommeghatározással egészül ki:

Egyéb (a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelvben nem szereplő) szolgáltatások – a 2007/64/EK irányelv 4. cikkének 3. pontjában meghatározottaktól eltérő, a pénzforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatások.”

2. cikk

Hatálybalépés és végrehajtás

(1)   Ez az iránymutatás az azon tagállamok, amelyek pénzneme az euro nemzeti központi bankjaival történő közlésének napján lép hatályba.

(2)   Azon tagállamok, amelyek pénzneme az euro nemzeti központi bankjai meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek ezen iránymutatás mellékletének való megfelelés érdekében szükségesek, és azt az elfogadásának napjától alkalmazzák.

(3)   Azon tagállamok, amelyek pénzneme az euro nemzeti központi bankjai meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek az ezen iránymutatás 1. cikke (2) bekezdésének való megfelelés érdekében szükségesek, és azt 2015. január 1-jétől alkalmazzák.

3. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak azon tagállamok nemzeti központi bankjai a címzettjei, amelyek pénzneme az euro.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2014. november 6-án.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

(2)  HL L 372., 1986.12.31., 1. o.

(3)  HL L 35., 2011.2.9., 31. o.

(4)  EKB/2014/15 iránymutatás (2014. április 4.) a monetáris és pénzügyi statisztikákról (HL L 340., 2014.11.26., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2007/64/EK irányelve (2007. november 13.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 319., 2007.12.5., 1. o.).


MELLÉKLET

„12. RÉSZ

Az értékpapír-kibocsátásra vonatkozó statisztikák

1. szakasz: Bevezetés

Az euroövezetre vonatkozó, értékpapír-kibocsátási statisztikákból két fő aggregátum állítható össze:

az euroövezet rezidensei általi, bármely devizanemben történő összes kibocsátás, és

a világszerte euróban történő, belföldi és nemzetközi összes kibocsátás.

Az elsődleges megkülönböztetés a kibocsátó rezidens státusán alapul; az euroövezet NKB-i együttesen lefedik az euroövezet rezidenseinek összes kibocsátását (1). A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) szolgáltat adatokat a »külföld« kibocsátásairól, amelybe az euroövezeten kívüli minden rezidens beletartozik (beleértve az euroövezeten kívül rezidens nemzetközi szervezeteket is).

Az alábbi táblázat összefoglalja az adatszolgáltatási követelményeket.

 

Értékpapír-kibocsátások

Az euroövezet rezidenseinek kibocsátásai

(minden NKB adatszolgáltatása a belföldi rezidensekről)

A külföld rezidenseinek kibocsátásai

(BIS/NKB)

Nem euroövezeti tagállamok

Egyéb országok

Euróban/nemzeti pénznemben

A csoport

B csoport

Egyéb devizanemekben  (2)

C csoport

D csoport

nem kell jelenteni

2. szakasz: Adatszolgáltatási követelmények

1. táblázat

A csoport jelentési formanyomtatvány az NKB-k számára

 

BELFÖLDI REZIDENS KIBOCSÁTÓK//EURO/NEMZETI PÉNZNEMEK

Fennálló összegek

Bruttó kibocsátások

Visszaváltások

Nettó kibocsátások (4)

 

A1

A2

A3

A4

1.   RÖVID LEJÁRATÚ, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK  (3)

Összesen

S1

S68

S135

S202

EKB/NKB

S2

S69

S136

S203

MPI-k a központi bankok kivételével

S3

S70

S137

S204

EPK-k

S4

S71

S138

S205

ebből PKV

S5

S72

S139

S206

Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek

S6

S73

S140

S207

Captive finanszírozók

S7

S74

S141

S208

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S8

S75

S142

S209

Nem pénzügyi vállalatok

S9

S76

S143

S210

Központi kormányzat

S10

S77

S144

S211

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S11

S78

S145

S212

Társadalombiztosítási alapok

S12

S79

S146

S213

 

 

 

 

 

2.   HOSSZÚ LEJÁRATÚ, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK  (3)

Összesen

S13

S80

S147

S214

EKB/NKB

S14

S81

S148

S215

MPI-k a központi bankok kivételével

S15

S82

S149

S216

EPK-k

S16

S83

S150

S217

ebből PKV

S17

S84

S151

S218

Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek

S18

S85

S152

S219

Captive finanszírozók

S19

S86

S153

S220

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S20

S87

S154

S221

Nem pénzügyi vállalatok

S21

S88

S155

S222

Központi kormányzat

S22

S89

S156

S223

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S23

S90

S157

S224

Társadalombiztosítási alapok

S24

S91

S158

S225

 

 

 

 

 

2.1.   ebből fix kamatozású kibocsátások:

Összesen

S25

S92

S159

S226

EKB/NKB

S26

S93

S160

S227

MPI-k a központi bankok kivételével

S27

S94

S161

S228

EPK-k

S28

S95

S162

S229

ebből PKV

S29

S96

S163

S230

Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek

S30

S97

S164

S231

Captive finanszírozók

S31

S98

S165

S232

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S32

S99

S166

S233

Nem pénzügyi vállalatok

S33

S100

S167

S234

Központi kormányzat

S34

S101

S168

S235

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S35

S102

S169

S236

Társadalombiztosítási alapok

S36

S103

S170

S237

 

 

 

 

 

2.2.   ebből változó kamatozású kibocsátások:

Összesen

S37

S104

S171

S238

EKB/NKB

S38

S105

S172

S239

MPI-k a központi bankok kivételével

S39

S106

S173

S240

EPK-k

S40

S107

S174

S241

ebből PKV

S41

S108

S175

S242

Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek

S42

S109

S176

S243

Captive finanszírozók

S43

S110

S177

S244

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S44

S111

S178

S245

Nem pénzügyi vállalatok

S45

S112

S179

S246

Központi kormányzat

S46

S113

S180

S247

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S47

S114

S181

S248

Társadalombiztosítási alapok

S48

S115

S182

S249

 

 

 

 

 

2.3.   ebből kamatszelvény nélküli kötvények:

Összesen

S49

S116

S183

S250

EKB/NKB

S50

S117

S184

S251

MPI-k a központi bankok kivételével

S51

S118

S185

S252

EPK-k

S52

S119

S186

S253

ebből PKV

S53

S120

S187

S254

Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek

S54

S121

S188

S255

Captive finanszírozók

S55

S122

S189

S256

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S56

S123

S190

S257

Nem pénzügyi vállalatok

S57

S124

S191

S258

Központi kormányzat

S58

S125

S192

S259

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S59

S126

S193

S260

Társadalombiztosítási alapok

S60

S127

S194

S261

 

 

 

 

 

3.   TŐZSDEI RÉSZVÉNYEK  (5)

Összesen

S61

S128

S195

S262

EKB/NKB-k

S62

S129

S196

S263

MPI-k a központi bankok kivételével

S63

S130

S197

S264

EPK-k

S64

S131

S198

S265

Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek

S65

S132

S199

S266

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S66

S133

S200

S267

Nem pénzügyi vállalatok

S67

S134

S201

S268

 

 

 

 

 


2. táblázat

C csoport jelentési formanyomtatvány az NKB-k számára

 

BELFÖLDI REZIDENS KIBOCSÁTÓK//EGYÉB DEVIZÁK

Fennálló összegek

Bruttó kibocsátások

Visszaváltások

Nettó kibocsátások

 

C1

C2

C3

C4

4.   RÖVID LEJÁRATÚ, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK

Összesen

S269

S335

S401

S467

EKB/NKB

S270

S336

S402

S468

MPI-k a központi bankok kivételével

S271

S337

S403

S469

EPK-k

S272

S338

S404

S470

ebből PKV

S273

S339

S405

S471

Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek

S274

S340

S406

S472

Captive finanszírozók

S275

S341

S407

S473

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S276

S342

S408

S474

Nem pénzügyi vállalatok

S277

S343

S409

S475

Központi kormányzat

S278

S344

S410

S476

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S279

S345

S411

S477

Társadalombiztosítási alapok

S280

S346

S412

S478

 

 

 

 

 

5.   HOSSZÚ LEJÁRATÚ, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK

Összesen

S281

S347

S413

S479

EKB/NKB

S282

S348

S414

S480

MPI-k a központi bankok kivételével

S283

S349

S415

S481

EPK-k

S284

S350

S416

S482

ebből PKV

S285

S351

S417

S483

Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek

S286

S352

S418

S484

Captive finanszírozók

S287

S353

S419

S485

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S288

S354

S420

S486

Nem pénzügyi vállalatok

S289

S355

S421

S487

Központi kormányzat

S290

S356

S422

S488

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S291

S357

S423

S489

Társadalombiztosítási alapok

S292

S358

S424

S490

 

 

 

 

 

5.1.   ebből fix kamatozású kibocsátások:

Összesen

S293

S359

S425

S491

EKB/NKB

S294

S360

S426

S492

MPI-k a központi bankok kivételével

S295

S361

S427

S493

EPK-k

S296

S362

S428

S494

ebből PKV

S297

S363

S429

S495

Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek

S298

S364

S430

S496

Captive finanszírozók

S299

S365

S431

S497

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S300

S366

S432

S498

Nem pénzügyi vállalatok

S301

S367

S433

S499

Központi kormányzat

S302

S368

S434

S500

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S303

S369

S435

S501

Társadalombiztosítási alapok

S304

S370

S436

S502

 

 

 

 

 

5.2.   ebből változó kamatozású kibocsátások:

Összesen

S305

S371

S437

S503

EKB/NKB

S306

S372

S438

S504

MPI-k a központi bankok kivételével

S307

S373

S439

S505

EPK-k

S308

S374

S440

S506

ebből PKV

S309

S375

S441

S507

Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek

S310

S376

S442

S508

Captive finanszírozók

S311

S377

S443

S509

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S312

S378

S444

S510

Nem pénzügyi vállalatok

S313

S379

S445

S511

Központi kormányzat

S314

S380

S446

S512

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S315

S381

S447

S513

Társadalombiztosítási alapok

S316

S382

S448

S514

 

 

 

 

 

5.3.   ebből kamatszelvény nélküli kötvények:

Összesen

S317

S383

S449

S515

EKB/NKB

S318

S384

S450

S516

MPI-k a központi bankok kivételével

S319

S385

S451

S517

EPK-k

S320

S386

S452

S518

ebből PKV

S321

S387

S453

S519

Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek

S322

S388

S454

S520

Captive finanszírozók

S323

S389

S455

S521

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S324

S390

S456

S522

Nem pénzügyi vállalatok

S325

S391

S457

S523

Központi kormányzat

S326

S392

S458

S524

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S327

S393

S459

S525

Társadalombiztosítási alapok

S328

S394

S460

S526

 

 

 

 

 

6.   TŐZSDEI RÉSZVÉNYEK

Összesen

S329

S395

S461

S527

MPI-k a központi bankok kivételével

S330

S396

S462

S528

EPK-k

S331

S397

S463

S529

Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek

S332

S398

S464

S530

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S333

S399

S465

S531

Nem pénzügyi vállalatok

S334

S400

S466

S532


3. táblázat

A csoport tájékoztató tételek jelentési formanyomtatvány az NKB-k számára

 

BELFÖLDI REZIDENS KIBOCSÁTÓK//EURO/NEMZETI PÉNZNEMEK

Fennálló összegek

Bruttó kibocsátások

Visszaváltások

Nettó kibocsátások

 

A1

A2

A3

A4

6.   TŐZSDEI RÉSZVÉNYEK

Captive finanszírozók

S533

S544

S555

S566

 

 

 

 

 

7.   NEM TŐZSDEI RÉSZVÉNYEK

Összesen

S534

S545

S556

S567

MPI-k a központi bankok kivételével

S535

S546

S557

S568

EPK-k

S536

S547

S558

S569

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S537

S548

S559

S570

Nem pénzügyi vállalatok

S538

S549

S560

S571

 

 

 

 

 

8.   EGYÉB TULAJDONI RÉSZESEDÉS

Összesen

S539

S550

S561

S572

MPI-k a központi bankok kivételével

S540

S551

S562

S573

EPK-k

S541

S552

S563

S574

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S542

S553

S564

S575

Nem pénzügyi vállalatok

S543

S554

S565

S576

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.   A kibocsátó rezidens státusa

Az adatszolgáltató ország nem rezidenseinek tulajdonában levő, de az adatszolgáltató ország gazdasági területén működő leányvállalatok általi kibocsátásokat az adatszolgáltató országban rezidens intézmény általi kibocsátásként kell besorolni.

Az adatszolgáltató ország gazdasági területén bejegyzett, de több országban is működő vállalatközpontok általi kibocsátásokat szintén a rezidens intézmények általi kibocsátásként kell besorolni. Az adatszolgáltató ország gazdasági területén kívül bejegyzett, de az adatszolgáltató ország rezidenseinek tulajdonában levő vállalatközpontok vagy leányvállalatok általi kibocsátásokat nem rezidensek általi kibocsátásnak kell tekinteni. Például a Volkswagen Brazil kibocsátásait úgy kell tekinteni, mint a Brazíliában és nem az adatszolgáltató ország területén rezidens intézmény általi kibocsátást. Ha egy vállalat nem rendelkezik semmilyen fizikai dimenzióval, azt, hogy melyik terület rezidense, azon gazdasági terület alapján kell meghatározni, amelynek a joga szerint a vállalkozást bejegyezték vagy nyilvántartásba vették (6).

A kettős figyelembevétel, illetve kimaradások elkerülése érdekében a különleges célú gazdasági egységek által történő kibocsátások jelentése kétoldalúan, az érintett adatszolgáltatók részéről történik. Az olyan különleges célú gazdasági egységek kibocsátásait, amelyek megfelelnek az ESA 2010-ben foglalt, rezidensekre vonatkozó feltételeknek, és az euroövezet rezidenseinek tekintendők, az NKB-k jelentik, és nem a Nemzetközi Fizetések Bankja.

2.   A kibocsátók szektorok szerinti részletezése

A kibocsátásokat abba a szektorba kell besorolni, amelyet a kibocsátott értékpapírból eredő kötelezettség terhel. A szektor szerinti besorolás a következő 12 kibocsátótípust foglalja magában:

EKB/NKB-k,

egyéb MPI-k,

EPK-k,

ebből értékpapírosítási tranzakciókkal foglalkozó speciális pénzügyi vállalatok,

kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek,

captive finanszírozók,

biztosítók és nyugdíjpénztárak (7),

nem pénzügyi vállalatok,

központi kormányzat,

tartományi kormányzat és helyi önkormányzatok,

társadalombiztosítási alapok,

nemzetközi intézmények.

Ha az értékpapírokat különleges célú gazdasági egységek közreműködésével bocsátották ki, és a kibocsátásból fakadó végső kötelezettség nem a különleges célú gazdasági egységet, hanem a tevékenység végzésének központját terheli, a kibocsátást nem a különleges célú gazdasági egységnek, hanem a tevékenység végzése központjának kell tulajdonítani. Például az euroövezeti »A országban« található nem pénzügyi vállalat, az »AJAX Electronics« egy különleges célú gazdasági egysége általi kibocsátásokat a nem pénzügyi vállalatok szektorához kell sorolni, és azokat az A országnak kell jelentenie. A különleges célú gazdasági egységnek és anyavállalatának ugyanakkor azonos országban kell rezidensnek lennie. Ezért, ha az anyavállalat nem az adatszolgáltató országban rezidens, a különleges célú gazdasági egységet az adatszolgáltató országban fiktív rezidensnek kell tekinteni, és a kibocsátó szektornak a különleges célú gazdasági egység gazdasági funkciójával kell összhangban állnia. Például ha az »ACME Motors« egy Japánban rezidens, gépjárműveket gyártó nem pénzügyi vállalat, és az »ACME Motor Finance« egy az euroövezeti »B országban« rezidens leányvállalat, az ACME Motor Finance általi kibocsátásokat B ország captive finanszírozóinak kell tulajdonítani, mivel az ACME Motors anyavállalat nem ugyanabban az országban rezidens. Ez alól az egyetlen kivétel a kormányzat tulajdonában álló különleges célú gazdasági egységek esete, mivel ebben az esetben az értékpapírt az anyavállalat országának kormányzata által kibocsátottként kell nyilvántartani. (8)

A tőzsdei részvények kibocsátása útján privatizálásra kerülő állami vállalatokat a nem pénzügyi vállalati szektorhoz kell sorolni. Hasonlóképpen, a privatizálásra kerülő állami hitelintézeteket az »MPI-k a központi bankok kivételével« szektorhoz kell sorolni. Amikor háztartások vagy a háztartásokat segítő nonprofit intézmények bocsátanak ki értékpapírokat, azt e célból a »nem pénzügyi vállalatok« általi kibocsátások közé kell besorolni.

3.   A kibocsátások lejárata

A rövid lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé azok az értékpapírok tartoznak, amelyek eredeti lejárata egy év vagy annál rövidebb, abban az esetben is, ha kibocsátásukra hosszú távú kibocsátások keretében kerül sor.

A hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé azok az értékpapírok tartoznak, amelyek eredeti lejárata egy évnél hosszabb. Azon választható lejáratú értékpapírok, amelyek esetében a legutolsó lejárat egy évnél hosszabb, illetve a meghatározatlan lejáratú kibocsátások hosszú lejáratúnak tekintendők.

Nem szükséges az MPI-mérlegstatisztikák esetében alkalmazott, kétéves lejárat szerinti megosztás.

4.   Hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kamatláb szerinti osztályozása

A hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a következő csoportokba sorolhatók:

 

Fix kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, azaz névértéken kibocsátott és visszavásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a névértékhez képest diszkonton vagy felárral kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

 

Változó kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, azaz olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek kamatszelvényét és/vagy tőkealapját termékek és szolgáltatások valamely általános árindexéhez (például fogyasztói árindexhez), egy kamatlábhoz vagy egy eszközárhoz kötik, amely a kibocsátás futamideje alatt a kamatszelvény révén hozzáférhető, változó összegű jövedelmet eredményez. Az értékpapír-kibocsátási statisztikák céljára a vegyes kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok változó kamatozásúnak tekintendők (9).

 

Kamatszelvény nélküli kötvények, azaz kamatfizetés nélküli, a névértékhez képest jelentős diszkonttal kibocsátott instrumentumok. A diszkont többnyire a kötvény futamideje alatt felhalmozott kamattal egyenértékű.

5.   A kibocsátások besorolása

A kibocsátások két nagy csoportba sorolhatók: a) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (10); és b) tőzsdei részvények (11). A zártkörűen kibocsátott részvényekről a lehetőségekhez mérten kell adatot szolgáltatni. A pénzpiaci papírok megkülönböztetés nélkül a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé sorolandók. A nem tőzsdei részvények (12) és egyéb tulajdoni részesedések (13) önkéntesen, két külön tájékoztató tételként jelenthetők. A pénzpiaci alapok és egyéb befektetési alapok által kibocsátott részvények/egységek nem tartoznak ide.

Az alábbiak az instrumentumok nem teljes körű listáját képezik az értékpapír-kibocsátási statisztikákban:

a)

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

i.

Rövid lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Legalább az alábbi instrumentumok tartoznak ide.

Kincstárjegyek és a kormányzat által kibocsátott más rövid lejáratú papírok.

Pénzügyi és nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott, átruházható, rövid lejáratú papírok. Az ilyen papíroknak többféle elnevezése létezik, ideértve az alábbiakat: kereskedelmi értékpapírok (commercial paper, commercial bills, bills of trade, bills of exchange), saját váltó (promissory note) és letéti jegy.

Hosszú távú jegyzési garanciavállalás keretében kibocsátott rövid lejáratú értékpapírok.

Bankári elfogadványok.

ii.

Hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Legalább többek között az alábbi instrumentumok tartoznak ide.

Bemutatóra szóló kötvények.

Alárendelt kötvények.

Választható lejáratú kötvények, ha a lejáratok közül a legutolsó egy évnél hosszabb.

Lejárat nélküli kötvények.

Változó kamatozású kötvények.

Átváltható kötvények.

Fedezett kötvények.

Indexhez kötött értékpapírok, amelyek esetében a tőkeérték árindexhez, tőzsdei áru árához vagy árfolyamindexhez kötődik.

Mélyen a névérték alatt kibocsátott kötvények, amelyekhez alacsony kamatfizetés kapcsolódik, és a névértékhez képest diszkonttal kerülnek kibocsátásra.

Kamatszelvény nélküli kötvények.

Eurokötvények.

Globális kötvények.

Zártkörű kibocsátású kötvények.

Hitelek átalakításából származó értékpapírok.

Hitelek, amelyek de facto átruházhatóvá váltak.

Akár a kibocsátó vállalat, akár más vállalat részvényeivé konvertálható záloglevelek és hitelek (debentures és loan stock) az átalakításukig. Amennyiben elkülöníthető az alapul szolgáló kötvénytől, a konvertálási opció, amely származtatott pénzügyi eszköznek tekintendő, nem tartozik ide.

Részvények, amelyek fix jövedelmet biztosítanak, de a vállalat felszámolásakor nem jogosítanak a maradványértékből való részesedésre, ideértve az osztaléktöbbletre nem jogosító elsőbbségi részvényeket.

Hitel, jelzálog, hitelkártya-tartozás, követelés és más eszközök értékpapírosítása részeként kibocsátott pénzügyi eszközök.

Nem tartoznak ide az alábbi instrumentumok:

visszavásárlási megállapodás részét képező értékpapír-tranzakciók;

át nem ruházható értékpapírok kibocsátása;

át nem ruházható hitelek.

b)

Tőzsdei részvények

A tőzsdei részvények közé az alábbiak tartoznak.

Részvénytársaságok által kibocsátott részvények.

Részvénytársaságok visszaváltott részvényei.

Részvénytársaságok által kibocsátott, osztalékként juttatott részvények.

Elsőbbségi részvények, amelyek részesedést biztosítanak a vállalat felszámolásakor keletkező maradványértékből. Ezek lehetnek elismert tőzsdén jegyzett vagy nem jegyzett részvények.

Adott esetben zártkörű kibocsátások.

Ha egy vállalatot privatizálnak, és ennek keretében a kormány megtartja a privatizált vállalat részvényeinek egy részét, a többi részvényt viszont szabályozott piacon jegyzik, a vállalati tőke teljes értékét tőzsdei részvényként kell nyilvántartani, mivel potenciálisan az összes részvény bármely időpontban piaci értéken értékesíthető. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a részvények egy részét nagybefektetőknek értékesítik, és csak a fennmaradó résszel, vagyis a közkézhányaddal kereskednek a tőzsdén.

A tőzsdei részvények nem tartalmazzák az alábbiakat:

eladásra felkínált, de kibocsátáskor át nem vett részvények,

részvényekre átváltható kötvények, amelyek csak akkor tartoznak ide, ha átváltották ezeket részvényekre,

a vállalatban korlátlan felelősséggel részt vevő partnerek részvényei,

jogilag részvénytársasági formában működő nemzetközi szervezetekbe történő kormányzati befektetések,

ingyenes részvények (csak a kibocsátás időpontjában), valamint részvények feldarabolása; ezek azonban megkülönböztetés nélkül beletartoznak a tőzsdei részvények teljes állományába.

6.   A kibocsátás devizaneme

A kétdevizás kötvényeket a kiállítás pénzneme szerint kell besorolni. A kétdevizás kötvények azon kötvények, amelyek esetében a kötvényt a kiállítás devizanemétől eltérő pénznemben fogják visszaváltani, illetve a szelvényt ettől eltérő devizában kifizetni. Ha a globális kötvényt többféle devizanemben denominálják, minden részt a saját kibocsátási devizaneme szerint külön kibocsátásként kell jelenteni. Ha az értékpapírt kétféle devizanemben denominálták, például 70 %-át euróban és 30 %-át USA dollárban, lehetőség szerint minden összetevőjét a devizanem denominációja szerint, külön-külön kell jelenteni. Az adott példában tehát a kibocsátás 70 %-át euróban/nemzeti pénznemben történő kibocsátásként (14), 30 %-át pedig egyéb devizában történő kibocsátásként kell jelenteni. Ha egy kibocsátás esetében nem lehet elkülönítetten megállapítani az egyes devizanemek szerinti összetevőket, az adatszolgáltató ország a magyarázó megjegyzésekben jelzi a ténylegesen alkalmazott bontást.

7.   A kibocsátás időpontjának nyilvántartása

Egy kibocsátás akkor tekinthető teljesítettnek, amikor a kibocsátó megkapja az ellenértéket, és nem a konzorcium kötelezettségvállalásakor.

8.   Az állományok és a folyamatok egyeztetése

Az NKB-k információt szolgáltatnak a rövid és hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalomban lévő állományáról, bruttó kibocsátásáról, visszaváltásáról és nettó kibocsátásáról, valamint a tőzsdei részvényekről.

Az alábbi táblázat bemutatja az állományok (azaz forgalomban lévő állományok) és a folyamatok (bruttó kibocsátás, visszaváltás és nettó kibocsátás) közötti kapcsolatot. A gyakorlatban a kapcsolat összetettebb az árak és devizaárfolyamok változása, az újrabefektetett (felhalmozott) kamatok, az átsorolások, revíziók és egyéb kiigazítások következtében.

i.

Forgalomban lévő állomány az adatszolgáltatási időszak végén

Forgalomban lévő állomány az előző adatszolgáltatási időszak végén

+

Bruttó kibocsátások az adatszolgáltatási időszakban

Visszaváltások az adatszolgáltatási időszakban

+

Átsorolások és egyéb változások

ii.

Forgalomban lévő állomány az adatszolgáltatási időszak végén

Forgalomban lévő állomány az előző adatszolgáltatási időszak végén

+

Nettó kibocsátások az adatszolgáltatási időszakban

 

 

+

Átsorolások és egyéb változások

a)   Bruttó kibocsátások

A referencia-időszak alatti bruttó kibocsátásokba beletartozik minden olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és tőzsdei részvény, amely esetében a kibocsátó az újonnan létrehozott értékpapírt készpénzért értékesíti. A szokásos módon kibocsátott új instrumentumokról van szó. A kibocsátás időpontjának meghatározás szerint a fizetés időpontját kell tekinteni; a kibocsátások nyilvántartása tehát a lehető legjobban megközelíti az értékpapírok kifizetésének idejét.

A tőzsdei részvények esetében ide tartoznak az olyan újonnan létrehozott részvények, amelyeket a tőzsdén jegyzett vállalatok első alkalommal bocsátanak ki készpénzért, ideértve az újonnan létesülő vállalatokat és a nyilvánossá váló magáncégeket is. Ide tartoznak az olyan újonnan létrehozott részvények is, amelyeket az állami vállalatok privatizációja során bocsátanak ki készpénzért, amennyiben a vállalat részvényeit tőzsdén jegyzik. Az ingyenes részvények kibocsátása nem vehető figyelembe (15). Bruttó kibocsátás nem jelenthető olyan esetben, amikor egy vállalatot egyszerűen bevezetnek a tőzsdére, de új tőkét nem gyűjtenek.

Vállalatfelvásárlások vagy vállalatok összeolvadása (16) esetén az értékesített vagy átruházott létező értékpapírok nem tartoznak a jelentett bruttó kibocsátások vagy visszaváltások alá az olyan új instrumentumok kivételével, amelyeket egy euroövezetben rezidens jogalany bocsátott ki készpénz ellenében.

A későbbiekben más instrumentummá konvertálható értékpapírok kibocsátását az eredeti instrumentumkategóriában kell nyilvántartani; konverzió esetén az értékpapírokat úgy kell nyilvántartani, hogy azok ebben az instrumentumkategóriában visszaváltásra kerülnek, és az új kategóriában azonos összegű bruttó kibocsátásként kezelendők (17).

b)   Visszaváltások

A referencia-időszak alatti visszaváltásokba beletartozik a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a tőzsdei részvények kibocsátó általi minden visszavásárlása, amennyiben a befektető készpénzt kap az értékpapírokért. Az instrumentumok szokásos módon történő kivonásáról van itt szó. Ide tartozik minden olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynek futamideje lejárt, valamint az idő előtti visszaváltások is. Ide tartozik a vállalati részvények visszavásárlása is, ha a vállalat jogi formájának megváltozása előtt készpénzért az összes részvényét visszavásárolja, illetve ha alaptőke-csökkentés keretében részvényeinek egy részét készpénzért visszavásárolja. A vállalati részvények visszavásárlása nem tartozik ide, ha az a vállalat által saját részvényeibe történő befektetést jelent (18).

A tőzsdéről való kivezetés esetében a visszaváltások nem jelentendők.

c)   Nettó kibocsátások

A nettó kibocsátás a referencia-időszakban végzett összes bruttó kibocsátás és összes visszaváltás különbsége.

A tőzsdei részvények forgalomban lévő állományának le kell fednie a rezidens jogalanyok valamennyi tőzsdei részvényének piaci értékét. Valamely euroövezeti ország által jelentett, tőzsdei részvények forgalomban lévő összege ezért nőhet vagy csökkenhet a tőzsdén szereplő jogalany székhelyének változásakor. Ez vonatkozik olyan vállalatfelvásárlások vagy összeolvadások esetére is, ahol új instrumentumokat nem hoztak létre és bocsátottak ki készpénz ellenében és/vagy nem váltottak vissza készpénz ellenében és nem vontak ki. Egy kibocsátó másik rezidens országba való átköltözése esetében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tőzsdei részvények tekintetében a kettős figyelembevétel, illetve kimaradások elkerülése érdekében az érintett NKB-k közösen koordinálják az ilyen esemény jelentésének időzítését.

9.   Értékelés

Az értékpapír-kibocsátás értéke egy ár-összetevőből, és – amennyiben az adatszolgáltatás devizanemétől eltérő pénznemben történik a kibocsátás – egy árfolyam-összetevőből áll.

Az NKB-knak a rövid lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat névértéken (19), a jegyzett részvényeket pedig piaci értéken kell jelenteniük. A hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a kamatláb típusától függően az értékeléshez eltérő módszerek alkalmazhatók, ami a teljes állomány vegyes értékelését eredményezi. Például a fix kamatozású és a változó kamatozású kibocsátások jellemzően névértéken kerülnek értékelésre, a kamatszelvény nélküli kötvények pedig nominálértéken. A kamatszelvény nélküli kötvények viszonylagos összege általában alacsony, ezért a kódlista nem tartalmaz a vegyes értékelést jelölő értéket; a hosszú lejáratú értékpapírok teljes mennyiségét névértéken kell jelenteni. Abban az esetben, ha a jelenség nagyságrendje jelentős, a »meghatározatlan« (Z) értéket kell alkalmazni. Általánosságban minden olyan esetben, amikor vegyes értékelés fordul elő, az adatokat az NKB-nek az attribútum szintjén kell szolgáltatnia a III. mellékletben foglaltakkal összhangban.

a)

Árfolyamértékelés

A jegyzett részvények állomány- és folyamatadatait piaci értéken kell jelenteni.

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állomány- és folyamatadatainak névértéken történő nyilvántartása alól kivételt képeznek a mélyen a névérték alatt kibocsátott és a kamatszelvény nélküli kötvények, amelyek esetében a forgalomban lévő állományt és a bruttó kibocsátást nominálértéken kell nyilvántartani, vagyis a diszkontárat a kibocsátás időpontjában plusz a felhalmozódott kamatokat, és a lejáratkor történő visszaváltáskor a névértéket. A kamatszelvény nélküli kötvények forgalomban lévő állományának nominálértéke az alábbiak szerint számítható ki.

Formula

ahol

A

=

nominálérték = ténylegesen kifizetett összeg a keletkezett kamatokkal

E

=

diszkontár a kibocsátás időpontjában (kibocsátáskor fizetett összeg)

P

=

névérték (lejáratkor visszafizetett összeg)

T

=

kibocsátás és lejárat közötti idő (napokban)

t

=

a kibocsátás óta eltelt idő (napokban)

Az egyes országokban alkalmazott árfolyam-értékelési eljárások között meghatározott fokú eltérések előfordulhatnak.

Ebben az összefüggésben nem kell alkalmazni az ESA 2010 szerinti árfolyamértékelést, amely a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és részvények esetében előírja, hogy a folyamatokat tranzakciós értéken, az állományt pedig piaci értéken kell nyilvántartani.

A mélyen a névérték alatt kibocsátott és a kamatszelvény nélküli kötvények esetében a felhalmozott kamatot be kell számítani, amennyiben az az adatszolgáltató NKB részéről megvalósítható.

b)

Az adatszolgáltatás devizaneme és az árfolyamértékelések

Az NKB-k minden adatot euróban kifejezve kell jelenteniük az EKB-nak, ideértve a történeti idősorokat is. A belföldi rezidensek által egyéb devizában kibocsátott értékpapírok (C csoport) (20) euróra történő átszámításakor az NKB-k a lehető legnagyobb mértékben követik az ESA 2010-en alapuló árfolyam-értékelési elveket (21), az alábbiak szerint.

i.

A forgalomban lévő állományt a referencia-időszak végén, azaz a referencia-időszak utolsó munkanapján záráskor érvényes piaci középárfolyamon kell euróra/nemzeti pénznemre átszámítani.

ii.

A bruttó kibocsátásokat és visszaváltásokat a kifizetés időpontjában érvényes piaci középárfolyamon kell euróra/nemzeti pénznemre átszámítani. Ha nem lehet megállapítani az átváltás céljából alkalmazandó pontos árfolyamot, az átváltás időpontjában a piaci középárfolyamhoz legközelebb álló árfolyam alkalmazható.

10.   Fogalmi következetesség

Az értékpapír-kibocsátási statisztikák és az MPI-mérlegstatisztikák az MPI-k által kibocsátott átruházható instrumentumok tekintetében összekapcsolódnak. Az instrumentumok és az ezeket kibocsátó MPI-k lefedettsége fogalmilag összhangban van, és ugyanez vonatkozik az instrumentumok lejárati sávok szerinti besorolására és a devizanemek szerinti bontásra is. Az értékpapír-kibocsátási statisztikák és az MPI-mérlegstatisztikák között az értékelési elvekben vannak különbségek (a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat illetően, az előbbiek esetében ugyanis névértéket, az utóbbiak esetében pedig piaci értéket kell kimutatni). Az értékelési eltérésektől és az egyes országok MPI mérlegében a saját értékpapír-állományok nettósításától eltekintve az értékpapír-kibocsátási statisztikák keretében jelentett, MPI-k által kibocsátott értékpapírok állománya megfelel az MPI mérleg forrásoldala 11. (»hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok«) sorának. Az értékpapír-kibocsátási statisztikák céljából meghatározott rövid lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megfelelnek a legfeljebb egyéves lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak. Az értékpapír-kibocsátási statisztikák céljából meghatározott hosszú lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megegyeznek az egy és két év közötti lejáratú, illetve a két éven túli lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összegével.

Az NKB-k felülvizsgálják az értékpapír-kibocsátási statisztikák és az MPI mérlegstatisztikák lefedettségét, és jelzik az EKB-nak az esetleges koncepcionális eltéréseket. A tartalmi összefüggésekre vonatkozóan három típusú ellenőrzést kell végezni: a) az NKB-k által euróban/nemzeti pénznemben végzett kibocsátások; b) a központi bankok kivételével az MPI-k által euróban/nemzeti pénznemben végzett kibocsátások; és c) a központi bankok kivételével az MPI-k által egyéb devizában végzett kibocsátások tekintetében. Az értékpapír-kibocsátási statisztikák és az MPI-mérlegstatisztikák közötti fogalmi eltérések lehetségesek, mivel az értékpapír-kibocsátási statisztikák és az MPI-mérlegstatisztikák különböző célokat szolgáló nemzeti adatszolgáltatási rendszerekből származnak.

11.   Az adatokkal kapcsolatos követelmények

Minden országnak minden értelmezhető idősorra vonatkozóan statisztikai jelentést kell küldenie. Ha egy sor valamely országban nem alkalmazható, az NKB erről haladéktalanul, indokolással ellátva írásban kell értesítenie az EKB-t. Az NKB-k átmenetileg mentesülhetnek valamely idősor jelentése alól, amennyiben az alapul szolgáló jelenség nem létezik. Az NKB-knak szintén jelezniük kell ennek előfordulását és a III. mellékletben ismertetett adatszolgáltatási rendszertől való bármilyen eltérést. Továbbá értesíteniük kell az EKB-t arról, ha a revíziókat a revíziók jellegére vonatkozó magyarázatokkal együtt küldik.

3. szakasz: Nemzeti magyarázó megjegyzések

Minden NKB egy jelentést terjeszt be, amely az e feladat keretében szolgáltatott adatokat mutatja be. A jelentés az alábbiakban ismertetett témaköröket tárgyalja, és a lehetőségekhez mérten a javasolt szerkezetet követi. Különösen olyankor kell kiegészítő információt szolgáltatni, amikor a jelentett adatok nincsenek összhangban ezzel az iránymutatással, illetve ha nincs adatszolgáltatás, és ezt indokolni is kell. A jelentésnek legkésőbb az adatokkal egyidejűleg kell beérkeznie.

1.   Adatforrások/adatgyűjtési rendszer: az értékpapír-kibocsátási statisztikák összeállításához felhasznált adatforrások részletezése (igazgatási források a kormányzati kibocsátások esetében, közvetlen adatszolgáltatás az MPI-ktől és egyéb intézményektől, újságok és adatszolgáltatók, pl. az International Financial Review stb.). Az NKB-knak jelezniük kell, hogy az adatokat kibocsátásonként gyűjtik és tárolják-e, és milyen feltételek szerint. A másik lehetőségként az NKB-knak jelezniük kell, hogy az adatokat megkülönböztetés nélkül, a referencia-időszak alatt egyedi kibocsátók által teljesített kibocsátások összegeként gyűjtik és tárolják-e (ez az eset a közvetlen adatgyűjtési rendszerek alkalmazásakor fordulhat elő). Közvetlen adatszolgáltatás esetén információt kell nyújtani az adatszolgáltatók meghatározására alkalmazott szempontokról, valamint az általuk szolgáltatandó információkról.

2.   Összeállítási eljárások: az adatok összeállításához e feladat keretében alkalmazott módszereket kell röviden bemutatni, például az egyedi értékpapír-kibocsátásokra vonatkozó információk összegzése, a meglévő – akár közzétett, akár közzé nem tett – idősorokra vonatkozó szabályozások.

3.   A kibocsátó hol rezidens: jelezni kell, hogy a kibocsátások besorolásakor lehetséges-e teljes mértékben alkalmazni az ESA 2010 (és az IMF) rezidensekre vonatkozó meghatározását. Ha ez nem, vagy csak részben lehetséges, az NKB-knak átfogó magyarázatot kell fűzniük a ténylegesen alkalmazott szempontokhoz.

4.   A kibocsátók szektorok szerinti részletezése: jelezni kell a kibocsátóknak a 2. szakasz 2.pontjában meghatározott szektorok szerinti részletezésétől eltérő besorolását. A magyarázatokban ki kell térni a megállapított különbségekre és az esetleges »szürke« területekre.

5.   A kibocsátás devizaneme: ha nem lehetséges valamely kibocsátás devizanemek szerinti összetevőit elkülönítetten meghatározni, az NKB-knak a szabályoktól való eltérésekre magyarázatot kell adniuk. Továbbá azon NKB-k, amelyeknek nem áll módjukban minden értékpapír tekintetében megkülönböztetni a helyi devizában, euróban/más nemzeti pénznemben és az egyéb pénznemben végzett kibocsátásokat, tájékoztatást adnak arról, hogy az ilyen kibocsátásokat hová sorolták be, és a torzulás mértékének megítélése céljából megadják a nem helyesen besorolt kibocsátások teljes összegét.

6.   A kibocsátások besorolása: az NKB-k teljes körű tájékoztatást adnak a nemzeti adatokban szereplő értékpapírfajtákról, ideértve saját nemzeti fogalmaikat. Ha ismeretes, hogy a lefedettség csak részleges, a hiányzó adatokra magyarázatot kell nyújtani. Az NKB-knak különösen az alábbi információkat kell rendelkezésre bocsátaniuk.

—   Zártkörű kibocsátások: az NKB-knak jelezniük kell, hogy a szolgáltatott adatok ezeket tartalmazzák-e.

—   Bankári elfogadványok: ha átruházhatók, és a szolgáltatott adatok tartalmazzák ezeket, az adatszolgáltató NKB-nak ismertetni kell az ilyen instrumentumok nyilvántartására szolgáló nemzeti eljárásokat és az instrumentumok sajátosságait.

—   Tőzsdén jegyzett részvények: az NKB-knak jelezniük kell, hogy a szolgáltatott adatok nem jegyzett részvényeket vagy részesedéseket is magukban foglalnak; a torzulás mértékének érzékeltetésére a nem jegyzett részvények és/vagy részesedések összegére vonatkozó becslést kell adni. Az NKB-knak jelezniük kell a nemzeti magyarázó megjegyzésekben bármely ismert hiányosságot a jegyzett részvények lefedettsége tekintetében.

7.   A hosszú lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok instrumentumok szerinti elemzése: ha a fix kamatozású, a változó kamatozású és a kamatszelvény nélküli kötvények összege nem adja ki a hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összegét, az NKB-knak meg kell adniuk az olyan hosszú lejáratú értékpapírok típusát és összegét, amelyek tekintetében ilyen bontás nem áll rendelkezésre.

8.   A kibocsátások lejárata: amennyiben a rövid és hosszú lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok fogalommeghatározását nem lehet szigorúan alkalmazni, az NKB-knak jelezniük kell, hogy a jelentett adatok hol térnek el.

9.   Visszaváltások: az NKB-knak be kell mutatniuk, hogy a visszaváltásokra vonatkozó adatokat hogyan vezetik le, illetve jelzik, hogy az információ közvetlen adatszolgáltatás útján gyűlt-e össze, vagy maradványként számították.

10.   Árfolyamértékelés: a nemzeti magyarázó megjegyzésekben az NKB-k részletesen be kell mutatniuk a következők értékelésére alkalmazott módszereket: a) hitelviszonyt megtestesítő rövid lejáratú értékpapírok; b) hitelviszonyt megtestesítő hosszú lejáratú értékpapírok; c) diszkonttal kibocsátott kötvények; és d) jegyzett részvények. Indokolni kell, ha az értékelés eltérő az állományok és a folyamatok tekintetében.

11.   Az adatszolgáltatás gyakorisága, határideje és az idősorok hossza: az NKB-knak meg kell jelölniük, hogy az e feladat keretében összeállított adatok milyen mértékben felelnek meg a felhasználói követelményeknek (azaz havi adatok, öthetes határidővel). Szintén jelezni kell a szolgáltatott idősorok hosszát. Jelenteni kell az adatsorokban bekövetkező bármely törést, például az értékpapírok lefedettségének időbeli különbségeit.

12.   Revíziók: ha revízióra került sor, rövid magyarázatban meg kell világítani ennek okát és tartalmát.

13.   A belföldi rezidensek által kibocsátott instrumentumok becsült lefedettsége, instrumentumonként: az NKB-knak nemzeti becslést kell nyújtaniuk a belföldi rezidensek által kibocsátott értékpapírok kategóriánkénti lefedettségéről, azaz a rövid lejáratú értékpapírok, hosszú lejáratú értékpapírok és jegyzett részvények belföldi pénznemben, euróban/egyéb nemzeti pénznemben (ideértve az ECU-t) és egyéb devizanemben történő kibocsátásáról az alábbi táblázat szerint. A »lefedettség %-ban« alatti becslések minden instrumentumkategória esetében a figyelembe vett értékpapírok százalékos részarányát jelzi azon teljes kibocsátáshoz viszonyítva, amelyet az adatszolgáltatási szabályok értelmében az érintett kategóriában jelenteni kellene. A »megjegyzések« oszlopban rövid leírások adhatók. Az NKB-k a monetáris unióhoz való csatlakozás eredményeként bekövetkező lefedettségi változásokat is jelenteniük kell.

 

Lefedettség %-ban:

Megjegyzések:

Kibocsátások euróban/nemzeti pénznemben

Hazai pénznem

STS

 

 

LTS

 

 

QUS

 

 

Euro/nemzeti devizák a hazai pénznem kivételével, ideértve az ECU-t

STS

 

 

LTS

 

 

Egyéb devizanemekben

STS

 

 

LTS

 

 

STS

=

rövid lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

LTS

=

hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

QUS

=

jegyzett részvények.

4. szakasz: A Nemzetközi Fizetések Bankjára vonatkozó követelmények

A Nemzetközi Fizetések Bankja részére szóló adatszolgáltatási követelmények azonos elveket követnek, mint az NKB-kra vonatkozó, az 1–3. szakaszban vázolt adatszolgáltatási követelmények, az alábbiak kivételével:

4. táblázat

B csoport jelentési formanyomtatvány a Nemzetközi Fizetések Bankja számára

 

KÜLFÖLDI REZIDENS KIBOCSÁTÓK//EURO/NEMZETI PÉNZNEMEK

Fennálló összegek

Bruttó kibocsátások

Visszaváltások

 

B1

B2

B3

9.   RÖVID LEJÁRATÚ, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK

Összesen

S577

S642

S707

NKB

S578

S643

S708

MPI-k a központi bankok kivételével

S579

S644

S709

EPK-k

S580

S645

S710

ebből PKV

S581

S646

S711

Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek

S582

S647

S712

Captive finanszírozók

S583

S648

S713

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S584

S649

S714

Nem pénzügyi vállalatok

S585

S650

S715

Központi kormányzat

S586

S651

S716

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S587

S652

S717

Társadalombiztosítási alapok

S588

S653

S718

Nemzetközi szervezetek

S589

S654

S719

 

 

 

 

10.   HOSSZÚ LEJÁRATÚ, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK

Összesen

S590

S655

S720

NKB

S591

S656

S721

MPI-k a központi bankok kivételével

S592

S657

S722

EPK-k

S593

S658

S723

ebből PKV

S594

S659

S724

Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek

S595

S660

S725

Captive finanszírozók

S596

S661

S726

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S597

S662

S727

Nem pénzügyi vállalatok

S598

S663

S728

Központi kormányzat

S599

S664

S729

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S600

S665

S730

Társadalombiztosítási alapok

S601

S666

S731

Nemzetközi szervezetek

S602

S667

S732

 

 

 

 

10.1.   ebből fix kamatozású kibocsátások:

Összesen

S603

S668

S733

NKB

S604

S669

S734

MPI-k a központi bankok kivételével

S605

S670

S735

EPK-k

S606

S671

S736

ebből PKV

S607

S672

S737

Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek

S608

S673

S738

Captive finanszírozók

S609

S674

S739

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S610

S675

S740

Nem pénzügyi vállalatok

S611

S676

S741

Központi kormányzat

S612

S677

S742

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S613

S678

S743

Társadalombiztosítási alapok

S614

S679

S744

Nemzetközi szervezetek

S615

S680

S745

 

 

 

 

10.2.   ebből változó kamatozású kibocsátások:

Összesen

S616

S681

S746

NKB

S617

S682

S747

MPI-k a központi bankok kivételével

S618

S683

S748

EPK-k

S619

S684

S749

ebből PKV

S620

S685

S750

Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek

S621

S686

S751

Captive finanszírozók

S622

S687

S752

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S623

S688

S753

Nem pénzügyi vállalatok

S624

S689

S754

Központi kormányzat

S625

S690

S755

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S626

S691

S756

Társadalombiztosítási alapok

S627

S692

S757

Nemzetközi szervezetek

S628

S693

S758

 

 

 

 

10.3.   ebből kamatszelvény nélküli kötvények:

Összesen

S629

S694

S759

NKB

S630

S695

S760

MPI-k a központi bankok kivételével

S631

S696

S761

EPK-k

S632

S697

S762

ebből PKV

S633

S698

S763

Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek

S634

S699

S764

Captive finanszírozók

S635

S700

S765

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S636

S701

S766

Nem pénzügyi vállalatok

S637

S702

S767

Központi kormányzat

S638

S703

S768

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S639

S704

S769

Társadalombiztosítási alapok

S640

S705

S770

Nemzetközi szervezetek

S641

S706

S771

 

 

 

 

A kibocsátások lejárata

A lejáratot illetően a Nemzetközi Fizetések Bankja az eredeti lejárattól függetlenül minden, rövid lejáratú program keretében kiállított euro kereskedelmi értékpapírt és egyéb eurokötvényt rövid lejáratúnak és minden hosszú lejáratú dokumentáció keretében kiállított instrumentumot pedig hosszú lejáratú instrumentumnak tekint.

A kibocsátók szektorok szerinti részletezése

A Nemzetközi Fizetések Bankja az alábbi táblázatot alkalmazza a saját adatbázisában rendelkezésre álló, kibocsátókra vonatkozó, szektorok szerinti részletezés és az adatszolgáltatási formanyomtatványokon kért bontás összekapcsolására.

Szektorok szerinti részletezés a Nemzetközi Fizetések Bankja adatbázisában

 

Besorolás az adatszolgáltatási formanyomtatványokon

Központi bank

NKB és EKB

Kereskedelmi bankok

MPI-k

EPK

EPK-k

Központi kormányzat

Központi kormányzat

Egyéb kormányzat

Állami szervek

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

Vállalatok

Nem pénzügyi vállalatok

Nemzetközi szervezetek

Nemzetközi szervezetek (külföld)

A kibocsátások besorolása

A Nemzetközi Fizetések Bankjának adatbázisában szereplő alábbi instrumentumok tartoznak az értékpapír-kibocsátási statisztikák tekintetében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé:

letéti jegyek,

kereskedelmi kötvények,

kincstárjegyek,

kötvények,

euro kereskedelmi értékpapírok,

középlejáratú kötvények,

egyéb rövid lejáratú papírok.

Értékelés

A Nemzetközi Fizetések Bankjának jelenlegi értékelési szabályai szerint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat névértéken, a jegyzett részvényeket kibocsátási árfolyamon kell értékelni.

A Nemzetközi Fizetések Bankja a külföldön rezidensek által euróban/nemzeti pénznemben végzett kibocsátások (B. csoport) jelentése érdekében a forgalomban lévő állományokat az időszak végi árfolyamon, a kibocsátásokat és visszaváltásokat pedig az időszak átlagos árfolyamán számítja át USA dollárra. Az EKB a Nemzetközi Fizetések Bankja által eredetileg alkalmazott elv érvényesítésével váltja át az adatokat euróra. Az 1999. január 1. előtti időszakok tekintetében ehelyett az ECU és az USA dollár közötti árfolyamot kell alkalmazni.”


(1)  Amennyiben az adatszolgáltatók az ezen iránymutatásban kifejezetten nem szabályozott módszertani kérdéssel szembesülnek, az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 2013. május 21-i 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.) rögzített, nemzeti és regionális számlák felülvizsgált európai rendszerét (ESA 2010) kell alkalmazniuk.

(2)  Az »egyéb devizában« minden más devizanemre utal, ideértve a nem euroövezeti tagállamok nemzeti devizanemeit.

(3)  A nem részvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a »nem részvény értékpapírok, a pénzügyi derivatívák kivételével«-re utal.

(4)  A nettó kibocsátások csak akkor szükséges, ha az NKB-k nem tudnak bruttó kibocsátásokat vagy visszaváltásokat továbbítani.

(5)  A tőzsdei részvények a »tőzsdei részvények, a befektetési alapok és pénzpiaci alapok jegyeinek/egységeinek kivételével«-re utal.

(6)  Lásd az ESA 2010 2.07. bekezdését.

(7)  A gyakorlatban a nyugdíjpénztárak nem bocsátanak ki hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat.

(8)  Lásd az ESA 2010 2.17–2.20. bekezdését.

(9)  Lásd az ESA 2010 5.102. bekezdését.

(10)  Az ESA 2010 F.3 kategóriája.

(11)  Az ESA 2010 F.511 kategóriája.

(12)  Az ESA 2010 F.512 kategóriája.

(13)  Az ESA 2010 F.519 kategóriája.

(14)  Az NKB-k az A csoportot jelentik, a Nemzetközi Fizetések Bankja pedig a B csoportot.

(15)  Nem számít pénzügyi tranzakciónak; lásd az ESA 2010 5.158. és 6.59. bekezdését és e rész 5. szakaszának b) pontját.

(16)  A másodlagos piacokon folytatott, tulajdonosváltozással járó tranzakció, amely nem tartozik ebbe a statisztikába.

(17)  Két pénzügyi tranzakciónak kell tekinteni; lásd az ESA 2010 5.96. és 6.25. bekezdését és e rész 5. szakasza a) pontjának ii. alpontját.

(18)  A másodlagos piacokon folytatott, tulajdonosváltozással járó tranzakció, amely nem tartozik ebbe a statisztikába.

(19)  A »névérték«, a »piaci érték« és a »nominálérték« meghatározására vonatkozó további részletekért lásd az ESA 2010 5.90., 7.38. és 7.39. bekezdését.

(20)  1999. január 1. óta a belföldi rezidensek által euróban kibocsátott értékpapírok tekintetében (az A. csoport egyik része) nincs szükség árfolyam-értékelésre, a belföldi rezidensek által euróban/kapcsolódó nemzeti pénznemben kibocsátott értékpapírokat (az A. csoport másik része) pedig az 1998. december 31-i visszavonhatatlan árfolyamon kell átszámítani euróra.

(21)  Lásd az ESA 2010 6.64. bekezdését.


Az oldal tetejére