1.

Az 5.1.3. szakasz a következő mondattal egészül ki:

„Az EKB fenntartja a jogot, hogy az általa megfelelőnek tartott bármely lépést megtegye a tenderfelhívásban szereplő hiba kijavítása érdekében, beleértve valamely végrehajtás alatt álló tender elhalasztását vagy félbeszakítását is.”

2.

Az 5.1.6. szakasz a következő mondattal egészül ki:

„Amennyiben a tender eredménye a fentiek bármelyike vonatkozásában téves információkat tartalmaz, az EKB fenntartja magának a jogot arra, hogy az általa megfelelőnek tartott bármely lépést megtegye az ilyen téves információ kijavítása érdekében.”

3.

A 6.2.1.1. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„6.2.1.1.   Eszköz típusa

1.   Általános megfelelési követelmények

Olyan adósságinstrumentumnak kell lennie, amelynek:

Az alábbi kamatszelvény-struktúrák kifejezetten kizártak: minden, a devizakamatlábhoz, nyersanyag- és tőkeindexekhez valamint a devizaárfolyamhoz kötött változó kamatozású szelvények, a kamatcsereügylet kamatfelárához vagy az indexek egyéb kombinációjához kötött változó kamatozású és kétszeresen változó kamatozású kamatszelvények, a „ratchet” és „range accural” kamatszelvények minden típusa, valamint a hitelminősítéstől függő kamatszelvények és a fordítottan változó kamatozású szelvények. Mindezen túlmenően az olyan összetett feltételeket tartalmazó struktúrák, mint például a „target redemption note” és a kamatszelvény típusának kicserélésére vonatkozó, a kiegészítő lehívási jogok felhasználásával történő opciók kizártak.

Az elfogadható kamatszelvények nem tartalmazhatnak kibocsátói opciókat, azaz azok az értékpapír futamideje alatt nem engedhetnek meg a kibocsátó döntésétől függő változásokat a kamatozásban. Ezen túlmenően amennyiben azok felső vagy alsó küszöbértékkel rendelkeznek, úgy azoknak rögzítettnek és előre meghatározottnak kell lennie. Többlépcsős kamatszelvény esetén egy adott instrumentum kamatszelvényének minősítése előremutató értékelésen alapul.

A fent részletezett elfogadhatósági feltételeknek való meg nem felelés szintén kizárja, hogy az eszközök elfogadhatóak legyenek, még abban az esetben is, ha azok a juttatási struktúrának csak egyes részeire (pl. prémium) vonatkoznak, még akkor is, ha a kamatszelvényre történő nemnegatív kifizetés, valamint legalább a tőkeösszeg visszafizetése kifejezetten garantált.

Az 1. a) és b) bekezdésekben foglalt követelmények mindaddig alkalmazandók, amíg a kötelezettséget vissza nem vásárolták. Az adósságinstrumentumok nem szolgálhatnak alapul olyan tőkeösszegre, illetve kamatra vonatkozó jogoknak, amelyek ugyanazon kibocsátó egyéb adósságinstrumentumaiban megtestesülő tulajdonjogoknak vannak alárendelve.

2.   Az eszközalapú értékpapírokra vonatkozó további elfogadhatósági feltételek

Az eurorendszer monetáris politikához kötődő jogi keretrendszere céljaira a fedezett kötvények nem minősülnek eszközalapú értékpapíroknak.

Az 1.a) bekezdés nem vonatkozik az eszközalapú értékpapírokra. Az eurorendszer az eszközalapú értékpapírok elfogadhatóságát az ebben a szakaszban meghatározott további feltételek alapján minősíti.

Az eszközalapú értékpapírokat fedező, pénzáramlást generáló eszközöknek a következő követelményeknek kell megfelelniük:

A 6.2.1.7. szakaszban meghatározottak szerint az eszközalapú értékpapír kibocsátója bejegyzett székhelyének az EGT-n belül kell lennie.

Az eurorendszeren belül vagy az Egyesült Királyságban bejegyzett eszköztulajdonosok vagy adott esetben közvetítők esetében az eurorendszer ellenőrizte, hogy e jogrendszerekben nincsenek a jogügylet érvénytelenítését szabályozó, jogsérelmet jelentő rendelkezések. Más EGT-országban bejegyzett eszköztulajdonos vagy adott esetben közvetítő esetében az eszközalapú értékpapírok csak abban az esetben tekinthetők elfogadhatónak, ha az eurorendszer azt állapítja meg, hogy az őt megillető jogokat az eurorendszer által relevánsnak tekintett, vonatkozó EGT-ország joga a jogügylet érvénytelenítésének módját szabályzó rendelkezésekkel szemben megfelelő módon védelmezi. E célból az eszközalapú értékpapírok elfogadhatósága elismerésének előfeltétele az adott országban alkalmazandó, a jogügyletek érvénytelenítési módjának szabályaira vonatkozó független jogi értékelésnek az eurorendszer számára elfogadható módon történő benyújtása. Annak eldöntése érdekében, hogy az eurorendszert megillető jogok a jogügyletek érvénytelenítési módját érintő szabályokkal szemben megfelelő védelemben részesülnek-e, az eurorendszer egyéb dokumentumok benyújtását is előírhatja, ideértve a kedvezményezettől származó, a vizsgált időtartamra vonatkozó fizetőképességi nyilatkozatot is. Az eurorendszer által jogsérelmet jelentőnek és ennélfogva el nem fogadhatónak tekintett, a jogügylet érvénytelenítésének módjára vonatkozó szabályok közé tartoznak az olyan szabályok, amelyek alapján az eszközalapú értékpapírokat fedező, pénzáramlást generáló eszközök eladását a felszámoló pusztán azon az alapon is érvénytelenítheti, hogy arra az eladó (eszköztulajdonos/közvetítő) fizetésképtelenségének kinyilvánítását megelőző bizonyos időszakban (az adós jogügyleteinek megtámadhatósága szempontjából irányadó időszakban) került sor, vagy ha a sikeres megtámadást a kedvezményezett csak oly módon védheti ki, ha bizonyítani tudja, hogy az eladó (eszköztulajdonos/közvetítő) fizetésképtelenségéről az eladás időpontjában nem volt tudomása.

Szakaszos kibocsátás esetén az elfogadhatóság feltétele az, hogy az értékpapír-sorozat (vagy részsorozat) ne legyen ugyanazon kibocsátás más sorozatainak alárendelve. Valamely értékpapír-sorozatról (vagy részsorozatról) akkor mondható el, hogy nincs alárendelve az ugyanazon kibocsátásba tartozó más értékpapír-sorozatnak (vagy részsorozatnak), ha a tőke- és kamatfizetéskor – a kibocsátási tájékoztatóban meghatározottak szerint a fizetési felszólítás kézbesítését követően alkalmazandó fizetési sorrendnek megfelelően – semmilyen más értékpapír-sorozat (vagy részsorozat) sem élvez vele szemben elsőbbséget, tehát a szakaszos kibocsátás különböző értékpapír-sorozatai, illetve részsorozatai közül ezt az értékpapír-sorozatot (illetve részsorozatot) terheli utolsónak veszteség. Szakaszos kibocsátás esetén, amennyiben a kibocsátási tájékoztató lehetővé teszi az azonnali esedékessé tételre vonatkozó értesítés és fizetési felszólítást kézbesítését, azonnali lejárat és a fizetési felszólításon alapuló kielégítési sorrend esetén is biztosítani kell, hogy az értékpapír-sorozat (vagy részsorozat) ne váljon alárendelt tartozássá.

A 8. függelékben foglaltaknak megfelelően az eurorendszer megköveteli, hogy az eszközalapú értékpapír érintett felei szolgáltassanak az eszközalapú értékpapírokat fedező, pénzáramlást generáló eszközök portfoliójára (pool) vonatkozó, átfogó és szabványosított kölcsönszintű adatokat annak érdekében, hogy az eszközalapú értékpapírok az eurorendszer monetáris politikai műveleteiben elfogadható fedezetnek minősüljenek, vagy az ilyen minősítésüket megtartsák.

Az eszközalapú értékpapírok elfogadhatóságának meghatározása érdekében az eurorendszer a 8. függelék értelmében figyelembe veszi a kölcsönszintű adatszolgáltatási űrlap kötelezően kitöltendő mezőibe felvitt adatokat. A megfelelőség minősítése során az eurorendszer az alábbiakat veszi figyelembe: a) az adatszolgáltatás elmaradása; és b) milyen gyakran fordul elő az, hogy az egyedi kölcsönszintű adatmezőkben nem érdemi adatok szerepelnek.

Az elfogadhatóság érdekében az eszközalapú értékpapírokat az eurorendszer által homogénnek ítélt pénzáramlást generáló eszközökkel kell fedezni, azaz olyan, az eszközalapú értékpapírt fedező, pénzáramlást generáló eszközökkel, amelyek kizárólag lakáshitelhez, kereskedelmi célú ingatlanokra vonatkozó hitelhez, a kis- és középvállalkozások számára nyújtott hitelhez, gépjárműhitelhez, fogyasztói hitelhez vagy lízingkövetelésekhez kapcsolódó, egy típusú eszközből állnak. Az eszközalapú értékpapírok nem fogadhatók el az eurorendszer monetáris politikai műveletei során, amennyiben az azok összevont alapjában szereplő fedezeti eszközök heterogén eszközökből állnak, mivel azokat nem lehetséges egy adott eszközosztályra vonatkozó űrlapban lejelenteni (5).

Az eurorendszer fenntartja magának a jogot, hogy bármely illetékes harmadik féltől (így például a kibocsátótól, az átruházást kezdeményező eszköztulajdonostól vagy a szervezőtől) bárminemű felvilágosítást, és/vagy jogi megerősítést kérhessen, amennyiben azt az eszközalapú értékpapírok elfogadhatóságának értékeléséhez, valamint a kölcsönszintű adatszolgáltatásra vonatkozó előírásra tekintettel szükségesnek tartja. Az ilyen kérelmeknek történő meg nem felelés a kérdéses eszközalapú tranzakció elfogadhatóságához történő hozzájárulás felfüggesztését vagy visszautasítását vonhatja maga után.

3.   A fedezett kötvényekre vonatkozó további elfogadhatósági feltételek

A fedezett kötvényeknek 2013. március 31-től kezdve az alábbi további követelményeknek kell megfelelniük:

Az eszközalapú értékpapír fedezeti alapja nem tartalmazhat eszközalapú értékpapírokat, kivéve azokat az eszközalapú értékpapírokat, amelyek:

Azok a fedezett kötvények, amelyek az elfogadható eszközalapú értékpapírok listáján 2012. november 28-tól kezdődően szerepeltek, és amelyek nem feleltek meg az a)-tól c) pontokban foglalt követelményeknek, 2014. november 28-ig maradnak elfogadhatók.

4.

A 6.2.1.7. cikkben az 58. lábjegyzetet el kell hagyni.

5.

A 6.2.2. cikkben a 60. lábjegyzetet el kell hagyni.

6.

A 6.2.2.1. cikk az alábbiak szerint módosul:

7.

A 6.2.3. cikk az alábbi bekezdéssel egészül ki:

„Egy forgalomképes vagy nem forgalomképes eszköz elfogadhatóságának ellenére a nemzeti központi bankok megtagadhatják azoknak egy ügyféltől fedezetként történő elfogadását, ha az eszközök:

8.

A 6.2.3.2. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„6.2.3.2.   Az elfogadható fedezetek felhasználásának szabályai

A forgalomképes eszközöket minden olyan monetáris politikai műveletre fel lehet használni, amely valamilyen fedezeti eszközön alapul; felhasználhatók tehát penziós és végleges adásvételi (outright) nyílt piaci műveletekre és aktív oldali rendelkezésre állásra. A nem forgalomképes eszközöket nyílt piaci penziós műveletek és aktív oldali rendelkezésre állás elfogadható fedezeteként lehet felhasználni. Az eurorendszer végleges adásvételi tranzakcióiban azonban nem használatosak. Ezenkívül az összes forgalomképes és nem forgalomképes eszköz felhasználható napközbeni hitelek fedezeteként.

Ha egy forgalomképes vagy nem forgalomképes eszközt az ügyfél vagy vele szoros kapcsolatban álló intézmény bocsátott ki vagy garantált, az ügyfél akkor sem nyújthatja be nem forgalomképes eszközök fedezeteként, ha az minden szempontból kielégíti az alkalmassági feltételeket (6).

A „szoros kapcsolat” az alábbi esetek bármelyikében akkor áll fenn, ha az ügyfél az alábbiak szerint kapcsolódik az elfogadható fedezetek kibocsátójához/adósához/garanciavállalójához:

A monetáris politikai célkitűzések végrehajtása céljából, különösen az elfogadható fedezeti eszközök alkalmazására vonatkozó kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos szabályok teljesítésének ellenőrzése érdekében az eurorendszeren belül megosztásra kerülnek a felügyeleti hatóságok által e célból rendelkezésre bocsátott tőkerészesedésekre vonatkozó információk. Az információkra a felügyeleti hatóságok által alkalmazott titokvédelmi előírások irányadók.

A kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos fenti kikötés nem vonatkozik: a) az ügyfél és az EGT-beli adókivetésre jogosult közigazgatási szervek közötti kapcsolatokra, vagy ha az adósságinstrumentumra EGT-beli adókivetésre jogosult közigazgatási szerv vállal garanciát; b) azokra a fedezett banki kötvényekre, amelyeket a 2006/48/EK irányelv VI. függeléke 1. részének (68)–(70) pontjaiban meghatározott követelményekkel összhangban bocsátottak ki; c) az olyan hasonló esetekre, amikor az adósságinstrumentumot a b) pontban meghatározott instrumentumokhoz hasonló, külön jogi biztosítékok védik, mint például: i. az értékpapírnak nem minősülő, nem forgalomképes RMDB-k; vagy ii. a 2006/48/EK irányelv VI. függeléke 1. részének (68)–(70) pontjaiban meghatározott valamennyi követelménynek megfelelő fedezett kötvények, kivéve a fedezeti alapban szereplő garantált hitelekre vonatkozó limiteket.

Ezenkívül az ügyfél nem nyújthat fedezetül eszközalapú értékpapírt, ha az ügyfél (vagy valamely vele szoros kapcsolatban álló harmadik fél) úgy köt fedezeti ellentranzakciót az értékpapírra, hogy a kibocsátóval mint fedezeti partnerrel köt devizafedezeti ügyletet, vagy ha az eszközalapú értékpapír fennálló összegének 20 %- ára, illetve azt meghaladó részére likviditási támogatást nyújt.

Az összes elfogadható forgalomképes és nem forgalomképes eszköznek az euroövezet teljes területén, a belső határokra való tekintet nélkül felhasználhatónak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy az eurorendszer valamennyi ügyfelének lehetősége kell, hogy legyen a székhelye szerinti tagállam nemzeti központi bankjától hitelfelvételre ezen elfogadható eszközök felhasználásával. Ez a forgalomképes eszközök esetében a hazai értékpapír-elszámolási rendszerhez kapcsolódva történhet, más esetekben pedig más elfogadott módon (lásd a 6.6. szakaszt).

Egy eszközalapú értékpapírt benyújtó olyan szerződő fél, amelynek közeli kapcsolatai vannak az eszközalapú értékpapír fedezeti eszközeinek átruházását kezdeményező eszköztulajdonossal, köteles értesíteni az eurorendszert az adott eszközalapú értékpapírt érintő olyan tervezett módosításról, amelynek kihatása lehet annak hitelminőségére, például az értékpapír kamatának megváltoztatása, a swapmegállapodásban bekövetkezett változások, a fedezetül szolgáló kölcsönök összetételének olyan változása, amely nem szerepel a kibocsátási tájékoztatóban, változás a fizetések sorrendjében. A benyújtott eszközalapú értékpapírban végrehajtandó változásról az eurorendszert egy hónappal előre értesíteni kell. Mindezen túlmenően, az eszközalapú értékpapír benyújtásakor az ügyfélnek információt kell szolgáltatnia a benyújtást megelőző hat hónapban végrehajtott változtatásokról. A 6.2. cikkben foglaltakkal összhangban az eurorendszer a módosítást megelőzően nem ad tanácsot.

4.   táblázat

Az eurorendszer monetáris politikai műveleteiben elfogadható fedezetek

9.

A 6.3.2. cikkben a 72. lábjegyzetet el kell hagyni;

10.

A 6.3.4.1. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„Az ECAF-ban részt vevő ECAI az eurorendszer teljesítményértékelő rendszerének hatálya alá esik (lásd a 6.3.5. szakaszt). A teljesítményértékelési adatok benyújtásával egyidejűleg az ECAI-nak a teljesítményértékelési adatok pontosságát és érvényességét megerősítő, a vezérigazgató vagy az ECAI belső ellenőrzéséért vagy könyvvizsgálatáért felelős, meghatalmazott aláíró fél kézjegyével ellátott igazolást is be kell nyújtania.”

11.

A 6.3.4.4. cikk harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Egy, az ECAF-ban részt vevő RT-szolgáltatónak a megállapodás értelmében alá kell vetnie magát az eurorendszer teljesítményértékelő rendszerének (10) (lásd a 6.3.5. szakaszt). Az RT-szolgáltatónak létre kell hoznia és fenn kell tartania a statikus portfolió figyelemmel kíséréséhez szükséges infrastruktúrát. A statikus portfólió felépítésének és értékelésének összhangban kell állnia az ECAF szerinti teljesítményértékelés általános követelményeivel. Az RT-szolgáltatónak a teljesítményértékelés elvégzése után haladéktalanul értesítenie kell az eurorendszert annak eredményeiről. A teljesítményértékelési adatok benyújtásával egyidejűleg a teljesítményértékelési adatok pontosságát és érvényességét megerősítő, a vezérigazgató vagy az RT belső ellenőrzéséért vagy könyvvizsgálatáért felelős, meghatalmazott aláíró fél kézjegyével ellátott igazolást is be kell nyújtani. Vállalniuk kell, hogy öt évig megőrzik a statikus portfolióról és a nemteljesítések részleteiről készült belső nyilvántartásaikat.

12.

A 6.3.5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6.3.5.   A hitelminősítő rendszerek teljesítményének értékelése

Valamennyi hitelminősítő rendszer az ECAF teljesítményértékelése alá tartozik. Az ECAF teljesítményértékelő rendszere minden hitelminősítő rendszer esetében évente egyszer utólagosan összeveti az alábbiakat: a) a hitelminősítő rendszer által minősített valamennyi elfogadható jogalany és instrumentum megállapított nemteljesítési mutatója, amennyiben ezek a jogalanyok és instrumentumok jellemzőik, mint pl. hitelminősítésük, eszközosztályuk, iparáguk, illetve hitelminősítési modelljük alapján statikus portfolióban kerültek csoportosításra; és b) az eurorendszer megfelelő hitelminősítési küszöbe a PD viszonyítási pontnak megfelelően (két viszonyítási PD kerül figyelembevételre: a nemteljesítés egyéves horizonton kalkulált 0,10 %-os valószínűségének a hitelminősítés második besorolása felel meg, valamint a nemteljesítés egyéves horizonton kalkulált 0,40 %-os valószínűségének a hitelminősítés harmadik besorolása felel meg az eurorendszer harmonizált minősítési rendszerén belül). Ennek a folyamatnak a célja annak biztosítása, hogy a hitelminősítő rendszer által az eurorendszer harmonizált minősítési rendszere részére biztosított minősítések megfelelőek maradnak, továbbá, hogy a hitelminősítések eredményei a rendszerek és források között összehasonlíthatóak.

A folyamat első szakaszában a hitelminősítő rendszer szolgáltatója évente összeállítja az olyan elfogadható adósok és eszközök listáját, amelyek hitelminősítése az ellenőrzési időszak kezdetén megfelel az eurorendszer hitelminőségi küszöbének. A listát ezt követően a hitelminősítő rendszer szolgáltatója az eurorendszer űrlapjának felhasználásával nyújtja be az eurorendszer részére, amely tartalmazza az azonosításhoz, besoroláshoz és a hitelminősítéshez kapcsolódó mezőket. A folyamat második szakaszára a tizenkét hónapos ellenőrzési időszak végén akkor kerül sor, amikor a hitelminősítő rendszer szolgáltatója aktualizálja a listán szereplő jogalanyok és instrumentumok teljesítményadatait. Az eurorendszer fenntartja magának a jogot, hogy a teljesítményellenőrzés lefolytatásához szükséges további adatokat kérjen.

A hitelminősítő rendszer statikus portfolióinak egy év alatt megfigyelt fizetésképtelenségi rátája az ECAF egyéves és több periódust átölelő teljesítményértékelő rendszerének inputjaként szolgál. Ha egy egyéves vagy többéves periódus alatt a statikus portfoliók megfigyelt fizetésképtelenségi rátái jelentősen eltérnek a hitelminőségi küszöbtől, az eurorendszer felkéri a minősítő rendszer szolgáltatóját, hogy elemezze az eltérés okait. E folyamat eredményeként módosítható a szóban forgó rendszerre alkalmazandó hitelminőségi küszöb.

Ha egy hitelminősítő rendszerben több év alatt sem mutatkozik javulás, az eurorendszer felfüggesztheti vagy kizárhatja azt az ECAF-ból. Az is az ECAF-ból történő kizárást von maga után, ha a hitelminősítő rendszer megsérti az ECAF szabályait. Amennyiben a hitelminősítő rendszer képviselője által a teljesítményellenőrzés céljára szolgáltatott adatok pontatlanok vagy hiányosak, az eurorendszer kisebb szabálytalanságok esetén eltekinthet a kizárástól.”

13.

A 6.4.2. cikk a következőképpen módosul:

14.

A 6.5.1. cikk a) és b) bekezdéseinek a helyébe a következő szöveg lép:

15.

A 6. függelék 1. cikkének a helyébe a következő szöveg lép:

„1.   Pénzbüntetések

Amennyiben az ügyfél a tenderszabályokat (11), a kétoldalú eljárás szabályait (12), a fedezeti eszközök felhasználására vonatkozó szabályokat (13), valamint a napzárási eljárások szabályait vagy az aktív oldali rendelkezésre álláshoz való hozzáférés feltételeit (14) megsérti, az eurorendszer a következő pénzbüntetéseket alkalmazza:

16.

A 7. függelék helyébe a következő szöveg lép:

17.

A szöveg a következő 8. függelékkel egészül ki: