32001D0914

Az Európai Központi Bank határozata

(2001. december 6.)

a részt vevő tagállamok nemzeti központi bankjai monetáris jövedelmeinek a 2002. pénzügyi évtől történő felosztásáról

(EKB/2001/16)

(2001/914/EK)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányára (a továbbiakban: az Alapokmány), és különösen annak 32. cikkére,

mivel:

(1) Az Alapokmány 32.1. cikke szerint a monetáris jövedelem az a jövedelem, ami a monetáris politikai feladatok ellátása folytán a nemzeti központi bankoknál (NKB) halmozódik fel. Az Alapokmány 32.2. cikkének rendelkezései alapján az egyes NKB-k monetáris bevétele összegének meg kell egyeznie a forgalomban lévő bankjegyekkel, valamint a hitelintézetek jegybanki betéteivel szemben fennálló eszközökből származó éves bevétellel. Ezen eszközöket az NKB-knak a Kormányzótanács iránymutatásainak megfelelően külön ki kell mutatniuk. A 2003. pénzügyi évtől az NKB-knak a monetáris politikai feladatok ellátásából származó eszközöket külön kell kimutatniuk, mint a forgalomban lévő bankjegyekkel, valamint a hitelintézetek jegybanki betéteivel szemben fennálló eszközöket. Az Alapokmány 32.4. cikke szerint az egyes NKB-k monetáris jövedelméből le kell vonni az adott NKB által a hitelintézetek jegybanki betétei után az Alapokmány 19. cikkével összhangban fizetett bármely kamat összegét.

(2) Az Alapokmány 32.5. cikke szerint az NKB-k monetáris jövedelmének összegét az általuk az Európai Központi Bankba (EKB) befizetett tőkerészesedés arányában kell az NKB-k között felosztani.

(3) Az Alapokmány 32.6. és 32.7. cikke szerint az EKB Kormányzótanácsa felhatalmazással rendelkezik iránymutatások kialakítására a monetáris jövedelem felosztásából származó egyenlegek EKB általi elszámolására és kiegyenlítésére, valamint az Alapokmány 32. cikkének alkalmazásához szükséges egyéb intézkedések megtételére.

(4) Az euro bevezetéséről szóló, 1998. május 3-i 974/98/EK tanácsi rendelet [1] 10. cikke szerint 2002. január 1-jétől az EKB és az NBK-k (a továbbiakban: az euro-rendszer) euróban denominált bankjegyeket hoznak forgalomba. E rendelet 15. cikke előírja a nemzeti valutaegységekben denominált bankjegyek törvényes fizetőeszköz státusának fenntartását az átmeneti időszak vége után egy legfeljebb hat hónapos időszakra. A 2002. évet ezért különleges évnek kell tekinteni, mivel a nemzeti valutaegységekben denominált bankjegyek az euro-rendszer forgalomban lévő bankjegyei teljes értékének jelentős részét tehetik ki, tagállamonként eltérő megoszlásban. E helyzet az 1999-től 2001-ig tartó helyzethez hasonlítható, és ezért a 2002. pénzügyi év monetáris jövedelmét az 1999-2001. pénzügyi évekre vonatkozó, a résztvevő tagállamok nemzeti központi bankjai monetáris jövedelme felosztásáról és az EKB hiányáról szóló, 2000. december 14-i határozattal [2] módosított, 1998. november 3-i 2000/19/EKB határozatban előírt módszerhez hasonlóan kell kiszámítani annak biztosítása érdekében, hogy a forgalomban lévő bankjegyek megoszlásának változásai jelentősen ne befolyásolják az NKB-k relatív jövedelmi helyzetét. 2002-re az Alapokmány 32.3. cikke lehetővé teszi, hogy a Kormányzótanács úgy határozzon, hogy a 32.2. cikktől eltéréssel a monetáris jövedelmet egy másik módszerrel kell mérni.

(5) A 2002. évi készpénzcserére vonatkozó egyes rendelkezések elfogadásáról szóló, 2001. január 10-i 2001/1/EKB iránymutatás [3] 9. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a hitelintézeteknek vagy azok kijelölt képviselőinek előre kiadott euróbankjegyekkel azoknak az NKB-knál vezetett számláit kell megterhelni, az esettől függően névértéken, a következő "lineáris terhelési modell"-nek megfelelően: az előre kiadott összeg egyharmadával 2002. január 2-án, egyharmadával 2002. január 23-án, valamint az utolsó harmaddal 2002. január 30-án. A 2002. évi monetáris jövedelem kiszámításában e "lineáris terhelési modellt" figyelembe kell venni.

(6) E határozat kapcsolódik az euro-bankjegyek kibocsátásáról szóló, 2001. december 6-i 2001/15/EKB határozathoz [4], amely előírja, hogy euro-bankjegyeket az EKB és az NKB-k bocsátanak ki. A 2001/15/EKB határozat megállapítja a forgalomban lévő euro-bankjegyek NKB-k közötti felosztását az EKB tőkéjébe befizetett részesedésük arányában. Ugyanezen határozat 8 %-ot az EKB- nek utal ki a forgalomban lévő euro-bankjegyek teljes értékéből. Az euro-bankjegyek felosztása az euro-rendszer tagjai között euro-rendszeren belüli egyenlegeket hoz létre. A forgalomban lévő euro-bankjegyek vonatkozásában az ilyen eurórendszeren belüli egyenlegek kamatozása közvetlen hatást gyakorol az euro-rendszer minden egyes tagjának jövedelmére, és így ezt e határozatban szabályozni kell. Az EKB forgalomban lévő euro-bankjegyekben való részesedésével összefüggő, az NKB-kkel szemben az euro-rendszeren belüli követelések kamatozásából EKB-nál felhalmozódó jövedelmet a Kormányzótanács határozatainak megfelelően elvileg a jövedelem keletkezésének évében fel kell osztani az NKB-k között, a tőkejegyzési kulcsban való részesedésük arányában.

(7) A forgalomban lévő euro-bankjegyekkel kapcsolatos euro-rendszeren belüli követelések és tartozások nettó egyenlegére kamatot kell fizetni a pénz megszerzése költségét meghatározó objektív szempont alkalmazásával. Ebben az összefüggésben megfelelő az euro-rendszer fő refinanszírozási műveleteinek pályázataiban használt kamatláb.

(8) A forgalomban lévő euro-bankjegyek euro-rendszeren belüli nettó kötelezettségeit bele kell számítani a számításba bevonható források közé az NKB-k Alapokmány 32.2. cikke szerinti monetáris jövedelmének kiszámítása alkalmazásában, mivel azok megegyeznek a forgalomban lévő bankjegyekkel. A forgalomban lévő euro-bankjegyekre vonatkozó euro-rendszeren belüli egyenlegek kamatának elszámolása ezért az euro-rendszer monetáris jövedelme jelentős összegének az NKB-k között az EKB tőkéjébe befizetett részesedésük arányában történő felosztását fogja eredményezni. Ezen euro-rendszeren belüli egyenlegeket ki kell igazítani az NKB-k mérlege és eredménykimutatása fokozatos átalakításának lehetővé tételéhez. A kiigazításokat az euro bevezetését megelőző időszakra vonatkozóan minden egyes NKB forgalomban lévő bankjegyeinek értékére kell alapozni. E kiigazításoknak számításba kell venniük a 2002. év különleges körülményeit, amely során a tagállamok különböző pénzcserélési forgatókönyveket alkalmaznak, és a hitelintézetek szokásos készpénztartalékukat különböző szintekre fogják növelni, és e kiigazításokat évente egy meghatározott képlet szerint kell alkalmazni, legfeljebb a következő öt évben.

(9) A forgalomban lévő euro-bankjegyek euro-rendszeren belüli egyenlege kiigazításait annak érdekében számítják ki, hogy ellentételezzék az NKB-k jövedelmi helyzetében az euro-bankjegyek bevezetéséből és a monetáris jövedelmek azt követő felosztásából eredő valamennyi jelentős változást. A Kormányzótanács ezért úgy határozott, hogy nem folyamodik az Alapokmány 51. cikke által az Alapokmány 32. cikkétől engedélyezett eltéréshez.

(10) A forgalomban lévő euro-bankjegyek euro-rendszeren belüli egyenlege kiigazításainak figyelembe kell venniük a Luxemburgi Nagyhercegség jelenkori monetáris történelméből eredő különleges helyzetét.

(11) Az EKB Kormányzótanácsa azzal az elvárással fogadta el e határozatot, hogy annak 4. cikke alkalmazásának időtartamára gazdasági eredménye és az azzal járó pénzügyi egyensúly változatlan maradjon, és ezért az EKB Kormányzótanácsának határozott elkötelezettsége, hogy 2007. december 31-ig biztosítja az e határozatban előírt rendszer fenntartását,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

a) "részt vevő tagállamok": az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek megfelelően a közös valutát elfogadó tagállamok;

b) "NKB-k": a résztvevő tagállamok nemzeti központi bankjai;

c) "számításba bevonható források": az egyes NKB-k mérlegén belül az e határozat I. mellékletével összhangban meghatározott minősítő kötelezettségek összege;

d) "számításba bevonható eszközök": az egyes NKB-k mérlegén belül az e határozat II. mellékletével összhangban meghatározott, a számításba bevonható források ellenértékeként tartott eszközök összege;

e) "a forgalomban lévő euro-bankjegyek euro-rendszeren belüli egyenlegei": az euro-bankjegyek kibocsátásáról szóló, 2001. december 6-i 2001/15/EKB határozat 4. cikkének alkalmazása eredményeként az NKB-k és az EKB, valamint egy NKB és a többi NKB-k között felmerülő követelések és kötelezettségek;

f) "tőkejegyzési kulcs": az Alapokmány 29.1. cikkében említett, az NKB-kra alkalmazott súlyozásból eredő százalék, az Európai Központi Bank tőkekulcsában a nemzeti központi bankok százalékos részesedéséről szóló, 1998. december 1-jei 1998/13/EKB határozat [5] által megállapított módon;

g) "hitelintézetek": a 2000/8/EKB rendelettel [6] módosított, a kötelező tartalék képzéséről szóló 1998/15/EKB rendelet [7] kötelező tartalékokra vonatkozó követelményeinek hatálya alá tartozó hitelintézetek;

h) "HPM": a harmonizált mérleg az 1999. december 15-én és 2000. december 14-én módosított, a Központi Bankok Európai Rendszerében a könyvvitel és jelentéstétel jogi kereteiről szóló 2000/18/EKB iránymutatás [8] IX. melléklete szerinti felépítésben;

i) "referencia-kamatláb": az euro-rendszer monetáris politikai eszközeiről és eljárásairól szóló, 2000. augusztus 31-i 2000/7/EKB iránymutatás [9] I. mellékletének 3.1.2. bekezdése alapján a fő refinanszírozási műveletek tendereiben használt, legutolsó rendelkezésre álló marginális kamatláb. Amennyiben egynél több refinanszírozási művelet elszámolását végzik ugyanazon a napon, a párhuzamosan végzett műveletek marginális kamatlábainak egyszerű átlagát kell használni.

2. cikk

A forgalomban lévő euro-bankjegyek euro-rendszeren belüli egyenlegei

(1) A forgalomban lévő euro-bankjegyek euro-rendszeren belüli egyenlegét havonta kell kiszámítani és az EKB és NKB-k könyveiben a hónap első munkanapján kell rögzíteni az előző hónap utolsó munkanapja szerinti értéknappal.

Az előző bekezdés szerint a forgalomban lévő euróbankjegyek euro-rendszeren belüli egyenlegének első kiszámítását az előre kiadott euro-bankjegyek esetében 2002. január 2-án kell elvégezni 2002. január 1-jei értéknappal.

(2) A forgalomban lévő euro-bankjegyek euro-rendszeren belüli egyenlegei, beleértve az e határozat 4. cikkének alkalmazásából eredőeket is, a referencia-kamatlábon kamatoznak.

(3) Az előző bekezdésben említett kamatokat negyedévenként TARGET fizetések útján kell elszámolni.

(4) Az előző bekezdéstől eltérően a 2002. pénzügyi évre a (2) bekezdésben említett kamatokat az év végén kell elszámolni.

3. cikk

A monetáris jövedelem mérésének módszere

(1) 2002-ben az egyes NKB-k monetáris jövedelmének összegét a következő képletnek megfelelően kell meghatározni:

,

ahol:

MI az egyes NKB-k összesítendő monetáris jövedelmének összege,

LB az egyes NKB-k számításba bevonható forrásai,

RR a referencia-kamatláb.

(2) 2003-tól az egyes NKB-k monetáris jövedelemének összegét a könyvelésében rögzített, számításba bevonható eszközökből származó tényleges jövedelem mérése útján kell meghatározni. Ez alól kivétel az arany, ami nem tekinthető jövedelemtermelőnek.

(3) Ha egy NKB számításba bevonható eszközeinek értéke meghaladja vagy nem éri el a számításba bevonható források értékét, a különbséget az összes NKB együttesen vett számításba bevonható eszközére vonatkozó átlagos megtérülési ráta különbsége értékének alkalmazásával írják jóvá.

Ezen átlagos megtérülési rátát a következő módon kell kiszámítani. Az összes NKB számításba bevonható eszközéből eredő összesített jövedelmet el kell osztani az euro-rendszer teljes számításba bevonható eszközeinek átlagösszegével, kivéve a TARGET ügyletekből eredő valamennyi jövedelmet, az euro-rendszeren belüli nettó követelésekből (II. melléklet, A.3.), valamint a forgalomban lévő bankjegyekre vonatkozó euro-rendszeren belüli nettó követelésekből származó jövedelmet, beleértve a 4. cikk alkalmazásából eredő jövedelmeket (II. melléklet, A.4.). Az átlagos megtérülési rátát 360 napos bázison kell alkalmazni.

4. cikk

Kiigazítások az eurórendszeren belüli egyenlegekhez

(1) A monetáris jövedelem kiszámítása alkalmazásában az egyes NKB-k-nak a forgalomban lévő bankjegyekre vonatkozó euro-rendszeren belüli egyenlegét egy kompenzációs összeggel kell kiigazítani, amit a következő képlet szerint kell meghatározni:

,

ahol:

CA a kompenzációs összeg,

K a tőkejegyzési kulcsnak az 1999. július 1. és 2001. június 1. közötti időszakban forgalomban lévő bankjegyek átlagértékére történő alkalmazásának eredményeként az egyes NKB-kra jutó összeg

A az 1999. július 1. és 2001. június 1. közötti időszakban a forgalomban lévő bankjegyek átlagértéke minden egyes NKB-ra,

C minden egyes pénzügyi évre a következő együttható:

Pénzügyi év | Együttható |

2002 | 1 |

2003 | 0,8606735 |

2004 | 0,7013472 |

2005 | 0,5334835 |

2006 | 0,3598237 |

2007 | 0,1817225 |

(2) Az NKB-k kompenzációs összegei végösszegének 0-ának kell lennie.

(3) A kompenzációs összegeket és az azokat kiegyenlítő könyvelési tételeket az egyes NKB-k könyvelésében külön eurorendszeren belüli számlákon kell nyilvántartani minden év első munkanapján január 1-jei értéknappal. A kompenzációs összegeket kiegyenlítő könyvelési tételek nem kamatoznak.

(4) Abban az esetben, ha a Banque centrale de Luxembourg által 2002-ben forgalomba hozott euro-bankjegyek értéke legalább 25 %-kal meghaladja az 1999. július 1. és 2001. június 30. közötti időszakban forgalomban lévő bankjegyek átlagértékét, az (1) bekezdés képletében az "A" a Banque centrale de Luxembourg számára a Banque centrale de Luxembourg által 2002-ben forgalomba hozott bankjegyek értéke 2,2 milliárd euró felső határig. Ezen eltérés alkalmazásakor 2002. végén a 4. cikk (1) bekezdése szerint kiszámított minden kompenzációs összeget visszamenőleges hatályú kiigazításnak kell alávetni a (2) bekezdés betartásának biztosítása érdekében. Az ilyen visszamenőleges hatályú kiigazításoknak arányban kell állniuk a tőkejegyzési kulccsal.

(5) Az (1) bekezdéstől eltéréssel a bankjegyforgalom szerkezetének változására vonatkozóan e határozat III. mellékletében leírt bizonyos előre nem látott események felmerülésekor az egyes NKB-k forgalomban lévő euro-bankjegyeire vonatkozó euro-rendszeren belüli egyenleget az e mellékletben meghatározott rendelkezéseknek megfelelően kell kiigazítani.

(6) Az euro-rendszeren belüli egyenlegekre vonatkozóan e cikkben előírt kiigazításokat 2008. január 1-jétől nem lehet alkalmazni.

5. cikk

A monetáris jövedelem kiszámítása és felosztása

(1) Az egyes NKB-k monetáris jövedelemének kiszámítását az EKB naponta elvégzi. A számítás az NKB-k által az EKB-nek jelentett számviteli adatokon alapul. Az EKB negyedévenként tájékoztatja az NKB-kat a halmozott összegről.

(2) Az egyes NKB-k monetáris jövedelemének összegét csökkenteni kell a számításba bevonható forrásokon belüli kötelezettségekre kapott vagy fizetett bármely kamat összegével, és az EKB Kormányzótanácsának az Alapokmány 32.4. cikke második bekezdése alapján hozott bármely határozatával összhangban.

(3) Az egyes NKB-k monetáris jövedelme összege felosztásának minden pénzügyi év végén a tőkejegyzési kulcs arányában kell megtörténnie.

6. cikk

Záró rendelkezések

(1) Ez a határozat 2002. január 1-jén lép hatályba.

(2) Ezt a határozatot az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2001. december 6-án.

az EKB Kormányzótanácsa nevében

Willem F. Duisenberg

[1] HL L 139., 1998.5.11., 1. o.

[2] HL L 336., 2000.12.30., 119. o.

[3] HL L 55., 2001.2.24., 80. o.

[4] HL L 337., 2001.12.20., 52. o.

[5] HL L 125., 1999.5.19., 33. o.

[6] HL L 229., 2000.9.9., 34. o.

[7] HL L 356., 1998.12.30., 1. o.

[8] HL L 33., 2001.2.2., 21. o.

[9] HL L 310., 2000.12.11., 1. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

A SZÁMÍTÁSBA BEVONHATÓ FORRÁSOK ÖSSZETÉTELE

A. A számításba bevonható források - minden más tétel kizárásával - a következőket foglalják magukban:

1. forgalomban lévő bankjegyek

A 2002. pénzügyi évben e melléklet alkalmazásában és az egyes NKB-k vonatkozásában a "forgalomban lévő bankjegyek" fogalma:

i. magában foglalja az NKB-k által kibocsátott és nemzeti valutaegységben denominált bankjegyeket; és

ii. csökken az előre kiadott euro-bankjegyekhez kapcsolódó, még nem folyósított nem kamatozó kölcsönök értékével (a harmonizált mérleg (HPM) 6. eszközelemének része).

A 2003. pénzügyi évtől e melléklet alkalmazásában és az egyes NKB-k vonatkozásában a "forgalomban lévő bankjegyek" fogalma az euróban denominált bankjegyeket tartalmazza, minden más bankjegy kizárásával;

2. az euróövezet hitelintézeteinek euróban denominált monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos kötelezettségei, beleértve a következőket:

a) folyószámlák, beleértve az Alapokmány 19.1. cikke szerinti kötelező tartalék követelményeit (a HPM 2.1. forrástétele);

b) az euro-rendszer betételhelyezési lehetősége alapján betétként elhelyezett összegek (a HPM 2.2. forrástétele);

c) lekötött betétek (a HPM 2.3. forrástétele);

d) a finomhangoló passzív oldali műveletekből eredő kötelezettségek (a HPM 2.4. forrástétele);

e) a pótlólagos fedezetbekéréshez kapcsolódó betétek (a HPM 2.5. forrástétele);

3. az NKB-k euro-rendszeren belüli kötelezettségei, amelyek az EKB-nak kibocsátott saját váltókból erednek, amelyek a 2000/7/EKB iránymutatás I. mellékletének 3.3. fejezete alapján az EKB adósságlevelek kiadását fedezik (a HPM 10.2. forrástétele);

4. a TARGET ügyletekből eredő, euro-rendszeren belüli nettó kötelezettségek (a HPM 10.3. forrástételének része);

5. a forgalomban lévő euro-bankjegyekkel kapcsolatos, euro-rendszeren belüli nettó kötelezettségek, beleértve azokat, amelyek e határozat 4. cikkének alkalmazásából erednek.

B. Az egyes NKB-k számításba bevonható forrásainak összegét az 1999. december 15-én és 2000. december 14-én módosított, a Központi Bankok Európai Rendszerében a könyvvitel és jelentéstétel jogi kereteiről szóló 2000/18/EKB iránymutatásban [1] meghatározott harmonizált számviteli elvekkel és szabályokkal összhangban kell kiszámítani.

[1] HL L 33., 2001.2.2., 21. o.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

SZÁMÍTÁSBA BEVONHATÓ ESZKÖZÖK

A. A számításba bevonható eszközök - minden más tétel kizárásával - a következőket foglalják magukban:

1. az euro-zónában található hitelintézeteknek az euro-ban denominált monetáris politikai műveletekkel kapcsolatban nyújtott kölcsönök (a harmonizált mérleg (HPM) 5. eszköz tétele);

2. euro-rendszeren belüli, az Alapokmány 30. cikke szerint az EKB-nak átadott devizatartalékokat megtestesítő eszközöknek megfelelő követelések, az arany kivételével (a HPM 9.2. eszköztételének része);

3. a TARGET ügyletekből eredő, euro-rendszeren belüli nettó követelések (a HPM 9.4. eszköztételének része);

4. a forgalomban lévő euro-bankjegyekre vonatkozó, euro-rendszeren belüli nettó követelések, beleértve azokat is, amelyek e határozat 4. cikke alkalmazásából erednek;

5. arany, beleértve az EKB-nak átadott aranyra vonatkozó olyan összegű követeléseket, amely lehetővé teszi az egyes NKB-k számára, hogy aranyukból elkülönítsenek az összes NKB által elkülönített arany teljes mennyiségében a jegyzett tőkében alkalmazandó részesedésüknek megfelelő részt.(a HPM 1. eszköztétele és a 9.2. eszköztételének része);

E határozat alkalmazásában és legalább a 2007. pénzügyi év monetáris jövedelmének kiszámításáig az aranyat a 2002. december 31-i, unciánként euro-ban meghatározott aranyár alapján kell értékelni.

B. Az egyes NKB-k kimutatható eszközeinek értékét az 1999. december 15-én és 2000. december 14-én módosított, a Központi Bankok Európai Rendszerében a könyvvitel és jelentéstétel jogi kereteiről szóló 2000/18/EKB iránymutatásban [1] meghatározott harmonizált számviteli elvekkel és szabályokkal összhangban kell kiszámítani.

[1] HL L 33., 2001.2.2., 21. o.

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

ESETLEGES KÜLÖNLEGES KIIGAZÍTÁSOK

A. Első esetleges kiigazítás

Abban az esetben, ha a 2002-ben forgalomban lévő összes bankjegy átlaga alacsonyabb, mint a nemzeti valutaegységben denominált összes bankjegy átlaga az 1999. július 1. és 2001. június 30. közötti időszakban azon tagállamokban, amelyek elfogadták az eurót, a 4. cikk (1) bekezdésével összhangban a 2002. pénzügyi évre vonatkozó "C" együtthatót visszamenőleges hatállyal ugyanolyan arányban csökkenteni kell, mint a forgalomban lévő összes bankjegy átlagának csökkenése.

A csökkentés nem eredményezhet 0,8606735-nál kisebb együtthatót. Ezen eltérés alkalmazásakor az NKB-k 2002. évre vonatkozó "CA" kompenzációs összege csökkentésének egynegyedét a 4. cikk (1) bekezdése alapján hozzá kell adni az egyes NKB-k 2004., 2005., 2006. és 2007. évekre vonatkozó kompenzációs összegéhez.

B. Második esetleges kiigazítás

Abban az esetben, ha a 4. cikk (1) bekezdésében említett pozitív kompenzációs összeggel rendelkező NKB-k nettó kamatot fizetnek a forgalomban lévő bankjegyek euro-rendszeren belüli egyenlegére, és annak az év végi eredménykimutatásban "az összevont monetáris jövedelem nettó eredménye" tételhez történő hozzáadásakor ez nettó kiadást eredményez, a 2002. pénzügyi évre alkalmazandó "C" együtthatót a 4. cikk (1) bekezdésének megfelelően csökkenteniük kell az e helyzet megszüntetéséhez szükséges mértékben.

A csökkentés nem eredményezhet 0,8606735-nál kisebb együtthatót. Ezen eltérés alkalmazásakor az NKB-k 2002. évre vonatkozó "CA" kompenzációs összege csökkentésének egynegyedét a 4. cikk (1) bekezdésével összhangban hozzá kell adni az egyes NKB-k 2004., 2005., 2006. és 2007. évekre vonatkozó kompenzációs összegéhez.

--------------------------------------------------