a)

A bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

„A nyílt piaci műveletek fontos szerepet játszanak az eurorendszer monetáris politikájában a kamatlábak alakítása, a piac likviditáskezelésének támogatása, valamint a monetáris politika aktuális irányvonalának jelzése érdekében. Az eurorendszernek öt eszköztípus áll rendelkezésére a nyílt piaci műveletek végrehajtása során. A legfontosabb eszközfajta a penziós ügylet (repóügyletek vagy fedezett hitelek formájában). Az eurorendszer szintén alkalmazhatja a végleges adásvételi ügyleteket, az EKB-kötvények kibocsátását, a devizaswapot és a lekötött betétek gyűjtését. A nyílt piaci műveleteket az EKB kezdeményezi, egyúttal dönt az alkalmazandó eszközről, valamint a végrehajtás szabályairól. Ezek a műveletek tenderrel, gyorstenderrel vagy kétoldalú művelettel hajthatók végre (5). Céljuktól, gyakoriságuktól és az alkalmazott eljárásoktól függően az eurorendszer nyílt piaci műveletei az alábbi négy csoportba oszthatók (lásd még az 1. táblázatot):

b)

A harmadik felsoroláspont helyébe a következő szöveg lép:

„A finomhangoló műveletek végrehajtása eseti alapon történik, és céljuk a piac likviditáskezelésének támogatása, valamint a kamatlábak alakítása, különösen a piac váratlan likviditásingadozásai által a kamatlábakra gyakorolt hatások enyhítése érdekében. Finomhangoló műveletek a tartalékolási időszak utolsó napján végezhetőek azoknak a likviditás-egyensúlyi zavaroknak az elhárítására, amelyek a legutóbbi fő refinanszírozási művelet allokációja óta merültek fel. A finomhangoló műveleteket elsősorban penziós ügyletek formájában hajtják végre, de ölthetnek emellett devizaswap vagy lekötöttbetét-gyűjtés formát. A finomhangoló műveletek végzése során alkalmazott eszközöket és eljárásokat mindig az ügylet adott típusához és a művelet konkrét célkitűzéséhez kell igazítani. A finomhangoló műveleteket az NKB-k rendszerint gyorstender vagy kétoldalú művelet alapján hajtják végre. Az EKB Kormányzótanácsa dönt arról, hogy kivételes esetben maga az EKB hajthat-e végre kétoldalú finomhangoló műveleteket.”

c)

A negyedik felsoroláspont helyébe a következő szöveg lép:

„Az eurorendszer strukturális műveleteket is végrehajthat EKB-kötvények kibocsátása, penziós ügyletek és végleges adásvételi ügyletek útján. Ezekre a műveletekre akkor kerül sor, amikor az EKB az eurorendszer pénzügyi szektorral szembeni strukturális helyzetét kívánja kiigazítani (akár rendszeresen, akár esetenként). A penziós ügyletek és az adósságinstrumentumok kibocsátása formájában megvalósuló strukturális műveleteket az NKB-k tender útján hajtják végre. A végleges adásvételi ügyletek formájában megvalósuló strukturális műveleteket az NKB-k rendszerint kétoldalú eljárások alapján hajtják végre. Az EKB Kormányzótanácsa kivételes helyzetben dönthet úgy, hogy a strukturális műveleteket maga az EKB hajtsa végre.”

a)

Az első bekezdés második felsoroláspontja helyébe a következő szöveg lép:

„Az ügyfeleknek rendezett pénzügyi helyzettel kell rendelkezniük, és legalább egy, a nemzeti hatóságok által gyakorolt, harmonizált uniós vagy EGT-s felügyeleti szerv hatálya alá kell tartozniuk (6). Az uniós jog szerinti sajátos intézményi jellegük miatt ügyfélnek tekinthetők a Szerződés 123. cikkének (2) bekezdése értelmében rendezett pénzügyi háttérrel rendelkező intézmények is, amelyek az illetékes nemzeti hatóságok általi felügyelethez hasonló szintű felügyelet alá tartoznak. Ügyfélnek tekinthetők a rendezett pénzügyi háttérrel rendelkező, az illetékes nemzeti hatóságoknak, az EU-n/EGT-n belüli harmonizált felügyelethez hasonló szintű, nem egységesített felügyelete alá tartozó intézmények is, pl. az EGT-n kívüli intézményeknek az euroövezetben bejegyzett fióktelepei.

b)

A harmadik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Valamely intézmény tender útján kizárólag a bejegyzésének helye szerinti tagállam NKB-ján keresztül veheti igénybe az eurorendszer jegybanki rendelkezésre állását és nyílt piaci műveleteit. Amennyiben egy intézmény több tagállamban is rendelkezik szervezeti egységekkel (székhellyel vagy fióktelepekkel), az egyes tagállamokban bejegyzett szervezeti egységek mindig az adott tagállam NKB-ján keresztül vehetik igénybe ezeket a műveleteket, azzal a kikötéssel, hogy egy intézmény az ajánlatait egy tagállamban csak egy szervezeti egységén (székhelyén vagy egy kijelölt fióktelepén) keresztül nyújthatja be.”

a)

A második bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A monetáris politikai célból végrehajtott devizaswapok esetében az ügyfeleknek bármilyen piaci körülmények között képesnek kell lenniük nagy volumenű devizaműveletek hatékony végrehajtására. A devizaswapra jogosult ügyfelek köre megegyezik az euroövezetben bejegyzett és az eurorendszer devizaintervenciós műveleteihez kiválasztott ügyfelek körével. Devizaintervenciós műveletekhez az ügyfelek kiválasztásának kritériumait és a kiválasztási eljárást a 3. függelék tartalmazza.”

b)

Az ötödik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az EKB Kormányzótanácsa dönthet arról, hogy kivételes körülmények esetén maga az EKB végezhet-e kétoldalú finomhangoló műveleteket. Ha az EKB végez kétoldalú műveleteket, akkor az egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében az EKB az euroövezetbeli ügyfelek közül rotációs rendszerben választja ki azokat, amelyek a gyorstenderekben és a kétoldalú műveletekben való részvételre jogosultak.”

a)

A harmadik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Ide tartoznak a) a tenderszabályok megszegésének esetei, amikor az ügyfél nem bocsát elegendő fedezeti eszközt vagy készpénzt (7) rendelkezésre ahhoz, hogy a likviditásbővítő műveletben részére allokált likviditást (az elszámolás napján) kiegyenlítse, vagy megfelelő letéti követelményképzéssel a művelet lejáratáig fedezettel biztosítsa, valamint amikor az ügyfél nem bocsát elegendő összegű készpénzt rendelkezésre ahhoz, hogy a likviditásszűkítő műveletben részére megállapított összeget kiegyenlítse; valamint b) a kétoldalú tranzakciós előírások megszegésének esetei, amikor az ügyfél nem bocsát elegendő elfogadható fedezeti eszközt vagy készpénzt rendelkezésre ahhoz, hogy a kétoldalú tranzakciónál a megállapodásban rögzített összeget kiegyenlítse, vagy amikor a kétoldalú művelet időtartama alatt nem tesz eleget a szükséges letéti követelményképzésnek.

b)

Az ötödik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Ezen túlmenően, a kötelezettségeit megszegő fél ellen alkalmazott felfüggesztés hatálya az adott intézmény más tagállamokban bejegyzett fióktelepeire is kiterjeszthető. Azokban az esetekben, amikor a kötelességszegésnek például a gyakoriság vagy időtartam alapján megállapított súlyossága ezt indokolttá teszi, az ügyfél minden további monetáris politikai művelethez való hozzáférése egy bizonyos időtartamra felfüggeszthető.”

a)

A második bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az EKB-kötvények az EKB-nak a kötvény tulajdonosával szemben fennálló adósságkötelezettségét testesítik meg. Az EKB-kötvényeket az euroövezetbeli értéktárakban könyvelési tétel formájában kell kibocsátani és tartani. Az EKB a kötvények átruházhatóságára vonatkozóan nem ír elő semmiféle korlátozást. Az EKB-kötvényekre vonatkozó további előírásokat a kötvényekre vonatkozó szabályok tartalmazzák.”

b)

A harmadik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az EKB-kötvényeket diszkontáltan, azaz névérték alatti értéken kell kibocsátani, és lejáratkor névértéken kell visszavásárolni. A kibocsátáskori érték és a visszavásárlási érték közötti különbség egyenlő a kötvény kibocsátási értékén felhalmozott kamattal, amit a kötvény futamidejére vonatkozóan a megállapodás szerinti kamatlábbal kell kiszámítani. Az alkalmazott kamatláb egyszerű kamatláb, amely a »ténylegesen eltelt napok száma/360« számítási szabályon alapul. A kibocsátási érték kiszámításának módját az 1. keretes írás mutatja be.”

c)

Az 1. keretes írás helyébe a következő szöveg lép:

a)

A harmadik bekezdés (a „Hozzáférési feltételek” cím után következő első bekezdés) a következő (*) lábjegyzettel egészül ki:

b)

A hetedik bekezdés (a „Lejárati és kamatfeltételek” cím után következő második bekezdés) 12. lábjegyzete helyébe a következő szöveg lép:

a)

Az első bekezdés bevezető része helyébe a következő szöveg lép:

„Az eurorendszer a tendereket nyilvánosan, hírügynökségek útján és az EKB honlapján hirdeti meg. Az NKB-k a hírügynökségi hozzáféréssel nem rendelkező ügyfeleket a tenderekről közvetlenül is értesíthetik. A nyilvános tenderfelhívás általában a következő információkat tartalmazza:”.

b)

Az első bekezdés tizedik felsoroláspontja helyébe a következő szöveg lép:

„az instrumentum induló és lejárati napját (ha van ilyen), illetve az instrumentum értéknapját és lejárati napját (EKB-kötvények kibocsátása esetén);”.

c)

Az első bekezdés tizenhetedik felsoroláspontja helyébe a következő szöveg lép:

„a kötvények névértékét (EKB-kötvények kibocsátása esetén); és”.

d)

Az első bekezdés tizennyolcadik felsoroláspontja helyébe a következő szöveg lép:

„a kötvények ISIN-kódját (EKB-kötvények kibocsátása esetén).”

a)

A harmadik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A változó kamatú tenderek esetén az ügyfelek legfeljebb tíz különböző kamatlábra/árra/swappontra tehetnek ajánlatot. Kivételes esetekben az eurorendszer korlátozhatja az ügyfelek által változó kamatú tenderek esetén benyújtható ajánlatok számát. Minden egyes ajánlatban meg kell jelölni azt az összeget, amelyre az NKB-val üzletet kívánnak kötni, feltüntetve a vonatkozó kamatlábat is (9)  (10). A kamatlábra vonatkozó ajánlatot a 0,01 százalékpont többszöröseként kell kifejezni. Változó kamatú devizaswaptender esetén a swappontokat a szokásos piaci konvencióknak megfelelően kell megadni, és az ajánlatokat a 0,01 swappont többszöröseként kell kifejezni.

b)

A hetedik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az ügyfelek kötelesek gondoskodni arról, hogy a nekik allokált összegeket megfelelő összegű elfogadható fedezeti eszközzel tudják fedezni (11). Az adott NKB által megkötött szerződések vagy felügyeleti rendelkezések lehetővé teszik szankciók alkalmazását abban az esetben, ha egy ügyfél nem biztosít megfelelő összegű fedezetet vagy készpénzt a tender során neki allokált összeg kiegyenlítésére.

a)

Az első bekezdés bevezető része helyébe a következő szöveg lép:

„A tenderek és gyorstenderek eredményét hírügynökségek útján és az EKB honlapján nyilvánosan kell kihirdetni. Ezenkívül az NKB-k a hírügynökségi hozzáféréssel nem rendelkező ügyfeleket közvetlenül is értesíthetik az allokálás eredményéről. A tendereredményeket nyilvánosan kihirdető üzenet általában a következő információkat tartalmazza:”.

b)

A tizenharmadik felsoroláspont helyébe a következő szöveg lép:

„az instrumentum induló és lejárati napját (ha van ilyen), illetve az instrumentum értéknapját és lejárati napját (EKB-kötvények kibocsátása esetén);”.

c)

A tizenhatodik felsoroláspont helyébe a következő szöveg lép:

„a kötvények névértékét (EKB-kötvények kibocsátása esetén); és”.

d)

A tizenhetedik felsoroláspont helyébe a következő szöveg lép:

„a kötvények ISIN-kódját (EKB-kötvények kibocsátása esetén).”

a)

Az ötödik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az eszközfedezetű értékpapírokat fedező, pénzáramlást generáló eszközöknek a következő követelményeknek kell megfelelniük:

b)

A hatodik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Szakaszos kibocsátás esetén az elfogadhatóság feltétele az, hogy a szelet (vagy részszelet) ne legyen ugyanazon kibocsátás más szeleteinek alárendelve. Valamely szeletről (vagy részszeletről) akkor mondható el, hogy nincs alárendelve az ugyanazon kibocsátásba tartozó más szeletnek (vagy részszeletnek), ha a tőke- és kamatfizetéskor – a tájékoztatóban meghatározottak szerint a fizetési felszólítás kézbesítését követően alkalmazandó fizetési sorrendnek megfelelően – semmilyen más szelet (vagy részszelet) sem élvez vele szemben elsőbbséget, tehát a szakaszos kibocsátás különböző szeletei, illetve részszeletei közül ezt a szeletet (illetve részszeletet) terheli utolsónak veszteség. Szakaszos kibocsátás esetén, amennyiben a tájékoztató lehetővé teszi az azonnali esedékessé tételt tartalmazó fizetési felszólítás kézbesítését, azonnali lejárat és a fizetési felszólításon alapuló kielégítési sorrend esetén is biztosítani kell, hogy a szelet (vagy részszelet) ne váljon alárendelt tartozássá.”

c)

A kilencedik bekezdés (a „Kibocsátás helye” cím után) 7. lábjegyzete (e bekezdés első lábjegyzete) helyébe a következő szöveg lép:

d)

A tizedik bekezdés (az „Elszámolási eljárások” cím után következő első bekezdés) helyébe a következő szöveg lép:

„Az adósságinstrumentumnak könyvelési tétel formájában átruházhatónak kell lennie. Az eurorendszerben kell tartani és elszámolni, az eurorendszer vagy valamely értékpapír-elszámolási rendszer (SSS) olyan számláján, amely megfelel az EKB előírásainak, úgy, hogy a fedezettel kapcsolatos jogok érvényesítése valamely tagállam jogi gyakorlata szerint történik.”

e)

A tizenkettedik bekezdés (az „Elfogadható piacok” cím után következő egyetlen bekezdés) 13. lábjegyzete (utolsó lábjegyzet) helyébe a következő szöveg lép:

f)

A tizenötödik bekezdés (a „Kibocsátó/garanciavállaló bejegyzett székhelye” cím után következő második bekezdés) helyébe a következő szöveg lép:

„A garanciavállalónak az EGT-n belül bejegyzettnek kell lennie, kivéve, ha a garanciára nem a 6.3.2. szakaszban meghatározott magas hitelminőségi követelmények forgalomképes eszközökre vonatkozó megállapításához van szükség.”

a)

A második bekezdés második felsoroláspontja (a „Hitelkövetelések” cím után következő első bekezdés) helyébe a következő szöveg lép:

„Adós/garanciavállaló típusa: A megfelelő (elfogadható) adósok vagy garanciavállalók nem pénzügyi vállalatok (18), állami szektorbeli intézmények, nemzetközi vagy nemzetek feletti intézmények. Minden egyes adós egyénileg és külön-külön felelős a szóban forgó hitelkövetelés teljes visszafizetéséért (az egyéni hitelkövetelésekért közösen felelős adóstársak kizárva).

b)

A második bekezdés harmadik felsoroláspontja helyébe a következő szöveg lép:

„Az adós és a garanciavállaló bejegyzett székhelye: Az adós székhelyének az euroövezeten belül kell lennie. A garanciavállaló székhelyének szintén az euroövezeten belül kell lennie, kivéve, ha a garanciára nem a 6.3.3. szakaszban meghatározott magas hitelminőségi követelmények nem forgalomképes eszközökre vonatkozó megállapításához van szükség. Ez a követelmény a nemzetközi vagy nemzetek feletti intézményekre nem vonatkozik.”

c)

A második bekezdés negyedik felsoroláspontja helyébe a következő szöveg lép:

„Hitelminőségi követelmények: A hitelkövetelések minőségét az adós vagy a garanciavállaló hitelképessége alapján értékelik. A hitelköveteléseknek meg kell felelniük a nem forgalomképes eszközökre vonatkozó ECAF-szabványokban meghatározott (és a 6.3.3. szakaszban taglalt) magas hitelminőségi követelményeknek.”

d)

A második bekezdés hetedik felsoroláspontja helyébe a következő szöveg lép:

„Irányadó jog: A hitelkövetelési megállapodásra, valamint az ügyfél és a hitelkövetelést fedezetként mobilizáló NKB közötti megállapodásra (»mobilizációs megállapodásra«) egyaránt valamely tagállam jogát kell alkalmazni. Az i. ügyfélre; ii. a hitelezőre; iii. az adósra; iv. a garanciavállalóra (ha lényeges); v. a hitelkövetelési megállapodásra; és a vi. mobilizációs megállapodásra irányadó jogok száma nem haladhatja meg a kettőt.”

e)

A második bekezdés nyolcadik felsoroláspontjának 20. lábjegyzete helyébe a következő szöveg lép:

f)

A harmadik bekezdés negyedik felsoroláspontja (a „Nem forgalomképes jelzálog-fedezetű lakossági adósságinstrumentumok” cím után következő első bekezdés) helyébe a következő szöveg lép:

„A kibocsátó bejegyzett székhelye: A kibocsátó székhelyének az euroövezetben kell lennie.”

g)

A harmadik bekezdés hatodik felsoroláspontjához fűzött 22. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

a)

A szöveg az ötödik bekezdést („Az elfogadható fedezetek felhasználásának szabályai” elnevezésű címet követő harmadik bekezdést) követően a következőkkel egészül ki:

„A monetáris politikai célkitűzések végrehajtása, különösen az elfogadható fedezeti eszközök alkalmazására vonatkozó kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos szabályok teljesítésének ellenőrzése érdekében az eurorendszeren belül megosztásra kerülnek a felügyeleti hatóságok által e célból rendelkezésre bocsátott tőkerészesedésekre vonatkozó információk. Az információkra a felügyeleti hatóságok által alkalmazott titokvédelmi előírások érvényesek.”

b)

A hatodik bekezdés (az „Elfogadható fedezetek felhasználásnak szabályai” cím után következő negyedik bekezdés) helyébe a következő szöveg lép:

„A kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos fenti kikötés nem vonatkozik: a) az ügyfél és az EGT-beli adókivetésre jogosult közigazgatási szervek közötti kapcsolatokra, vagy ha az adósságinstrumentumra EGT-beli adókivetésre jogosult közigazgatási szerv vállal garanciát; b) azokra a fedezett banki kötvényekre, amelyeket az ÁÉKBV irányelv 22. cikkének (4) bekezdésében meghatározott követelményekkel összhangban bocsátottak ki; illetve c) az olyan hasonló esetekre, amikor az adósságinstrumentumot a b) pontban meghatározott instrumentumokhoz hasonló, külön jogi biztosítékok védik. Ilyenek például i. az értékpapírnak nem minősülő, nem forgalomképes jelzálog-fedezetű lakossági adósságinstrumentumok (RMDB); vagy ii. lakáshitel-alapú strukturált fedezeti kötvények (mint pl. egyes fedezeti kötvények, amelyek az Európai Bizottság szerint nem felelnek meg az ÁÉKBV irányelvnek), amelyek az eszközfedezetű értékpapírokra alkalmazott, a 6.2 és a 6.3. szakaszban és az alábbiakban meghatározott valamennyi feltételnek (19):

c)

A 4. táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„4. táblázat

Az eurorendszer monetáris politikai műveleteiben elfogadható fedezetek

a)

A negyedik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az ECAI-forrást tekintve az értékelést nyilvános minősítés alapján kell elvégezni. Az eurorendszer fenntartja magának a jogot, hogy amennyiben szükséges, pontosítást kérjen. Eszközfedezetű értékpapír esetében a minősítést a nyilvánosság számára elérhető és részletes eladás előtti vagy új kibocsátáshoz kapcsolódó hitelminősítési jelentésben kell taglalni, amelynek többek között tartalmaznia kell a strukturális és jogi aspektusok átfogó elemzését, az összevont fedezeti alap értékelését, az ügylet résztvevőiről szóló elemzést, valamint az ügylet egyéb fontosabb jellemzőinek elemzését. Ezenkívül az ECAI-knak rendszeres felügyeleti jelentéseket kell kiadniuk az eszközfedezetű értékpapírokról. E jelentések közzétételét a kamatfizetések gyakoriságával és ütemezésével össze kell hangolni. A jelentéseknek tartalmazniuk kell legalább a legfontosabb tranzakciós adatok (pl. az összevont fedezeti alap összetétele, az ügylet résztvevői, a tőkeszerkezet) aktualizált változatát, valamint a teljesítményadatokat.”

b)

Az ötödik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A kiváló hitelminőség minimumkövetelményének (»alsó hitelminőségi küszöb«) eurorendszerbeli meghatározásához az »A« minősítés szolgál viszonyítási pontként (23). Az eurorendszer értelmezésében a rendszeresen felülvizsgálandó »A« minősítésnek a nemteljesítés egyéves horizonton kalkulált 0,10 %-os valószínűsége felel meg. Az ECAF a nemteljesítést az uniós tőkekövetelmény-irányelvben (CRD (24)) szereplő meghatározás szerint értelmezi. Az eurorendszer minden egyes elfogadott ECAI esetében a legalacsonyabb, de a megkívánt hitelminőségi küszöböt még elérő besorolást teszi közzé; az ECAI minősítéséért semmilyen felelősséget nem vállal. Ezt a besorolást rendszeresen felülvizsgálja. Az eszközalapú értékpapírok tekintetében a kiváló hitelminőség minimumkövetelményének eurorendszerbeli meghatározásához a kibocsátáskor adott »triple A« minősítés (25) szolgál viszonyítási pontként. Az eszközfedezetű értékpapírok élettartama alatt legalább az eurorendszerbeli »A« küszöböt fenn kell tartani.

c)

A hetedik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Lekerülhetnek a jegybankképes fedezetek listájáról azok az eszközök, amelyeket olyan intézmény bocsátott ki vagy garantált, amelynek pénzeszközei be vannak fagyasztva és/vagy csak korlátozottan használhatja őket az Európai Uniónak a Szerződés 75. cikke értelmében hozott vagy valamely egyéb tagállami intézkedése alapján; vagy amelynek a nyílt piaci műveletekhez vagy az eurorendszer rendelkezésre állásához való hozzáférését az EKB Kormányzótanácsa döntésében felfüggesztette vagy megszüntette.”

a)

Az első bekezdés második felsoroláspontja helyébe a következő szöveg lép:

„Az eszközfedezetű értékpapírokra vonatkozó ECAI hitelminősítés: A 2010. március 1-jén vagy azt követően kibocsátott eszközökkel fedezett értékpapírok esetében az eurorendszer legalább bármely kettő, elfogadott ECAI által kiadott minősítést követel meg. Ezen értékpapírok elfogadhatóságának meghatározására a »második legjobb« hitelminősítési elvet alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy nem csak a legjobb, hanem a második legjobb rendelkezésre álló ECAI hitelminősítésnek is el kell érnie az eszközfedezetű értékpapírokra vonatkozó hitelminőségi küszöböt. Erre a szabályra alapozva az eurorendszer megköveteli, hogy a kibocsátáskor mindkét hitelminősítés »AAA« vagy »Aaa« szintű, és az értékpapír élettartama alatt »A« szintű legyen annak érdekében, hogy az értékpapírok elfogadhatónak minősüljenek.

2011. március 1-jétől valamennyi eszközfedezetű értékpapírkibocsátásához – tekintet nélkül a kibocsátás időpontjára – legalább bármely kettő, elfogadott ECAI által kiadott hitelminősítés szükséges, valamint a második legjobb szabálynak is meg kell felelni annak érdekében, hogy az értékpapírok elfogadhatók maradjanak.

A 2010. március 1. előtt kibocsátott olyan értékpapírok vonatkozásában, amelyek csak egy hitelminősítéssel rendelkeznek, 2011. március 1-jéig egy második minősítést is be kell szerezni. A 2009. március 1. előtt kibocsátott eszközfedezetű értékpapírok esetében az értékpapír élettartama alatt mindkét hitelminősítésnek el kell érnie az »A« minősítési szintet. A 2009. március 1. és 2010. február 28. között kibocsátott eszközfedezetű értékpapírok esetében az első hitelminősítésnek az »AAA«/»Aaa« minősítési szintet kell elérnie a kibocsátáskor, és az »A« minősítési szintet az értékpapír élettartama alatt, míg a második hitelminősítésnek a kibocsátáskor (26) és az értékpapír élettartama alatt egyaránt az »A« szintet kell elérnie.

Az eszközfedezetű értékpapírok helyettesíthető egyszerűsített kibocsátásai új eszközfedezetű értékpapír-kibocsátásnak számítanak. Az összes azonos ISIN-kód alatt kibocsátott eszközfedezetű értékpapírnak meg kell felelnie a legutolsó helyettesíthető egyszerűsített kibocsátás helyén és idején érvényes elfogadhatósági feltételeknek. Azon eszközfedezetű értékpapíroknak a helyettesíthető egyszerűsített kibocsátásai esetében, amelyek nem felelnek meg a legutolsó helyettesíthető egyszerűsített kibocsátás helyén és idején érvényes elfogadhatósági feltételeknek, valamennyi azonos ISIN-kód alatt kibocsátott eszközfedezetű értékpapír el nem fogadhatónak minősül. Ez a szabály nem alkalmazandó azon eszközfedezetű értékpapírok helyettesíthető egyszerűsített kibocsátásai esetében, amelyek az eurorendszer listáján 2010. október 10. elfogadható fedezeti eszközökként szerepeltek, ha a legutolsó helyettesíthető egyszerűsített kibocsátásra ezen időpontot megelőzően került sor. A nem helyettesíthető egyszerűsített kibocsátású értékpapírok eltérő típusú eszközfedezetű értékpapírnak minősülnek.

b)

Az első bekezdés harmadik felsoroláspontjának harmadik francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A garanciának érvényesnek, kötelező erejűnek és a garanciavállalóval szemben érvényesíthetőnek kell lennie. Az is követelmény, hogy arra valamely EU-tagállam joga legyen irányadó.”

c)

A második bekezdés első felsoroláspontjának bevezető részének helyébe a következő szöveg lép:

„Euroövezetbeli állami kibocsátók vagy garanciavállalók: Ha egy forgalomképes eszközt a tőkekövetelmény-irányelvben (CRD) foglaltak szerint az euroövezet területén bejegyzett valamelyik regionális kormányzat, helyi önkormányzat vagy állami szektorbeli intézmény (PSE) bocsát ki vagy garantál, a következő eljárás követendő:”.

d)

A második bekezdés második felsoroláspontja helyébe a következő szöveg lép:

„Euroövezetbeli nem pénzügyi vállalatok mint kibocsátók vagy garanciavállalók  (27): Ha a kibocsátásra, kibocsátóra vagy garanciavállalóra vonatkozó ECAI-hitelminősítés alapján nem állapítható meg, hogy az euroövezet területén bejegyzett nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott vagy garantált forgalomképes eszközök teljesítik-e a magas hitelminőségi követelményeket, a hitelkövetelésekre vonatkozó ECAF-szabályok alkalmazandók, az ügyfelek pedig felhasználhatják saját belső minősítésen alapuló (IRB) rendszerüket, az NKB-k saját hitelminősítő rendszereit vagy harmadik felek minősítő eszközeit. A nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott, nem minősített forgalomképes adósságinstrumentumok nem szerepelnek az elfogadható forgalomképes eszközök nyilvános listáján.

a)

Az ötödik bekezdés első felsoroláspontjának (Állami szektorhoz tartozó adósok vagy garanciavállalók) ii. pontjában a 35. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

b)

Az ötödik bekezdés első felsoroláspontjának iii. pontjában a 36. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

c)

Az ötödik bekezdés második felsoroláspontjának (Nem pénzügyi vállalatokhoz tartozó adósok vagy garanciavállalók) 37. lábjegyzete (a felsoroláspont első lábjegyzete) helyébe a következő szöveg lép:

d)

A hatodik bekezdés harmadik felsoroláspontja helyébe a következő szöveg lép:

„A garanciának érvényesnek, kötelező erejűnek és a garanciavállalóval szemben érvényesíthetőnek kell lennie. Az is követelmény, hogy arra valamely EU-tagállam joga legyen irányadó.”

a)

A harmadik felsoroláspont helyébe a következő szöveg lép:

„Az eurorendszer korlátozza azon hitelintézeti vagy bármely más jogalany által kibocsátott fedezetlen adósságinstrumentumok használatát, amikor a hitelintézet és a kibocsátó a 6.2.3. szakaszban meghatározottak szerinti kapcsolatban áll egymással (kapcsolt vállalkozások). Ezeket a fedezeti eszközöket az ügyfél csak annyiban használhatja fel fedezetként, amennyiben az eurorendszer által e fedezethez rendelt érték a haircutok alkalmazását követően nem haladja meg az ügyfél által benyújtott teljes fedezet értékének 10 %-át. Ez a korlátozás nem vonatkozik az adókivetésre jogosult állami szektorbeli intézmény által garantált fedezeti eszközökre, illetve arra az esetre, ha a fedezeti eszközök értéke a haircutok alkalmazását követően az 50 millió EUR-t nem haladja meg. Amennyiben az ilyen fedezeti eszközök két vagy több kibocsátója egyesül, vagy az ilyen kibocsátók kapcsolt vállalkozások lesznek, úgy ezeket a kibocsátókat e korlátozással összefüggésben csak az egyesülés vagy a kapcsolt vállalkozássá alakulás napját követő egy év elteltéig kell egy csoportként kezelni.”

b)

A 6. táblázat 4. lábjegyzetének helyébe a következő szöveg lép:

a)

A második bekezdésben az 52. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

b)

A harmadik bekezdés 53. lábjegyzete helyébe a következő szöveg lép:

—

az intézmény csak különleges feladatok ellátására van felhatalmazva,

—

az intézmény számára tilos aktív banki feladatok ellátása más hitelintézetek versenytársaként, és/vagy

—

az intézmény számára jogi kötelezettség összes betétjének regionális, és/vagy nemzetközi fejlesztési támogatásokra való elkülönítése.

a)

A hetedik bekezdés (a „Kötelező tartalék összegének kiszámítása” cím után következő második bekezdés) 7. lábjegyzete helyébe a következő szöveg lép:

b)

A 9. keretes írásban a (*)-gal jelölt lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

a)

A „szoros kapcsolatok” meghatározása helyébe a következő szöveg lép:

„Szoros kapcsolatok (close links): ha az ügyfél valamely következő formában kapcsolódik az elfogadható fedezetek kibocsátójához/adósához/garanciavállalójához: a) az ügyfél a kibocsátó/adós/garanciavállaló tőkéjének 20 %-át vagy azt meghaladó részét közvetlenül, illetve egy vagy több más vállalkozáson keresztül közvetve birtokolja; vagy b) a kibocsátó/adós/garanciavállaló az ügyfél tőkéjének 20 %-át vagy azt meghaladó részét közvetlenül, illetve egy vagy több más vállalkozáson keresztül közvetve birtokolja; vagy c) harmadik fél birtokolja az ügyfél tőkéjének több mint 20 %-át, és a kibocsátó/adós/garanciavállaló tőkéjének több mint 20 %-át is, közvetlenül vagy közvetve, egy vagy több vállalkozáson keresztül.”

b)

A „hitelintézet” meghatározás helyébe a következő szöveg lép:

„Hitelintézet (credit institution): a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (31) nemzeti jogba átültetett 2. cikkének és 4. cikke (1) bekezdésének értelmében vett olyan hitelintézet, amely az illetékes hatóság felügyelete alatt áll vagy a Szerződés 123. cikkének (2) bekezdése értelmében vett más olyan hitelintézet, amely az illetékes nemzeti hatóságok általi felügyelethez hasonló szintű felügyelet alatt áll.

c)

Az „elektronikus pénz (electronic money)” meghatározást el kell hagyni.

d)

A szöveg kiegészül a „likviditási támogatás ABS-ügyletben (liquidity support in an ABS transaction)” meghatározással:

„Likviditási támogatás ABS-ügyletben (liquidity support in an ABS transaction): az ügylet élettartama alatt a pénzáramlás bármely átmeneti jellegű kiesésének fedezetére használható strukturális jellemző.”

e)

A „Hitelminősítő eszközök (rating tools – RTs)” meghatározás helyébe a következő szöveg lép:

„Hitelminősítő eszközök (rating tools – RTs): az ECAF-ban meghatározott hitelminősítő forrás, amelyet olyan szervezetek biztosítanak, melyek az adósok hitelképességét elsősorban mennyiségi modellek rendszeres és mechanikus használatával – egyéb információk mellett az auditált beszámolókat is felhasználva – értékelik, és amelyek hitelminősítései nem nyilvánosságra hozatal céljából készülnek. Ezeket az intézményeket az ECAF részévé váláshoz az eurorendszernek egyedileg engedélyeznie kell.”

f)

A „Szerződés” meghatározása helyébe a következő szöveg lép:

„Szerződés (Treaty): Az Európai Unió működéséről szóló szerződés.”

a)

Az 1. szakaszban a 2533/98/EK rendelet címének vége a következő lábjegyzettel (*) egészül ki:

b)

A 2. szakasz első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről szóló, 2008. december 19-i 25/2009/EK európai központi banki rendelet (EKB/2008/32) (32) célja, hogy lehetővé tegye az EKB és a KBER alapokmány 5.2. cikkével összhangban – a munkát a lehetséges mértékig elvégző – NKB-k számára, hogy a KBER feladatainak – különösen az Unió monetáris politikájának az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésével összhangban történő meghatározásának és végrehajtásának – elvégzéséhez szükséges statisztikai adatokat összegyűjtsék. Az EKB/2008/32 rendelettel összhangban összegyűjtött statisztikai adatokat a monetáris pénzügyi intézmények (MPI) ágazati konszolidált mérlegének összeállításához használják, amelynek elsődleges célja, hogy az EKB részére olyan átfogó statisztikai képet nyújtson a monetáris folyamatokról, amely az egységes gazdasági területnek tekintett tagállamokban található MPI-k összes pénzügyi eszközére és kötelezettségére kiterjed.

c)

A 2. szakasz negyedik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Másodszor, az EKB/2008/32 rendeletben rögzített adatszolgáltatási kötelezettségeknek tiszteletben kell tartaniuk az átláthatóság és jogbiztonság alapelvét. Ennek oka, hogy az említett rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó az euroövezet területén. Ez a rendelet közvetlenül ró kötelezettségeket a természetes és jogi személyekre, akikre az EKB szankciókat róhat ki minden olyan esetben, ha az EKB által előírt adatszolgáltatási kötelezettségeknek nem tesznek eleget (lásd a 2533/98/EK rendelet 7. cikkét). Az adatszolgáltatási kötelezettségek ezért pontosan meghatározottak, és az EKB bármilyen, a statisztikai információk ellenőrzése vagy kötelező gyűjtése során alkalmazott mérlegelési joga meghatározott elveken nyugszik. Harmadszor, az EKB-nak az adatszolgáltatási terheket a legkisebbre kell szorítania, a statisztikák KBER általi fejlesztésére, előállítására és terjesztésére vonatkozó statisztikai elvekkel összhangban (lásd a 2533/98/EK rendelet 3a. cikkét). Ezeket az elveket a KBER európai statisztikákra vonatkozó, az EKB honlapján közzétett nyilvános kötelezettségvállalása tovább részletezi.”

d)

A 2. szakasz ötödik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Következésképpen az EKB/2008/32 rendelet alapján az NBK-k által összegyűjtött statisztikai adatok a kötelező tartalék alkalmazásáról szóló, 2003. szeptember 12-i 1745/2003/EK európai központi banki rendelettel (EKB/2003/9) (33) összhangban a tartalékalap kiszámításához is használhatók.

e)

A 2. szakasz hatodik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az EKB/2008/32 rendelet csak általánosságban határozza meg a tényleges adatszolgáltatók körét, azok adatszolgáltatási kötelezettségeit, valamint azokat az alapelveket, amelyek alapján az EKB és az NKB-k a statisztikai adatok ellenőrzésére és kötelező gyűjtésére vonatkozó hatáskörüket gyakorolják. Az EKB/2008/32 rendelet I–IV. melléklete határozza meg mindazokat a szolgáltatandó statisztikai információkat, amelyek az EKB statisztikai adatszolgáltatási követelményeinek és minimumszabványainak teljesítéséhez szükségesek.”

f)

A 3. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„Az MPI-k közé tartoznak a közösségi jogban meghatározott rezidens hitelintézetek és minden más rezidens pénzügyi intézmény, amely az MPI-ktől eltérő intézményi egységektől betéteket és/vagy betétek közeli helyettesítőit fogadja el, és (legalább közgazdasági értelemben) saját számlára hiteleket nyújt és/vagy értékpapírokba fektet be. Az EKB elkészíti és vezeti ezen intézmények listáját e meghatározásnak megfelelően, valamint az EKB/2008/32 rendelet I. mellékletében meghatározott osztályozási alapelvekkel összhangban. Az MPI-k statisztikai célú jegyzékének felállítása és vezetése az EKB Igazgatóságának a hatáskörébe tartozik. A tényleges adatszolgáltatók körét az euroövezetben rezidens MPI-k összessége alkotja. Az NKB-k a kis MPI-k részére az EKB/2008/32 rendelet 8. cikkével összhangban lehetővé tehetik a kötelezettségek csökkentését. Ezek az engedmények teszik lehetővé az NKB-k számára a kisebb hitelintézetek adatszolgáltatási kötelezettség alóli mentesítését.”

g)

A 4. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„Az összevont mérleg elkészítése céljából a tényleges rezidens adatszolgáltatók a mérlegükkel kapcsolatos statisztikai adatokat havonta kötelesek jelenteni. Egyéb adatokat negyedévente kell jelenteni. A szolgáltatandó statisztikai adatok további részletezését az EKB/2008/32 rendelet I. melléklete tartalmazza. A vonatkozó statisztikai adatokat az NKB-k gyűjtik össze, amelyek kötelesek meghatározni a követendő adatszolgáltatási rendet.

Az EKB/2008/32 rendelet nem tiltja meg az NKB-k számára, hogy a tényleges adatszolgáltatóktól az EKB statisztikai követelményeinek teljesítéséhez szükséges statisztikai adatokat egy olyan szélesebb statisztikai adatszolgáltatási rendszer keretében kérjék be, amelyet a NKB-k saját felelősségükre, az uniós vagy nemzeti joggal, illetve az elfogadott gyakorlattal összhangban és más statisztikai célokat szolgálva hoznak létre. Ez azonban nem érinti az EKB/2008/32 rendeletben előírt statisztikai követelmények betartását. Bizonyos esetekben a követelményeknek való megfelelés érdekében az EKB támaszkodhat az ilyen célokból begyűjtött statisztikai adatokra is.

Egy NKB által a fentiek szerint biztosított engedmény következménye, hogy az érintett kis MPI-k csökkentett adatszolgáltatási követelményeket kötelesek teljesíteni (ami többek között csak negyedévenkénti adatszolgáltatási kötelezettséget jelent), amelyek a kötelező tartalékokkal kapcsolatban kötelezőek, és amelyeket az EKB/2008/32 rendelet III. melléklete határoz meg. A hitelintézetnek nem minősülő kisebb MPI-kre vonatkozó követelményeket a fent említett rendelet 8. cikke részletezi. Az engedménnyel bíró MPI-k viszont az összes adatszolgáltatási követelménynek való megfelelést is választhatják.”

h)

Az 5. szakasz első–nyolcadik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az adatszolgáltatási terhek csökkentése és a kétszeres statisztikai adatgyűjtés elkerülése érdekében az EKB/2008/32 rendelet értelmében az MPI-k által a mérlegükre vonatkozóan jelentett statisztikai adatokat az EKB/2003/9 rendelet alapján meghatározott tartalékalap kiszámításához is felhasználják.

Statisztikai célból valójában az adatszolgáltatók az EKB/2008/32 rendelet III. mellékletében szereplő, és az alábbi 1. táblázatban meghatározott struktúra szerint kötelesek adataikat az illetékes NKB-knak jelenteni. Az 1. táblázatban (*)-gal jelölt mezőket az adatszolgáltató intézmények tartalékalapjuk kiszámításához használják (lásd a 7. fejezet 9. keretes írását).

A pozitív tartalékráta alapjául szolgáló tartalékalap pontos kiszámítása érdekében részletes bontásban kell megadni a két évnél hosszabb lekötött betéteket, a két évnél hosszabb felmondásos betéteket, továbbá a hitelintézetek repókötelezettségeit a következő szektorokkal szemben: (»rezidens« és »egyéb részt vevő tagállambeli«) »MPI-k«, a »kötelező tartalékképzési kötelezettség alá tartozó hitelintézetek, az EKB és NKB-k«, az »államháztartás«, valamint a »külföld«.

Továbbá a nemzeti adatgyűjtési rendszerektől függően, és az EKB/2008/32 rendeletben rögzített, az MPI-k mérlegbeszámolójára vonatkozó fogalmaknak és besorolási alapelveknek való teljes megfelelés sérelme nélkül, a tartalékképzési követelmények alá eső hitelintézetek a tartalékalap kiszámításához szükséges adatokat a forgalomképes értékpapírok kivételével az 1a. táblázat szerint is közölhetik, feltéve, hogy ez az 1. táblázatban vastagon szedett helyeket nem érinti.

Az EKB/2008/32 rendelet III. melléklete a kötelezőtartalék-rendszer alkalmazása tekintetében konkrét és átmeneti előírásokat, valamint az egyes hitelintézetek összeolvadására vonatkozó rendelkezéseket fogalmaz meg.

Az EKB/2008/32 rendelet III. melléklete elsősorban a kisebb hitelintézetek adatszolgáltatási kötelezettségeit tartalmazza. A kisebb hitelintézetek legalább negyedéves gyakorisággal, az alábbi 1a. táblázat szerint kötelesek közölni a tartalékalap kiszámításához szükséges adatokat. Ezen intézmények kötelesek biztosítani, hogy az 1a. táblázat szerinti adatszolgáltatás teljes mértékben megfeleljen az 1. táblázat fogalmainak és besorolásainak. A kisebb intézményeknek a három tartalékolási időszak tartalékalapjára vonatkozó adatai az NKB-k által az egyes negyedévek végére vonatkozóan összegyűjtött adatokon alapulnak.

A III. melléklet rendelkezéseket tartalmaz hitelintézeti csoportok összevont adatszolgáltatásról is. Az EKB-tól kapott felhatalmazás alapján a tartalékképzési kötelezettség alá tartozó hitelintézetek egy adott ország területén belül a csoport összevont tartalékalapjára vonatkozó statisztikai adatokat is szolgáltathatnak, feltéve, hogy valamennyi érintett intézmény lemond az egyösszegű engedmény tartalékképzési kötelezettségből történő igénybevételéről. A csoport egészére nézve azonban továbbra is fennáll az egyösszegű engedmény igénybevételének lehetősége. Amennyiben valamely hitelintézeti csoport számára engedélyezik a közvetítő útján történő kötelezőtartalék-képzést, de a csoportos adatszolgáltatás lehetősége nem illeti meg, a vonatkozó NKB a közvetítőt felhatalmazhatja, hogy a hitelintézetek e csoportja nevében az összevont statisztikai adatszolgáltatást (a tartalékalap kivételével) elvégezze. Ebben az esetben az egyösszegű engedmény igénybevételének lehetősége a csoport minden tagját megilleti. Valamennyi érintett hitelintézet önállóan szerepel az EKB MPI-król összeállított listájában.

Ezenkívül a melléklet előírásokat tartalmaz a hitelintézeteket érintő egyesülésekről is. Az »egyesülés«, »egyesülő intézmények« és »átvevő intézmény« kifejezések jelentése az EKB/2003/9 rendelet 1. cikkében megállapított jelentés. Abban a tartalékolási időszakban, amelyben az egyesülés hatályba lép, az átvevő intézmény tartalékolási kötelezettségét a fent említett rendelet 13. cikke szerint kell kiszámítani és teljesíteni. Az azt követő tartalékolási időszakokban az átvevő intézmény tartalékolási kötelezettségét adott esetben a különleges szabályoknak megfelelő tartalékalap és statisztikai adatok alapján kell kiszámítani (lásd az EKB/2008/32 rendelet III. mellékletében szereplő táblázatot). Minden egyéb esetben a statisztikai adatszolgáltatásra és a tartalékképzési kötelezettség kiszámítására vonatkozó, az EKB/2003/9 rendelet 3. cikkében meghatározott általános szabályok az irányadók. Az adott NKB továbbá az átvevő intézményt felhatalmazhatja arra, hogy statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségét átmeneti eljárások útján teljesítse. A rendes adatszolgáltatási eljárás alkalmazása alóli ilyen eltérésnek a lehető rövidebb időre kell korlátozódnia, és nem szabad meghaladnia az egyesülést követő hat hónapot. Ez az eltérés nem érinti az átvevő intézmény EKB/2008/32 rendelet szerinti és adott esetben az egyesülő intézmények adatszolgáltatási kötelezettségének átvállalására vonatkozó kötelezettségét.”

i)

A 6. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„A statisztikai adatok ellenőrzésének és kötelező jelleggel történő begyűjtésének jogát általában maga az EKB és az NKB-k gyakorolják az olyan esetekben, amikor az adatok továbbítására, pontosságára, fogalmi megfelelésére és helyesbítésére vonatkozó minimumkövetelmények nem teljesülnek. Ezek a minimumkövetelmények az EKB/2008/32 rendelet IV. mellékletében találhatók.”

j)

A 7. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„Mivel a KBER alapokmányának 34.1. cikke szerinti rendelkezés nem biztosít jogokat, illetve nem ír elő kötelezettségeket az engedménnyel bíró tagállamoknak (a KBER alapokmányának 42.1. cikke), valamint Dániának (a jegyzőkönyv 2. cikkének Dániára vonatkozó egyes rendelkezései), és nem alkalmazható az Egyesült Királyságra (a jegyzőkönyv 8. cikkének Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságára vonatkozó egyes rendelkezései), az EKB/2008/32 rendelet csak a részt vevő tagállamokra vonatkozik.

Ugyanakkor, a KBER alapokmányának az EKB és az NKB-k statisztikai hatásköreiről szóló 5. cikke, valamint a 2533/98/EK tanácsi rendelet minden tagállamban alkalmazandó. Ez az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikke (3) bekezdésének második és harmadik albekezdésével együtt azt is jelenti, hogy a nem részt vevő tagállamok kötelesek kialakítani és bevezetni mindazon nemzeti intézkedéseket, amelyeket az EKB statisztikai adatszolgáltatási követelményeinek teljesítéséhez szükséges statisztikai adatgyűjtés, valamint a részt vevő tagállammá váláshoz időben történő statisztikai jellegű felkészülés érdekében megfelelőnek tartanak. Ezt a kötelezettséget a 2533/98/EK tanácsi rendelet 4. cikke és (17) preambulumbekezdése kifejezetten tartalmazza. Az átláthatóság érdekében ezt a különleges kötelezettséget az EKB/2008/32 rendelet preambulumbekezdései is megismétlik.”

k)

A táblázat helyébe a következő szöveg lép:

„1. táblázat

Havi állományok (34)

a)

Az 1. szakasz bevezető részének 1. és 2. lábjegyzete helyébe a következő szöveg lép:

b)

Az 1. a) szakasz harmadik francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A fedezeti eszközök használatára vonatkozó szabályok (39) megsértése esetén a pénzbírságot azon nem elfogadható (vagy az ügyfél által nem használható) eszközök alapján kell kiszámítani, i. amelyeket az ügyfél az NKB vagy az EKB rendelkezésére bocsátott; illetve ii. amelyeket az ügyfél azon esemény bekövetkeztétől számított 20 munkanapos türelmi időn belül elmulasztott visszavonni, amely után az eszközök elfogadhatósága megszűnik, vagy azokat az ügyfél a továbbiakban nem használhatja, majd ezt az összeget 1/360-nal kell megszorozni.

c)

A 2.1. szakasz második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Ezek a pénzbírságok és felfüggesztési intézkedések az alábbi 2.3. szakaszban foglaltak sérelme nélkül minden egyes tizenkét hónapos időszak bármely további szabálysértésére vonatkoznak.”

d)

A 2.2. szakasz második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Ezek a pénzbírságok és felfüggesztési intézkedések az alábbi 2.3. szakaszban foglaltak sérelme nélkül minden egyes tizenkét hónapos időszak bármely további szabálysértésére vonatkoznak.”

a)

Az egyetlen bekezdés negyedik felsoroláspontja helyébe a következő szöveg lép:

„Az V. kategóriába sorolt adósságinstrumentumokra 16 %-os speciális haircut érvényes, lejárattól és kamatszelvény-szerkezettől függetlenül.”

b)

A szakasz egyetlen bekezdésének ötödik felsoroláspontja helyébe a következő szöveg lép:

„Az egyedi eszközfedezetű értékpapírokra, a fedezett banki kötvényekre (jumbóval fedezett banki kötvényekre, hagyományos fedezett banki kötvényekre és egyéb banki kötvényekre) és a fedezetlen hitelintézeti adósságinstrumentumokra (*), amelyek elvi értékelése a 6.5. szakaszban kifejtettek szerint történik, további haircut vonatkozik, amelyet közvetlenül az adott adósságinstrumentum elméleti értékelésének szintjén, 5 %-os diszkontálás formájában hajtanak végre.”

c)

A 6. táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„6. táblázat

Forgalomképes eszközök likviditási kategóriái (7)

d)

A szakasz egyetlen bekezdésének hetedik felsoroláspontja helyébe a következő szöveg lép:

„Az I–IV. likviditási kategória változó kamatozású, forgalomképes adósságinstrumentumaira (12) azt a haircutot alkalmazzák, amely az adott instrumentum besorolása szerinti likviditási és hitelminősítési kategóriában a 0–1 éves lejáratú, fix kamatozású instrumentumok csoportjára vonatkozik.

e)

A 7. táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„7. táblázat

Az elfogadható, forgalomképes eszközökre alkalmazott haircut