30.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/1

—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (6) bekezdésére,

—

tekintettel a Parlament eljárási szabályzatára és különösen annak 127. cikke (1) bekezdésére,

—

tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 20. cikke (8) és (9) bekezdésére,

—

tekintettel az Európai Parlament elnökének és az Európai Központi Bank elnökének az 1024/2013/EU rendelet elfogadásáról tartott parlamenti szavazáskor tett közös nyilatkozatára,

A.

mivel az 1024/2013/EU rendelet a hitelintézetek biztonságához és hatékony és eredményes működéséhez, valamint az Unión és az egységes felügyeleti mechanizmusban részt vevő tagállamokon belül a pénzügyi rendszer stabilitásához való hozzájárulás céljából a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó szakpolitikákkal kapcsolatos külön feladatokkal ruházza fel az Európai Központi Bankot (EKB);

B.

mivel az 1024/2013/EU rendelet 9. cikke megállapítja, hogy az említett rendelet által az EKB-ra ruházott felügyeleti feladatok végrehajtása tekintetében az EKB-t kell illetékes hatóságnak tekinteni;

C.

mivel a felügyeleti feladatokkal való felruházás jelentős felelősséget ró az EKB-ra az Unión belüli pénzügyi stabilitás előmozdítása és felügyeleti hatásköreinek a leghatékonyabb és leginkább arányos módon történő gyakorlása tekintetében;

D.

mivel felügyeleti hatáskörök uniós szintre történő átruházását minden esetben megfelelő elszámoltathatósági követelményekkel kell ellensúlyozni; az 1024/2013/EU rendelet 20. cikke értelmében az EKB ezért e rendelet végrehajtását illetően elszámoltatható az Európai Parlament és a Tanács, mint az uniós polgárokat és a tagállamokat képviselő, demokratikusan legitimált intézmények felé;

E.

mivel az 1024/2013/EU rendelet 20. cikkének (9) bekezdése kimondja, hogy az EKB-nak lojálisan kell együttműködnie az Európai Parlament vizsgálatai során, az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSZ) foglaltaknak megfelelően;

F.

mivel az 1024/2013/EU rendelet 20. cikkének (8) bekezdése kimondja, hogy az EKB felügyeleti testülete elnökének kérésre zárt ajtók mögötti bizalmas, szóbeli megbeszéléseket kell tartania az Európai Parlament illetékes bizottságának elnökével és alelnökével az EKB felügyeleti feladatairól, amennyiben ezek a megbeszélések szükségesek ahhoz, hogy az Európai Parlament gyakorolhassa az EUMSZ-ben foglalt hatásköreit; mivel ugyanezen cikk értelmében e megbeszéléseket oly módon kell megszervezni, hogy biztosított legyen az EKB-ra, mint illetékes hatóságra a vonatkozó uniós jog alapján kirótt titoktartási kötelezettségeknek megfelelő teljes titoktartás;

G.

mivel az EUMSZ 15. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az uniós intézmények munkájukat a lehető legnagyobb nyitottság mellett végzik; mivel azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén egy EKB-dokumentum bizalmasnak tekintendő, az EKB 2004/258/EK (EKB/2004/3) határozata (2) tartalmazza; mivel e határozat értelmében bármely uniós polgár vagy valamely tagállamban lakóhellyel, illetve bejegyzett székhellyel rendelkező bármely természetes vagy jogi személy jogosult hozzáférni az EKB dokumentumaihoz a határozatban meghatározott feltételek mellett és korlátok között; mivel a határozat szerint az EKB-nak el kell utasítania a nyilvánosságra hozatalt, amennyiben az ellentétes lenne bizonyos meghatározott köz- vagy magánérdekekkel;

H.

mivel a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala felől az EKB nem dönthet szabadon, tekintve, hogy arra kizárólag a Parlamentre és az EKB-ra egyaránt vonatkozó uniós jog által szabott feltételek mellett és korlátok között van lehetőség; mivel a központi bankok európai rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmánya (a KBER Alapokmánya) 37.2. cikke szerint a titoktartási kötelezettséget előíró uniós jogszabályok hatálya alá tartozó adatokhoz hozzáféréssel rendelkező személyek szintén az ilyen uniós jogszabályok hatálya alá tartoznak;

I.

mivel az 1024/2013/EU rendelet (55) preambulumbekezdése kimondja, hogy a Parlament felé teljesítendő jelentéstételi kötelezettségnek a megfelelő szakmai titoktartási előírások szerint kell eleget tenni; mivel az említett rendelet (74) preambulumbekezdése és 27. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a felügyeleti testület tagjaira, az irányítóbizottságra, valamint az EKB azon személyzetére és a részt vevő tagállamok által kirendelt azon személyzetre, akik felügyeleti feladatokat látnak el a KBER Alapokmányának 37. cikkében és a megfelelő uniós jogi aktusokban előírt szakmai titoktartási kötelezettségek vonatkoznak; mivel az EUMSZ 339. cikke és a KBER Alapokmányának 37. cikke úgy rendelkezik, hogy az EKB és a nemzeti központi bankok vezető szerveinek tagjait és személyzetét szakmai titoktartási kötelezettség köti;

J.

mivel a KBER Alapokmánya 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban az EKB Kormányzótanácsa üléseinek eseményei bizalmasnak minősülnek;

K.

mivel az 1024/2013/EU rendelet 4. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy az EKB-nak az említett rendeletben rá ruházott feladatok elvégzése céljából alkalmaznia kell a teljes vonatkozó uniós joganyagot, és amennyiben a vonatkozó uniós joganyag irányelvekből áll, az ezen irányelvet átültető nemzeti jogszabályokat;

L.

mivel – a jelenlegi jogszabály esetleges módosításáig vagy ilyen vonatkozású jogszabály jövőbeli elfogadásáig – a bizalmasan kezelendőnek minősített információk kezelésére vonatkozó uniós jogi rendelkezések, különösen a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 53–62. cikke szigorú szakmai titoktartási kötelezettséget ír elő az illetékes hatóságoknak és azok személyzetének a hitelintézetek felügyeletével összefüggésben; mivel az illetékes hatóságok valamennyi jelenlegi vagy korábbi munkatársát köti a szakmai titoktartási kötelezettség; mivel a hivatali kötelezettségeik teljesítése során e személyek tudomására jutó bizalmas információ csak olyan összefoglaló vagy összesített formában hozható nyilvánosságra, amelyből az egyes hitelintézeteket nem lehet azonosítani, a büntetőjog hatálya alá tartozó esetek sérelme nélkül;

M.

mivel az 1024/2013/EU rendelet 27. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy a rendeletben rá ruházott feladatok ellátása céljából az EKB jogosult arra, hogy a vonatkozó uniós jogban megállapított korlátok között és feltételek szerint információt cseréljen nemzeti vagy európai hatóságokkal és szervekkel, amennyiben a vonatkozó uniós jog lehetővé teszi az illetékes nemzeti hatóságok számára információk ezen szervezetekkel való megosztását, illetve amennyiben a vonatkozó uniós jog értelmében a tagállamok rendelkezhetnek az ilyen közzétételről;

N.

mivel a felügyeleti információkkal kapcsolatos szakmai titoktartási kötelezettség megsértésének megfelelő szankciókat kell maga után vonnia; mivel a Parlamentnek megfelelő keretet kell létrehoznia a titoktartási kötelezettségnek a képviselők vagy a személyzete által történő megsértése valamennyi esetének nyomon követésére;

O.

mivel az EKB felügyeleti feladatok végrehajtásában részt vevő személyzetének és a monetáris szakpolitikai feladatok végrehajtásában részt vevő személyzetének szervezeti elkülönítését oly módon kell megoldani, hogy biztosított legyen az 1024/2013/EU rendelettel való teljes összhang;

P.

mivel ez a megállapodás nem terjed ki a monetáris politikával vagy az EKB egyéb olyan feladataival kapcsolatos bizalmas információk cseréjére, amelyek nem részei az 1024/2013/EU rendelet keretében az EKB-ra ruházott feladatoknak;

Q.

mivel ez a megállapodás nem sérti a nemzeti illetékes hatóságok nemzeti jog szerinti elszámoltathatóságát a nemzeti parlamentek felé;

R.

mivel ez a megállapodás nem érinti az egységes felügyeleti mechanizmusnak a Tanács, a Bizottság vagy a nemzeti parlamentek felé fennálló elszámolási és jelentéstételi kötelezettségét;

—

Az EKB évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek az 1024/2013/EU rendeletben rá ruházott feladatok végrehajtásáról (éves jelentés). Az éves jelentést az EKB felügyeleti testületének elnöke nyilvános meghallgatás keretében terjeszti a Parlament elé. Az éves jelentés tervezetét az Unió valamelyik hivatalos nyelvén a meghallgatást megelőzően négy munkanappal bizalmasan a Parlament rendelkezésére kell bocsátani. Az éves jelentést később az Unió összes többi hivatalos nyelvére lefordítva is elérhetővé kell tenni. Az éves jelentés többek között a következőket tartalmazza:

—

Az 1024/2013/EU rendelet 33. cikkének (2) bekezdésében említett kezdeti időszakban az EKB negyedévenként jelentést nyújt be a Parlamentnek a rendelet operatív végrehajtásának előrehaladásáról, amely többek között a következőkre terjed ki:

—

Az EKB az éves jelentést közzéteszi az egységes felügyeleti mechanizmus honlapján. Az EKB „információs e-mail forróvonala” kibővül a kifejezetten az egységes felügyeleti mechanizmussal kapcsolatos kérdések kezelésére, és az EKB az e-mailen kapott visszajelzésekből egy „GYIK” rovatot hoz létre az egységes felügyeleti mechanizmus honlapján.

—

Az EKB felügyeleti testületének elnöke a Parlament illetékes bizottságának kérésére részt vesz a felügyeleti feladatok végrehajtásáról szóló rendes nyilvános meghallgatásokon. A Parlament illetékes bizottsága és az EKB közös megegyezéssel meghatároz két következő évi időpontot, amikor ilyen meghallgatásra kerül sor. A megállapodás szerinti időpontok módosítása írásban kérelmezhető.

—

A Parlament illetékes bizottsága a felügyeleti kérdésekkel kapcsolatban további eseti eszmecseréket is kérhet a felügyeleti testület elnökétől.

—

Amennyiben a Parlamentnek az EUMSZ-ben és az uniós jogban rögzített hatásköre gyakorlásához szükséges, illetékes bizottságának elnöke indokolással ellátott írásos kérelemben külön bizalmas ülések megtartását kérheti a felügyeleti testület elnökétől. Az ilyen ülésekre a felek által közösen meghatározott időpontban kerül sor.

—

A külön bizalmas ülések valamennyi résztvevőjét a felügyeleti testület tagjaira és az EKB felügyeleti személyzetére vonatkozókkal egyenértékű titoktartási kötelezettségek kötik.

—

A felügyeleti testület elnökének vagy a Parlament illetékes bizottsága elnökének indokolással ellátott kérésére, és amennyiben erről a felek kölcsönösen megállapodnak, a rendes meghallgatásokon, az eseti eszmecseréken és a bizalmas üléseken részt vehetnek az EKB felügyeleti testületbe delegált képviselői vagy a felügyeleti személyzet vezető beosztású tagjai (főigazgatók vagy helyetteseik).

—

Az uniós intézményekre az EUMSZ szerint vonatkozó nyitottság elve alkalmazandó az egységes felügyeleti mechanizmusra is. A külön bizalmas üléseken zajló megbeszélések a nyitottság elve alapján folynak, és céljuk a felmerült helyzet részletes elemzése. Sor kerül továbbá a felügyeleti feladatok végrehajtására vonatkozó bizalmas információk cseréjére az uniós jog által szabott határok között. A nyilvánosságra hozatalt jogi rendelkezésekben rögzített titoktartási szabályok korlátozhatják.

—

A Parlament és az EKB által alkalmazott személyek nem hozhatnak nyilvánosságra az 1024/2013/EU rendeletben az EKB-ra ruházott feladatokkal kapcsolatos tevékenységük során szerzett információkat, még akkor sem, ha e tevékenységek közben befejeződtek, vagy ha a szóban forgó személyek időközben távoztak az említett intézmények alkalmazásából.

—

A rendes meghallgatások, eseti eszmecserék és bizalmas ülések az EFM tevékenységének és működésének valamennyi, az 1024/2013/EU rendeletben szabályozott aspektusára kiterjedhetnek.

—

A bizalmas ülésekről sem jegyzőkönyv, sem másfajta felvétel nem készül. Ezekkel kapcsolatban nem adnak ki sajtóközleményt sem a nyomtatott, sem másfajta médiának. A bizalmas megbeszélések minden egyes résztvevője minden alkalommal nyilatkozatot ír alá arról, hogy a megbeszéléseken elhangzottakat semmilyen harmadik személynek nem szivárogtatja ki.

—

A bizalmas üléseken kizárólag a felügyeleti testület elnöke, valamint a Parlament illetékes bizottságának elnöke és alelnöke vehet részt. A felügyeleti testület elnökét és a Parlament illetékes bizottságának elnökét és alelnökét elkísérheti az EKB, illetve a Parlament titkársága személyzetének két-két tagja.

—

Az EKB írásban válaszol a Parlament által írásban hozzá intézett kérdésekre. E kérdések a Parlament illetékes bizottságának elnökén keresztül jutnak el a felügyeleti testület elnökéhez. A kérdéseket a lehető leghamarabb, de minden esetben legalább az EKB-nek való megküldésüktől számított öt héten belül meg kell válaszolni.

—

Mind az EKB, mind a Parlament elkülönítik honlapjuk egy meghatározott részét a fent említett kérdések és válaszok közzétételére.

—

Az EKB a felügyeleti testület intézkedéseiről legalább egy olyan átfogó és közérthető összefoglalót bocsát a Parlament illetékes bizottságának rendelkezésére, amely rávilágít a megbeszélések tartalmára, és tartalmazza a határozatok magyarázatokkal ellátott jegyzékét. Amennyiben a Kormányzótanács az 1024/2013/EU rendelet 26. cikkének (8) bekezdésével összhangban kifogást emel a felügyeleti testület valamely határozattervezete ellen, az EKB elnöke a jelen megállapodásban említett titoktartási kötelezettségekkel összhangban tájékoztatja a Parlament illetékes bizottságának elnökét a kifogás indokairól.

—

Egy hitelintézet felszámolása esetén az adott hitelintézetre vonatkozó, nem bizalmas jellegű információk nyilvánosságra hozatalára utólagosan kerül sor, amikor az adott információk közlésére vonatkozó, a titoktartási kötelezettségekből eredő esetleges korlátozások már nem alkalmazandók.

—

A felügyeleti díjakat és a kiszámításuk módjára vonatkozó magyarázatot az EKB honlapján közzé kell tenni.

—

Az EKB a honlapján tájékoztatást tesz közzé felügyeleti gyakorlatairól.

—

A Parlament meghozza az EKB információi vagy dokumentumai bizalmasságának mértéke szerint szükséges óvintézkedéseket, és ezekről tájékoztatja az EKB-t. A nyilvánosságra hozott információk vagy dokumentumok minden esetben csak a rendeltetésüknek megfelelő célokra használhatók fel.

—

A Parlament minden további személy vagy intézmény részére történő adatközléshez kikéri az EKB beleegyezését, és a két intézmény együttműködik minden olyan bírósági, közigazgatási vagy más eljárásban, amely az ilyen információkhoz vagy dokumentumokhoz való hozzáférésre irányul. Az EKB kérheti a Parlamentet, hogy a közölt információk vagy dokumentumok összessége vagy bizonyos kategóriái esetében tartson fenn listát azokról a személyekről, akik hozzáféréssel rendelkeznek ezen információkhoz vagy dokumentumokhoz.

—

Az EKB meghatározza és közzé teszi a felügyeleti testület elnökének kiválasztására alkalmazandó kritériumokat, ideértve a megkívánt készségek egyensúlyát, a pénzügyi intézmények és piacok ismeretét, valamint a pénzügyi és makroprudenciális felügyelet terén szerzett tapasztalatot is. E kritériumok megállapításakor az EKB a legmagasabb szakmai követelmények teljesülésére törekszik, és figyelembe veszi az Unió egésze érdekeinek védelmét és a felügyeleti testület összetétele sokszínűsége biztosításának szükségességét.

—

Az EKB Kormányzótanácsa az elnök kiválasztása céljából az általa alkalmazni kívánt „nyílt kiválasztási eljárás” részleteiről két héttel az álláshirdetés közzétételét megelőzően tájékoztatást nyújt a Parlament illetékes bizottságának, kitérve a kiválasztási kritériumokra és a meghatározott munkakör leírására.

—

Az EKB Kormányzótanácsa tájékoztatja a Parlament illetékes bizottságát az elnöki posztra pályázók csoportjának összetételéről (pályázatok száma, szakmai készségek jelenléte, nemek aránya, állampolgársági arányok stb.), valamint a pályázók körére vonatkozóan a legalább két jelöltet tartalmazó előválogatott lista felállítása céljából az EKB által a posztra javasolt személy meghatározása érdekében alkalmazott szűrési módszerekről.

—

Az EKB megküldi a Parlament illetékes bizottságának a felügyeleti testület elnöki posztjára pályázó jelöltek előválogatott listáját. Az EKB ezt az előválogatott listát legalább három héttel az elnöki kinevezésre vonatkozó javaslatának benyújtása előtt rendelkezésre bocsátja.

—

A Parlament illetékes bizottsága e tájékoztatás beérkezésétől számított egy héten belül kérdéseket terjeszthet az EKB elé a kiválasztási kritériumokra és a jelöltek előválogatott listájára vonatkozóan. Az EKB ezekre a kérdésekre két héten belül írásban válaszol.

—

A jóváhagyási eljárás az alábbi lépéseket foglalja magában:

—

Amennyiben az elnök személyére vonatkozó javaslatot nem hagyják jóvá, az EKB eldöntheti, hogy azon jelöltek csoportjából állít új jelöltet, akik eredetileg pályáztak a posztra, vagy újraindítja a kiválasztási folyamatot, ideértve egy új álláshirdetés kidolgozását és közzétételét.

—

Az EKB az elnök vagy az alelnök hivatalból történő elmozdítására vonatkozó javaslatát – magyarázattal ellátva – a Parlament elé terjeszti.

—

A jóváhagyási eljárás az alábbiakat foglalja magában:

—

Amennyiben a Parlament vagy a Tanács arról tájékoztatja az EKB-t, hogy megítélése szerint teljesülnek a felügyeleti testület elnökének vagy alelnökének elmozdítására vonatkozó, az 1024/2013/EU rendelet 26. cikkének (4) bekezdése szerinti feltételek, az EKB négy héten belül írásban kifejti ezzel kapcsolatos észrevételeit.

—

Amennyiben a Parlament az EUMSZ 226. cikkével és a 95/167/EK, Euratom, ESZAK európai parlamenti, tanácsi és bizottsági határozat (4) értelmében vizsgálóbizottságot állít fel, az EKB az uniós joggal összhangban és a lojális együttműködés szellemében segíti a vizsgálóbizottságot feladatainak végrehajtásában.

—

A vizsgálóbizottság EKB által támogatott minden tevékenysége a 95/167/EK, Euratom, ESZAK határozat hatálya alá tartozik.

—

Az EKB az 1024/2013/EU rendelet 20. cikkének (9) bekezdésében említett valamennyi parlamenti vizsgálatban lojálisan együttműködik a vizsgálóbizottságokra alkalmazandókkal azonos keretek között, és ugyanazon bizalmas adatokra vonatkozó védelem mellett, amelyet a jelen megállapodás a bizalmas szóbeli ülések tekintetében előír (I.2.).

—

A vizsgálatok keretében a Parlamentnek átadott információk valamennyi címzettjét a felügyeleti testület tagjaira és az EKB felügyeleti személyzetére vonatkozókkal egyenértékű titoktartási kötelezettségek kötik, és a Parlament és az EKB megállapodnak az ilyen információk védelmének biztosítása érdekében alkalmazandó intézkedésekről.

—

Amennyiben a 2004/258/EK határozatban elismert köz- vagy magánérdek védelme szükségessé teszi a titoktartás fenntartását, a Parlament gondoskodik e védelem fenntartásáról, és nem hozza nyilvánosságra az ilyen információk tartalmát.

—

Az Unió intézményeire és szerveire vonatkozó, a 95/167/EK, Euratom, ESZAK határozatban foglalt jogok és kötelezettségek az EKB-ra is értelemszerűen alkalmazandók.

—

Amennyiben a 95/167/EK, Euratom, ESZAK határozatot más jogi aktus váltja fel, illetve azt módosítják, az az e megállapodás III. részének újratárgyalását eredményezi. E megállapodás – csakúgy, mint a 95/167/EK, Euratom, ESZAK határozatnak az e megállapodás aláírása időpontjában hatályos változata – mindaddig érvényben marad, amíg az érintett részek tekintetében új megállapodás nem születik.

—

Az 1024/2013/EU rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében hivatkozott magatartási kódex elfogadását megelőzően az EKB tájékoztatja a Parlament illetékes bizottságát a tervezett kódex főbb elemeiről.

—

A Parlament illetékes bizottságának írásbeli kérésére az EKB írásban tájékoztatja a Parlamentet a magatartási kódex alkalmazásáról. Az EKB továbbá tájékoztatja a Parlamentet a magatartási kódex aktualizálásának szükségességéről.

—

A magatartási kódex foglalkozik az összeférhetetlenség kérdésével, és biztosítja a felügyeleti és a monetáris politikai funkciók elkülönítésére vonatkozó szabályok tiszteletben tartását.

—

Az EKB megfelelően tájékoztatja a Parlament illetékes bizottságát az EKB azon rendeletek, határozatok, iránymutatások és ajánlások (aktusok) elfogadására vonatkozóan létrehozott eljárásairól (beleértve az ütemezést is), amelyekről az 1024/2013/EU rendelettel összhangban nyilvános konzultációt kell folytatni.

—

Az EKB különösen tájékoztatja a Parlament illetékes bizottságát az aktusok és szakpolitikai ajánlások kidolgozása során általa általában használt alapelvekről, mutatótípusokról és információkról, az átláthatóság és a politikák következetessége fokozása céljából.

—

Az EKB a nyilvános konzultációs eljárás megkezdése előtt megküldi a Parlament illetékes bizottságának az aktusok tervezetét. Amennyiben a Parlament észrevételeket tesz az aktusokkal kapcsolatban, az ilyen észrevételekről informális eszmecserékre kerülhet sor az EKB-val. Az ilyen informális eszmecserékre az EKB által az 1024/2013/EU rendelet 4. cikkének (3) bekezdése értelmében folytatott nyilvános konzultációkkal párhuzamosan kerül sor.

—

Amennyiben az EKB elfogad egy aktust, azt meg kell küldenie a Parlament illetékes bizottságának. Az EKB továbbá rendszeresen írásban tájékoztatja a Parlamentet az elfogadott aktusok aktualizálásának szükségességéről.

1.

E megállapodás gyakorlati végrehajtását a két intézmény háromévente értékeli.

2.

A megállapodás az 1024/2013/EU rendelet hatálybalépésének időpontjában vagy a megállapodás aláírását követő napon lép hatályba, amelyik a későbbi.

3.

Az információk titkosságával kapcsolatos kötelezettségek a megállapodás megszűnését követően is kötik mindkét intézményt.

4.

Ezt a megállapodást az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.