AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK TÁJÉKOZTATÓJA A MÉRLEGSTATISZTIKAI JELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSÉNEK ELMULASZTÁSA ESETÉN ALKALMAZANDÓ SZANKCIÓK KISZABÁSÁRÓL

(2004/C 195/10)

1.   Bevezetés

Az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikkének (1) bekezdése alapján az Európai Központi Bank (EKB) jogosult szankciók megállapítására azokkal az adatszolgáltatásra kötelezett és egy részt vevő tagállamban rezidens adatszolgáltatókkal szemben, amelyek elmulasztják a rendeletből vagy az EKB statisztikai adatszolgáltatási követelményeit meghatározó rendeleteiből és határozataiból eredő kötelezettségek teljesítését.

A 2533/98/EK rendelet 7. cikkének (4) bekezdése meghatározza az EKB által az adatszolgáltatókra kiszabható legsúlyosabb szankciókat: a kitűzött határidő elmulasztása esetén a napi 10 000 eurót meg nem haladó összegű pénzbírság, a bírság teljes összege nem haladhatja meg a 100 000 eurót; amennyiben a statisztikai információ nem felel meg a valóságnak, hiányos, vagy olyan alakban nyújtották be, amely nem felel meg a vonatkozó követelményeknek: 200 000 eurót meg nem haladó összegű pénzbírság; azon kötelezettség megszegése, amely szerint az EKB és a nemzeti központi bankok számára lehetővé kell tenni a benyújtott statisztikai információk pontosságának és minőségének ellenőrzését: 200 000 eurót meg nem haladó összegű pénzbírság.

Az EKB szankcióalkalmazási politikája átláthatóságának biztosítása céljából ez a tájékoztató a fenti határösszegekre tekintettel ismerteti azokat az alapelveket, amelyeket az EKB a 2004. decemberi referencia-időszaktól a havi jelentési kötelezettségek tekintetében, illetve 2004 negyedik negyedévétől a negyedéves jelentési kötelezettségek tekintetében követ a mérlegstatisztikai jelentési kötelezettségeknek a monetáris pénzügyi intézmények ágazati összevont mérlegéről szóló, 2001. november 22-i EKB/2001/13 rendelet (2) IV. mellékletében meghatározott minimumszabályok be nem tartásával okozott megsértése miatti szankciók kiszabásánál.

2.   Általános alapelvek

Szankciókat lehet kiszabni az adattovábbításra (beleértve a határidőket) vonatkozó minimumszabályok (lásd: a 2533/98/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdése a) pontja és az EKB/2001/13 rendelet IV. mellékletének 1. szakasza), illetve az adatpontosságra és a koncepcionális megfelelésre vonatkozó minimumszabályok (lásd: a 2533/98/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdése b) pontja és az EKB/2001/13 rendelet IV. mellékletének 2. szakasza) megsértése esetében.

Az adatszolgáltató akkor felel meg a határidőkre vonatkozó minimumszabályoknak, ha a mérlegadatokat a kérdéses NKB által meghatározott határidőn belül jelenti be (lásd: a IV. melléklet 1. szakaszának a) pontja). A határidőkre vonatkozó minimumszabályok betartása kizárólag azon mérlegek tekintetében igazolható, amelyek megfelelnek az NKB által meghatározott technikai adatszolgáltatási követelményeknek (pl. alaki-formai megjelenés) (lásd: a IV. melléklet 1. szakaszának b)-d) pontjai).

Az adatszolgáltató akkor felel meg az adatpontosságra vonatkozó minimumszabályoknak, ha a mérlegadataiban valamennyi lineáris megkötöttség teljesül (pl. a részösszegek összege megegyezik a végösszeggel) és a különböző gyakoriságú adatok konzisztensek.

Az adatszolgáltató akkor felel meg a koncepcionálisan megfelelésre vonatkozó minimumszabályoknak, ha a mérlegadatai összhangban állnak az EKB/2001/13 rendeletben meghatározott meghatározásokkal és osztályozásokkal.

Az ilyen típusú jogsértések esetén a szankció meghatározásának módja az alábbi 3. és 4. szakaszban meghatározott alapelveken alapul; először a referenciaösszeget számítják ki, ami aztán az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről szóló, 1998. november 23-i 2532/98/EK tanácsi rendelet (3) 2. cikke (3) bekezdésében említett súlyosbító vagy enyhítő körülmények fényében növelhető vagy csökkenthető.

Különösen fontos enyhítő körülmények esetében az EKB kivételesen dönthet úgy is, hogy a jogsértés esetén nem alkalmaz szankciót.

Súlyos kötelességszegés esetén az EKB nem követi a 3. és 4. szakaszban meghatározott alapelveket, hanem esetenként állapítja meg a szankciót tekintettel az arányosság követelményére, illetve a 2533/98/EK rendelet 7. cikkének (4) bekezdésében meghatározott 200 000 eurós határösszegre. A „súlyos kötelességszegés” kifejezés az adatszolgáltató jelentési kötelezettségeinek olyan megsértésére utal, mint például a szándékosan helytelen adatszolgáltatás és/vagy nyilvánvalóan nem megfelelő mértékű gondosság vagy együttműködés. A súlyos kötelességszegés többek között az alábbiakat foglalja magába:

3.   A súlyos kötelességszegésen kívüli jogsértések esetén alkalmazott szankciók referenciaösszege

A szankció meghatározása a referenciaösszeg kiszámításával kezdődik. Ez az összeg a jogsértés mennyiségi elemein alapul. A referenciaösszeg a jogsértés súlyosságának megfelelően emelkedik.

A határidők betartására vonatkozó kötelezettség megsértése esetében a jogsértés súlyossága attól függ, hogy a kérdéses NKB által előírt határidővel kapcsolatos mulasztás hány munkanapot tesz ki. A szankció összegére továbbá hatással van az adatszolgáltató gazdasági mérete is, amelyet az adatszolgáltató mérlegének teljes eszköz-/forrásállománya alapján határoznak meg.

Pontatlanság és/vagy koncepcionális nem megfelelés esetében a jogsértés súlyossága függ a pontatlan és/vagy a koncepcionálisan nem megfelelő mérlegadatok, illetve a pontos és/vagy koncepcionális megfelelő adatok közötti eltérés nagyságától. A szankció összege tükrözi az adatszolgáltató gazdasági méretét is. A pontatlansággal és/vagy a koncepcionális nem megfeleléssel kapcsolatos jogsértések értékelése során az EKB nem veszi figyelembe a kerekítésből adódó vagy az elhanyagolható hibákat. A koncepcionális nem megfeleléssel kapcsolatban ezen kívül a szokásos revíziók, vagyis az első jelentést követő időszakban (hónap vagy negyedév) bejelentett adatok nem rendszeres revíziói nem minősülnek a koncepcionális nem megfelelés eseteinek.

4.   A súlyos kötelességszegésen kívüli jogsértésekkel kapcsolatos súlyosbító és enyhítő körülmények

A súlyosbító és/vagy enyhítő körülményeket figyelembe veszik, és azok eredményeképpen a referenciaösszeget növelhetik vagy csökkenthetik.

A súlyosbító körülmények többek között a 2532/98/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében említett, alábbi helyzeteket foglalják magukba:

Az enyhítő körülmények többek között a 2532/98/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében említett, alábbi helyzeteket foglalják magukba:

(1)  HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

(2)  HL L 333., 2001.12.17., 1. o. A legutóbb az EKB/2003/10 rendelettel (HL L 250., 2003.10.2., 17. o.) módosított rendeletet.

(3)  HL L 318., 1998.11.27., 4. o.