EUR-Lex Hozzáférés az európai uniós joghoz
Ez a dokumentum az EUR-Lex webhelyről származik.
Dokumentum 52011AB0013
Opinion of the European Central Bank of 16 February 2011 on economic governance reform in the European Union (CON/2011/13)
Az Európai Központi Bank Véleménye ( 2011. február 16. ) az Európai Unió gazdaságirányítási reformjáról (CON/2011/13)
Az Európai Központi Bank Véleménye ( 2011. február 16. ) az Európai Unió gazdaságirányítási reformjáról (CON/2011/13)
HL C 150., 2011.5.20., 1—41. o.
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
|
20.5.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 150/1 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE
(2011. február 16.)
az Európai Unió gazdaságirányítási reformjáról
(CON/2011/13)
2011/C 150/01
Bevezetés és jogalap
2010. november 29-én az Európai Központi Bank („EKB”) felkérést kapott a Tanácstól, hogy alkosson véleményt a következő javaslatokról (a továbbiakban: a bizottsági javaslatok):
|
1. |
a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat (a továbbiakban: a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló tervezet) (1); |
|
2. |
a tagállamok költségvetési keretére vonatkozó követelményekről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat (a továbbiakban: a költségvetési keretről szóló irányelvtervezet) (2); |
|
3. |
a költségvetési felügyelet euroövezetbeli eredményes érvényesítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (a továbbiakban: a költségvetési felügyelet érvényesítéséről szóló tervezet) (3); |
|
4. |
a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságoknak az euroövezeten belüli kiigazítására vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (a továbbiakban: a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságok esetén követendő eljárásról szóló tervezet) (4); |
|
5. |
a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (a továbbiakban: a költségvetési felügyeleti eljárásról szóló tervezet) (5); |
|
6. |
a makrogazdasági egyensúlytalanságok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (a továbbiakban: a makrogazdasági felügyeleti eljárásról szóló tervezet) (6). |
Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló tervezet tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (14) bekezdésén alapul, mivel a túlzott hiány esetén követendő eljárás jelentőséggel bír a Központi Bankok Európai Rendszerének („KBER”) a Szerződés 127. cikkének (1) bekezdésében és 282. cikkének (2) bekezdésében, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere Alapokmányának (a továbbiakban: a KBER alapokmánya) 2. cikkében említett elsődleges célkitűzéséhez, az árstabilitás fenntartásához.
Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre a költségvetési keretről szóló irányelvtervezet, a költségvetési felügyelet érvényesítéséről szóló tervezet, a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságok esetén követendő eljárásról szóló tervezet, a költségvetési felügyeleti eljárásról szóló tervezet és a makrogazdasági felügyeleti eljárásról szóló tervezet tekintetében a Szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén, valamint az Alapokmány 4 cikke a) pontjának első francia bekezdésén alapul, mivel ezek a tervezetek úgyszintén jelentőséggel bírnak a KBER fent említett elsődleges célkitűzése szempontjából.
Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban az Általános Tanács észrevételeivel a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.
Általános észrevételek
|
1. |
A jelenlegi válság igen egyértelműen igazolta, hogy a gazdaságirányítási keret nagyra törő reformja az Európai Unió, a tagállamok és különösen az euroövezet nyilvánvaló és mindenekelőtti érdeke. |
|
2. |
Az EKB 2010. június 10-i, a „Reinforcing economic governance in the euro area” (A gazdaságirányítás megerősítése az euroövezetben) című tanulmánya javaslatot tett az euroövezeti gazdaság- és költségvetési politikák irányítási és érvényesítési struktúráinak erősítésére. Javasolt e megerősítésnek az összes uniós tagállamra való szelektív kiterjesztése is. |
|
3. |
Az EKB megjegyzi, hogy az Európai Tanács munkacsoportjának az EU gazdaságirányításának erősítéséről szóló, 2010. október 21-i jelentése (a továbbiakban: a munkacsoport jelentése) egy sor további ajánlást tett a bizottsági javaslatok tekintetében. Az EKB a munkacsoportban részt vett, noha nem értett egyet a munkacsoport jelentésének valamennyi elemével. |
|
4. |
A bizottsági javaslatok az uniós gazdasági és költségvetési felügyeleti keret fontos bővítését és erősítését valósítják meg, és bizonyos fokig hozzájárulnak az euroövezeti jogérvényesítés javításához is. Nem valósítják azonban meg azt az ugrásszerű változást az euroövezeti felügyelet terén, amelyet az EKB szükségesnek tart az euroövezet stabilitásának és zavartalan működésének biztosítása végett. Ugyanígy – amint az az EKB Kormányzótanácsának 2010. november 4-i ülését követő sajtótájékoztató bevezető nyilatkozatában is elhangzott – a munkacsoport jelentése az Európai Unió tekintetében a költségvetési és makrogazdasági felügyelet meglévő kereteinek erősítését képviseli. Mindazonáltal a Kormányzótanács megítélése szerint a munkacsoport jelentése közel sem valósítja meg az euroövezetben szükséges, igényelt ugrásszerű változást. |
|
5. |
Ez a vélemény az EKB fentebb említett, „A gazdaságirányítás megerősítése az euroövezetben” című tanulmányából, illetve a munkacsoport jelentéséről kialakított álláspontjából merítkezik annak érdekében, hogy a bizottsági javaslatokhoz egy sor olyan komoly javaslatot tegyen, melyek az EKB által az euroövezet gazdaságirányítása ugrásszerű változása felé történő előrelépéshez szükségesnek tekintett kérdésekkel foglalkoznak. E javaslatok egyike sem igényli a Szerződés módosítását. |
|
6. |
Ugyanezen gondolatmenet mentén az EKB megjegyzi, hogy a bizottsági javaslatok elfogadásuk esetén alapvető eszközök lesznek az EU és a tagállamok arra való kötelezésében, hogy rendezett gazdaság- és költségvetési politikát folytassanak. Az euroövezet esetében még ennél is indokoltabb az euroövezeti tagállamok közötti integráció fokával arányban álló további erősítés. A jelenlegi válság bőségesen bizonyította, hogy egyes euroövezeti tagállamok rendezetlen gazdaság- és költségvetési politikája, és az ebből eredő pénzügyi instabilitás más euroövezeti tagállamok számára is közvetlen nehézségek formájában jelenhet meg. Így az EKB az uniós jogalkotót és a tagállamokat is arra kéri fel, hogy használják ki a folyó jogalkotási eljárást a gazdaságirányítási csomagnak a jelenlegi Szerződések keretében lehetséges, legnagyobb fokú erősítésére. Ezen túlmenően az EU-nak egy adott időpontban a Szerződés reformját is meg kellene fontolnia, a gazdaságirányítás további erősítése érdekében. |
|
7. |
Az EKB számára a bizottsági javaslatok legfőbb hiányosságát az automatizmusok elégtelensége képezi. Az EKB elismeri, hogy a bizottsági javaslatok a mostani helyzethez képest az automatizmusok viszonylagos erősödését jelentik, nevezetesen azáltal, hogy a Bizottság ajánlások helyett javaslatokat nyújt be a Tanácsnak és a Tanácsban a fordított többségi szavazás bevezetése révén. Az EKB annak is tudatában van, hogy a Tanács a gazdaság- és költségvetési politikák felügyelete tekintetében a Szerződés 121. cikke, a túlzott hiány esetén követendő eljárás tekintetében annak 126. cikke szerinti mérlegelési jogkört gyakorol. Ugyanerre a gondolatmenetre az EKB azt javasolja, hogy az uniós jogalkotó fontolja meg a Stabilitási és Növekedési Paktum 2005-ös, a tagállamok paktum szerinti kötelezettségei tekintetében fennálló mozgásterét bővítő módosításainak visszaállítását (7). |
|
8. |
Mindenesetre és az automatizmus fent jelzett erősítésén túlmenően a Tanácsnak lehetősége van hivatalos nyilatkozat kiadására, amelyben főszabályként kijelenti, hogy a Tanács a bizottsági javaslattal érintett minden eljárásban az eljárás folytatása mellett szavaz, ha erre születik javaslat vagy ajánlás a Bizottság vonatkozó javaslatában vagy ajánlásában, és hogy e szabálytól való eltérés esetén a Tanács azt megindokolja. Így az eljárás megszakadása lesz a kivétel, amit viszont a Tanácsnak indokolnia kell. Noha a nyilatkozatok kötőerővel nem rendelkeznek, egy ilyen kötelezettségvállalás irányt szabna a Tanács számára a különféle eljárásokban mérlegelési jogköre alkalmazására, ezzel hozzájárulna ezen eljárások erősítéséhez. Egy ilyen nyilatkozat az uniós gazdaságirányítási keret részévé válna. |
|
9. |
Az EKB megítélése szerint egy ilyen nyilatkozat elengedhetetlen elem lenne az EU gazdaságirányításának zavartalan működésében. Amennyiben a nyilatkozat a Tanácsban nem nyer támogatást, az EKB másik megoldásként a 17 euroövezeti tagállamból álló eurocsoport arra vonatkozó nyilatkozatát javasolja, hogy főszabályként az eljárás folytatása mellett fognak szavazni, azzal, hogy az ettől való eltérést indokolni kell. |
|
10. |
Ezen túlmenően a bizottsági javaslatokban több elem is az automatizmus nem megfelelő fokát mutatja, ami újbóli megfontolást igényel:
|
|
11. |
Ezen túlmenően az EKB ajánlja az automatizmus azzal történő erősítését, hogy minden lehetséges esetben bevezetésre kerül a Tanácsban a fordított minősített többséggel történő szavazás, úgy, mint a Szerződés 121. cikkének (3) bekezdése alapján a stabilitási és konvergenciaprogramokról alkotott tanácsi vélemény esetében, illetve olyan eljárási lépések beiktatásával, amelyek az eljárást a kötelességszegő tagállamra kifejtett nyomás fokozásával viszik előre. Ez utóbbi értelemben a Szerződés 121. cikkének (4) bekezdése lehetővé teszi a költségvetési felügyeleti eljárásról szóló tervezet automatizmusának fokozását. Ezen túlmenően a Szerződés 126. cikke (8) bekezdésének végrehajtása lehetővé teheti a túlzott hiány esetén követendő eljárásban egy olyan lépés létrehozását, melynek értelmében a tagállamnak igazolnia kell, hogy a szankciók alkalmazásának megelőzésére hathatós intézkedéseket hoztak. |
|
12. |
További politikai és a jó hírnevet érintő intézkedéseket kell bevezetni a költségvetési felügyeleti eljárásról szóló tervezetbe és a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló tervezetbe, beleértve a tagállami jelentéstételi kötelezettségeket, valamint a Tanács Európai Tanácsnak tett jelentéseit. Ezen túlmenően a Bizottságnak – ha azt szükségesnek tekinti és euroövezeti vagy az ERM II-ben részt tagállamok esetében az EKB-val egyeztetve, látogatásokat kell tennie a Tanács ajánlásait be nem tartó tagállamokban. |
|
13. |
Az EKB-nak aggályai vannak azzal kapcsolatban is, hogy az államadósság arányának referenciértéke teljesítésének értékelésekor a vonatkozó tényezők figyelembevétele túl engedékeny. Noha a Bizottságnak a túlzott adósságarány fennállásáról szóló jelentés elkészítésekor az összes vonatkozó tényezőt figyelembe kell vennie, és miközben külön súllyal kell figyelembe vennie a tagállamok által az európai pénzügyi stabilitási eszköz vagy végső soron a jövőbeni Európai Stabilitási Mechanizmus („ESM”) keretében adott biztosítékok hatását, mindezen tényezőket csak akkor szabadna figyelembe venni, amennyiben az államadósság aránya a Bizottság előrejelzései szerint hároméves távlatban csökken. A mérséklő tényezők egy esetben sem eredményezhetnek olyan értékelést, hogy a tagállamban túlzott hiány nem áll fenn, amennyiben az adósságarány meghaladja a referenciaértéket és az előrejelzések szerint növekvő pályán lesz. |
|
14. |
A szabályok szigorításával ellentétben áll a hiánynak a túlzott hiány esetén követendő eljárás során történő értékelésekor a nagyobb mozgástér bevezetése, történetesen azáltal, hogy az összes érdemleges tényezőt figyelembe veszik, ha az adósság aránya a bruttó nemzeti termék („GDP”) referenciaértékének 60 %-a alatti. Tekintet nélkül arra, hogy az adósság aránya a GDP: referenciaérték 60 %-a felett vagy alatt van-e, az érdemleges tényezőket a hiány túlzott mértékének értékelésekor csak akkor szabad figyelembe venni, ha a hiány az e tényezők figyelembevétele nélkül a GDP: referenciaérték 3 %-ához közelít és a referenciaérték túllépése csak időleges, a jelenlegi szabályoknak megfelelően. Végezetül a rendelet hatálybalépésétől kezdődően, késleltetés nélkül alkalmazni kell az adósságarány változásának értékelésére szolgáló számszerű küszöbértéket. |
|
15. |
Az EKB a költségvetési felügyeleti eljárásról szóló tervezet alapján a következőket ajánlja: a) a középtávú célkitűzés felé történő megfelelő előrehaladást a strukturális egyenlegből kiinduló általános értékelés alapján kell értékelni, beleértve a diszkrecionális intézkedések hatásától megtisztított kiadások elemzését; b) az államháztartási kiadások növekedésének mértéke rendes esetben nem lépheti túl a GDP növekedésének előre jelzett középtávú referenciamértékét; c) az előre jelzett, középtávra számított potenciális GDP-növekedés mértékét a Bizottság által használt közös módszertannal kell számítani; d) figyelembe kell venni a gazdasági növekedés struktúrájának a bevételnövekedésre gyakorolt hatását. A magatartási kódexnek kell majd létrehoznia ezen alkotóelemek operatív meghatározását (8). |
|
16. |
Az EKB erőteljesen támogatja a makrogazdasági felügyeleti eljárás bevezetését, mely a gazdaságirányítási keret fontos kiskapuját zárja be. Ennek az új eljárásnak határozottan azokra az euroövezeti tagállamokra kell összpontosítania, amelyek tartós versenyképesség-vesztéssel és jelentős folyó fizetési mérleg-hiánnyal küzdenek. Egyben figyelembe kell venni az euroövezeti továbbgyűrűző hatásokat és az eljárás zavartalan működésére vonatkozó külön követelményeket. Figyelemmel a válság időben esetlegesen változó jellegére, az eljárással összefüggésben használandó mutatók listája alakulhat, melynek során azonban nem szabad szem elől téveszteni az eljárás célját, melynek az euroövezet és az EU gazdasági, költségvetési és pénzügyi stabilitására kockázatot jelentő helyzetek megelőzésének kell lennie. |
|
17. |
Az eljárás hatókörének az „egyensúlytalanság” fogalmának meghatározása révén az eljárással megelőzendő helyzetek nem taxatív listájára kell kiterjednie. Ezen túlmenően az eljárás megelőző jellegét fogja erősíteni a „gyenge pontok” – amelyek a fogalommeghatározás szerint a tagállamokban esetleg előforduló olyan nehéz helyzetek, amelyekre a gazdasági és monetáris unió makrogazdasági felügyelete ésszerűen kiterjedhet – kifejezésnek az eljárásba való bevonása. Pontosítani kell azt is, hogy az eljárás keretében adott ajánlásoknak összhangban kell lenniük a Szerződés 121., 126. és 136. cikke értelmében létrehozott más eljárásokkal, és hogy az eljárásnak kellően figyelembe kell vennie az ERM II-megállapodások szerinti kötelezettségvállalásokat. A makrogazdasági felügyeleti eljárásban az Európai Rendszerkockázati Testületre („ERKT”) való hivatkozásokat illetően – noha annak függetlenségét figyelmeztetéseinek és ajánlásainak az eljárás során való figyelembevétele nem érinti – az EKB ajánlja arra vonatkozó hivatkozás beillesztését, hogy tiszteletben kell tartani az ERKT titoktartási rendszerét. |
|
18. |
Ezen túlmenően a makrogazdasági felügyeleti eljárást átlátható és eredményes kiváltó mechanizmusokkal kell meghatározni. A makrogazdasági egyensúlytalanságok értékelésének és a korrekciós intézkedésekre vonatkozó ajánlásoknak széles körű nyilvánosságot kell biztosítani az eljárás minden szakaszában. Fokozódó automatizmust és lépcsőzetes pénzügyi szankciókat is be kell vezetni a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságok esetén követendő eljárásról szóló tervezetbe, nevezetesen a Tanács ajánlásának a tagállam általi be nem tartásának első előfordulása után, mely után a Tanácsnak már kamatozó letétet kell előírnia, anélkül, hogy a be nem tartás megismétlődésére szükség lenne. Ezt az utóbbi esetet bírsággal kell szankcionálni. |
|
19. |
Az euroövezeti tagállamokra kirótt nem kamatozó letétek és bírságok bizottsági javaslatok szerinti kamatelhatárolását illetően: ezeket a 2013-ban létrehozandó ESM-hez kell hozzárendelni, azzal, hogy annak létrehozásáig megfelelő átmeneti megoldás szükséges. |
|
20. |
A bizottsági javaslatokban tárgyalt eljárásokat következetes módon kell végrehajtani és érvényesíteni. Ezt elősegítené a rendeletek elfogadásakor és alkalmazásakor a lehető legnagyobb fokú egyszerűségre, átláthatóságra és előre jelezhetőségre való törekvés. Korlátozni kell a mérési kérdéseket illető eltérő értelmezések vagy viták terét, és kerülni kell a bürokratikus eljárásokat. |
|
21. |
Az EKB javasolja, hogy a Bizottság költségvetési és makrogazdasági felügyeleti eljárás és túlzott hiány esetén követendő eljárás során tett látogatásait egyeztesse az EKB-val – ha szükségesnek tartja – azon látogatások esetében, melyek olyan tagállamokba irányulnak, amelyek pénzneme az euro, illetve amelyek részt vesznek az ERM II-ben. Az EKB Görögországba és Írországba tett látogatásokon való részvétele hasznosnak bizonyult. Az EKB ezt a részvételt a gazdaságpolitikához való hozzájárulásként értelmezi, és ezt a Szerződésben megállapított feladatai ellátásában való függetlenségének bármiféle sérelme nélkül fogja végezni. |
|
22. |
Az EKB egyben szükségesnek látja gazdasági és pénzügyi kérdésekben elismert szakértelemmel rendelkező személyekből álló tanácsadó testület létrehozását is, az Unió intézményeihez a Tanácsnak és Bizottságnak – beleértve az Eurostatot is – a Szerződés 121. és 126. cikke és a bizottsági javaslatokban tárgyalt eljárások értelmében fennálló kötelezettségei teljesítéséről intézett, független éves jelentés elkészítése érdekében. Ennek a testületnek – ha hatásköre lehetővé teszi, és a fenti jelentés elkészítésében megjelenő fő feladatának sérelme nélkül – az Európai Tanács, a Tanács vagy a Bizottság kérését követően adott gazdasági vagy kérdések elemzését is el kell végeznie. A testület feladatai nem sérthetik a Bizottság hatásköreit. A testület tagjainak teljesen függetlennek kell lenniük. Az uniós jogalkotónak kell megállapítania e testület igazgatási jogállását és jellemzőit, beleértve annak humán- és anyagi erőforrásait. Ezt a testületet a költségvetési felügyeleti eljárás keretében kell létrehozni, és a többi bizottsági javaslatba erre utaló hivatkozásokat kell beilleszteni. |
|
23. |
A költségvetési keretről szóló irányelvtervezetet illetően: noha az EKB egyetért az irányelv mint jogi eszköz választásával, megítélése szerint az irányelv célja és jellege az irányelv szövegéhez a lehető legszorosabban ragaszkodó nemzeti átültetést fog igényelni. Különösen igaz ez az euroövezeti tagállamokra. Ugyanerre a gondolatmenetre az EKB üdvözölné az eurocsoport egységes nemzeti átültetésre vonatkozó politikai nyilatkozatát, ami tükröződhetne a preambulumbekezdésekben is. |
|
24. |
Az EKB egyben úgy ítéli meg, hogy valamennyi tagállamnak minden esetben biztosítania kell költségvetési keretének független nyomon követését, elemzését és validálását. Az euroövezeti tagállamok vonatkozásában egy külön fejezetet kell beiktatni, amelyben a Tanács 2010. május 17-i következtetéseinek és a munkacsoport jelentésének kívánatos elemei az irányelv révén az euroövezeti tagállamokra kötelezőek lennének, azzal a lehetőséggel, hogy a nem euroövezeti tagállamok önkéntesen végrehajthatják azokat jogrendjükben, amit az EKB nyomatékosan ajánl. A kívánatos elemek körében a független költségvetési tanácsok létrehozásának prioritásként kell az irányelvben megjelennie, és az irányelvnek kellően meg kell fontolnia felülről lefelé irányuló megközelítés bevezetését, ami a teljes kiadási szintre vonatkozó olyan előzetes megállapodást jelent, mely később a különféle minisztériumok és kormányzati ügynökségek számára kiadási előirányzatok formájában kerül leosztásra. |
|
25. |
Mindezen intézkedéseknek nem szabad a tagállamokat megakadályozniuk erőteljesebb költségvetési keretek kialakításában, így olyan szabályok beiktatásában, amelyek tiltják a GDP egy meghatározott küszöbértéke feletti államháztartási strukturális hiányt. Az uniós jogalkotónak ugyanakkor fontolóra kell vennie a tagállamok azon kötelezettségének az irányelvbe vagy más jogszabályba történő beiktatását, hogy egyértelmű, pontos fogalommeghatározásokkal és határértékekkel jellemzett kölcsönfelvételi keretrendszert létrehozó jogszabályokat fogadjanak el, mivel ez hozzájárul a jogbiztonsághoz. |
|
26. |
Ezen túlmenően az EKB ajánlja ezek előkészítéséhez az átlátható nemzeti előrejelzések és módszertanok fontosságának hangsúlyozását. Ugyanakkor a nemzeti előrejelzések teljesítményértékelésében a Bizottság előrejelzéseinek kell központi szerepet betöltenie. |
|
27. |
Az irányelvnek továbbá – eredményessége tekintetében – kifejezetten meg kell említenie a nemzeti hatóságokra a számszerűsített költségvetési szabályok be nem tartása miatt rótt költségeket, beleértve a nemzeti szintű nem pénzügyi intézkedéseket és pénzügyi szankciókat is. Szerepelniük kell a költségvetési keretrendszer által eltűrt adósságtúllépés középtávú visszafizetésére vonatkozó kötelezettségeknek is. Igen szigorúan kell meghatározni azokat a sajátos körülményeket – ha erre egyáltalán szükség van – , melyek fennállása esetén a meg nem felelés ideiglenesen lehetséges. Ezen túlmenően az EKB úgy ítéli meg, hogy az ESM 2013-ra tervezett hatálybalépése miatt az átültetési határidőnek 2013. december 31. helyett 2012. december 31-re kell változnia. |
|
28. |
Az irányelv részét képező statisztikákat illetően az EKB előnyben részesíti a Bizottsághoz a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 1996. június 25-i 2223/96/EK tanácsi rendelet (9) értelmében jelentett éves és negyedéves államháztartási elszámolások időszerűségének és megbízhatóságának fokozását. Az irányelv azzal járulhat hozzá az államháztartási elszámolások időszerűségének és megbízhatóságának egyidejű fokozásához, hogy támogatja az olyan eredményszemléletű állami számviteli rendszerek bevezetését, melyek kapcsolódnak az ESA 95-ön alapuló nemzeti elszámolásokhoz. A számviteli rendszereknek nemzetközileg elfogadott számviteli standardokon kell alapulniuk, a kormányzati ügyletek harmonizált megjelenítésének és értékelésének biztosítása céljából. |
|
29. |
A jövőbeni jogszabályokban szereplő statisztikákat illetően az EKB megjegyzi, hogy a munkacsoport jelentése szerint is jogalkotási intézkedés szükséges annak érdekében, hogy jogi kötőerőt nyerjen az európai statisztikákra vonatkozó magatartási szabályzat, időközben pedig fel kell gyorsítani a szabályzat teljes körű végrehajtását, különösen az adatgyűjtés minőségét és az arra vonatkozó felhatalmazásokat illetően. Ezen túlmenően az Eurostatnak a túlzott hiány esetén követendő eljárás szerinti bejelentések értékelése és nyomon követése terén fennálló hatásköreit tovább kell erősíteni, az államháztartási statisztikák minőségének javítását szolgáló proaktív intézkedésekre összpontosítva. |
|
30. |
Végezetül az EKB figyelmeztet arra, hogy a bizottsági javaslatok és különösen az euroövezetet érintő reformok fokozott munkaszükséglettel fognak járni uniós és nemzeti szinten egyaránt, ami a humán- és anyagi erőforrások következetes elosztását igényli. |
Szerkesztési javaslatok
Abban az esetben, ahol az EKB a bizottsági javaslatok módosítására tesz javaslatot, a melléklet tartalmazza a szerkesztési javaslatot és az ahhoz fűzött magyarázatot.
A rendeletek és az irányelv tervezetének elfogadása esetén azokban szerepelnie kell e vélemény benyújtásának.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2011. február 16-án.
az EKB elnöke
Jean-Claude TRICHET
(1) COM(2010) 522.
(2) COM(2010) 523.
(3) COM(2010) 524.
(4) COM(2010) 525.
(5) COM(2010) 526.
(6) COM(2010) 527.
(7) A Tanács 1055/2005/EK rendelete (2005. június 27.) a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK rendelet módosításáról (HL L 174., 2005.7.7., 1. o.) és a Tanács 1056/2005/EK rendelete (2005. június 27.) a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK rendelet módosításáról (HL L 174., 2005.7.7., 5. o.).
(8) „Specifications on the implementation of the Stability and Growth Pact and Guidelines on the format and content of stability and convergence programmes” (A Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtási specifikációi és iránymutatások a stabilitási és konvergenciaprogramok formátumáról és tartalmáról), jóváhagyta az Ecofin Tanács, 2010. szeptember 7-én.
(9) HL L 310., 1996.11.30., 1. o.
MELLÉKLET
Szerkesztési javaslatok a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1467/97/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló tanácsi rendelet iránti javaslathoz
(COM(2010) 522)
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Az EKB által javasolt módosítások (1) |
||||||||||||||||||||||||
|
1. módosítás |
|||||||||||||||||||||||||
|
Új preambulumbekezdések |
|||||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||||
|
Magyarázat Már a preambulumbekezdéseknek világossá kell tenniük, hogy a megerősített Stabilitási és Növekedési Paktumban megjelenő mozgástérnövelést el kell utasítani. A bevezetett módosítások e vélemény általános észrevételeiben és a későbbiekben kerülnek részletesen kifejtésre. |
|||||||||||||||||||||||||
|
1a. módosítás |
|||||||||||||||||||||||||
|
A rendelettervezet 1. cikke 2. pontjának b) pontja (a 1467/97/EK rendelet 2. cikkének (új) (1a) bekezdése) |
|||||||||||||||||||||||||
|
„(1a) Ha az államadósságnak a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya meghaladja a referenciaértéket, az arány akkor tekinthető elegendő mértékben csökkenőnek és a referenciaértékhez kielégítő ütemben közelítőnek a Szerződés 126. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően, ha a referenciaértéktől való eltérés az előző három évben évente egy huszaddal csökkent. A(z) [e rendelet hatálybalépésének dátuma – beillesztendő]-tól/-től kezdődő három éves időszakban e mutató alkalmazása során figyelembe kell venni annak visszatekintő jellegét.” |
„(1a) Ha az államadósságnak a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya meghaladja a referenciaértéket, az arány akkor tekinthető elegendő mértékben csökkenőnek és a referenciaértékhez kielégítő ütemben közelítőnek a Szerződés 126. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően, ha a referenciaértéktől való eltérés az előző három évben évente egy huszaddal csökkent. .” |
||||||||||||||||||||||||
|
Magyarázat Az EKB előnyben részesíti az adósságarány változásának értékelésére szolgáló számszerű küszöbértéknek a rendelet hatálybalépésétől kezdődően, késleltetés nélküli alkalmazását. |
|||||||||||||||||||||||||
|
2. módosítás |
|||||||||||||||||||||||||
|
A rendelettervezet 1. cikke 2. pontjának c) pontja (a 1467/97/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdése és (új) (3a) bekezdése) |
|||||||||||||||||||||||||
|
„(3) A Bizottság a Szerződés 126. cikke (3) bekezdésének megfelelő jelentés elkészítése során valamennyi, a cikkben feltüntetett érdemleges tényezőt figyelembe vesz. A Bizottság jelentése megfelelő módon tükrözi a középtávú gazdasági helyzet alakulását (különösen a potenciális növekedés, a fennálló ciklikus feltételek, az infláció, a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanság vonatkozásában), továbbá a középtávú költségvetési helyzet alakulását (különösen a »kedvező időkben« megvalósított költségvetési konszolidációs erőfeszítések, az állami beruházások, a közös uniós növekedési stratégiával összefüggő szakpolitikák végrehajtása és az államháztartás általános színvonala, mindenekelőtt a tagállamok költségvetési keretére vonatkozó követelményekről szóló …/…/… tanácsi irányelvnek való megfelelés vonatkozásában). A jelentés szükség esetén elemzi a középtávú adósságállomány alakulását is (mindenekelőtt megfelelően tükrözi a kockázati tényezőket, többek között az adósság lejárati struktúráját és devizanemét, az adósságállomány kiigazításához kapcsolódó műveleteket, a felhalmozott tartalékokat és egyéb államháztartási eszközöket; a garanciákat, elsősorban a pénzügyi ágazathoz kapcsolódóakat; az elöregedéshez kapcsolódó explicit és implicit kötelezettségeket, és a magánszektor adósságállományát, amennyiben az implicit függő kötelezettséget jelent a kormány számára). Ezen felül a Bizottság kellő figyelmet fordít minden olyan egyéb tényezőre, amely az érintett tagállam véleménye szerint érdemleges a referenciaérték-túllépés átfogó minőségi értékeléséhez, és amelyet az adott tagállam a Bizottság és a Tanács elé terjesztett. Ezzel összefüggésben különös figyelmet kell fordítani a nemzetközi szolidaritás ösztönzését és az uniós politikai célok, többek között a pénzügyi stabilitás elérését szolgáló pénzügyi hozzájárulásokra. 4. A Bizottság és a Tanács kiegyensúlyozott, átfogó értékelést ad valamennyi érdemleges tényezőről, különösen arról, hogy súlyosbító vagy enyhítő tényezőként milyen mértékben befolyásolják a hiány- és/vagy adósságkritériumoknak való megfelelés értékelését. A hiánykritériumnak való megfelelés értékelésekor – ha az államadósságnak a GDP-hez viszonyított aránya meghaladja a referenciaértéket – ezeket a tényezőket csak akkor kell figyelembe venni a túlzott hiány fennállásáról szóló határozathoz vezető, a Szerződés 126. cikkének (4), (5) és (6) bekezdése szerinti lépések során, ha az átfogó elv kettős feltétele – miszerint az említett érdemleges tényezők figyelembevétele előtt az államháztartási hiány közel volt a referenciaértékhez és a referenciaérték-túllépés átmeneti – teljes mértékben teljesül.” |
„(3) A Bizottság a Szerződés 126. cikke (3) bekezdésének megfelelő jelentés elkészítése során valamennyi, a cikkben feltüntetett érdemleges tényezőt figyelembe vesz. A Bizottság jelentése megfelelő módon tükrözi a középtávú gazdasági helyzet alakulását (különösen a potenciális növekedés, a fennálló ciklikus feltételek, az infláció, vonatkozásában), továbbá a középtávú költségvetési helyzet alakulását (különösen a „kedvező időkben” megvalósított költségvetési konszolidációs erőfeszítések, az állami beruházások, a közös uniós növekedési stratégiával összefüggő szakpolitikák végrehajtása és az államháztartás általános színvonala, mindenekelőtt a tagállamok költségvetési keretére vonatkozó követelményekről szóló …/…/… tanácsi irányelvnek való megfelelés vonatkozásában). A jelentés szükség esetén elemzi a középtávú adósságállomány alakulását is (mindenekelőtt megfelelően tükrözi a kockázati tényezőket, többek között az adósság lejárati struktúráját és devizanemét, az adósságállomány kiigazításához kapcsolódó műveleteket, a felhalmozott tartalékokat és egyéb államháztartási eszközöket; a garanciákat, elsősorban a pénzügyi ágazathoz kapcsolódóakat; az elöregedéshez kapcsolódó explicit és implicit kötelezettségeket, és a magánszektor adósságállományát, amennyiben az implicit függő kötelezettséget jelent a kormány számára). Ezen felül a Bizottság kellő figyelmet fordít minden olyan egyéb tényezőre, amely az érintett tagállam véleménye szerint érdemleges a referenciaérték-túllépés átfogó minőségi értékeléséhez, és amelyet az adott tagállam a Bizottság és a Tanács elé terjesztett. Ezzel összefüggésben különös figyelmet kell fordítani a nemzetközi szolidaritás ösztönzését és az uniós politikai célok, többek között a pénzügyi stabilitás elérését szolgáló pénzügyi hozzájárulásokra. A Bizottság a jelentés elkészítésekor további információkat kérhet be az érintett tagállamtól. […] (3a) A hiánykritériumnak való megfelelés értékelésekor ezeket a tényezőket csak akkor kell figyelembe venni a túlzott hiány fennállásáról szóló határozathoz vezető, a Szerződés 126. cikkének (4), (5) és (6) bekezdése szerinti lépések során, a Bizottság előrejelzése szerint az államadósság hároméves távlatban csökken. (4) A Bizottság és a Tanács kiegyensúlyozott, átfogó értékelést ad valamennyi érdemleges tényezőről, különösen arról, hogy súlyosbító vagy enyhítő tényezőként milyen mértékben befolyásolják a hiány- és/vagy adósságkritériumoknak való megfelelés értékelését. A hiánykritériumnak való megfelelés értékelésekor – – ezeket a tényezőket csak akkor kell figyelembe venni a túlzott hiány fennállásáról szóló határozathoz vezető, a Szerződés 126. cikkének (4), (5) és (6) bekezdése szerinti lépések során, ha az átfogó elv kettős feltétele – miszerint az említett érdemleges tényezők figyelembevétele előtt az államháztartási hiány közel volt a referenciaértékhez és a referenciaérték-túllépés átmeneti – teljes mértékben teljesül.” |
||||||||||||||||||||||||
|
Magyarázat A Bizottság jelentése a 2. cikk (3) bekezdésében a Szerződés 126. cikkének (3) bekezdésére utal, ami egyebek között figyelembe venni látszik a „túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságokat”, melyekre egy másik javaslat vonatkozik (a COM (2010) 525). Az EKB előnyben részesíti a különféle eljárások logikus és ésszerű egymás mellett létezését. A „túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságokra” való utalás félreértéshez vezethet azt a benyomást keltve, hogy a COM (2010) 522 és a COM (2010) 525 javaslat ugyanazt a tárgykört szabályozza. A további jelentési követelményt a tagállami megfelelés ösztönzőjének szánták, tekintve, hogy a Bizottságnak jelentést kell készítenie a túlzott hiány vagy a túlzott adósságarány fennállásáról. A referenciaértékek teljesítése kiiktatná a további jelentés szükségességét. Noha a Bizottság a túlzott adósság arányfennállásáról szóló jelentés elkészítésekor az összes vonatkozó tényezőt figyelembe veszi, ezeket csak csökkenő államadósság arány esetében kell figyelembe venni. A mérséklő tényezők egy esetben sem eredményezhetnek olyan értékelést, hogy a tagállamban túlzott hiány nem áll fenn, amennyiben az adósság aránya meghaladja a referenciaértéket és növekvő pályán van. Végezetül a hiánykritérium tekintetében a „közeli és átmeneti” elvet az adósságaránytól függetlenül tiszteletben kell tartani. |
|||||||||||||||||||||||||
|
3. módosítás |
|||||||||||||||||||||||||
|
A rendelettervezet 1. cikke 3. pontjának d) pontja (Az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (4a) bekezdése) |
|||||||||||||||||||||||||
|
„(4a) A (4) bekezdésben előírt legfeljebb hat hónapos határidőn belül az érintett tagállam jelentést tesz a Bizottságnak és a Tanácsnak a Szerződés 126. cikke (7) bekezdésének megfelelően tett tanácsi ajánlásra válaszul hozott intézkedésekről. A jelentés tartalmazza az államháztartás kiadásaira és a bevételi oldal diszkrecionális intézkedéseire vonatkozó célokat, összhangban a Szerződés 126. cikke (7) bekezdésének megfelelően tett tanácsi ajánlással, valamint a hozott intézkedésekre és a célok eléréséhez előirányzott intézkedések jellegére vonatkozó információt. A jelentést közzé kell tenni. 5. Amennyiben a Szerződés 126. cikkének (7) bekezdése szerinti ajánlásnak megfelelően eredményes intézkedésekre került sor, és az ajánlás elfogadását követően az államháztartásra jelentős negatív hatással lévő, előre nem látható kedvezőtlen gazdasági események következnek be, a Tanács a Bizottság ajánlása alapján határozhat egy, a Szerződés 126. cikke (7) bekezdésének megfelelő felülvizsgált ajánlás elfogadásáról. Az e rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében említett érdemleges tényezőket figyelembe vevő felülvizsgált ajánlás – általános szabályként – egy évvel meghosszabbíthatja a túlzott hiány kiigazítására kitűzött határidőt. A Tanács az ajánlásában szereplő gazdasági előrejelzésekhez viszonyítva értékeli az államháztartásra jelentős negatív hatással lévő, előre nem látható kedvezőtlen gazdasági események fennállását. A Tanács a Bizottság ajánlása alapján általános jellegű súlyos gazdasági visszaesés esetén is határozhat egy, a Szerződés 126. cikke (7) bekezdésének megfelelő felülvizsgált ajánlás elfogadásáról.” |
„(4a) A (4) bekezdésben előírt legfeljebb hat hónapos határidőn belül az érintett tagállam jelentést tesz a Bizottságnak és a Tanácsnak a Szerződés 126. cikke (7) bekezdésének megfelelően tett tanácsi ajánlásra válaszul hozott intézkedésekről. A jelentés tartalmazza az államháztartás kiadásaira és a bevételi oldal diszkrecionális intézkedéseire vonatkozó célokat, összhangban a Szerződés 126. cikke (7) bekezdésének megfelelően tett tanácsi ajánlással, valamint a hozott intézkedésekre és a célok eléréséhez előirányzott intézkedések jellegére vonatkozó információt. A jelentést közzé kell tenni. A Bizottság további jelentést kérhet az érintett tagállamtól. (5) Amennyiben a Szerződés 126. cikkének (7) bekezdése szerinti ajánlásnak megfelelően eredményes intézkedésekre került sor, és az ajánlás elfogadását követően az államháztartásra jelentős negatív hatással lévő, előre nem látható kedvezőtlen gazdasági események következnek be, a Tanács a Bizottság ajánlása alapján határozhat egy, a Szerződés 126. cikke (7) bekezdésének megfelelő felülvizsgált ajánlás elfogadásáról. Az e rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében említett érdemleges tényezőket figyelembe vevő felülvizsgált ajánlás – – egy évvel meghosszabbíthatja a túlzott hiány kiigazítására kitűzött határidőt. A Tanács az ajánlásában szereplő gazdasági előrejelzésekhez viszonyítva értékeli az államháztartásra jelentős negatív hatással lévő, előre nem látható kedvezőtlen gazdasági események fennállását. ” |
||||||||||||||||||||||||
|
Magyarázat A további jelentés a Bizottság eszköze a tagállami megfelelés ösztönzésére. Nem látható be, hogy kifejezetten elő kell írni a Szerződés 126. cikkének (7) bekezdése szerinti felülvizsgált ajánlás elfogadását. |
|||||||||||||||||||||||||
|
4. módosítás |
|||||||||||||||||||||||||
|
Az 1467/97/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdése |
|||||||||||||||||||||||||
|
(A rendelettervezet módosítást nem javasol) |
„(1) […] Ugyanakkor a Tanács – a Bizottság javaslatára – haladéktalanul hivatalos jelentést intéz az Európai Tanácshoz.” |
||||||||||||||||||||||||
|
Magyarázat Ez az eljárás olyan további eleme, amelynek ösztönöznie kell az érintett tagállam megfelelését. |
|||||||||||||||||||||||||
|
5. módosítás |
|||||||||||||||||||||||||
|
A rendelettervezet 1. cikke 5. pontjának b) pontja (Az 1467/97/EK rendelet 5. cikkének (1a) bekezdése) |
|||||||||||||||||||||||||
|
„(1a) A Tanácsnak a Szerződés 126. cikke (9) bekezdésével összhangban tett felszólítását követően az érintett tagállam jelentést tesz a Bizottságnak és a Tanácsnak a felszólításra válaszként tett intézkedésekről. A jelentés tartalmazza az államháztartás kiadásaira és a bevételi oldal diszkrecionális intézkedéseire vonatkozó célokat, valamint az egyedi tanácsi ajánlásokra válaszul tett intézkedésekre vonatkozó információt, hogy a Tanács, szükség esetén, e rendelet 6. cikke (2) bekezdésének megfelelő határozatot hozhasson. A jelentést közzé kell tenni. (2) Amennyiben az érintett tagállam a Szerződés 126. cikkének (9) bekezdése szerinti felszólításnak megfelelően eredményes intézkedéseket tett, és a felszólítás elfogadását követően az államháztartásra jelentős negatív hatással lévő, előre nem látható kedvezőtlen gazdasági események következnek be, a Tanács a Bizottság ajánlása alapján határozhat egy, a Szerződés 126. cikke (9) bekezdésének megfelelő felülvizsgált felszólítás elfogadásáról. Az e rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében említett érdemleges tényezőket figyelembe vevő felülvizsgált felszólítás – általános szabályként – egy évvel meghosszabbíthatja a túlzott hiány kiigazítására kitűzött határidőt. A Tanács a felszólításban szereplő gazdasági előrejelzésekhez viszonyítva értékeli az államháztartásra jelentős negatív hatással lévő, előre nem látható kedvezőtlen gazdasági események fennállását. A Tanács a Bizottság ajánlása alapján általános jellegű súlyos gazdasági visszaesés esetén is határozhat egy, a Szerződés 126. cikke (9) bekezdésének megfelelő felülvizsgált felszólítás elfogadásáról.” |
„(1a) A Tanácsnak a Szerződés 126. cikke (9) bekezdésével összhangban tett felszólítását követően az érintett tagállam jelentést tesz a Bizottságnak és a Tanácsnak a felszólításra válaszként tett intézkedésekről. A jelentés tartalmazza az államháztartás kiadásaira és a bevételi oldal diszkrecionális intézkedéseire vonatkozó célokat, valamint az egyedi tanácsi ajánlásokra válaszul tett intézkedésekre vonatkozó információt, hogy a Tanács, szükség esetén, e rendelet 6. cikke (2) bekezdésének megfelelő határozatot hozhasson. A jelentést közzé kell tenni. A Bizottságnak az érintett tagállamba tett látogatás révén nyomon kell követnie és értékelnie kell a túlzott hiány kezelésére hozott korrekciós intézkedéseket, az EKB-val egyeztetve, ha ezt szükségesnek tartja a részt vevő és az (ERM II.) árfolyammechanizmusban részt vevő tagállamok esetében, és jelentést kell készítenie a Tanácsnak. A jelentést közzé lehet tenni. (2) Amennyiben az érintett tagállam a Szerződés 126. cikkének (9) bekezdése szerinti felszólításnak megfelelően eredményes intézkedéseket tett, és a felszólítás elfogadását követően az államháztartásra jelentős negatív hatással lévő, előre nem látható kedvezőtlen gazdasági események következnek be, a Tanács a Bizottság ajánlása alapján határozhat egy, a Szerződés 126. cikke (9) bekezdésének megfelelő felülvizsgált felszólítás elfogadásáról. Az e rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében említett érdemleges tényezőket figyelembe vevő felülvizsgált felszólítás – – egy évvel meghosszabbíthatja a túlzott hiány kiigazítására kitűzött határidőt. A Tanács a felszólításban szereplő gazdasági előrejelzésekhez viszonyítva értékeli az államháztartásra jelentős negatív hatással lévő, előre nem látható kedvezőtlen gazdasági események fennállását. .” |
||||||||||||||||||||||||
|
Magyarázat Az érintett tagállamban tett bizottsági látogatásoknak – ha szükségesnek tartja, az euroövezeti és az ERM II-ben részt vevő tagállamok esetében az EKB-val egyeztetve – hozzá kell járulniuk a rendelettervezet célkitűzéseinek eléréséhez és a jogsértő tagállam számára fontos visszatartó erőnek kell lennie. Nem látható be, hogy kifejezetten elő kell írni a Szerződés 126. cikkének (9) bekezdése szerinti felülvizsgált felszólítás elfogadását. |
|||||||||||||||||||||||||
|
6. módosítás |
|||||||||||||||||||||||||
|
A rendelettervezet 1. cikkének 14. pontja (Az 1467/97/EK rendelet 16. cikke) |
|||||||||||||||||||||||||
|
„A rendelet 3. cikkével összhangban beszedett pénzbírságok a Szerződés 311. cikke szerinti egyéb bevételnek minősülnek, és ezt a bevételt azon tagállamok között osztják el – a jogosult tagállamok összesített bruttó nemzeti jövedelméhez (GNI) való hozzájárulásuk arányában –, amelyek hivatalos pénzneme az euró, és nem állnak az […/…]/EU rendelet szerinti túlzott egyensúlytalansági eljárás vagy a Szerződés 126. cikkének (6) bekezdése szerinti túlzotthiány-eljárás alatt.” |
„A rendelet 3. cikkével összhangban beszedett pénzbírságok visszakerülnek az Európai Stabilitási Mechanizmusba” |
||||||||||||||||||||||||
|
Magyarázat Az euroövezeti tagállamok által a felügyeleti keretrendszer alapján beszedett pénzbírságoknak a jövendő ESM-ben kell gyűlnie. A megfelelő átmeneti rendelkezéseket (a pénzbírságok kedvezményezettje az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus és/vagy az európai pénzügyi stabilitási eszköz) létre kell hozni az ESM-nek az Európai Tanács 2010. december 16–17-i ülése következtetéseinek megfelelő létrehozásáig. Az euroövezeti tagállamok által a felügyeleti keretrendszer alapján beszedett pénzbírságoknak a jövendő ESM-ben kell gyűlnie. A megfelelő átmeneti rendelkezéseket (a pénzbírságok kedvezményezettje az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus és/vagy az európai pénzügyi stabilitási eszköz) létre kell hozni az ESM-nek az Európai Tanács 2010. december 16–17-i ülése következtetéseinek megfelelő létrehozásáig. A pénzbírságok ESM-ben való gyűjtésének indoka, hogy kapcsolat áll fenn a tagállamok bizottsági javaslatok alapján fennálló kötelezettségeinek nemteljesítése és az ESM létrehozásának szükségessége miatt. Ezért az irányítási csomagból származó ilyen pénzbírságokat az ESM számára kell gyűjteni. Az e véleményben jelzettek szerint, e megoldást elfogadása esetén értelemszerűen kell terjeszteni a bizottsági javaslatok által megerősített vagy létrehozott valamennyi eljárásra. A Bizottság javaslatai révén megerősített vagy létrehozott mindegyik rendeletben egy preambulumbekezdésnek kell a fent felvázolt irányvonal mentén kifejtenie a felhalmozott kamatok és más pénzügyi szankciók ESM-be való visszaszármaztatásának okát: kapcsolat áll fenn a tagállamok gazdaságirányítási kötelezettségeinek nemteljesítése és az ESM létrehozásának szükségessége között. |
|||||||||||||||||||||||||
Szerkesztési javaslatok a tagállamok költségvetési keretére vonatkozó követelményekről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslathoz
(COM(2010) 523)
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Az EKB által javasolt módosítások (2) |
||||||||||||||||
|
Módosítás 1 |
|||||||||||||||||
|
Az irányelvtervezet (7) preambulumbekezdése |
|||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||
|
Magyarázat Az előrejelzési módszerek átláthatósága és validálása az előrejelzések minőségének kulcseszköze. |
|||||||||||||||||
|
2. módosítás |
|||||||||||||||||
|
Az irányelvtervezet (8) preambulumbekezdése |
|||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||
|
Magyarázat A javasolt módosítás megerősíti az előrejelzések kulcsszerepét, átláthatóságát és részletességét. |
|||||||||||||||||
|
3. módosítás |
|||||||||||||||||
|
Az irányelvtervezet (12) preambulumbekezdése |
|||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||
|
Magyarázat A költségvetési keretrendszer hitelessége nő, ha az irányelvtervezet, és ennélfogva a nemzeti jogszabály is meghatározza a nemteljesítés kifejezett következményeit – beleértve a nem pénzügyi a és pénzügyia költségeket is. A költségvetési keretben megengedett mértéken felül felhalmozott adósság időben történő visszafizetésére vonatkozó kötelezettség a szabályszegés megelőzésének erőteljes eszköze. |
|||||||||||||||||
|
4. módosítás |
|||||||||||||||||
|
Az irányelvtervezet új (12a) preambulumbekezdése |
|||||||||||||||||
|
Nincs szöveg. |
|
||||||||||||||||
|
Magyarázat Mivel az eredményesség biztosítása érdekében nemteljesítés esetére a kifejezett következményeket szükségesnek tekintik, korlátozott számú körülményre kell azon sajátos körülményeket korlátozni, melyek esetén a számszerű költségvetési szabályok átmeneti nemteljesítése megengedett, ezzel erősítve a nemteljesítés következményeinek általános alkalmazását. A javasolt új preambulumbekezdés erősíti az irányelvtervezet 6. cikkének d) pontjában előírt kivétel korlátozott jellegét. A kivételeknek szigorú kritériumokat kell teljesíteniük és a visszafizetésnek a kivétel feltételének kell lennie. |
|||||||||||||||||
|
5. módosítás |
|||||||||||||||||
|
Az irányelvtervezet (13) preambulumbekezdése |
|||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||
|
Magyarázat A számszerű költségvetési szabályok bevezetésének célját – ami az államháztartási kiadások ellenőrzésének erősítése – magukban a szabályokban kell egyértelművé tenni és a pénzügyminisztériumoknak meg kell adni a megfelelő eszközöket. |
|||||||||||||||||
|
6. módosítás |
|||||||||||||||||
|
Az irányelvtervezet (18) preambulumbekezdése |
|||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||
|
Magyarázat A javasolt módosítás a középtávú költségvetési kerethez való kapcsolódás révén erősíti az eredményességet, és biztosítja a kormányzati szektoron túli olyan intézmények fokozott figyelemmel kísérését, amelyek esetében tőkeinjekció válhat szükségessé. |
|||||||||||||||||
|
7. módosítás |
|||||||||||||||||
|
Az irányelvtervezet új (18a) preambulumbekezdése |
|||||||||||||||||
|
Nincs szöveg. |
|
||||||||||||||||
|
Magyarázat Az irányelvet eredményesebbé teszi az arra vonatkozó kötelezettségvállalás – különösen az euroövezeti tagállamok körében –, hogy az irányelv átültetésekor annak szövegét a lehető legszorosabban követik. |
|||||||||||||||||
|
8. módosítás |
|||||||||||||||||
|
Az irányelvtervezet új (18b) preambulumbekezdése |
|||||||||||||||||
|
Nincs szöveg. |
|
||||||||||||||||
|
Magyarázat Az euroövezeti tagállamok tekintetében kötelezővé kell tenni azokat az elemeket, amelyeket a Tanács 2010. májusi, e tárgykörben hozott következtetései és a munkacsoport jelentése kívánatosnak tart. |
|||||||||||||||||
|
9. módosítás |
|||||||||||||||||
|
Az irányelvtervezet 1. cikke |
|||||||||||||||||
|
„Ez az irányelv meghatározza a tagállamok költségvetési keretének azon jellemzőire vonatkozó részletes szabályokat, amelyek a túlzott hiány esetén követendő eljárás hatékonyságának biztosításához szükségesek.” |
„Ez az irányelv meghatározza a tagállamok költségvetési keretének azon jellemzőire vonatkozó részletes szabályokat, amelyek a tagállamoknak a Szerződés 126. cikkének (1) bekezdésében említett túlzott államháztartási hiány megelőzésére vonatkozó kötelezettsége betartásának biztosításához szükségesek.” |
||||||||||||||||
|
Magyarázat Az irányelvtervezetnek nem szabad közvetlenül a túlzott hiány esetén követendő eljárásra utalnia, hanem ehelyett a túlzott hiány megelőzésére kell hivatkoznia, mivel az irányelv annak tagállami végrehajtását követően a tagállamok Szerződés 121. és 126. cikke szerinti kötelezettségének betartását erősítő eszköz lesz. |
|||||||||||||||||
|
10. módosítás |
|||||||||||||||||
|
Az irányelvtervezet 2. cikkének f) pontja |
|||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||
|
Magyarázat A szabályoknak nem csak a költségvetési folyamatok elemzésére, hanem a figyelemmel kísérésére, értékelésére és validálására is vonatkozniuk kell, és azoknak biztosítaniuk kell, hogy mindezt függetlenül végezzék. |
|||||||||||||||||
|
11. módosítás |
|||||||||||||||||
|
Az irányelvtervezet 3. cikkének (1) bekezdése |
|||||||||||||||||
|
„(1) Ami az állami számvitel nemzeti rendszereit illeti, a tagállamok olyan állami számviteli rendszert működtetnek, amely átfogó és konzisztens módon lefedi az államháztartás valamennyi, a 2223/96/EK rendelet (ESA 95) szerinti alszektorát, és tartalmazza az ESA 95 alapú adatok összeállításához szükséges információkat. Ezen állami számviteli rendszerek belső ellenőrzés és audit tárgyát képezik.” |
„(1) Az ESA adatátviteli programjában előírt, ESA-alapú éves és negyedéves államháztartási adatok időszerű és pontos jelentésének biztosítására, a tagállamok olyan, nemzetközileg elfogadott, eredményszemléletű államháztartási számviteli standardokat alkalmazó állami számviteli rendszert működtetnek, amely átfogó és konzisztens módon lefedi az államháztartás valamennyi, a 2223/96/EK rendelet (ESA 95) szerinti alszektorát. . Ezen rendszerek független ellenőrzés és audit tárgyát képezik.” |
||||||||||||||||
|
Magyarázat A Bizottságnak jelentett államháztartási adatok időszerűségének és pontosságának fokozása érdekében kívánatos, hogy a tagállamok gyorsítsák fel az államháztartási szektorba tartozó jogalanyok állami azon számviteli rendszerének végrehajtását, amely eredményszemléletben és a nemzetközileg elfogadott állami szektorbeli számviteli standardoknak megfelelően jelenti az adatokat. Ez lehetővé fogja tenni ezen adatoknak az ESA 95-ön alapuló nemzeti számlákra történő, egyszerű átfordítását. A központi számviteli rendszereknek független ellenőrzés és audit tárgyát kell képezniük. |
|||||||||||||||||
|
12. módosítás |
|||||||||||||||||
|
Az irányelvtervezet 3. cikkének (2) bekezdése |
|||||||||||||||||
|
„(2) A tagállamok az államháztartás valamennyi alszektora esetében biztosítják a költségvetési adatok időszerű és rendszeres nyilvánosan hozzáférhetővé tételét. A tagállamok elsősorban a következőket hozzák nyilvánosságra:
|
„ |
||||||||||||||||
|
Magyarázat Az EKB egyetért az időszerű költségvetési adatok szükségszerűségével, ezért előnyben részesíti az új ESA adatátviteli programban a negyedéves ESA-alapú államháztartási számlákra vonatkozó adatszolgáltatási határidő előbbre hozatalát. Valamennyi tagállamnak további havi pénzforgalmi alapú adatok és részletes átvezetési táblázatok jelentésére való kötelezése indokolatlanul fokozná az adatszolgáltatási terhet, különösen mivel a pénzforgalmi alapú adatok és az ESA 95-alapú adatok közötti átvezetés nem közvetlen. Mivel a 3. cikk (2) bekezdése nem adja meg sem a költségvetési adatok tartalmát, sem az értékelési szabályokat, a további adatszolgáltatási teher aránytalan az európai irányítás tekintetében fennálló hozzáadott értékhez viszonyítva, sőt még az erőforrásoknak az államháztartási szektor európai statisztikáinak minősége javításától való elvonását is kockáztatja. |
|||||||||||||||||
|
13. módosítás |
|||||||||||||||||
|
Az irányelvtervezet 4. cikkének (1) bekezdése |
|||||||||||||||||
|
„(1) A tagállamok biztosítják, hogy a költségvetési tervezés a legfrissebb információkat felhasználó, realisztikus makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseken alapuljon. A költségvetési tervezés a legvalószínűbb makroszintű költségvetési forgatókönyvön, vagy egy óvatosabb forgatókönyvön alapul; ez utóbbi esetben részletesen meg kell adni a legvalószínűbb makroszintű költségvetési forgatókönyvtől való eltéréseket. A makrogazdasági és költségvetési előrejelzések elkészítése során megfelelőképpen figyelembe kell venni a bizottsági előrejelzéseket. A választott makroszintű költségvetési forgatókönyv és a bizottsági előrejelzés közötti eltérésekre magyarázatot kell adni.” |
„(1) A tagállamok biztosítják, hogy a költségvetési tervezés a legfrissebb információkat felhasználó, realisztikus makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseken alapuljon. A költségvetési tervezés a legvalószínűbb makroszintű költségvetési forgatókönyvön, vagy egy óvatosabb forgatókönyvön alapul; ez utóbbi esetben részletesen meg kell adni a legvalószínűbb makroszintű költségvetési forgatókönyvtől való eltéréseket. A makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseket össze kell vetni a bizottsági előrejelzésekkel. A választott makroszintű költségvetési forgatókönyv és a bizottsági előrejelzés közötti eltérésekre magyarázatot kell adni.” |
||||||||||||||||
|
Magyarázat A javasolt módosítás csökkenti a bizonytalansági elemet a Bizottság előrejelzéseinek figyelembe vételére vonatkozó kötelezettség tekintetében. |
|||||||||||||||||
|
14. módosítás |
|||||||||||||||||
|
Az irányelvtervezet 4. cikkének (4) bekezdése |
|||||||||||||||||
|
„(4) A tagállamok rendszeresen auditálják a fiskális tervezéshez készített makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseket, többek közt utólagos értékelés révén. A nyilvántartás tartalmát nyilvánosságra kell hozni.” |
„(4) A tagállamok rendszeresen auditálják a fiskális tervezéshez készített makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseket, többek közt utólagos értékelés révén. E független értékelés eredményét nyilvánosságra kell hozni.” |
||||||||||||||||
|
Magyarázat Az értékelést függetlenül kell végezni. |
|||||||||||||||||
|
15. módosítás |
|||||||||||||||||
|
Az irányelvtervezet 6. cikke |
|||||||||||||||||
|
„Az Unió költségvetési felügyeleti keretére vonatkozó, a Szerződésben foglalt rendelkezések sérelme nélkül a számszerű költségvetési szabályok a következő elemek tekintetében tartalmaznak előírásokat:
|
„Az Unió költségvetési felügyeleti keretére vonatkozó, a Szerződésben foglalt rendelkezések sérelme nélkül a számszerű költségvetési szabályok a következő elemek tekintetében tartalmaznak előírásokat:
|
||||||||||||||||
|
Magyarázat A költségvetési keretrendszer hitelessége nő, ha az irányelvtervezet és ennélfogva a nemzeti jogszabály is meghatározza a nemteljesítés kifejezett következményeit – beleértve a nem pénzügyi és pénzügyi költségeket is. A mentesítési záradékoknak nem szabad követelménynek lenniük; ha ilyenek vannak, azoknak hatályban és időben korlátozottnak kell lenniük. A többletadósság visszafizetésének minden más következményen túl kötelező eszköznek kell lennie. |
|||||||||||||||||
|
16. módosítás |
|||||||||||||||||
|
Az irányelvtervezet 8. cikke (2) bekezdésének a) pontja |
|||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||
|
Magyarázat Mivel a kiadási fejlemények értékelésére az 1466/97/EK rendelet alapján fog sor kerülni, a kiadásokat mint nemzeti szintű költségvetési célkitűzést kifejezetten meg kell említeni. |
|||||||||||||||||
|
17. módosítás |
|||||||||||||||||
|
Az irányelvtervezet 12. cikkének (1) bekezdése |
|||||||||||||||||
|
„(1) Az államháztartás valamennyi alszektorát lefedik a számszerű költségvetési szabályok.” |
„(1) A számszerű költségvetési szabályokat annak biztosítása érdekében kell kialakítani és végrehajtani, hogy a költségvetési célok az államháztartás valamennyi alszektorára kiterjedjenek és összhangban álljanak a tagállamok Stabilitási és Növekedési Paktum szerinti kötelezettségeivel.” |
||||||||||||||||
|
Magyarázat A javasolt módosítás egyértelművé teszi, hogy a számszerű költségvetési szabályoknak az államháztartás valamennyi alszektorára ki kell terjedniük és összhangban kell állniuk a Stabilitási és Növekedési Paktummal. |
|||||||||||||||||
|
18. módosítás |
|||||||||||||||||
|
Új VIA. fejezet „Az azon tagállamokra vonatkozó külön rendelkezések, amelyek pénzneme az euro” Az irányelvtervezet új 13b. cikke |
|||||||||||||||||
|
Nincs szöveg. |
„(1) Azok a tagállamok, amelyek pénzneme az euro, az irányelv szerinti kötelezettségeiken túlmenően és azok sérelme nélkül költségvetési keretükben létrehozzák a következőket: független költségvetési tanács, amelynek feladata a független figyelemmel kísérés, elemzés, értékelés és előrejelzés a belföldi költségvetési politika minden olyan területén, amely hatást gyakorolhat a Szerződés 121. és 126. cikkéből, és az e cikkek vagy a Szerződés 136. cikke alapján elfogadott jogszabályokból és intézkedésekből eredő kötelezettségek azon tagállam általi teljesítésére, amelynek pénzneme az euro. Kellően meg kell fontolniuk a felülről lefelé felfogás alkalmazását, ami olyan költségvetési felfogást jelent, amely a teljes kiadási szintre vonatkozó megállapodásból indul ki, amelyet leosztanak a különféle minisztériumok és kormányzati ügynökségek számára kiadási előirányzatok formájában, ezáltal támogatva a kiadási korlátok betartását. (2) Azok a tagállamok, amelyek pénzneme nem az euro, az ezen irányelv szerinti kötelezettségeiken felül és azok sérelme nélkül a fenti jellemzők bármelyikét vagy mindegyikét – különösen a független költségvetési tanács létrehozását – önkéntesen beépíthetik költségvetési keretükbe.” |
||||||||||||||||
|
Magyarázat A nemzeti költségvetési keretekre vonatkozó minimumkövetelményeken túlmenően azokat az elemeket, amelyeket a Tanács 2010. május 17-i következtetései és a munkacsoport jelentése kívánatosnak tartott, minden euroövezeti tagállamra kötelezővé kell tenni, és kifejezett hivatkozásnak kell lennie arra a lehetőségre, hogy a nem euroövezeti tagállamok önkéntesen beépíthetik e kívánatos elemeket. |
|||||||||||||||||
|
19. módosítás |
|||||||||||||||||
|
Az irányelvtervezet 14. cikke (1) bekezdésének első albekezdése |
|||||||||||||||||
|
„(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2013. december 31-től kezdődő hatállyal megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint a rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.” |
„(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2012. december 31-től kezdődő hatállyal megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint a rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.” |
||||||||||||||||
|
Magyarázat Mivel az ESM jóváhagyására irányuló nemzeti eljárásokat 2013. január 1-jéig kell befejezni, az irányelvet eddig az időpontig végre kell hajtani. |
|||||||||||||||||
Szerkesztési javaslatok a költségvetési felügyelet euroövezetbeli eredményes érvényesítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz
(COM(2010) 524)
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Az EKB által javasolt módosítások (3) |
||||||||
|
1. módosítás |
|||||||||
|
(5) preambulumbekezdés |
|||||||||
|
|
||||||||
|
Magyarázat A prudens költségvetési politikára való hivatkozás helyett helyesebb a középtávú célkitűzés felé vezető korrekciós pályára hivatkozni. |
|||||||||
|
2. módosítás |
|||||||||
|
A rendelettervezet (11) preambulumbekezdése |
|||||||||
|
|
||||||||
|
Magyarázat Amint azt a vélemény 10. pontja is jelzi, az EKB az automatizmus e korlátainak eltörlését javasolja. |
|||||||||
|
3. módosítás |
|||||||||
|
A rendelettervezet (12) preambulumbekezdése |
|||||||||
|
|
||||||||
|
Magyarázat Lásd később a 7. cikkel kapcsolatban javasolt módosítást. |
|||||||||
|
4. módosítás |
|||||||||
|
A rendelettervezet 3. cikkének (1) és (4) bekezdése |
|||||||||
[…]
|
[…]
|
||||||||
|
Magyarázat Az EKB az elvont fogalmaknak egyértelműen mérhető fogalmakkal való felváltását javasolja. Az EKB javasolja az eljárás további lépéseinek elhagyását, mely felülvizsgálati lépéseket már megfelelő vita után tesznek meg, mivel ez korlátozza az automatizmus fokát. |
|||||||||
|
5. módosítás |
|||||||||
|
A rendelettervezet 4. cikkének (4) bekezdése |
|||||||||
|
„(4) Az e cikk (2) bekezdésétől eltérve a Bizottság kivételes gazdasági körülmények miatt vagy az érintett tagállam által a Szerződés 126. cikke (6) bekezdésének megfelelő tanácsi határozat elfogadásától számított tíz napon belül a Bizottságnak címzett, indokolással ellátott kérelem nyomán javasolhatja a nem kamatozó letét összegének csökkentését vagy törlését.” |
„ ” |
||||||||
|
Magyarázat Az EKB e bekezdés elhagyását javasolja, mivel ez csökkenti az automatizmus fokát. |
|||||||||
|
6. módosítás |
|||||||||
|
A rendelettervezet 5. cikkének (4) bekezdése |
|||||||||
|
„(4) Az e cikk (2) bekezdésétől eltérve a Bizottság kivételes gazdasági körülmények miatt vagy az érintett tagállam által a Szerződés 126. cikke (8) bekezdésének megfelelő tanácsi határozat elfogadásától számított tíz napon belül a Bizottságnak címzett, indokolással ellátott kérelem nyomán javasolhatja a nem kamatozó letét összegének csökkentését vagy törlését.” |
„ ” |
||||||||
|
Magyarázat Lásd az előző módosítás indokolását. |
|||||||||
|
7. módosítás |
|||||||||
|
A rendelettervezet 7. cikke |
|||||||||
|
„A 4. cikknek megfelelően elhelyezett letétek és az 5. cikknek megfelelően beszedett pénzbírságok Bizottságnál felgyűlt kamatai a Szerződés 311. cikkében említett egyéb bevételeket képeznek és azokat a Szerződés 126. cikke (6) bekezdésének megfelelően meghatározottak alapján túlzott hiánnyal nem rendelkező és a(z) …/…/EU rendelet értelmében túlzott egyensúlytalanság esetén követendő eljárás alá nem vont, euro pénznemmel rendelkező tagállamok között a jogosult tagállamok bruttó nemzeti jövedelmében való részesedésük arányában kell felosztani.” |
„A 4. cikknek megfelelően elhelyezett letétek és az 5. cikknek megfelelően beszedett pénzbírságok Bizottságnál felgyűlt kamatai a Szerződés 311. cikkében említett egyéb bevételeket képeznek és azokat az Európai Stabilitási Mechanizmusba kell visszaszármaztatni. .” |
||||||||
|
Magyarázat Lásd a 1467/97/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendelet iránti javaslathoz fűzött 6. módosítást. |
|||||||||
Szerkesztési javaslatok a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságoknak az euroövezeten belüli kiigazítására vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz
(COM(2010) 525)
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Az EKB által javasolt módosítások (4) |
||||||||||||
|
1. módosítás |
|||||||||||||
|
A rendelettervezet új (6a) preambulumbekezdése |
|||||||||||||
|
Nincs szöveg. |
|
||||||||||||
|
Magyarázat Az első tagállami jogsértés után kamatozó letét kiszabásának elő kell segíteni a bírságok kiszabását abban az esetben, ha a vonatkozó határidők ismételt be nem tartása fordul elő. |
|||||||||||||
|
2. módosítás |
|||||||||||||
|
A rendelettervezet (12) preambulumbekezdése |
|||||||||||||
|
|
||||||||||||
|
Magyarázat Lásd a 1467/97/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendelet iránti javaslathoz fűzött 6. módosítást. |
|||||||||||||
|
3. módosítás |
|||||||||||||
|
A rendelettervezet 1. cikkének (1) bekezdése |
|||||||||||||
|
„(1) A rendelet a makrogazdasági egyensúlytalanságok hatékony korrekciójára szolgáló pénzbírságok rendszerét határozza meg az euroövezetre vonatkozóan.” |
„(1) A rendelet a makrogazdasági egyensúlytalanságok hatékony korrekciójára szolgáló szankciók rendszerét határozza meg az euroövezetre vonatkozóan.” |
||||||||||||
|
Magyarázat A módosítás annak érdekében történik, hogy a rendelettervezet ne csak a bírságokra, hanem a kamatozó letétekre kiterjedjen, a szankciók rendszerére is utalnia kell. |
|||||||||||||
|
4. módosítás |
|||||||||||||
|
A rendelettervezet 2. cikke |
|||||||||||||
|
„E rendelet alkalmazásában az […/…]/EU rendelet 2. cikke szerinti fogalommeghatározásokat kell alkalmazni. E rendelet alkalmazásában továbbá: »kivételes gazdasági körülmények« olyan körülményt jelentenek, ahol a referenciaérték feletti államháztartási hiány az 1467/97/EK tanácsi rendeletben (5) meghatározottak szerint a Szerződés 126. cikke (2) bekezdése a) pontjának második francia bekezdése értelmében minősült kivételesnek. |
„E rendelet alkalmazásában az […/…]/EU rendelet 2. cikke szerinti fogalommeghatározásokat kell alkalmazni. |
||||||||||||
|
Magyarázat Lásd az EKB 5. módosításban szereplő, a rendelettervezet 3. cikkéhez fűzött javaslatait és a magyarázatot. A 3. cikkhez javasolt módosításokra figyelemmel nincs már szükség a „kivételes gazdasági körülmények” meghatározására. |
|||||||||||||
|
5. módosítás |
|||||||||||||
|
A rendelettervezet 3. cikke |
|||||||||||||
|
„(1) A Tanács a Bizottság javaslata alapján eljárva évente fizetendő pénzbírságot szab ki, amennyiben:
A határozatot a Tanács által elfogadottnak kell tekinteni, kivéve ha az minősített többséggel nem dönt Bizottság általi elfogadásától számított tíz napon belül annak elutasításáról. A Tanács a Szerződés 293. cikkének (1) bekezdésével összhangban módosíthatja a javaslatot. (2) Az évente fizetendő pénzbírságnak a Bizottság által javasolt összege az érintett tagállam előző évi GDP-jének 0,1 %-a. (3) A (2) bekezdéstől eltérve a Bizottság, kivételes gazdasági körülmények esetén vagy a tagállam által a Bizottsághoz az (1) bekezdésben említett tanácsi következtetések elfogadásától számított tíz napon belül benyújtott indokolással ellátott kérését követően javasolhatja a pénzbírság összegének csökkentését vagy annak elengedését. (4) Amennyiben egy tagállam egy naptári évre vonatkozóan befizette az éves pénzbírságot és ezután a Tanács az […/…]/EU rendelet 10. cikke (1) bekezdésével összhangban azt állapítja meg, hogy az érintett tagállam a szóban forgó év során végrehajtotta a szükséges korrekciós intézkedést, az adott évre fizetett pénzbírság időarányos részét visszatérítik a tagállam számára.” |
„(1) A Tanács a Bizottság javaslata alapján eljárva kamatozó letétet szab ki, amennyiben:
A határozatot a Tanács által elfogadottnak kell tekinteni, kivéve ha az minősített többséggel nem dönt Bizottság általi elfogadásától számított tíz napon belül annak elutasításáról. A Tanács a Szerződés 293. cikkének (1) bekezdésével összhangban módosíthatja a javaslatot. (2) A kamatozó letétnek a Bizottság által javasolt összege az érintett tagállam előző évi GDP-jének 0,2 %-a.
(4) Amennyiben egy tagállam egy naptári évre vonatkozóan kamatozó letétet teljesített és ezután a Tanács az […/…]/EU rendelet 10. cikke (1) bekezdésével összhangban azt állapítja meg, hogy az érintett tagállam a szóban forgó év során végrehajtotta a szükséges korrekciós intézkedést, az adott évre fizetett letét felhalmozott kamatokkal együtt visszatérítik a tagállam számára. (5) A Tanács a Bizottság javaslata alapján eljárva évente fizetendő pénzbírságot szab ki, amennyiben:
(6) Amennyiben egy tagállam egy naptári évre vonatkozóan befizette az éves pénzbírságot és ezután a Tanács az […/…]/EU rendelet 10. cikke (1) bekezdésével összhangban azt állapítja meg, hogy az érintett tagállam a szóban forgó év során végrehajtotta a szükséges korrekciós intézkedést, az adott évre fizetett pénzbírság időarányos részét visszatérítik a tagállam számára. (7) Az éves pénzbírság a tagállam előző évi GDP-jének 0,2 %-a.” |
||||||||||||
|
Magyarázat Az EKB azt ajánlja, hogy egy határidő elmulasztása is elég lehet a letét kiszabásához, ami fokozatosabb szankciórendszert tehet lehetővé, mivel később az ismételt meg nem felelés alapján pénzbírságot lehet kiszabni. Ezen túlmenően az EKB javasolja a felülvizsgálati lépések elhagyását, mivel ezek nyújtják az eljárást és csökkentik az automatizmust. |
|||||||||||||
|
6. módosítás |
|||||||||||||
|
A rendelettervezet 4. cikke |
|||||||||||||
|
„A rendelet 3. cikkével összhangban beszedett pénzbírságok a Szerződés 311. cikke szerinti egyéb bevételnek minősülnek, és ezt a bevételt azon tagállamok között osztják el – a jogosult tagállamok összesített bruttó nemzeti jövedelméhez (GNI) való hozzájárulásuk arányában –, amelyek hivatalos pénzneme az euro, és nem állnak az […/…]/EU rendelet szerinti túlzott egyensúlytalansági eljárás vagy a Szerződés 126. cikkének (6) bekezdése szerinti túlzotthiány-eljárás alatt.” |
„A rendelet 3. cikkével összhangban beszedett pénzbírságok a Szerződés 311. cikke szerinti egyéb bevételnek minősülnek, és ezt a bevételt az Európai Stabilitási Mechanizmusba kell visszaszármaztatni” |
||||||||||||
|
Magyarázat Lásd a 1467/97/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendelet iránti javaslathoz fűzött 6. módosítást. |
|||||||||||||
Szerkesztési javaslatok a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz
(COM(2010) 526)
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Az EKB által javasolt módosítások (7) |
||||
|
1. módosítás |
|||||
|
(7) preambulumbekezdés |
|||||
|
|
||||
|
Magyarázat Az EKB nem látja szükségét a prudens költségvetési politika koncepciója használatának. |
|||||
|
2. módosítás |
|||||
|
A rendelettervezet (9) preambulumbekezdése |
|||||
|
|
||||
|
Magyarázat Az EKB az elvont koncepciók helyett egyértelmű kritériumok használatát ajánlja. A növekedési struktúra jelentős hatást gyakorolhat az államháztartási bevételek növekedésére, amit a szabályban figyelembe kell venni. |
|||||
|
3. módosítás |
|||||
|
A rendelettervezet (10) preambulumbekezdése |
|||||
|
|
||||
|
Magyarázat Tekintve a költségvetési stabilitás mindenek feletti fontosságát, az EKB ajánlja az ilyen kibúvót biztosító rendelkezés elhagyását. |
|||||
|
4. módosítás |
|||||
|
A rendelettervezet (11) preambulumbekezdése |
|||||
|
|
||||
|
Magyarázat A javasolt módosításban előírt jelentés fokozná a jogsértő tagállamokra nehezedő nyomást. |
|||||
|
5. módosítás |
|||||
|
A rendelettervezet új (11a) preambulumbekezdése |
|||||
|
Nincs szöveg. |
|
||||
|
Magyarázat Az EKB megítélése szerint e tanácsadó testület hozzájárulna a Tanácsnak és a Bizottságnak a Szerződésben és a bizottsági javaslatokban tárgyalt eljárások értelmében fennálló kötelezettségei teljesítéséhez. Ezt rendeletben kell létrehozni és a bizottsági javaslatokban tárgyalt többi javaslatnak kereszthivatkozásokat kell tartalmaznia. A testület fő feladatainak sérelme nélkül és ha erőforrásai ezt lehetővé teszik, az Európai Tanács, a Tanács vagy a Bizottság külön elemzést kérhet tőle. A szöveget ki kell egészíteni azzal a pontosítással, hogy a testület feladatai nem sérthetik a Bizottság hatásköreit. |
|||||
|
6. módosítás |
|||||
|
A rendelettervezet (12) preambulumbekezdése |
|||||
|
|
||||
|
Magyarázat A prudens költségvetési politika tágabb fogalmára való hivatkozás helyett helyesebb a középtávú célkitűzésekhez vezető korrekciós pályától való lényeges eltérésre hivatkozni. |
|||||
|
7. módosítás |
|||||
|
A rendelettervezet 1. cikke 2. pontjának c) alpontja (Az 1466/97/EK rendelet 3. cikkének (3) bekezdése) |
|||||
|
„(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában említett, az államháztartási egyenleg és az adósságarány változására, az államháztartási kiadások növekedésére, az államháztartási bevételek változatlan politika figyelembevételével tervezett növekedésére, a tervezett diszkrecionális bevételi intézkedésekre valamint a főbb gazdasági feltételezésekre vonatkozó információk összeállítása évente történik, és lefedi az előző évet, a folyó évet és legalább a következő három évet.” |
„(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában említett, az államháztartási egyenleg és az adósságarány változására, az államháztartási kiadások növekedésére, az államháztartási bevételek változatlan politika figyelembevételével tervezett növekedésére, a megfelelően számszerűsített tervezett diszkrecionális bevételi intézkedésekre, valamint a főbb gazdasági feltételezésekre vonatkozó információk összeállítása évente történik, és lefedi az előző évet, a folyó évet és legalább a következő három évet.” |
||||
|
Magyarázat Szükség van a diszkrecionális bevételi intézkedések tekintetében a szigorúbb számszerűsítés követelményére. |
|||||
|
8. módosítás |
|||||
|
A rendelettervezet 1. cikkének 4. pontja (Az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése) |
|||||
|
„(1) […] A középtávú költségvetési célkitűzéshez vezető korrekciós pálya értékelése során a Tanács megvizsgálja, hogy az érintett tagállam elérte-e a középtávú költségvetési célkitűzésének teljesítéséhez szükséges, az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedésektől mentes, ciklikusan kiigazított költségvetési egyenlegre vonatkozó megfelelő éves javulást, a GDP 0,5%-át véve viszonyítási alapul. A magas adósságszinttel és/vagy túlzott makrogazdasági egyensúlytalansággal rendelkező tagállamok esetében a Tanács megvizsgálja, hogy az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedésektől mentes, ciklikusan kiigazított költségvetési egyenleg éves javulása magasabb-e a GDP 0,5%-ánál. A Tanács figyelembe veszi, hogy a gazdaságilag kedvező időszakokban sor került-e fokozottabb korrekciós erőfeszítésekre, míg gazdaságilag kedvezőtlen időszakokban az erőfeszítések korlátozottabbak lehetnek. […] A prudens középtávú növekedést rendszeres időközönként frissített, tíz évet átfogó előrejelzések alapján kell értékelni. […] A Tanács megvizsgálja továbbá, hogy a stabilitási program tartalma elősegíti-e az euroövezeten belüli tartós konvergencia elérését, a gazdaságpolitikák szorosabb összehangolását, és hogy az érintett tagállamok gazdaságpolitikái megfelelnek-e a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikájára vonatkozó átfogó iránymutatásoknak. Az általános jellegű súlyos gazdasági visszaesés időszakában engedélyezhető a tagállamok számára, hogy átmenetileg eltérjenek a negyedik albekezdésben említett prudens költségvetési politika jelentette korrekciós pályától.” |
„(1) […] A középtávú költségvetési célkitűzéshez vezető korrekciós pálya értékelése során a Tanács megvizsgálja, hogy az érintett tagállam elérte-e a középtávú költségvetési célkitűzésének teljesítéséhez szükséges, az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedésektől mentes, ciklikusan kiigazított költségvetési egyenlegre vonatkozó megfelelő éves javulást, a GDP 0,5 %-át véve viszonyítási alapul. A i. GDP 60 %-a referenciaérték feletti államadósságszinttel; és/vagy ii. költségvetési fenntarthatóság tekintetében kifejezett kockázatokkal; és/vagy iii. túlzott makrogazdasági egyensúlytalansággal rendelkező tagállamok esetében a Tanács megvizsgálja, hogy az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedésektől mentes, ciklikusan kiigazított költségvetési egyenleg éves javulása lényegesen magasabb-e a GDP 0,5 %-ánál. A Tanács figyelembe veszi, hogy a gazdaságilag kedvező időszakokban sor került-e fokozottabb korrekciós erőfeszítésekre, míg gazdaságilag kedvezőtlen időszakokban az erőfeszítések korlátozottabbak lehetnek. Figyelembe kell venni a növekedési struktúrának a bevételnövekedésre gyakorolt hatását. […] A potenciális középtávú GDP-növekedés referenciamértékét rendszeres időközönként frissített, tíz évet átfogó előrejelzések alapján kell értékelni. […] A Tanács megvizsgálja továbbá, hogy a stabilitási program tartalma elősegíti-e az euroövezeten belüli tartós konvergencia fenntartását, a gazdaságpolitikák szorosabb összehangolását, és hogy az érintett tagállamok gazdaságpolitikái megfelelnek-e a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikájára vonatkozó átfogó iránymutatásoknak. ” |
||||
|
Magyarázat A maguktól értetődő technikai megjegyzéseken túlmenően a korrekciós pályától az „általános jellegű súlyos gazdasági visszaesés” alapján való eltérés lehetősége azt jelenti, hogy a korrekciós pálya – ami már eleve a „prudens költségvetési politika” elvont koncepcióján alapul – alóli további kibúvót biztosító rendelkezésről lenne szó, ami aláásná a költségvetési fenntarthatóságot. |
|||||
|
9. módosítás |
|||||
|
A rendelettervezet 1. cikkének 5. pontja (A 1466/97/EK rendelet 6. cikkének (2) és (3) bekezdése) |
|||||
|
„(2) Az e rendelet 5. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdésében említett prudens költségvetési politikától való jelentős eltérés esetén, és a túlzott hiány kialakulásának megakadályozása érdekében a Bizottság a Szerződés 121. cikkének (4) bekezdésével összhangban figyelmeztetésben részesítheti az érintett tagállamot. A prudens költségvetési politikától való eltérés akkor tekintendő jelentősnek, ha bekövetkeznek a következő feltételek: a prudens költségvetési politikával összhangban lévő kiadásnövekedés túllépése, amelyet nem ellensúlyoznak diszkrecionális bevételnövelő intézkedések; vagy diszkrecionális bevételcsökkentő intézkedések, amelyeket nem ellensúlyoz kiadáscsökkentés; valamint az eltérésnek az államháztartási egyenlegre gyakorolt teljes hatása legalább a GDP 0,5 %-a egyetlen éven belül, vagy legalább a GDP 0,25 %-a átlagosan két egymást követő évben. […] (3) Abban az esetben, ha a prudens költségvetési politikától való eltérés tartósan fennáll vagy különösen súlyos, a Tanács a Bizottság ajánlása alapján ajánlást tesz az érintett tagállamnak a szükséges korrekciós intézkedések megtételére. A Tanács, a Bizottság javaslata alapján ajánlását nyilvánosságra hozza.” |
[a 6. cikk (2) bekezdése első és második albekezdésének sorrendje megfordul] „(2) A középtávú célkitűzéshez vezető korrekciós pályától való észlelt eltérés akkor tekintendő jelentősnek, ha bekövetkeznek a következő feltételek: a) a strukturális egyenleg éves javulása nem felel meg az 5. cikk (1) bekezdésének második albekezdése feltételeinek vagy b) a potenciális GDP-növekedés középtávú referenciamértékét meghaladó kiadásnövekedést nem ellensúlyoznak diszkrecionális bevételnövelő intézkedések; vagy diszkrecionális bevételcsökkentő intézkedések, amelyeket nem ellensúlyoz kiadáscsökkentés; valamint az eltérésnek az államháztartási egyenlegre gyakorolt teljes negatív hatása legalább a GDP 0,25 %-a egyetlen éven belül -. Figyelembe kell venni a növekedési struktúrának a bevételnövekedésre gyakorolt hatását. Az e rendelet 5. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdésében említett középtávú költségvetési célkitűzéshez vezető korrekciós pályától való jelentős észlelt eltérés esetén a Bizottság az érintett tagállamtól további jelentéstételt kérhet, és a Szerződés 121. cikkének (4) bekezdésével összhangban figyelmeztetésben részesítheti az érintett tagállamot. A Tanács a figyelmeztetés elfogadásától számított egy hónapon belül politikai intézkedésekre vonatkozó ajánlást fogad el, az eltérésnek – az EUMSz 121. cikkének (4) bekezdése értelmében – bizottsági ajánlás értelmében történő kezelésére szolgáló határidő kitűzése. A Tanácsnak a Szerződés 126. cikke (4) bekezdésének megfelelően tett ajánlásában meghatározott határidőn belül az érintett tagállam jelentést tesz a Tanácsnak az ajánlásra válaszként tett intézkedésekről. Ha az érintett tagállam a Tanácsnak a Szerződés 126. cikke (4) bekezdésének megfelelően tett ajánlásától számított 5 hónapon belül nem tesz megfelelő intézkedéseket, a Tanács haladéktalanul ajánlást fogad el a Szerződés 121. cikkének (4) bekezdése szerinti bizottsági ajánlás alapján és jelentést tesz az Európai Tanácsnak. Az utóbbi tanácsi ajánlás elfogadását követően a Bizottság az EKB-val egyeztetve – ha ezt szükségesnek tartja – megfigyelő látogatást tehet. A Bizottság beszámol a Tanácsnak a látogatás eredményéről, és dönthet megállapításainak nyilvánosságra hozatala mellett. Az öt hónapos határidő három hónapra rövidíthető, ha a Bizottság a Tanácshoz intézett, e bekezdés második albekezdésében említett ajánlásában úgy ítéli meg, hogy a helyzet különösen súlyos és sürgős fellépést indokol. […] ” |
||||
|
Magyarázat Az eljárás gyökeres átalakításra szorul, és új lépéseket kell abba beiktatni – beleértve a látogatásokat is – annak érdekében, hogy az eljárás eredményesebb lehessen. |
|||||
|
10. módosítás |
|||||
|
A rendelettervezet 1. cikkének 8. pontja (Az 1466/97/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése) |
|||||
|
„(1) […] A Tanács a középtávú költségvetési célkitűzéshez vezető korrekciós pálya értékelése során figyelembe veszi, hogy a gazdaságilag kedvező időszakokban sor került-e fokozottabb korrekciós erőfeszítésekre, míg gazdaságilag kedvezőtlen időszakokban az erőfeszítések korlátozottabbak lehetnek. A magas adósságszinttel és/vagy túlzott makrogazdasági egyensúlytalansággal rendelkező tagállamok esetében a Tanács megvizsgálja, hogy az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedésektől mentes, ciklikusan kiigazított költségvetési egyenleg éves javulása magasabb-e a GDP 0,5 %-ánál. Az ERM2-tagállamok esetében a Tanács megvizsgálja, hogy az érintett tagállam elérte-e a középtávú költségvetési célkitűzésének teljesítéséhez szükséges, az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedésektől mentes, ciklikusan kiigazított egyenlegre vonatkozó megfelelő éves javulást, a GDP 0,5 %-át véve viszonyítási alapul. […] A prudens középtávú növekedést rendszeres időközönként frissített, tíz évet átfogó előrejelzések alapján kell értékelni. […] A Tanács megvizsgálja továbbá, hogy a konvergenciaprogram tartalma elősegíti-e a gazdaságpolitikák szorosabb összehangolását, és hogy az érintett tagállamok gazdaságpolitikái megfelelnek-e a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikájára vonatkozó átfogó iránymutatásoknak. Az ERM2-tagállamok esetében ezenkívül a Tanács megvizsgálja, hogy a konvergenciaprogram tartalma biztosítja-e az árfolyam-mechanizmusban való zökkenőmentes részvételt. Az általános jellegű súlyos gazdasági visszaesés időszakában engedélyezhető a tagállamok számára, hogy átmenetileg eltérjenek a negyedik albekezdésben említett prudens költségvetési politika jelentette korrekciós pályától.” |
„(1) […] A Tanács a középtávú költségvetési célkitűzéshez vezető korrekciós pálya értékelése során figyelembe veszi, hogy a gazdaságilag kedvező időszakokban sor került-e fokozottabb korrekciós erőfeszítésekre, míg gazdaságilag kedvezőtlen időszakokban az erőfeszítések korlátozottabbak lehetnek. A GDP 60 %-a referenciaérték feletti államadósságszinttel vagy költségvetési fenntarthatóság tekintetében kifejezett kockázatokkal rendelkező tagállamok esetében a Tanács megvizsgálja, hogy az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedésektől mentes, ciklikusan kiigazított költségvetési egyenleg éves javulása lényegesen magasabb-e a GDP 0,5 %-ánál. Az ERM2-tagállamok esetében a Tanács megvizsgálja, hogy az érintett tagállam elérte-e a középtávú költségvetési célkitűzésének teljesítéséhez szükséges, az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedésektől mentes, ciklikusan kiigazított egyenlegre vonatkozó megfelelő éves javulást, a GDP 0,5 %-át véve viszonyítási alapul. Figyelembe kell venni a növekedési struktúrának a bevételnövekedésre gyakorolt hatását. […] A potenciális középtávú GDP-növekedés referenciamértékét rendszeres időközönként frissített, tíz évet átfogó előrejelzések alapján kell értékelni. […] A Tanács megvizsgálja továbbá, hogy a konvergenciaprogram tartalma elősegíti-e tartós konvergencia elérését, a gazdaságpolitikák szorosabb összehangolását, és hogy az érintett tagállamok gazdaságpolitikái megfelelnek-e a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikájára vonatkozó átfogó iránymutatásoknak. Az ERM2-tagállamok esetében ezenkívül a Tanács megvizsgálja, hogy a konvergenciaprogram tartalma biztosítja-e az árfolyam-mechanizmusban való zökkenőmentes részvételt. ” |
||||
|
Magyarázat Lásd az e rendelettervezethez fűzött előző módosítás magyarázatát. |
|||||
|
11. módosítás |
|||||
|
A rendelettervezet 1. cikkének 9. pontja (Az 1466/97/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdése) |
|||||
|
„(2) […] A prudens költségvetési politikától való eltérés akkor tekintendő jelentősnek, ha bekövetkeznek a következő feltételek: a prudens költségvetési politikával összhangban lévő kiadásnövekedés túllépése, amelyet nem ellensúlyoznak diszkrecionális bevételnövelő intézkedések; vagy diszkrecionális bevételcsökkentő intézkedések, amelyeket nem ellensúlyoz kiadáscsökkentés; valamint az eltérésnek az államháztartási egyenlegre gyakorolt teljes hatása legalább a GDP 0,5 %-a egyetlen éven belül, vagy legalább a GDP 0,25 %-a átlagosan két egymást követő évben. […] Az eltérés általános jellegű súlyos gazdasági visszaesés esetén is figyelmen kívül hagyható.” |
„(2) […] A középtávú költségvetési célkitűzéshez vezető korrekciós pályától való észlelt eltérés akkor tekintendő jelentősnek, ha bekövetkeznek a következő feltételek: a) a strukturális egyenleg éves javulása nem felel meg az 9. cikk (1) bekezdésének második albekezdése feltételeinek vagy b) a potenciális GDP-növekedés középtávú referenciamértékét meghaladó kiadásnövekedést nem ellensúlyoznak diszkrecionális bevételnövelő intézkedések; vagy diszkrecionális bevételcsökkentő intézkedések, amelyeket nem ellensúlyoz kiadáscsökkentés; valamint az eltérésnek az államháztartási egyenlegre gyakorolt teljes negatív hatása legalább a GDP 0,25 %-a egyetlen éven belül, . Figyelembe kell venni a növekedési struktúrának a bevételnövekedésre gyakorolt hatását. […] Az e rendelet 9. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdésében említett, a középtávú költségvetési célkitűzéshez vezető korrekciós pályától való jelentős észlelt eltérés esetén a Bizottság az érintett tagállamtól további jelentést kérhet, és a Bizottság a Szerződés 121. cikkének (4) bekezdésével összhangban figyelmeztetésben részesíti az érintett tagállamot. A Tanács – az első albekezdésben említett jelentős eltéréstől számított egy hónapon belül – politikai intézkedésekre vonatkozó ajánlást fogad el, az eltérésnek – az EUMSz 121. cikkének (4) bekezdése értelmében – bizottsági ajánlás értelmében történő kezelésére szolgáló, legfeljebb öt hónapos határidő tűzése mellett. A Tanácsnak a Szerződés 121. cikke (4) bekezdésével összhangban tett felszólítását követően az érintett tagállam jelentést tesz a Bizottságnak és a Tanácsnak a tanácsi ajánlásra válaszként tett intézkedésekről. Ha az érintett tagállam a Tanácsnak a Szerződés 126. cikke (4) bekezdésének megfelelően tett ajánlásától számított 5 hónapon belül nem tesz megfelelő intézkedéseket, a Tanács haladéktalanul ajánlást fogad el a Szerződés 121. cikkének (4) bekezdése szerinti bizottsági ajánlás alapján és jelentést tesz az Európai Tanácsnak. Az utóbbi tanácsi ajánlás elfogadását követően a Bizottság az EKB-val egyeztetve – ha ezt az ERM2-ben részt vevő tagállamok esetében szükségesnek tartja – megfigyelő látogatást tehet. A Bizottság beszámol a Tanácsnak a látogatás eredményéről, és megállapításait egy hónapon belül nyilvánosságra hozza. Az öt hónapos határidő három hónapra rövidíthető, ha a Bizottság a Tanácshoz intézett, e bekezdés második albekezdésében említett ajánlásában úgy ítéli meg, hogy a helyzet különösen súlyos és sürgős fellépést indokol.” |
||||
|
Magyarázat A javasolt módosítás egyértelművé teszi az eltérést és meghatározza az eljárás lépéseit. |
|||||
|
12. módosítás |
|||||
|
Az 1466/97/EK rendelet 11. cikke – új (2) bekezdés |
|||||
|
Nincs szöveg. |
„(2) Közgazdasági és költségvetési kérdésekben elismert szakértelemmel rendelkező személyekből tanácsadó testület jön létre. E testület évente nyilvános jelentést készít arról, hogy a Bizottság és a Tanács milyen módon tettek eleget a Szerződés 121. és 126. cikke, az 1466/97/EK rendelet, az 1467/97/EK rendelet és a következő rendeletek értelmében fennálló kötelezettségeiknek: a költségvetési felügyelet euroövezetbeli eredményes érvényesítéséről szóló […/…/EU] rendelet; a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságoknak az euroövezeten belüli kiigazítására vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló […/…/EU] rendelet; a makrogazdasági egyensúlytalanságok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló […/…/EU] rendelet. A Bizottság, a Tanács vagy az Európai Tanács kérésére a tanácsadó testület elemzést készít adott közgazdasági vagy költségvetési kérdésekről. A tanácsadó testület tagjainak feladataik ellátásában teljesen függetlennek kell lenniük.” |
||||
|
Magyarázat Lásd a fenti 5. módosításhoz a javasolt új (11a) preambulumbekezdés kapcsán fűzött magyarázatot. |
|||||
Szerkesztési javaslatok a makrogazdasági egyensúlytalanságok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz
(COM(2010) 527)
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Az EKB által javasolt módosítások (8) |
||||||||||||
|
1. módosítás |
|||||||||||||
|
A rendelettervezet (3) preambulumbekezdése |
|||||||||||||
|
|
||||||||||||
|
Magyarázat Az eljárás preventív jellege fokozódna az „egyensúlytalanságok” mellett a „gyenge pontok” kifejezés beillesztésével, tekintve, hogy számos olyan eset lesz, amelyekben az eljárásnak ki kellene terjednie a szilárd makrogazdasági irányításra, de amelyek nem teljesen tartoznak az „egyensúlytalanságok” jelenlegi értelmezésébe. |
|||||||||||||
|
2. módosítás |
|||||||||||||
|
A rendelettervezet (4) preambulumbekezdése |
|||||||||||||
|
|
||||||||||||
|
Magyarázat Lásd a 1. módosításhoz fűzött magyarázatot. |
|||||||||||||
|
3. módosítás |
|||||||||||||
|
A rendelettervezet (5) preambulumbekezdése |
|||||||||||||
|
|
||||||||||||
|
Magyarázat A javasolt preambulumbelezdéseknek segítséget kell abban nyújtaniuk, hogy pontosítást nyerjen az eljárás alá tartozó helyzetek fogalommeghatározása. |
|||||||||||||
|
4. módosítás |
|||||||||||||
|
A rendelettervezet (6) preambulumbekezdése |
|||||||||||||
|
|
||||||||||||
|
Magyarázat Lásd a 1. módosításhoz fűzött magyarázatot. |
|||||||||||||
|
5. módosítás |
|||||||||||||
|
A rendelettervezet (7) preambulumbekezdése |
|||||||||||||
|
|
||||||||||||
|
Magyarázat A preambulumbekezdéseknek pontosítaniuk kell az euroövezeti tagállamok és a nem euroövezeti tagállamok között ezen eljárás vonatkozásában fennálló különbségtételt. |
|||||||||||||
|
6. módosítás |
|||||||||||||
|
A rendelettervezet (8) preambulumbekezdése |
|||||||||||||
|
|
||||||||||||
|
Magyarázat Lásd a 1. módosításhoz fűzött magyarázatot. |
|||||||||||||
|
7. módosítás |
|||||||||||||
|
A rendelettervezet (9) preambulumbekezdése |
|||||||||||||
|
|
||||||||||||
|
Magyarázat Tekintve a tagállami látogatások fontosságát, azokat már a preambulumbekezdésekben meg kell említeni. |
|||||||||||||
|
8. módosítás |
|||||||||||||
|
A rendelettervezet (10) preambulumbekezdése |
|||||||||||||
|
|
||||||||||||
|
Magyarázat A javasolt módosítás tükrözi annak szükségességét, hogy a Bizottság egyeztessen az EKB-val, ha szükségesnek tartja. |
|||||||||||||
|
9. módosítás |
|||||||||||||
|
A rendelettervezet (11) preambulumbekezdése |
|||||||||||||
|
|
||||||||||||
|
Magyarázat A preambulumbekezdéseknek jelezniük kell az eljárás fókuszpontját és azon erőfeszítések nagyságrendjét, melyek az eljárás megállapításaival kapcsolatban szükségesek lesznek. |
|||||||||||||
|
10. módosítás |
|||||||||||||
|
A rendelettervezet (12) preambulumbekezdése |
|||||||||||||
|
|
||||||||||||
|
Magyarázat Lásd a 1. módosításhoz fűzött magyarázatot. |
|||||||||||||
|
11. módosítás |
|||||||||||||
|
A rendelettervezet új (12a) preambulumbekezdése |
|||||||||||||
|
Nincs szöveg. |
|
||||||||||||
|
Magyarázat Alapvető fontosságú, hogy a bizottsági javaslatokban megjelenő különféle eljárások végrehajtásának módja logikus, ésszerű és egységes legyen. Különösen a makrogazdasági felügyeleti eljárásnak kell a többi eljárás eredményével összhangban állnia. Ezen eljárás működésének kellően figyelembe kell vennie az ERM II. megállapodásokban tett kötelezettségvállalásokat. Különösen azt, hogy az ERM II. eljárás részét képező minden elem titkos az eljárás integritásának biztosítására és a konszenzus kialakításának elősegítésére, ezért az nem képezheti a felügyeleti eljárást tárgyát. |
|||||||||||||
|
12. módosítás |
|||||||||||||
|
A rendelettervezet (13) preambulumbekezdése |
|||||||||||||
|
|
||||||||||||
|
Magyarázat Miközben az ERKT rendelettervezettel kapcsolatos figyelmeztetései és ajánlásai használatának nem szabad megkérdőjeleznie az ERKT függetlenségét, fontos annak hangsúlyozása, hogy az igénybevétel csak úgy történhet, hogy az ERKT titoktartási rendszerét szigorúan tiszteletben tartják. Ez tükröződik az 5. javasolt módosítás szövegezésében (lásd a 20. módosítást). Az ERKT „figyelmeztetéseket”, és nem „korai figyelmeztetéseket” ad ki. |
|||||||||||||
|
13. módosítás |
|||||||||||||
|
A rendelettervezet (14) preambulumbekezdése |
|||||||||||||
|
|
||||||||||||
|
Magyarázat Lásd a 1. módosításhoz fűzött magyarázatot. A gazdasági és monetáris unió veszélyeztetése már az egyensúlytalanság fogalommeghatározásának része. |
|||||||||||||
|
14. módosítás |
|||||||||||||
|
A rendelettervezet (16) preambulumbekezdése |
|||||||||||||
|
|
||||||||||||
|
Magyarázat Lásd a 1. módosításhoz fűzött magyarázatot. |
|||||||||||||
|
15. módosítás |
|||||||||||||
|
A rendelettervezet 1. cikke |
|||||||||||||
|
„E rendelet megállapítja az Unión belüli makrogazdasági egyensúlytalanságok észlelésének, megelőzésének és kiigazításának részletes szabályait.” |
„E rendelet megállapítja az Unión belüli makrogazdasági egyensúlytalanságok és gyenge pontok észlelésének, megelőzésének és kiigazításának részletes szabályait.” |
||||||||||||
|
Magyarázat Lásd a 1. módosításhoz fűzött magyarázatot. |
|||||||||||||
|
16. módosítás |
|||||||||||||
|
A rendelettervezet 2. cikke |
|||||||||||||
|
„E rendelet alkalmazásában:
|
„E rendelet alkalmazásában:
|
||||||||||||
|
Magyarázat Az eljárás körébe bevonandó tényleges helyzetek megadása az eljárást egyértelműséggel és jogbiztonsággal gazdagítja. Az eljárás kiváltó tényezőjének kell lennie e helyzetek bármelyikének esetleges felmerülése kockázatának is. |
|||||||||||||
|
17. módosítás |
|||||||||||||
|
A rendelettervezet II. fejezetének címe |
|||||||||||||
|
Magyarázat Lásd a 1. módosításhoz fűzött magyarázatot. |
|||||||||||||
|
18. módosítás |
|||||||||||||
|
A rendelettervezet 3. cikke |
|||||||||||||
|
„(1) A Bizottság a tagállamokkal folytatott konzultációt követően tájékoztató jellegű eredménytáblát dolgoz ki az egyensúlytalanságok korai észlelését és figyelemmel kísérését támogató eszközként. (2) Az eredménytábla a tagállamok makrogazdasági és makropénzügyi mutatóiból áll. A Bizottság riasztási szintként tájékoztató jellegű alsó vagy felső határértékeket határozhat meg a mutatókra vonatkozóan. Azon tagállamok esetén, amelyek pénzneme az euro, a határértékek eltérhetnek a többi tagállamra vonatkozóktól. (3) Az eredménytáblába mutatóinak jegyzékét és a mutatók határértékeit nyilvánosságra kell hozni (4) A Bizottság rendszeresen kiértékeli az eredménytábla megfelelőségét, beleértve a mutatók összetételét, a megállapított határértékeket és az alkalmazott módszertant is, és azokat szükség szerint kiigazítja a kialakuló egyensúlytalanságok észlelésére és alakulásuk figyelemmel kísérésére való alkalmasság megőrzése vagy javítása érdekében. A kiszámítás alapjául szolgáló módszereket, az eredménytábla összetételét és a vonatkozó határértékeket nyilvánosságra kell hozni.” |
„(1) A Bizottság a tagállamokkal folytatott konzultációt követően tájékoztató jellegű eredménytáblát dolgoz ki az egyensúlytalanságok és gyenge pontok korai észlelését és figyelemmel kísérését támogató eszközként. (2) Az eredménytábla a tagállamok makrogazdasági és makropénzügyi mutatóiból áll. A Bizottság riasztási szintként tájékoztató jellegű határértékeket határozhat meg a mutatókra vonatkozóan. Azon tagállamok esetén, amelyek pénzneme az euro, a határértékek és az eredménytáblán szereplő mutatók eltérhetnek a többi tagállamra vonatkozóktól. (3) A mutatókat úgy kell megválasztani, hogy azok megragadják a tagállam rövid-, közép- és hosszú távú versenyképességének, valamint eladósodottságának alakulását. A mutatók részleteit, más mutatók felvételét és az alkalmazandó határértékeket az (1) bekezdésnek megfelelően kell megállapítani. Az eredménytáblába mutatóinak jegyzékét és a mutatók határértékeit nyilvánosságra kell hozni. (4) A Bizottság rendszeresen kiértékeli az eredménytábla megfelelőségét, beleértve a mutatók összetételét, a megállapított határértékeket és az alkalmazott módszertant is, és azokat szükség szerint kiigazítja a kialakuló egyensúlytalanságok és gyenge pontok észlelésére és alakulásuk figyelemmel kísérésére való alkalmasság megőrzése vagy javítása érdekében. A kiszámítás alapjául szolgáló módszereket, az eredménytábla összetételét és a vonatkozó határértékeket nyilvánosságra kell hozni.” |
||||||||||||
|
Magyarázat E javasolt módosítások célja kettős: a nagyobb fokú biztonság és rugalmasság elérése. |
|||||||||||||
|
19. módosítás |
|||||||||||||
|
A rendelettervezet 4. cikkének (2) és (3) bekezdése |
|||||||||||||
|
„(2) Az aktualizált eredménytábla közzétételét a Bizottságnak a mutatókat összefüggésbe helyező gazdasági és pénzügyi értékelése kíséri, amely szükség más az egyensúlytalanságok észleléséhez kapcsolódó más gazdasági vagy pénzügyi mutatókra is támaszkodik. A jelentés arra is kitér, hogy az alsó vagy felső határértékek egy vagy több tagállam általi túllépése az egyensúlytalanságok esetleges kialakulását jelenti-e. (3) A jelentés meghatározza azokat a tagállamokat, amelyekben a Bizottság véleménye szerint egyensúlytalanság, illetve egyensúlytalanság fellépésének kockázata áll fenn.” |
„(2) Az aktualizált eredménytábla közzétételét a Bizottságnak a mutatókat összefüggésbe helyező gazdasági és pénzügyi értékelése kíséri, amely szükség más az egyensúlytalanságok és gyenge pontok észleléséhez kapcsolódó más gazdasági vagy pénzügyi mutatókra is támaszkodik. A jelentés arra is kitér, hogy az alsó vagy felső határértékek egy vagy több tagállam általi túllépése az egyensúlytalanságok és gyenge pontok esetleges kialakulását jelenti-e. (3) A jelentés meghatározza azokat a tagállamokat, amelyekben a Bizottság véleménye szerint egyensúlytalanság, illetve egyensúlytalanság és gyenge pont fellépésének kockázata áll fenn.” |
||||||||||||
|
Magyarázat Lásd a 1. módosításhoz fűzött magyarázatot. |
|||||||||||||
|
20. módosítás |
|||||||||||||
|
A rendelettervezet 5. cikke |
|||||||||||||
|
„(1) A Tanács és az eurocsoport 4. cikk (4) bekezdése szerinti következtetéseinek figyelembevételével a Bizottság részletes felülvizsgálatot készít minden olyan tagállamról, amelyben a véleménye szerint egyensúlytalanság, illetve egyensúlytalanság fellépésének kockázata áll fenn. Ez az értékelés tartalmazza annak elemzését is, hogy a szóban forgó tagállamban egyensúlytalanság áll-e fenn, illetve hogy az egyensúlytalanságok túlzottnak tekinthetők-e. (2) A részletes felülvizsgálatot nyilvánosságra kell hozni. A vizsgálat különösen az alábbiakat veszi figyelembe:
|
„(1) A Tanács és az eurocsoport 4. cikk (4) bekezdése szerinti következtetéseinek figyelembevételével a Bizottság részletes felülvizsgálatot készít minden olyan tagállamról, amelyben a véleménye szerint egyensúlytalanság, illetve egyensúlytalanság fellépésének kockázata áll fenn. Ez az értékelés tartalmazza annak elemzését is, hogy a szóban forgó tagállamban egyensúlytalanság és gyenge pont áll-e fenn, illetve hogy az egyensúlytalanságok és gyenge pontok túlzottnak tekinthetők-e. A részletes felülvizsgálatnak részét kell képeznie az érintett tagállamba irányuló bizottsági látogatásnak, az EKB-val egyeztetve, ha szükségesnek tekinti, amennyiben a látogatás olyan tagállamot érint, mely az ERM II-ben részt vevő tagállam. (2) A részletes felülvizsgálatot nyilvánosságra kell hozni. A vizsgálat különösen az alábbiakat veszi figyelembe:
|
||||||||||||
|
Magyarázat A tényleges látogatásokról és azok összetételéről rendelkezni kell. Lásd e javasolt módosítás szükségességére vonatkozó, az ERKT titoktartási rendszerével kapcsolatban a 12. módosításban adott magyarázatot. A c) pontnak az ERKT „figyelmeztetéseire”, és nem „korai figyelmeztetéseire” kell hivatkoznia. |
|||||||||||||
|
21. módosítás |
|||||||||||||
|
A rendelettervezet 6. cikkének (1) és (3) bekezdése |
|||||||||||||
[…]
|
[…]
|
||||||||||||
|
Magyarázat A bizottsági javaslatokban szereplő eljárásoknak egymással összhangban kell állniuk. A látogatások gyakoriságának rugalmasnak kell lennie. A tanácsi felülvizsgálathoz szükséges a részletes bizottsági felülvizsgálat. |
|||||||||||||
|
22. módosítás |
|||||||||||||
|
A rendelettervezet 7. cikke |
|||||||||||||
|
„(1) Amennyiben az 5. cikkben említett részletes felülvizsgálat alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az érintett tagállamban túlzott egyensúlytalanságok állnak fenn, erről értesíti a Tanácsot. (2) A Tanács a Bizottság javaslatára a Szerződés 121. cikkének (4) bekezdése szerinti ajánlásokat fogadhat el a túlzott egyensúlytalanság fennállásáról és az érintett tagállamnak a megfelelő korrekciós intézkedések meghozatalára történő felszólításáról. Az ajánlások kitérnek az egyensúlytalanságok jellegére és részletesen meghatározzák a meghozandó korrekciós intézkedéseket, valamint azt a határidőt, amelyen belül az érintett tagállamnak végre kell hajtania ezeket a korrekciós intézkedéseket. A Tanács a Szerződés 121. cikkének (4) bekezdése szerint nyilvánosságra hozza az ajánlásait.” |
„(1) Amennyiben az 5. cikkben említett részletes felülvizsgálat alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az érintett tagállamban túlzott egyensúlytalanságok vagy gyenge pontok állnak fenn, erről értesíti a Tanácsot és adott esetben az eurocsoportot. (2) A Tanács a Bizottság javaslatára a Szerződés 121. cikkének (4) bekezdése szerinti ajánlásokat fogadhat el a túlzott egyensúlytalanság fennállásáról és az érintett tagállamnak a megfelelő korrekciós intézkedések meghozatalára történő felszólításáról. Az ajánlások kitérnek az egyensúlytalanságok és gyenge pontok jellegére és részletesen meghatározzák a meghozandó korrekciós intézkedéseket, valamint azt a határidőt, amelyen belül az érintett tagállamnak végre kell hajtania ezeket a korrekciós intézkedéseket. A Tanács a Szerződés 121. cikkének (4) bekezdése szerint nyilvánosságra hozza az ajánlásait.” |
||||||||||||
|
Magyarázat Lásd a 1. módosítást. |
|||||||||||||
|
23. módosítás |
|||||||||||||
|
A rendelettervezet 8. cikkének (1) és (2) bekezdése |
|||||||||||||
|
„(1) Az a tagállam, amellyel szemben túlzott egyensúlytalanság esetén követendő eljárást indítottak, a 7. cikk szerint közzétett ajánlásokban meghatározott határidőn belül korrekciós intézkedési tervet nyújt be a Tanácsnak és a Bizottságnak. A korrekciós intézkedési terv határozza meg az érintett tagállam által végrehajtott vagy végrehajtani szándékozott egyedi és konkrét szakpolitikai intézkedéseket, valamint azok végrehajtásának ütemtervét. (2) A korrekciós intézkedési terv benyújtását követő két hónapon belül a Tanács a Bizottság jelentése alapján értékeli azt. Amennyiben megfelelőnek találja, a Tanács a Bizottság javaslata alapján a tervet jóváhagyó véleményt fogad el. Amennyiben a végrehajtott, vagy a korrekciós intézkedési tervben illetve a végrehajtási ütemtervben található intézkedések nem elegendőek az ajánlások végrehajtására, a Tanács a Bizottság javaslata alapján felkéri a tagállamot, hogy egy új határidőn belül módosítsa a korrekciós intézkedési tervet. A módosított korrekciós intézkedési tervet az e bekezdésben meghatározott eljárás szerint vizsgálják meg.” |
„(1) Az a tagállam, amellyel szemben túlzott egyensúlytalanság esetén követendő eljárást indítottak, a 7. cikk szerint közzétett ajánlásokban meghatározott határidőn, de az ajánlás elfogadásától számítva legfeljebb két hónapon belül korrekciós intézkedési tervet nyújt be a Tanácsnak és a Bizottságnak. A korrekciós intézkedési terv határozza meg az érintett tagállam által végrehajtott vagy végrehajtani szándékozott egyedi és konkrét szakpolitikai intézkedéseket, valamint azok végrehajtásának ütemtervét. (2) A korrekciós intézkedési terv benyújtását követő két hónapon belül a Tanács a Bizottság jelentése alapján értékeli azt. Amennyiben megfelelőnek találja, a Tanács a Bizottság javaslata alapján a tervet jóváhagyó véleményt fogad el. Amennyiben a végrehajtott, vagy a korrekciós intézkedési tervben illetve a végrehajtási ütemtervben található intézkedések nem elegendőek az ajánlások végrehajtására, a Tanács a Bizottság javaslata alapján felkéri a tagállamot, hogy egy új, legfeljebb két hónapos határidőn belül módosítsa a korrekciós intézkedési tervet. A módosított korrekciós intézkedési tervet az e bekezdésben meghatározott eljárás szerint vizsgálják meg.” |
||||||||||||
|
Magyarázat Noha az EKB tudatában van az általa javasolt határidő szűkösségének, úgy véli, hogy az eljárás lendületének megőrzése és az eljárások folytonossága érdekében erőfeszítések szükségesek, anélkül, hogy az befolyásolná az intézkedési tervben szereplő intézkedések minőségét és megvalósíthatóságát, amit biztosítani kell. |
|||||||||||||
|
24. módosítás |
|||||||||||||
|
A rendelettervezet 9. cikkének 3. bekezdése |
|||||||||||||
|
„(3) A Bizottság felügyeleti látogatásokat tehet az érintett tagállamban a korrekciós intézkedési terv végrehajtásának figyelemmel kísérése céljából.” |
„(3) A Bizottság felügyeleti látogatásokat tesz az érintett tagállamban a korrekciós intézkedési terv végrehajtásának figyelemmel kísérése céljából, az EKB-val egyeztetve, ha szükségesnek tartja, amennyiben a látogatás olyan tagállamot érint, melynek pénzneme az euro, illetve az ERM II-ben részt vevő tagállamot.” |
||||||||||||
|
Magyarázat Fel kell venni a Bizottság EKB-val szükségesnek tartott esetben való egyeztetését. |
|||||||||||||
|
25. módosítás |
|||||||||||||
|
A rendelettervezet 10. cikkének (4) bekezdése |
|||||||||||||
|
„(4) Amennyiben ebben úgy vélik, hogy a tagállam nem hajtotta végre a javasolt korrekciós intézkedést, a Tanács a Bizottság javaslatára a 7. cikkel összhangban felülvizsgált ajánlásokat fogad el, új határidőt szabva a korrekciós intézkedés végrehajtására, amelynek elteltével e cikkel összhangban ismételt értékelést hajtanak végre.” |
„(4) Amennyiben ebben úgy vélik, hogy a tagállam nem hajtotta végre a javasolt korrekciós intézkedést, a Tanács a Bizottság javaslatára a 7. cikkel összhangban felülvizsgált ajánlásokat fogad el, új határidőt szabva a korrekciós intézkedés végrehajtására, amelynek elteltével e cikkel összhangban ismételt értékelést hajtanak végre. A Tanácsnak, és adott esetben az eurocsoportnak is hivatalos jelentést kell intéznie az Európai Tanácshoz és az Európai Parlamenthez.” |
||||||||||||
|
Magyarázat Ezek a jelentések javítani fogják az eljárást. |
|||||||||||||
|
26. módosítás |
|||||||||||||
|
A rendelettervezet 11. cikke |
|||||||||||||
|
„A túlzott egyensúlytalanság esetén követendő eljárást akkor zárják le, ha a Tanács a Bizottság javaslata alapján arra a következtetésre jut, hogy az adott tagállamban már nem áll fenn túlzott egyensúlytalanság.” |
„A túlzott egyensúlytalanság esetén követendő eljárást akkor zárják le, ha a Tanács a Bizottság javaslata alapján arra a következtetésre jut, hogy az adott tagállamban már nem áll fenn túlzott egyensúlytalanság vagy gyenge pont.” |
||||||||||||
|
Magyarázat Amikor a Tanács ajánlások kiadásával megindítja a túlzott egyensúlytalanság esetén követendő eljárást, az eljárás megszüntetésének jogi aktussal vagy hasonló módon, pl. ajánlással vagy a címzetteket teljes egészében kötelező határozattal kell történnie. |
|||||||||||||
(1) A szövegben vastag betűvel szedve szerepel az EKB által beillesztésre javasolt új szöveg. A szövegben áthúzott betűvel szedve szerepelnek az EKB által törölni javasolt részek.
(2) A szövegben vastag betűvel szedve szerepel az EKB által beillesztésre javasolt új szöveg. A szövegben áthúzott betűvel szedve szerepelnek az EKB által törölni javasolt részek.
(3) A szövegben vastag betűvel szedve szerepel az EKB által beillesztésre javasolt új szöveg. A szövegben áthúzott betűvel szedve szerepelnek az EKB által törölni javasolt részek.
(4) A szövegben vastag betűvel szedve szerepel az EKB által beillesztésre javasolt új szöveg. A szövegben áthúzott betűvel szedve szerepelnek az EKB által törölni javasolt részek.
(5) HL L 209., 1997.8.2, 6. o.”
(6) ”
(7) A szövegben vastag betűvel szedve szerepel az EKB által beillesztésre javasolt új szöveg. A szövegben áthúzott betűvel szedve szerepelnek az EKB által törölni javasolt részek.
(8) A szövegben vastag betűvel szedve szerepel az EKB által beillesztésre javasolt új szöveg. A szövegben áthúzott betűvel szedve szerepelnek az EKB által törölni javasolt részek.
(9) HL … … …”
(10) HL …. ….. ….”